Ahol a múlt rejtőzik: Magyarország legszebb skanzenjei
Ugye, hányszor mondták nagyszüleink, nekik meg az ő nagyszüleik, hogy bezzeg az ő idejükben... itt az ideje, hogy megismerjétek, milyen is volt valójában az a bizonyos régi világ. Nem csak nézni lehet a már eltűnt korok építményeit, hanem ki is próbálhatjátok, milyen volt az élet néhány generációval ezelőtt.
Göcseji Falumúzeum
A Göcseji Falumúzeum 1968-ban nyílt meg az ország első szabadtéri gyűjteményeként. Mintegy 40 építményt és több száz tárgyat láthattok itt.
Különlegessége, hogy a kutatóknak a múlt század derekán még a műutak elterjedése, a szénhidrogén-bányászat kezdete előtt sikerült rögzíteni, konzerválni és fenntartani az akkor állapotokat.
A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény valójában elképzelt falu, amely ebben a formában nem létezett, de úgy építették meg, hogy remekül bemutatja a hajdani egyutcás településtípust. Láthattok rozsszalmás zsúptetőket, boronafalú házakat, amelyekben nem ritkán több generáció nőtt fel és élt együtt.
Itt található 2000 óta a Finnugor Néprajzi Park, amely páratlan gyűjteménye nyelvrokon népeink építőkultúrájának és életmódjának.
Az elképzelés az volt, hogy finnugor nyelvrokonaink közül az önálló állammal, autonóm területtel vagy nemzetiségi körzettel rendelkező népcsoportoktól származó épületeket mutatták volna be Zalaegerszegen. A kiválasztott kilenc nép a karél, a komi, az udmurt, a mordvin, az észt, a mari, a finn, a hanti és a manysi. Ám ezek közöl ma még csak a hanti és manysi, mari és finn portákat láthatjátok, melyek tökéletes másai az eredetiknek. A házakat használati és gazdasági eszközökkel berendezve nézhetitek meg.
Infó: gocsejiskanzen
Sóstói Múzeumfalu
A sóstói erdő szélén 1979-ben megnyitott 7 és fél hektáros területen közel száz népi épület alkotja a hamisítatlan, néprajzi falut. Nagyon izgalmas, hogy egy „múzeumi faluként” mutatja be ennek a területnek a változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját.
Öt néprajzi tájegységet láthattok: Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg. Megnézhetitek a Nyíregyháza környéki bokortanyák hagyományos „tirpák portáját”, a fejfákkal „benépesített” temetőt vagy a falu végén meghúzódó cigány kunyhók együttesét. Az orsó formájú faluközpontban közösségi épületek is láthatók, a kézműves műhelyek, az iskola, a tűzoltószertár, a harangtorony, a templom, a szárazmalom közül némelyik alkalomszerűen, a szatócsbolt és a kocsma eredeti funkciójának megfelelően a múzeum nyitvatartási ideje alatt működik. A paplak és a magtár különböző rendezvények, fogadások helyszíne.
Minden évben újdonságokkal is találkozhattok, 2014-ben nyílt meg a 1,5 hektáros Árpád-kori Nyires falu, amelyben megismerhetitek milyen volt akkoriban az élet. Sőt, egy kurgán és a hagyományos élővilágot bemutató tavat is kialakítottak itt. 2015-ben a tervek szerint kisvárosi varrodával, szabósággal és tejcsarnokkal is kiegészül a falu.
Infó: muzeumfalu
Szennai Skanzen
A Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozó Szenna Kaposvártól 8 km-re található. A skanzen az országban egyedülálló módon egy élő falu közepén jött létre. Megismerhetitek a Belső-Somogy és Zselic sokszínű kultúráját, az itt élők szellemi és tárgyi örökségét.
A múzeumot 1978-ban nyitották meg. Az épületeket eredeti helyükön szétszedték és az épített örökségünk megóvása érdekében itt újra felépítették. A félkörívben elhelyezkedő lakóházak az egyutcás település szerkezetét mutatják be. Érkezett ide ház Rinyakovácsiból, Kisbajomból, Csökölyből, Nagykorpádról, Somogyszobról. Emellett több présház, a kopárpusztai harangláb és az egyedülálló balatonszentgyörgyi csengettyűs kereszt is látható. A múzeum dísze, a megye egyik legszebb műemléke, az 1785-ben épült református templom, ami a falu életében máig aktív szerepet tölt be.
