MÚLT
A Rovatból

A szappan, ami a feketepiacon aranyat ért

Így lett a Baeder-féle bébiszappanból előbb háborús csereáru, majd a szocialista nők kedvenc piperecikke, a Baba szappan.
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2020. december 30.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.
Megálmodta, a legjobb magyar orr

Az idén 100 éves Baba története nem is Magyarországon, hanem a tengerentúlon, Amerikában kezdődött valamikor a XX. század legelején, ahol Baeder Hermann kitanulta a vegyi- és szappanfőző mesterséget. Ezt a tudását kamatoztatva tért vissza hazánkba, ahol 1912-ben saját szappanfőző műhelyt nyitott, amelyre 1913-ban az Illatszertár újság már Baeder és Társaként hivatkozik, ugyanis a tehetséges vegyész felesége, Bródy Róza is betársult időközben a jól menő üzletbe. A műhelyben kozmetikai cikkeket és pipereszappant gyártottak, s a forgalom bővülését 1918-ban egy vadonatúj, modernül berendezett gyár üzembehelyezésével igyekeztek kiszolgálni.

Baba szappan

Az I. Világháborút követően évről-évre sorra dobták piacra a különböző termékeket és márkákat, így 1920-ban a Baba szappant (akkor még Baby-soap felirattal), majd a Chypre-szappant, az Origanát, Velmetinát és a gyermekszobák nélkülözhetetlen cikkét, a Baeder-féle hintőport. A szájápoló szerek közül az Оvenal fogport, fogkrémet és szájvizet érdemes megemlíteni, de a kor asszonyai imádták a gyár rúzsait és parfümjeit is. Állítólag Baeder Hermannak volt a legjobb orra Magyarországon, így nem csoda, hogy illatos cikkei igen népszerűvé váltak. 1923-ban a Baby márka alá már egy teljes gyermekápoló termékpaletta tartozott: egy lanolinos Baby Cream, gyermekhintőpor, Baby púder és szappan.
A két háború között kezdődött a profi babaápolás

A két világháború között a Baeder társaság módszeresen építette versenytársaival közösen a gyermekápoló termékek piacát, így a korabeli sajtóban tömegesen jelentek meg a különböző okító cikkek az újdonsült kismamáknak. Ezekben részletesen elemezték a babaápolási tudnivalókat, azaz, hogy

36 fokos vízben, zsíros Baby szappannal érdemes a kicsit mosdatni, majd bőrápoló olajjal és hintőporral kell kezelni érzékeny bőrét.

A cikkek tudományos hátterét a Baeder partnereként a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Gyermekklinikája és a Stefánia Gyermekkórház biztosította, akik folyamatosan ellenőrizték a Baba termékek minőségét és összetételét. A Baeder féle Baba szappan pedig valóban nagyon népszerű lett, szinte nem volt olyan kisgyermekes háztartás, ahol ne tartottak volna belőle. A nagy szappanbiznisznek azonban a II. Világháború véget vetett.

Háborús zugbiznisz, avagy amikor a Baba aranyat ért

A harcok következtében ugyanis a mezőgazdaság és az állattenyésztés még az élelmezés célú zsiradékellátást sem tudta biztosítani, így egyszerűen

nem volt elég alapanyag a szappankészítéshez.

A Baeder gyár is folyamatosan zsiradékhiánnyal küzdött, ami a boltokban és a gyógyszertárakban állandó szappanhiányhoz vezetett. Ezt a helyzetet tetézte az is, hogy a vidéki háziasszonyok sem főztek szappant otthon, mivel lúgból (ez a szappankészítéshez szükséges) is igen kevés volt. Végül a lakosság ellátását felügyelő bizottságok fejkvótákat állapítottak meg a szappanokból is, az élelmiszerekhez hasonlóan.

A gyermekes családok havonta 1-2 Baba szappant kaphattak, persze, ha a Baeder-gyárnak sikerült teljesítenie a tervet, és el tudta azokat készíteni. Mivel a zsiradékhiány miatt az általános szappanok zsírtartalma már alig-alig érte el a 20-30%-ot, így a fekete-piacon kurrens cserecikk lett a jóval jobb minőségű, minimum 80%-os zsiradéktartalommal bíró Baba szappan.

A gyermekápolásra szolgáló szappanoknak ugyanis rendeletben határozták meg az összetételét, és a termék minősége nem romolhatott egy bizonyos szint alá. Ez a szappanínség még a háborút követő évben, 1946-ban is tartott, s csak a mezőgazdasági termelés és a megfelelő mennyiségű zsiradék szüntette csak meg.

A Kádár-korban a kék-fehér Baba volt a legnépszerűbb

Bár 1949-ben a Baeder Rt-t még az eredeti nevén említik, természetesen a szocialista rendszerben ezt az üzemet is államosították. A márkák, termékek, azok receptúrái, a gyártósorok és az ingatlan is mind köztulajdonba került, és megalapozta Magyarország pipere-hírnevét a KGST piacokon. A szappangyártást központosították, a háború előtt létező csaknem 30 féle, különböző cégektől származó márkát megszüntették, és az ország átállt a tömegtermelésre. 1979-ben a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat és a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat égisze alatt, évente összesen mintegy 14 000 tonna pipereszappant gyártottak. Ennek kisebb részét exportálták: a Szovjetuniótól Kanadáig, Etiópiától az NSZK-ig számos országba eljutottak a KHV szappanjai.

A legtöbbet azonban itthon értékesítették, hiszen mi magyarok akkoriban átlagosan 1 kg 25 dkg-ot fogyasztottunk el szappanból évente fejenként, míg például a svájciak 92 dekát, a nyugatnémetek pedig alig egy kilót. Az előkelő hely azonban korántsem csak a magyarok tisztaságszeretetére utalt, hanem inkább arra, hogy a viszonylag olcsó szappanárak miatt sok háziasszony pipereszappant használt a mosáshoz is.

A legolcsóbb Baba szappanból fogyott akkoriban a legtöbb, ezt követte a Caola, a Kék Vörös és a Camea. A vidékiek különösen szerették a kék-fehér csomagolású Babát, amelyet nemcsak a kisgyermekes családok fürdőszobáiban lehetett megtalálni.

A Baba már nem csak a babáké

A Baba szappant ugyanis már a Kádár-korban sem csak a pici babák fürdetésére használták, hanem ezzel tisztálkodott a család minden tagja. A szappan széles körű felhasználását népszerűsítették a különböző szakértői cikkek is. A Dolgozó Nőben, az Ifjúsági Magazinban és még a Népszabadságban is a Baba szappant ajánlották arcmosáshoz normál bőrre, smink-lemosáshoz a hölgyeknek és a problémás tinédzser-bőrre is ezt javasolták.

Többször is hangsúlyozták, hogy a Baba szappan használata azért hatékony, mivel ez több zsiradékot tartalmaz, és nincs benne allergizáló hatású illat- és fertőtlenítő anyag.

A rendszerváltás környékén hozzánk is megérkeztek a nagy nemzetközi babaápoló márkák, és a szappanos bébifürdetés nimbusza is leáldozott. A márka mai tulajdonosa, az Unilever 1991-ben jött vissza Magyarországra, és globális márkái mellé - stratégiájához híven - egy erős helyi márkát is keresett. Ez lett a Baba! Akkor még a gyártást továbbra is a Caola végezte az előző rendszer örökségeként, de az Unilevernél ezzel párhuzamosan elindult a saját márkafejlesztés is. Ebben a folyamatban az a vonal – miszerint a Baba az egész családnak szóljon - tovább erősödött. A kétezres évek elején a férfiak számára is elkezdett külön termékeket kínálni a márka, így még jobban eleget tett az ’egész család számára’ kijelentésnek. Az egykori babaszappanból így piacvezető kozmetikai márka lett, az egész ország ismeri a Baba márkát és pöttyös dizájnját, valamint szinte minden háztartásban megtalálható egy Baba termék.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!
Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél
A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.


Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása
A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”


1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is” – így indult a legendás Gyermekvasút
A korabeli Néplap cikke a pártot és a vezetőt éltette az 1950-es átadáson. 2015-ben a vonal bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.


Amikor 78 éve, 1948. április 11-én a Széchenyi-hegy oldalában megfeszített munkával nekiláttak az Úttörővasút építésének, kevesen sejthették, hogy egyszer Guinness-rekorderré, nemzedékek közös élményévé, s a budai hegyek ikonikus attrakciójává válik.

Ma ugyanazon a pályán, immár Gyermekvasútként, gyerekek irányítják a forgalmat – felelősen, profin, mégis játékos örömmel.

A mai évfordulón ünnepeljük a kisvasutat, amelynek története maga a magyar huszadik század kicsiben, a Rákosi-korszak propagandájától a ma is virágzó közösségépítésig.

Az építkezés 1948. április 11-i megkezdését követően rekordsebességgel haladt a munka: az első, nagyjából három kilométeres szakaszt Széchenyi-hegy és az akkori Előre (ma Virágvölgy) állomás között már július 31-én átadták.

A korabeli sajtó szerint az első szerelvény „pontosan fél tíz órakor indult el”.

A következő év júniusában a vonal elérte Szépjuhásznét (akkor Ságváriliget), majd 1950. augusztus 20-án megindult a forgalom a teljes, Hűvösvölgyig tartó pályán. Bár egy várostörténeti forrás szerint április 11-én a nyomvonalat jelölték ki és a munka másnap indult, a hivatalos narratíva ezt a napot tekinti a kezdőpontnak.

A dátumok mögött azonban egyedülálló működési modell áll, amely a vasút igazi szívét jelenti.

A forgalmi és kereskedelmi feladatokat 10 és 14 év közötti gyermekvasutasok látják el, természetesen felnőtt állomásfőnökök és vasúti szakemberek felügyelete mellett.

A fiatalok komoly tanfolyamon vesznek részt, ahol elsajátítják a szolgálati napló vezetését, a jelzési és biztosítóberendezések kezelését, a váltóállítás szabályait és az utastájékoztatás fortélyait.

Ez a rendszer ma is él és virágzik, tavaly júniusban például 155 újonc tett fogadalmat Hűvösvölgyben.

2015-ben a budapesti Gyermekvasút hivatalosan is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

A hitelesített hossz 11,7018 kilométer. A 760 milliméteres nyomtávú pálya a budai hegyekben kanyarog, 235 méteres szintkülönbséget küzd le, miközben a legnagyobb emelkedője eléri a 3,4 százalékot.

A vonal népszerűsége a hatvanas években érte el a csúcsát, 1961-ben például 800 ezer utast szállított. Ma a teljes menetidő a két végállomás között körülbelül 40-50 perc.

A vonalról csodálatos panorámák nyílnak a környező hegyekre, és számos turistaút csatlakozik az állomásokhoz.

A Gyermekvasút azonban több mint közlekedési eszköz; egyben korszakok lenyomata is. Az ötvenes években a szocialista nevelés és propaganda fontos eszköze volt.

Egy korabeli tudósítás érzékletesen tükrözi a korszak szellemét: „a Pártnak. Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is!” - írta a Néplap a teljes vonal átadásakor.

Mára ez a narratíva teljesen átalakult. A vasút a közösségépítés, a felelősségvállalás és a pályaválasztás támogatásának színterévé vált, ahol a gyerekek játékosan tanulhatnak bele egy komoly szakmába.

Története tele van apró, érdekes részletekkel is. Kevesen tudják, hogy 1956 és 1973 között a hűvösvölgyi végállomáson mozgólépcső működött, amelyet vasár- és ünnepnapokon, a metró előtti időkben valóságos látványosságként üzemeltettek.

