MÚLT
A Rovatból

Bëlga - Királyok a házban tudományos szemmel

A Bëlga számából tanultad a törit az érettségire? Vigyázz, van benne buktató! Íme a szám történészszemmel.

Link másolása

Sokan ismerjük és szeretjük a Belga Királyok a házban című számát, a dal végigveszi a magyar királyokat Istvántól IV. Károlyig. Kétségtelen, hogy ennek a slágernek óriási érdemei vannak a magyar történelem népszerűsítését illetően a tanulóifjúság körében. Szóval a félreértések elkerülése végett szögezzük le: mi is szeretjük a számot, sőt, néhány dolgot a történelemből diplomázott szerző is innen jegyzett meg - ahogy sokan mások. Mégis óva intenénk attól, hogy készpénznek vegyétek a szám minden szavát. Fussunk hát neki, pontokba szedve, elejétől a végéig!

Ha valaki esetleg nem ismerné, erről a számról van szó:

1. „Két ifjú rokon, István és Koppány”

Mindjárt az első félmondat hibás, Koppány ugyanis István nagybátyja volt, korántsem „ifjú”. Sajnos születése dátumát a múlt jótékony homálya fedi, de amit ez sugall, miszerint hasonló korú rokonokról van szó, nyilvánvaló tévedés. Koppány apja Tar Zerind volt, aki még Taksony idején meghalt. (Taksony 955-970 között volt fejedelem, de a két évszám nem 100 %.) Azaz fia, Koppány semmiképpen sem lehet egykorú Istvánnal, bár a különféle születési dátumok nem mutatnak többet 10 év korkülönbségnél. A 7-10 év ugyanakkor korántsem tekinthető kevésnek a korabeli viszonyok között. A fő ok viszont más: Koppány a senioratus elve alapján akart uralkodó lenni, ami azt jelenti, hogy a fejedelemséget a legidősebb rokon kapja meg, míg István a primogenitura elvét követte, ami az előző uralkodó legidősebb fiára hagyja a trónt. Ugye érezni a különbséget?

vajk

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

2. „A kőműves az Kelemen a könyves meg Kálmán, tönkre tette életét egy furcsa női ármány”

Több ilyen problémánk is lesz még: legendákat kever a Belga tényekkel. Kálmán (1095-1116) felesége bizonyos Euphemia volt, akit házasságtörés vádjával hazazavart Bizáncba. Ott megszületett Euphemiának egy Borisz nevű fia, aki később trónkövetelőként megjelent az országban, Kálmán halála után! Hogy ez a sztori effektíve tönkretette volna Kálmán életét, nyilvánvaló túlzás.

Könyves Kálmán ábrázolása Thuróczi János krónikájában:

konyvesk

3. „Béla sajnos Istvánt nem láthatta, 5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta”

A később II. (Vak) Béla néven uralkodó gyermek megvakításakor 6 éves volt.

4. „Batu kán apukája, Dzsingisz kán, az meghalt”

Sajnos ez sem igaz, mivel Dzsingisz kán a nagyapja volt Batu kánnak. Amúgy Dzsingisz 1227-ben halt meg, utódja fia, Ögödej lett. Ezt az egész sztorit kár összekötni a tatárjárással, mivel az 1241-42 között volt, amikor szegény Dzsingisz már 15 éve a túlvilági vadászmezőkön csatázott a régi bajtársakkal, a kettő között tehát nincs összefüggés.

5. „A király és Mária lánya özvegy lett 20 évesen”

Szent Margit soha nem lett özvegy, mivel eleve visszautasította II. Ottokár cseh és Anjou Károly szicíliai király ajánlatát is, egyszerűen nem akart megházasodni, bár apja ezt elég keményen forszírozta egészen addig, amíg fel nem ajánlotta lányát Istennek a tatárjárás megúszása után.

6. „A kápolnaispánság önálló oklevéladó”

Bevalljuk, ez lehet, hogy nem hiba. A számban többször is van olyan, hogy a szövegben nem tudni, pontosan mire gondolnak a belgás srácok. Ha itt az oklevéladó szó hiteles helyet jelent, akkor bizony bármennyire is ezt sugallja a szöveg, nem Károly Róbert volt az első, hanem III. Béla, aki 1172-96 között uralkodott. Ha viszont ugyanez „oklevél, adó”, akkor ez a két általános fogalom használata helyes lehet, hiszen Károly Róbert több új oklevelet adott ki, nem is beszélve az adókról, de problémás az értelmezés.

7. „Magyarország határait három tenger mossa”

Klasszikus hiba, ez soha nem történt meg. Nagy Lajos idején (1342-82) Magyarország perszonálunióba lépett Lengyelországgal, mivel Lajos 1370-től utóbbinak is királya lett. A perszonálunió azt jelenti, hogy a két ország teljesen különálló, csak egy az uralkodója. Ez így bizony mínusz egy tenger. A Fekete-tenger partján lévő Moldva pedig úgynevezett ütközőállam volt, szintén nem volt Magyarország része, különálló fejedelemségként létezett. Ez így már mínusz kettő. Az Adriai-tenger ellenben kétségtelenül határos volt a Magyar Királysággal.

8. „Épül a királyné vára Diósgyőrben”

A jelenleg is álló várat IV. Béla idején építették, Nagy Lajos alatt „csak” a fénykorát élte, bár tény, hogy voltak apró átépítések rajta. Elfogadjuk, hogy ez inkább csak kötözködés.

9. „Aztán jött a Mátyás aki gyakran félrelépett”

Mátyásnak két felesége volt: Podjebrád Katalin, aki 1464-ben meghalt és Aragóniai Beatrix, akit 1476-ban vett el. A kettő között (!) volt a szeretője a polgári származású Edelpeck Borbála, tőle születik meg 1473-ban Corvin János, akit Mátyás utódául is szánt. Tehát konkrét megcsalásra nincs bizonyíték.

matyas

Mátyás király arcmása

10. „II. Józsefet ugorjuk át, senkit sem érdekel egy kalapos király.”

A történész-vér fellázad ilyen szavak hallatán, hiszen egy nagyon fontos uralkodónkról van szó, a felvilágosult abszolutizmus legnagyobb képviselőjéről! Rendeletek sorával kormányozta az országot, amik között volt bizony egészen előremutató is, mint például a vallási türelem a protestánsokkal és a zsidókkal szemben. Ráadásul, amint az a képen is látható, szép, nagy kalapja van!

jozsi

11. „Hiába beszélt Ferdinánd hat nyelvet, ha a magyar ember nem értett csak egyet.”

Nem beszélte azt a hatot „hiába”, mivel az egyik speciel pont a magyar volt. Nyilvánvaló, hogy a Belga itt a magyar nyelv hivatalossá tételének küzdelmére utal, ettől még Ferdinánd beszélt magyarul, még ha nem is olyan jól.

12. „Törvényt sértve került József trónra”

A már emlegetett V. Ferdinánd 1848 decemberében lemondott Ferenc József javára, ez semmiképpen sem törvénysértő. A magyar trónra viszont hivatalosan csak 1867-ben, a kiegyezés után került, ennek a módja akkoriban szintén nem volt törvénysértés. Tény ugyanakkor, hogy addig is ő uralkodott az ország felett, amit értékelhetünk akár annak is, de hát vesztesnek sajnos hallgass a neve. Hogy ez most így hiba-e vagy sem, mindenki döntse el ki-ki maga, ez csak amolyan kiigazítás itt.

+1. „Ferenc, Ferdinánd is volt király”

Itt a megfogalmazás szerencsétlen kicsit, de nem konkrét hiba. Ferenc és Ferdinánd valóban mindketten uralkodtak, ráadásul egymás után. Ferenc Ferdinánd viszont nem, ő az a fickó, aki miatt kitört az első világháború, miután trónörökösként meggyilkolták 1914-ben. Az, hogy van-e vessző a két név között, az a számban sajnos egyáltalán nem egyértelmű.

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET: