A szappan, ami a feketepiacon aranyat ért
Az idén 100 éves Baba története nem is Magyarországon, hanem a tengerentúlon, Amerikában kezdődött valamikor a XX. század legelején, ahol Baeder Hermann kitanulta a vegyi- és szappanfőző mesterséget. Ezt a tudását kamatoztatva tért vissza hazánkba, ahol 1912-ben saját szappanfőző műhelyt nyitott, amelyre 1913-ban az Illatszertár újság már Baeder és Társaként hivatkozik, ugyanis a tehetséges vegyész felesége, Bródy Róza is betársult időközben a jól menő üzletbe. A műhelyben kozmetikai cikkeket és pipereszappant gyártottak, s a forgalom bővülését 1918-ban egy vadonatúj, modernül berendezett gyár üzembehelyezésével igyekeztek kiszolgálni.
Baba szappan
A két világháború között a Baeder társaság módszeresen építette versenytársaival közösen a gyermekápoló termékek piacát, így a korabeli sajtóban tömegesen jelentek meg a különböző okító cikkek az újdonsült kismamáknak. Ezekben részletesen elemezték a babaápolási tudnivalókat, azaz, hogy
A cikkek tudományos hátterét a Baeder partnereként a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Gyermekklinikája és a Stefánia Gyermekkórház biztosította, akik folyamatosan ellenőrizték a Baba termékek minőségét és összetételét. A Baeder féle Baba szappan pedig valóban nagyon népszerű lett, szinte nem volt olyan kisgyermekes háztartás, ahol ne tartottak volna belőle. A nagy szappanbiznisznek azonban a II. Világháború véget vetett.
A harcok következtében ugyanis a mezőgazdaság és az állattenyésztés még az élelmezés célú zsiradékellátást sem tudta biztosítani, így egyszerűen
A Baeder gyár is folyamatosan zsiradékhiánnyal küzdött, ami a boltokban és a gyógyszertárakban állandó szappanhiányhoz vezetett. Ezt a helyzetet tetézte az is, hogy a vidéki háziasszonyok sem főztek szappant otthon, mivel lúgból (ez a szappankészítéshez szükséges) is igen kevés volt. Végül a lakosság ellátását felügyelő bizottságok fejkvótákat állapítottak meg a szappanokból is, az élelmiszerekhez hasonlóan.
A gyermekápolásra szolgáló szappanoknak ugyanis rendeletben határozták meg az összetételét, és a termék minősége nem romolhatott egy bizonyos szint alá. Ez a szappanínség még a háborút követő évben, 1946-ban is tartott, s csak a mezőgazdasági termelés és a megfelelő mennyiségű zsiradék szüntette csak meg.
Bár 1949-ben a Baeder Rt-t még az eredeti nevén említik, természetesen a szocialista rendszerben ezt az üzemet is államosították. A márkák, termékek, azok receptúrái, a gyártósorok és az ingatlan is mind köztulajdonba került, és megalapozta Magyarország pipere-hírnevét a KGST piacokon. A szappangyártást központosították, a háború előtt létező csaknem 30 féle, különböző cégektől származó márkát megszüntették, és az ország átállt a tömegtermelésre. 1979-ben a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat és a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat égisze alatt, évente összesen mintegy 14 000 tonna pipereszappant gyártottak. Ennek kisebb részét exportálták: a Szovjetuniótól Kanadáig, Etiópiától az NSZK-ig számos országba eljutottak a KHV szappanjai.
A legolcsóbb Baba szappanból fogyott akkoriban a legtöbb, ezt követte a Caola, a Kék Vörös és a Camea. A vidékiek különösen szerették a kék-fehér csomagolású Babát, amelyet nemcsak a kisgyermekes családok fürdőszobáiban lehetett megtalálni.
A Baba szappant ugyanis már a Kádár-korban sem csak a pici babák fürdetésére használták, hanem ezzel tisztálkodott a család minden tagja. A szappan széles körű felhasználását népszerűsítették a különböző szakértői cikkek is. A Dolgozó Nőben, az Ifjúsági Magazinban és még a Népszabadságban is a Baba szappant ajánlották arcmosáshoz normál bőrre, smink-lemosáshoz a hölgyeknek és a problémás tinédzser-bőrre is ezt javasolták.
A rendszerváltás környékén hozzánk is megérkeztek a nagy nemzetközi babaápoló márkák, és a szappanos bébifürdetés nimbusza is leáldozott. A márka mai tulajdonosa, az Unilever 1991-ben jött vissza Magyarországra, és globális márkái mellé - stratégiájához híven - egy erős helyi márkát is keresett. Ez lett a Baba! Akkor még a gyártást továbbra is a Caola végezte az előző rendszer örökségeként, de az Unilevernél ezzel párhuzamosan elindult a saját márkafejlesztés is. Ebben a folyamatban az a vonal – miszerint a Baba az egész családnak szóljon - tovább erősödött. A kétezres évek elején a férfiak számára is elkezdett külön termékeket kínálni a márka, így még jobban eleget tett az ’egész család számára’ kijelentésnek. Az egykori babaszappanból így piacvezető kozmetikai márka lett, az egész ország ismeri a Baba márkát és pöttyös dizájnját, valamint szinte minden háztartásban megtalálható egy Baba termék.
