A magyar, aki forradalmasította a számítástechnikát, mégsem gazdagodott meg
Lehet, hogy ma már retró cuccnak tűnik számodra a floppy. Szinte biztos, hogy már te sem használod. És valószínűleg olyan gépet sem igen láthatsz már, amelyben van floppy-meghajtó.
Pedig a nyolcvanas-kilencvenes években ez volt a legelterjedtebb adathordozó, amely egy magyar gépészmérnök találmányát felhasználva hódította meg a világot.
Úgy, hogy a feltaláló, Jánosi Marcell nem igazán profitált a szabadalomból. Igaz, az ország sem. A magyar mérnök története tanulságos, ahogyan az is, gyakran milyen mostoha módon bánik az ország az ide született zsenikkel.
1954-ben végzett a Műegyetem Gépészmérnöki Karán. 1951-től az egyetem matematika tanszékén óraadó demonstrátorként esti tagozatos egyetemi hallgatókat oktatott.
1954-től a Telefongyár technológia fejlesztési osztályán dolgozott, 1955-ben a Kohó és Gépipari Minisztériumban a Híradástechnikai Igazgatóságon csoportvezető mérnökként új technológiai eljárások célkitűzéseivel és bevezetésével foglalkozott.
1957-ben a Budapesti Rádiótechnikai Gyár főtechnológusa lett. Közben tervezési feladatokat vállalt. Felépített például egy automatákkal berendezett gyémánt fúrására szolgáló üzemet, ahol dróthúzáshoz alkalmazott gyémántokat készítettek 10-15 mikron furattal.
1960-ban a BRG-ben főkonstruktőr lett, magnótechnikával kezdett foglalkozni. Első munkája a Calypso magnetofon volt. Tevékenysége során kb. 30-féle típust terveztek.
1970-től kezdett számítástechnikával foglalkozni.
1975-ben Állami Díjat kapott.
Külföldön a LEGO mikromotor miatt is sokan ismerik Jánosi Marcell nevét.
2011-ben halt meg.
Amikor Jánosi Marcell érdeklődése komputerek felé fordult, a célja az volt, hogy leváltsák, illetve korszerűbb technológiával váltsák ki a lyukkártyás/lyukszalagos számítógépeket.
Képünk illusztráció
Milyen termékek megalkotását irányította a magyar mérnök? A SLK-4 típusú kazettás adatrögzítő, az EC 9006-os kazetta-mágnesszalag konverter, a MCD típusú mikro floppy, ABC 80 típusú svéd PC-hez kazettás adattároló, MC 3810 típusú adattároló Fokgyem plotter gyártását.
Az összes, nevéhez fűződő fejlesztés közül kiemelkedik a floppy, amely akkoriban az egész világon egyedülálló volt.
Jánosi Marcell ugyanis olyan adattároló lemezt alkotott, amelyet ki lehetett venni a számítógépből, hordozható volt, és kompatibilis volt különféle gépekkel. Ez az MCD típusú mikro, 3 hüvelykes átmérőjű, úgynevezett kazettás floppy, amit kazettás lemezként, hajlékony merevlemezként is emlegetnek. Tervezett kapacitása 200 kilobyte volt.
A találmány szabadalmát már 1974-ben bejegyezték, ám csak 1979-re készült el az első működő típus. Ennek oka részben az volt, hogy Jánosi Marcell munkahelyének, a Budapesti Rádiótechnikai Gyárnak a vezetője fúrta a projektet.
Ennek a lemeznek a híre - a külföldi szakmai sajtónak köszönhetően - annak ellenére terjedt világszerte, hogy Magyarországon nem került tömeggyártásra.
1980-ban és 1981-ben olyan vállaltok érdeklődtek iránta, mint az IBM vagy a Commodore. Hiába.
A Budapesti Rádiótechnikai Gyár elhajtotta az érdeklődőket és visszautasította az együttműködésre irányuló próbálkozásokat.
Ráadásul a vállalat egy idő után nem fizette a magyar szabadalmi oltalom díját, külföldön pedig nem védették le a terméket. Emiatt - egyszerűsítve - a szabadalom felhasználása szabaddá vált, és bárki elkezdhette a floppy gyártását. Többek közt az IBM és a Sony is Jánosi Marcell találmányát alapul véve kezdett el floppykat gyártani, és hatalmas összegeket keresni vele. (Nálunk ugyan 1982-ben beindult a próbagyártás, ám a fenti okok miatt nem Magyarország profitált a floppykból.)
Az 1980-as években a magyar mérnök a külügyminisztérium segítségével kapcsolatba került a LEGO vállalattal.
Számukra alkotta meg a kockacukor méretű mikromotort, amelyet a nagyközönség az 1990-es években ismerhetett meg.