Az itt élők díszes népviseletükre, a szennai kontyra, néptánc hagyományaikra, a nyolcas rétesre, a betyár gulyásra is büszkék lehetnek.
Hétvégeken és a fesztiválokon megismerhetitek a helyi konyha finomságait, táncolhattok, játszhattok, besegíthettek a házimunkákba, a szennai szakácskönyv és füves könyv elkészítésébe is.
Infó: skanzen
Vasi Skanzen
A vasi falvak legátfogóbb, legösszetettebb és legváltozatosabb bemutatását az itteni skanzenben mutatják meg. A Vasi Múzeumfalu Szombathely zöldövezetében 1973-ben nyílt meg, és fennállásának 40 jubileumára változott meg a neve Vasi Skanzenre.
A skanzenben megismerhetitek, milyen volt a vasi falvak élete a 18-20. században. A megye két nagy településszerkezeti típusából az utcás, soros elrendezésű és az Őrségre jellemző szeres település kettősségéből alakult ki a múzeumfalu alapszerkezete.
A vasi falvak mellett gyakran találunk szőlőhegyeket, melyekből a múltban még több volt. A szőlőhegyek gyepüvel – egyszerű karókerítéssel és gyakran csupán sűrű élő sövénnyel – körbezárt világa is megismerhető itt.
A közösségi építmények is fontos szerepet játszottak a falvak életében. A templomok, a kápolnák, a haraglábak, az útmenti szakrális emlékek, a hidak és a mérföldkövek mellett a malmok, a kovácsműhelyek, a fogadók, a kocsmák, a boltok, az iskolák is megismerhetők itt. Sőt a porták növény- és állatvilágát is láthatjátok.
Infó: vasimuzeumfalu
Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
A skanzenben 19 épületegyüttest és 3 szabadtéri kiállítást láthattok, benne a Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portáit, népi építészetének jellegzetességeit a 19. század közepétől az 1930-as évek végéig.
Megismerhetitek a falvak és a tanyavilág életét, a különféle mesterségeket, benézhettek a korabeli iskolába, postára sőt egy működő szatócsboltba is. Érdekes még a szélmalom és a pékműhely is. Jó időben nagy élet zajlik itt, bemutatók, sütés-főzés, foglalkozások idézik meg a régi időket.
A gyűjtemény házai között járva részesei lehettek az egykori paraszti világnak. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják őseink életmódját, találkozhattok a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként megkóstolhatjátok Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal vár benneteket.
Infó: opusztaszer
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteményét 1967-ben alapították. Itt láthatjátok a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.
A múzeum természetvédelmi terület. A kiállítási épületek, berendezési tárgyak pótolhatatlan értéket képviselnek.
Hazánk települési, építkezési és gazdasági formáit 10 néprajzi tájegységben kb. 400 építmény segítségével mutatja be a skanzen nagyrészt eredeti épületekkel és tárgyakkal a 18. század végétől a 20. század közepéig.
A skanzen területén feltártak egy római villát, melynek konzervált falai szintén megtekinthetők.
A tájakat bemutató házakban kiállításokat, kézműves bemutatókat, folklórműsorokat, színházi előadásokat láthattok.
2009. áprilisától indult el a 2115 méter hosszú normál nyomtávú pályán a múzeumvasút. A 422-es pályaszámú BCmot motorkocsi jellegzetes vonat volt az 1920-as évek közepétől kezdve. Állomásépületnek a mezőhegyesi vasútállomás mását építették fel. A pálya a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalból került ide.
Infó: skanzen
Magyarországon található skanzenek:
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
Göcseji Falumúzeum – Zalaegerszeg
Őrségi Népi Műemlékegyüttes – Szalafő-(Pityerszer)
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Ópusztaszer
Sóstói Múzeumfalu – Nyíregyháza
Vasi Múzeumfalu – Szombathely
Hollókői Falumúzeum – Hollókő
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Nagyvázsony
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tihany
Ha te is szívesen ellátogatnál a skanzenekbe, nyomj egy lájkot!