A járműpark is legendás: a „Kis Piri” néven ismert gőzmozdony ma is feltűnik a nosztalgiajáratokon, az egyik jellegzetes Mk45-ös dízelmozdonyt pedig „Bendegúz”-nak keresztelték.

A Gyermekvasút egyszerre időutazás és jövőiskola; a budai hegyek sínpárján 78 éve fut a történelem – ma is, a gyerekek biztos kezű irányításával.

Via MÁV-csoport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
A Titanic egyetlen magyar áldozata nem is arra a hajóra váltott jegyet: sztrájk pecsételte meg a sorsát
Weisz Lipót és felesége eredetileg az RMS Lusitania első osztályán utazott volna Kanadába, ám a Titanic másodosztályára irányították át őket.


Egy bányászsztrájk miatt fordult tragédiába a Titanic egyetlen magyar utasának élete.

Eredetileg nem is a végzetes útra tartó óceánjáróra, hanem a Lusitaniára váltott jegyet.

Weisz Lipót, a tehetséges szobrász és felesége, a belga Mathilde Françoise Pëde Kanadában szeretett volna új életet kezdeni.

Szénhiány miatt végül a Titanic másodosztályán találták magukat.

Weisz Lipót magyar származását neve is sejteti, és bár a sírfelirata Pestet jelöli meg születési helyeként, a kutatások szerint Veszprémben látta meg a napvilágot.

 

A fiatalember 19 évesen Angliába emigrált, ahol a bromsgrove-i Iparművészeti Egyesületnél tanult. Itt ismerkedett meg a varrónőként és énekesnőként dolgozó Mathilde-dal, akit feleségül is vett – írta a Promotions.hu.

A tehetséges fafaragó 1911-ben már áthajózott az Atlanti-óceánon, és Montrealban kapott megbízást a helyi Szépművészeti Múzeumtól.

Később Edward Wren bízta meg azzal, hogy a Dominion Express Building homlokzatára kifaragja a korabeli Kanada kilenc tartományát jelképező kőpajzsokat.

Mivel úgy látta, Quebecben meg tud élni a művészetéből, visszautazott Angliába a feleségéért, hogy együtt kezdjék meg közös életüket a tengerentúlon.

Ám a sors közbeszólt.

A Lusitania első osztályára vettek jegyet, de a brit bányászok sztrájkja miatt a Lusitania nem tudott elindulni. Ezért a Weisz házaspárt átirányították a Southamptonból induló Titanicra, a másodosztályra.

A történet szerint Weisz Lipót felszállás előtt a kabátja bélésébe varrta a család teljes vagyonát: mintegy 15 ezer dollár értékű, 21 kilogramm súlyú aranyat.

1912. április 14-én éjjel, egy kései séta után a házaspár épp visszatért a kabinjába, amikor a hajó jéghegynek ütközött. Mathilde a 10-es számú mentőcsónakban kapott helyet, így megmenekült, ám férje a hajóval együtt a fagyos óceánba merült.

Az özvegy április 18-án, a Carpathia fedélzetén érkezett meg New Yorkba, ahol az a veszély fenyegette, hogy nincstelen bevándorlóként visszaküldik Angliába.

A holttestek után kutató Mackay-Bennett hajó azonban megtalálta a 293-as számmal jelölt, mentőmellényes testet, amit a felsőjébe hímzett „W.L.” monogram alapján azonosítottak Weisz Lipótként.

Előkerült az öltönybe rejtett arany is, amit visszaszolgáltattak az özvegyének. Mathilde végül Kanadában maradt, és később újra férjhez ment.

Weisz Lipótot a montréali Baron de Hirsch temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sírja sokáig jelöletlen volt, a fejfát csak a katasztrófa századik évfordulóján, 2012 körül állították fel. A sírkövön ez a felirat olvasható: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon, Pesten. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk