HÍREK
A Rovatból

A NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió súlyos következményekkel járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén.


A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.

Jens Stoltenberg közölte:

a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte "nagy erejű invázióhoz" vezethet, de - mint fogalmazott - az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

"Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt" - fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió "súlyos következményekkel" járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén

- közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között "akad nézeteltérés" az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO "felkészült" katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

"Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain"

- figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe - jegyezte meg.

"Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt"

- fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. "Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb" - tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. "Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. "Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be
Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.


Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Varga Judit Magyar Péter fideszes ellenfelével bálozott Hegyvidéken
Skrabski Fruzsina, Novák Katalin egykori tanácsadója osztotta meg a közös fotót, amely a Hegyvidéki Polgári Bálon készült. Skrabski szerint a rendezvény egyértelműen kampányesemény volt.


Varga Judit, Magyar Péter volt felesége a Hegyvidéki Polgári Bálon mutatta meg egyértelműen, hogy a választásokon a Fidesz jelöltjét támogatja. Az eseményen közös fotó is készült a volt igazságügyi miniszterről és Steiner Attila képviselőjelöltről, a képet pedig Skrabski Fruzsina filmrendező, forgatókönyvíró, Novák Katalin egykori tanácsadója tette közzé a Facebookon.

Skrabski szerint a bál egyértelműen kampányesemény volt, a kép pedig azt bizonyítja, hogy Varga Judit Steiner mellé állt.

„Szóval ezen a polgári bálon ott volt Steiner Attila, Magyar Péter fideszes kihívója - tehát ez egy kampányesemény volt. Ebből a fotóból pedig az derül ki, hogy Varga Judit kiállt Attila mellett, hiszen elment erre az eseményre és vállalta a nyilvános fotót. Attila másik oldalán pedig a felesége (...) áll, aki Judit régi, jó barátnője”

– írta bejegyzésében Skrabski, hozzátéve, hogy ő is Steinerre fog szavazni.

Steiner Attila 2019 óta dolgozik államtitkárként a kormánynál: korábban az Igazságügyi Minisztériumban felelt az európai uniós ügyekért, jelenleg energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Decemberben derült ki, hogy a Fidesz őt indítja az áprilisi országgyűlési választásokon a budapesti 3-as választókerületben (Hegyvidék és Nyugat-Újbuda egy része), ahol a TISZA Párt képviseletében Magyar Péter pártelnök indul.

Tavaly márciusban a politikusok nyilvános üzengetésbe kezdtek, miután Magyar bejelentette indulását a hegyvidéki körzetben. Steiner Attila akkor a Fidesz választókerületi elnökeként azt írta: „Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről.” Magyar Péter erre úgy reagált: „Reméljük, nem bújik a miniszterelnök a hátad mögé…”

A hegyvidéki körzetet a 2022-es választáson az ellenzéki Hajnal Miklós nyerte meg, így a Fidesznek kiemelten fontos a terület visszaszerzése. A verseny várhatóan többpólusú lesz, a DK Gréczy Zsoltot indítja, február elején pedig Szabó Bálint is bejelentkezett a körzetért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – Fotókon, ahogy több száz tüntető kísérte Iványi Gábort a tárgyalásra
A bíróság felfüggesztettet kért a lelkészre, akit több ellenzéki képviselő és polgármester is támogatott a bíróság Markó utcai épülete előtt.


„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.

Fekete-Győr András „kísérjük el Iványiékat az első tárgyalásra” címmel szervezett tüntetést a helyszínre, ahol több százan gyűltek össze. A megmozduláson ott volt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel együtt kísérte be Iványit az épületbe.

A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.

Az ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja a lelkészt és hat társát, köztük Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselőt, Donáth Anna és Szél Bernadett volt európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselőket, valamint Herényi Károly volt országgyűlési képviselőt.

A vád szerint 2022 februárjában, a Dankó utcai központjuknál tartott NAV-razzia során „két kézzel tolták a közvetlenül előttük álló Iványi Gábort a mögötte elhelyezkedő pénzügyőröknek”.

Iványi Gábor a bíróság épülete előtt rövid beszédet mondott. „Már azért megérte nekem itt lenni, hogy veletek találkozhassak. Én nem regisztráltam a bíróságra, de engem valószínűleg be fognak engedni az ülésterembe” – viccelődött, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazatukkal váltsák le a rendszert.

„Tegyetek meg ez ellen mindent békésen, amit tehettek. A minimum az, hogy a szavazatotokkal leváltjátok ezt a rendszert”

– mondta.

Fekete-Győr András szerint a hatalom azért retteg Iványiéktól, „mert görbetükröt állítanak eléjük”. Azt is mondta, bíznak a felmentésben, mert „két hónap múlva rendszerváltás van”. A demonstráció szervezője szerint az eljárás egy „aljas koncepciós eljárás”, és hozzátette:

„A hatalom »csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal« vádolja Gáborékat, holott éppen ők voltak azok, akik hatósági erőszakkal léptek fel az Oltalom közössége ellen.”

Mutatjuk képeken a tüntetést, és ahogy a képviselők bekísérik a lelkészt a bíróságra:

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, amit 2013-ban peres úton szerzett vissza. Az ítélet szerint az államnak visszamenőleg ki kellett volna fizetnie az elmaradt támogatásokat. Az egyház 2025-ben újra kezdeményezte a bejegyzett státuszt, de a bíróság ezt tavaly decemberben elutasította.

A hajléktalanszállókat, idősotthonokat és iskolákat működtető szervezet helyzete azóta sem rendeződött: a kormányhivatal be akarja záratni a hajléktalanszállóikat, a NAV pedig 2024-ben inkasszálta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola bankszámláit a többmilliárdosra duzzadt adósság miatt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor megszólalt a balmazújvárosi fideszes győzelem után, a TISZA programjára is reagált
A miniszterelnök szerint a választók egyértelmű üzenetet küldtek az ellenfeleinek. Magabiztosan az üzente: a vasárnapi győzelem oka ugyanaz, amiért kilenc hét múlva is győzni fognak.


Fidesz-győzelem született vasárnap Balmazújvárosban az időközi önkormányzati képviselő-választáson, amit azért kellett kiírni, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület (KBE) képviselője, Demeter Pál lemondott. A nem jogerős eredmény szerint a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán a szavazatok 47,09 százalékával (397 voks), mindössze 28 szavazattal nyert. A KBE jelöltje, Molnár Péter 43,77 százalékot (369 voks), míg a független Béresné Lőrincz Erzsébet 9,13 százalékot (77 voks) szerzett.

Az eredménnyel a korábbi 6–6-os patthelyzet feloldódott, és a Fidesz többségbe került a képviselő-testületben.

A város fideszes polgármestere, dr. Varga Marina szerint a győzelem kulcsfontosságú a városvezetés működőképessége szempontjából.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált az időközi választás eredményére.

A kormányfő szerint „hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.” Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”.

A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk