News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A legdurvább helyek a Kádár-kori, pesti éjszakában

Halló, Nirvána, Vígmatróz. Testi sértés, robbantás, lövöldözés, emberrablás és a külföldiek lehúzása pikáns showműsorral.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Nirvana Bár, 1971., Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2021. december 22.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A pesti éjszaka a Kádár-korban sem volt veszélytelenebb, mint az azóta eltelt időszakban. Az akkori sajtóban szerették azt a látszatot kelteni, hogy az országban szinte egyáltalán nem létezik bűnözés, ám ez messze állt a valóságtól. Az éjszakai élet hírhedt fellegváraiban akkor és később, a kilencvenes években is folyamatosak voltak a bűncselekmények. Cikkünkben most a három, talán legrosszabb hírnek örvendő szórakozó helyről, a Matrózbárról, A Halló bárról és a Nirvánáról emlékezünk meg részletesebben.

A három helyet már az elején könnyű két csoportra osztani, hiszen a Halló és a Nirvána elsősorban a vastag pénztárcájú külföldiekre szakosodott, míg a Vígmatróz soha nem tört ilyen babérokra.

Igaz éppen emiatt utóbbinak a problémái is mások voltak.

Vígmatróz

A Vígmatróz 1969-ben nyitott meg egy nagy múlttal rendelkező helyiségben, a Vígszínház mellett. Korábban ugyanis a szolid és nyugalmas Club Kávéház, illetve közvetlenül a matróz előtt a Vígszínház büféje működött itt. Az új hely azonban már a nyitásakor nyilvánvalóvá tette, hogy mostantól más időszámítás kezdődik: egy gyanús ügyletben ingyen jegyeket kínáltak a szomszédos színházba, bizonyos fogyasztás felett. A Vígszínház persze azonnal tiltakozott mondván, hogy náluk folyamatos a telt ház, és az új műintézmény csak ne akarjon ingyen vendégeket küldeni hozzájuk.

hirdetés

Az akciónak így hamar vége lett, ám valószínűleg nem igazán a teátrum rosszallása kapcsán. A tulajdonosok mintha csak észbe kaptak volna, a matróz nevéhez jobban illő célközönséget kezdtek begyűjteni.

A belépő nélküli discjockey estek és az olcsó alkohol csakhamar ide vonzotta a „kikötői” söpredéket Budapest utcáiról.

A csodás – görög éttermekre hajazó – beltérben hamar megkezdődött a részeg rajcsúrozás. A romlást jelezte, hogy 1973-ban már egy olyan 26 éves szállítómunkást vettek fel „portásként”, aki kétszer ült börtönben garázdaságért és nemi erőszakért. A „szakember” pedig csakhamar be is mutatkozott!

Fotó: Fortepan/Chuckyeager tumblr

Egy kapatos vendéget úgy dobott ki a matrózból, hogy túlzott buzgalmának köszönhetően a fiatal férfit életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Amikor a nyolcvanas években már mindennaposak lettek a rendőrségi razziák és bent az asztalokra dőlve bejelentett lakcím nélkül (ma hajléktalannak mondanánk) emberek aludtak, látszott, hogy itt a vég.

A Vígmatróz nem érte meg a rendszerváltást. 1989-ben teljesen lerobbant állapotban zárt be, és egy év múlva egy INTERAG üzletház nyitott meg a helyén.

Hallo Bar

Egészen más pályát futott be a szintén 1969-ben megnyitott Halló Bár a Körút és a Király utca (akkor Lenin körút és Majakovszkij utca sarkán. Ez a műintézmény egy önkiszolgáló étterem emeleti bárjaként kezdte a pályafutását, ám ennek ellenére I. osztályú üzemnek alakították ki. Ez egyben azt is jelentette, hogy a célzott közönség nem igazán a magyarokból állt.

A bárban első pillanattól alig lehetett magyar szót hallani, ha mégis, akkor abban nem volt köszönet.

Ide a magyarok közül többnyire azok jártak, akik kétes módon – akár itt helyben – szerzett pénzükből mulatoztak. Csalók, sikkasztók rablók vadásztak itt csinos, pénzcentrikus lányokra vagy éppen külföldi balekokra. 1985-ben Paudits Béla színművész vette át a hely üzemeltetését és Halló Orfeumra keresztelte át. Igyekezett frivol, de színvonalas műsorral idecsábítani az embereket (itt lépett fel először Zámbó Jimmy is többek között). A színművész a tulajdonos vendéglátó vállalattól 10 százalékot kapott fáradozásaiért cserébe, ám két év múlva feladta a felesleges harcot.

1987-ben a bár újra Halló néven üzemelt és különleges újítást vezettek be. Az esti partikon „nyelvgyakorlás” címszó alatt csak olyanokat engedtek be, akik idegen nyelven beszéltek, így a magyarok szinte teljesen kiszorultak a falak közül (az orosz nyelv nem számított idegennek, és akkoriban jóformán csak azt oktattak Magyarországon).

Még ebben az évben történt, hogy egy anyuka a babakocsiját az utcán hátrahagyva, fényes nappal bekéredzkedett WC-re a bárba, ám mire kijött már csak az üres kocsit találta. A kéthónapos Horváth Renátát egy zavarodott dunakeszi nő egyszerűen kikapta a kocsiból és majd egy évig sajátjaként nevelte. Igen különös egybeesés, hogy az akkoriban óriási figyelmet kapott Farkas Helga elrablása 1991-ben szintén kapcsolódik a Halló bárhoz. A 18 éves lány apja, Farkas Imre volt akkor a hely tulajdonosa.

Ezek a helyek nemcsak balhékról voltak híresek, hanem a csodás belső tereikről is. A Tó-retró 2022-es, "Legszebb Kádár-kori enteriőrök" falinaptárában mindhárom beltér szerepel tovább rövid sztorikkal. Retrómániásoknak kiváló ajándék! További részletek, megrendelés ide kattintva.

A Halló mélyrepülése a kilencvenes évek második felében teljesedett ki, amikor a bár a török-szír ellentét közepében találta magát. Két éven belül egy majdnem halálos lövöldözést és egy életveszélyes verést jegyezhetett fel a Halló. A sértettek ráadásul mindkét esetben robbantással torolták meg a velük történteket (valószínűleg, hiszen ma sem világos, hogy mi történt abban az időszakban). Nem lehetett unalmas akkoriban a környék élete. A Halló étterem helyén 1991 óta az ország első Pizza Hutja működik, míg a bár ma más néven sztriptízbárként üzemel.

Nirvana

Két évvel az előző kettő után csatlakozott a felhozatalhoz a Berlin Étterem új bárja, a Nirvána az V. kerületi Szent István körút 13-ban (éppen szemben a Vígmatrózzal).

A hely több dologról is nevezetes volt. Egyrészt egy csodás csillárról, mely tízhavi átlagbérbe került (mintha ma 4 millió forint körül lenne az ára), másrészt a hatvanas évek után újra feltámasztott sztriptíz műfajról. Igen, ez sem a magyar vendégeket célozta...

Bár sokan nem így tippelnék, a hatvanas-hetvenes években (a prűd szocializmus idején) meghatározott keretek között nyugodtan lehetett sztriptízshowt tartani. Az egyetlen igazi kritérium az volt, hogy a hölgyeknek A kategóriás vagyis balett képzettségűnek kellett lennie. Ezt a feladatot a Nirvána Medveczky Ilonával oldotta meg, akit – ledér táncosnők kíséretében - fél év alatt több mint tízezren csodálhattak meg.

Nirvana Bar 1971., Fortepan/Bauer Sándor

A helynek nem voltak igazán hangos botrányai, többnyire néhány kifosztás, túlszámlázás, rablás és egy-két verekedés szerepelt a bűnlajstromban. A Hallóhoz hasonlóan ez a hely is a kilencvenes évek közepén züllött le végképp, amikor a vadkelet ide is elért.

