A Világ Igazai: emberek, akik az életüket kockáztatva mentették zsidó társaikat a vészkorszakban
Az eleinte 200 főből álló alakulat 1944 végére két és félezer főre duzzadt, nők és gyerekek is részt vettek benne. A nyilasok hatalomátvétele után Ocskay rávette a Waffen-SS alakulatok egyikét, hogy védelmezzék a számukra hasznos munkát végző század tagjait. Végül nemcsak a nyilasoktól, hanem később a Vörös Hadseregtől is sikerült megóvnia őket.
Magát Ocskayt nemesi származása és nyugati kapcsolatai miatt meghurcolták, ezért 1948-ban elhagyta az országot. Élete végéig az Egyesült Államokban dolgozott éjjeliőrként. Azelőtt halt meg, hogy az általa mentettek rátalálhattak volna.
Fotó: Fortepan / Fortepan
Hitler portréjával és nyilasnak öltözve terelték el a gyanút
István Endre több nyelven jól beszélt, így lett a Gellért Szálló telefonközpontosa, ahol a német megszállást követően sok magas rangú tisztet szállásoltak el.A férfi erre ott, a Gellért Szállóban lévő irodájában rejtette el őket. Másnap a feleségével közös, háromszobás lakásában talált nekik búvóhelyet, ahol egészen Buda felszabadulásáig maradhattak, élelmiszert pedig gyakran a Gellértben működő német tiszti konyháról sikerült nekik hazacsempésznie. Az ajtajára Hitler portréját rakta ki, így magát elkötelezett nácinak tettetve úszta meg a nyilasok házkutatásait.
De nem csak a telefonközpontos játszotta el, hogy szimpatizál a nemzetiszocialistákkal: egy bátor tinédzser, Várkonyi Richárd attól sem riadt vissza, hogy nyilas karszalagot húzva szöktesse meg Berkovits Ivánt. A Várkonyi fivérek, két gazdag ballon- és viharkabátokat gyártó vállalkozó, a cégük egy raktárhelyiségében bújtattak több családot, így Berkovitsékat is. Egy rokonuk, Iván azonban egy Hollán utcai védett házban tartózkodott.
A fiúk úgy tettek, mint akik magukkal hurcolják Berkovitsot, hogy kihallgassák. Valójában azonban a családi rejtekhelyre vitték, ahol megérte a felszabadulást.
A megtévesztés céljával hordta a nyilas karszalagot Szalai Pál is. A férfi 20 éves kora körül még a nyilaskeresztes mozgalom születésénél is jelen volt, a negyvenes évekre azonban végképp kiábrándult belőle. Amikor 1944 októberében a nyilasok visszahívták, hogy a párt összekötője legyen a rendőrséggel, színleg csatlakozott is hozzájuk. Ebben a pozícióban látogatta végig a zsidók házait, ahol azonban előre figyelmeztette a lakókat, hogy mindenüket vigyék magukkal. Sőt, szabályt hozott arról is, hogy a nyilasok csak a tulajdonosok jelenlétében vihetnek el értéktárgyakat, így elejét vette a fosztogatásoknak.
Fotó: Fortepan / Fortepan
Decemberben aztán Szalai a svéd embermentő Raoul Wallenberggel tárgyalt, akinek segítségével sikerült a gettólakók étel- és vízellátását biztosítania. Tudomására jutott: a nyilasok a gettó felrobbantására készülnek, hogy annak lakói ne érjék meg a szovjet csapatok érkezését.
“Mivel Szalai a Nyilaskeresztes Párt összekötője volt a rendőrségen, időben tájékoztatta Gerhard Schmidhuber német vezérőrnagyot arról, hogy nyilas és SS alakulatok vérengzésre készülnek a gettóban. A német tábornok erre megakadályozta a készülő mészárlást, a két gettó lakói így élhették túl a város ostromát” - mondja Lenthár Balázs.
Előszeretettel húzott nyilaskeresztes karszalagot Szalkay István is, aki a nyilas razziákhoz is csatlakozott, ám az elfogott zsidókat szabadon engedte, vagy saját lakására vitte.
A férfi saját otthonában annyi zsidót bújtatott, hogy végül már 17-18 emberrel élt egy lakásban, ráadásul az összezsúfolt emberek a szomszédok miatt pisszenni se mertek.
Szintén ruhacserével, de másfajta trükkel sikerült Falaky Józsefnek szerelmét, a textilmunkás Schachter Saroltát megmentenie, akinek 1944 októberében kellett kényszermunkára jelentkeznie. A férfi Pünkösdfürdőnél utolérte azt a halálmenetet, aminek Sarolta is részese volt. Sikerült sárga csillag nélküli ruhát terítenie rá, így a nő kiléphetett a sorból. Innentől kettesben bújkáltak, megérték a főváros felszabadulását, és össze is házasodtak. Falaky egyébként rendszeresen élelmiszert vitt a Pozsonyi úti védett házakba, valamint a - később Kun Páter és társai vérengzésének áldozatul esett - Bíró Dániel kórházba is.
A bujdosóknak természetesen hamis okmányokra is szükségük volt. Már-már nagyüzemi léptékben állította elő ezeket a baloldali szellemiségű Berkó Pál, aki nyomdászként az ország akkori egyik legjobb szedőjét, Weintraub (később Vértes) Mártont bújtatta. Egy különös véletlen folytán nála kötött ki a kiváló grafikus Káldor László is, aki szinte bármilyen pecsétet képes volt kézzel átmásolni.
A férfiak együtt gyártottak hamis keresztleveleket, születési bizonyítványokat, anyakönyvi és házassági kivonatokat is. A velük rejtőzködő Vágvölgyi Tibor huszonöt féle betűtípussal tudott írni, így képes volt minden iratnak egyedi megjelenést kölcsönözni. Berkóhoz még József Attila nővére, József Jolán is gyakran fordult hamis iratokért. Jolán ugyanis Balatonszárszón bérelt üdülőkben bújtatott üldözött családokat, a papírokért cserébe pedig egyszer egy írógépet vitt Berkóéknak.
Fotó: Fortepan / Fortepan
Soros György és Heller Ágnes megmentői
Amikor a nyilasok átvették a hatalmat, Székely Zsigmond barátját, Halmi Gyulát és annak feleségét, Bánóczy Lujzát kérte meg, hogy vigyázzanak tíz éves kislányukra, Ágnesre. A szülők hamis papírokkal bújkáltak, másik gyermeküket - ahogyan Ágnest is - keresztény szülőknél helyezték el. Halmiék a szívükbe zárták Ágit, akit csak a vidéki unokahúgukként mutatták be a szomszédoknak. A felszabadulás után a Székely család újra egyesült, Ágit pedig később Heller Ágnes filozófusként ismerhette meg az ország.
Két jó barát kapcsolatának köszönhető az is, hogy Dr. Soros Tivadar ügyvéd, orvos és író biztonságba helyezhette egész családját, így a 18 éves Pált és a 14 éves Györgyöt is. Az idősebb Soros két ház képviseletét is ellátta, az egyik a Március 15. téren állt. Ennek vezetésével Balázs Ferencet bízta meg, aki családjával együtt be is költözött az épületbe. Dr. Soros és Balázs Ferenc közt olyan mély barátság alakult ki, hogy a német megszállás után a Balázs család felajánlotta iratait a Soros család tagjainak. Soros anyósát kivéve, akit a nyilasok elfogtak, az egész család elkerülhette a deportálást.
A hírességek közt is akadt, aki szembeszállt a nácikkal. Ilyen volt Karády Katalin, a korszak titokzatosan szép színésznője. “Karádyt a német megszállás után le is tartóztatták, hiszen a szeretője nem volt más, mint Ujszászy István vezérőrnagy, a magyar katonai kémelhárítás feje. Vélhetően rá akartak terhelő adatokat kiverni belőle” - mondja Lenthár.
Miután kiengedték, Karády a nyilas-korszakban üldözötté vált, dalait pedig betiltották, mivel úgy találták, azok “idegenek a magyar lélektől”. Ünnepelt művészként több lakással is rendelkezett, ezekben bújtatta a rászorulókat. Vagyonának akkor is hasznát vette, amikor egy csapat zsidó kisgyereket mentett meg attól, hogy a nyilasok a Dunába lőjék őket: ékszereket és aranyat adott értük cserébe, majd nekik is a lakásában nyújtott rejtekhelyet.
Ma már kevésbé ismert Eőry Kató neve, aki sokáig volt a Nemzeti Színház társulatának tagja. Ő a nyilas hatalomátvételt követően fogadta lakásába az akkor 17 éves Ruttkai Évát és édesanyját. Amikor azonban helyzetük tarthatatlanul veszélyessé vált, akkor lánya, Mátyássy Erzsébet iratait, a szegedi gimnázium diákigazolványát, de még egyenruháját is átadta Évának, aki így a már szovjet kézen lévő Szegedre utazott. Később pedig érdekes módon maga Ruttkai Éva játszotta el a Szabó Magda Abigél című regényéből készült filmsorozatban Horn Micit, a színésznőt, aki az álruhában és hamis papírokkal bújkáló Vitay Georginának nyújtott segítséget.