A bandaháborúk ezt a helyet sem kímélték, így nem meglepő, hogy a portál üvegjeit idejekorán golyóállókra cserélték. Szükség is volt rá, hiszen 1997-ben itt is robbant egy jugoszláv kézigránát. Igaz abban az évben áprilisig 19 robbantás történt a fővárosban. A Nirvána helyén ma barbecue étterem működik.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A temetőre épült újpesti Szellemtelep paranormális legendája
Budapest negyedik kerületében, a Pozsonyi úton található az ország legnagyobb lakótelepe, amely hátborzongató szellemhistóriák nyomán kapta ragadványnevét.

Link másolása

hirdetés

Újpest régen önálló iparváros volt, csak 1950-ben csatolták Budapesthez, mivel elkezdték fejleszteni a régi munkáskerületeket. A rekonstrukciós terv részét képezte az Újpest Városközpont is, amelyhez a húszas évek előtt épült, avítt lakóházakat lerombolták vagy felújították. Ekkortájt számolták fel a legtöbb peremkerületi temetőt is, konkrétan 87-ből 75 sírkertet szüntettek meg. Mivel a hamvasztást csak 1968-tól engedélyezték Magyarországon, a temetők hamar zsúfolásig megteltek, és sok probléma akadt a holttestek elhelyezésével.

Többek között a régi magdolnavárosi sírkertet is felszámolták 1964-ben (utódja a Megyeri temető lett), és elkezdtek építeni a helyén egy lakótelepet két évvel később. 1972-re már készen is lett a Pozsonyi utcai lakótömb közel 17 ezer panellakása, amely hatalmas méretével kiérdemelte Budapest, sőt, egész Magyarország legnagyobb lakótelepe címet. A Larsen-Nielsen, azaz dán típusú lakónegyed befogadóképessége hozzávetőlegesen 36 000 lakos, akik a kezdetekkor mind ugyanarról a rejtélyes eseménysorozatról beszéltek.

A hazai Paranormal Pestivity

Már a nagyszabású építkezés legelején meglepően sok malőr és furcsaság jött össze, kezdve azzal a bizarr felütéssel, hogy sorra kerültek elő az emberi csontvázak az alapok felhúzásánál. Először az építőmunkások körében terjedt el futótűzként az a pletyka, hogy nem véletlenül fordulnak elő sorozatos meghibásodások és balesetek, ugyanis túlvilági jelenlétről és emberi alakokról esküdöztek az üres, átadásra váró lakásokban. Annyi bizonyos, hogy ez egyik tízemeletes házba azért nem lehetett beköltöztetni a lakókat, mert egy nyitva hagyott vízcsap öt szintet teljesen eláztatott. Majd utána pont az a lakás gyulladt ki – és terjedt át a tűz több másikra is –, amely előzőleg eláztatta a panelt.

Az egyik tömbben a teljes tizedik emeletet le kellett zárni furcsa zajok, villogó fények és főleg egy különös, odaégett olajra emlékeztető penetráns bűz matt, amely akkor sem hagyott alább, amikor már keresztbe-kasul kiszellőztették az egész épületet. A munkások egy időre vasráccsal lezárták az egész emeletet, a liftből pedig még a tízes nyomógombot is kiszerelték. Az általános riadalom akkor kezdett felerősödni, amikor az építkezésen dolgozó egyik éjjeliőr biztosan állította, hogy többször felbukkant mellette egy elsuhanó árny.

A baljós előjelek azonban nem tántorították el a vásárlókat, ugyanakkor a beköltöző lakók is sorra kezdték egymásnak sugdosni hihetetlennek tűnő tapasztalataikat. Történetek kaptak szárnyra a lakásokban éjszaka feltűnő alakokról, ijesztő hangokról, recsegő-ropogó zajokról, koppanásokról és léptekről, illetve akadt, aki állította, hogy egy láthatatlan kéz lökte el. Gyakran előfordult, hogy a villany magától kikapcsolt, a tévé pedig minden előzmény nélkül bekapcsolt vagy csatornát váltott, esetleg a rádió szólalt meg magától.

hirdetés

Ezek a történések megmagyarázhatók lennének valamiféle áramingadozással, ám kivizsgálták a lakótelepen történteket, és állítólag semmiféle meghibásodást nem találtak a rendszerben. A józan eszükre hallgató ingatlantulajdonosok spontán fizikai jelenséggel igyekeztek magyarázni a vadiúj épületek természetes mozgását. A kétkedők viszont arra hivatkoztak, hogy ezek a recsegések inkább régi házakra jellemzőek. A mendemonda szerint egyszer egy teljes család menekült el pizsamában az éjszaka közepén az ijesztő jelenségek elől.

A láncreakció eredményeképpen többen elkezdték árulni a nemrég birtokba vett otthonukat, de az akkori lakáshiány ellenére sem kapkodtak a Pozsonyi úti ingatlanok után. Addigra ugyanis már mindenki megtudta egy kis kutatást követően, hogy megbolygatott sírokra húzták fel az épületeket, és ehhez kötötték a paranormális jelenségeket. A lakótömbökre ráragadt a Szellemtelep elnevezés, amely annyira meghonosodott, hogy a mai napig használatos.

Az erről a legendáról szóló cikkek alatt folyamatosak a kommentviták: az egyik tábor szerint ez mind butaság, csak az élénk fantázia szüleménye, és jó pár ott lakó is arról győzködi a többieket, hogy soha nem tapasztalt hasonlókat.

Egy akkori lakos is megosztotta a saját észszerű magyarázatát a történtekre: „Nappal jöttek a fináncok, volt nekik egy fiókos Csepel teherkocsijuk, és exhumáltak. Kiásták a holttestet, összeszedték az aranyait, betették a fiókokba, a csontokat meg szétdobálták. Mi, fiatalok – én 16 voltam – komolyan mondom, koponyák, kar-, meg lábszárcsontok között mászkáltunk! Az egyik srác talált egy olyan koponyát, aminek még mind a 32 foga megvolt, el is tette, és az íróasztalán egy lámpa volt benne. Nos, az esti ramazurikban mi is részt vettünk, a csajok nagyokat sikoltoztak, mi a csontokat dobáltuk a ház falának, az öregek meg majrézva húzták be a függönyeiket, és másnap ment a susmus, hogy hallották a kedves szomszédék is, micsoda szellemjárás volt itt? Hát ennyit a szellemekről…”

Az ellentáborból azonban születnek vérfagyasztó hozzászólások is, mint például az alábbi: „Én itt lakom a Pozsonyi utcai lktp. közvetlen szomszédságában a Berda József utcában, a szekrényajtó kivágódik, a plüss figurák hátat fordítanak maguktól, a tányér felcsúszott a falra, úgy, hogy támasztotta az asztal teteje, kiskutyám egy pontot néz néha, mintha ott állna valaki, és nagyon izgatottá válik, hozzá sem lehet szólni.”

Tény, hogy meg tudja tréfálni az embert egy rosszul bekötött elektromos hálózat vagy vízvezeték, ahogyan a fűtésrendszer csövei is, nem beszélve a panelfalak akusztikai hatásairól. Az azonban mindenképpen érdekes, hogy egy egész lakótelepet magával rántott a tömegpszichózis, akárcsak annak idején a boszorkányperekben. Sosem fog teljes bizonyossággal kiderülni, hogy amit a munkások vagy az éjjeliőrök láttak, az csupán az alkohol gőze volt, vagy tényleg egy kísértet, esetleg csak egymás hergelése sikerült túl jól.

Annyi biztos, hogy mára már csak a ragadványnév maradt, a pánik eltűnt, bár sok önjelölt szellemvadász portyázik hébe-hóba a Ghostbustert fütyörészve, hátha elcsíp valami izgalmas jelenséget. Azért remélem, ha szellemet nem is látnak a paraturisták, legalább megnézik a környéken a Városházát, a Lepkemúzeumot, az újpesti zsinagógát, a stadiont és a Víztornyot is, ha már arra járnak. Azt pedig mindenki maga döntse el, hogy népi babonáról, tömeghisztériáról vagy valós túlvilági jelenségekről szól-e a Szellemtelep históriája.

Források: 1, 2, 3, 4, 5


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Húsvéti tojásfestés: minták, rajzok, hagyományok
Húsvéti tojás, piros tojás, hímes tojás – a húsvét elmaradhatatlan kísérői. De honnan ered ez a szimbólum, és milyen a jó húsvéti tojásfestés?

Link másolása

hirdetés

A húsvéti tojás eredete

A tojás az életnek, újjászületésének, a termékenységnek az egyik legősibb jelképe. A tojásdíszítés hagyománya az ókorig nyúlik vissza, és ez a szokás a kereszténység elterjedése után is megmaradt. Értelmezésük szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Szimbolikája szerint, ahogy a tojásból új élet kel ki, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más nézet szerint a tojáshéj az Ószövetséget, a belseje az Újszövetséget jelképezi.

A húsvétot megelőző böjtöt és magát a tavaszi feltámadás ünnepét a kereszténység, feltehetően régi pogány tradíciókból emelte át. A kereszténység elterjedésével pedig a tojást, mint ősi életszimbólumot, összekapcsolták a feltámadás ünnepével.

Nálunk mar az avarkori sírokban is találtak festett, mintás tojásokat. Első írásos emlitése Anonymus idejéből származik.hímes tojás minták

Gyakran jóslásra is használták. Ha nagypéntek éjjelén feltörték a tojást és egy pohár vízbe csurgatták, akkor az megmutatta, hogy milyen lesz a jövő évi termés. De egyes helyeken a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása

Hímes tojás, piros tojás - a húsvéti tojás jelentése

Az eredetileg használt piros szín a hiedelem szerint Krisztusnak az emberiségért kiontott vérét jelképezi. Ezért is kötődik a keresztény kultúrákban a húsvéthoz.

hirdetés

 hímes tojás piros tojás

Magyarországon tradicionálisan használt minták általában geometrikusak voltak. A vonalkák közti részt díszítették "hímezték", innen is a hímes tojás elnevezés.

Hímes tojás készítése - tojásfestés technikák

Húsvétra általában liba, kacsa és tyúktojásokat használnak, amiket kifújnak és az üres héjat díszítik különböző technikákkal. Lehet emu vagy strucc tojásokat is festeni, ezek héja, olyan vastag, hogy faragni is lehet.húsvéti tojás minták

Bár még vannak, akik hagyományos módon, házi módszerekkel festik a tojást, de nagyon elterjedt a boltokban kapható festék, és egyre nagyobb teret hódítanak az újszerű tojásdekorációk is.

A legegyszerűbb a boltban kapható tojásfesték, mellyel bármilyen színű tojásokat el lehet készíteni. Egyszerű és olcsó a krepp papír megoldás is. A papírdarabokat enyhén ecetes vízbe kell tenni, ami kioldja a színüket és a tojásokat befogja.

Húsvéti tojásfesték: miből választhatunk?

húsvéti tojásfesték

Az otthoni tojásfestés előtt érdemes átgondolni, hogy mennyi időnk van rá és mennyire vagyunk ügyesek. Vannak gyors és mégis látványos megoldások, de ha szeretnél visszatérni a régebbi, tradicionális megoldásokhoz, akkor nyugodtan próbáld ki nagyszüleink módszereit.

Húsvéti tojásfestés természetes anyagokkal

Az egyik legrégebbi festés a harisnyás, leveles. A tojásra növények leveleit szorítsd rá egy harisnya segítségével. Majd tedd forró hagymahéjjal vagy tojásfestékkel színezett vízbe a szobameleg tojásokat. Száradás után szalonnabőrrel vagy olajos kendővel lehet fényesíteni.

A halványzöld festékhez spenótot, petrezselyemlevelet, citromfüvet vagy csalánlevelet kell felfőzni. Sárga színt őrölt kurkumaporral, citrom héjával, reszelt sárgarépával lehet elérni. Narancssárga festőlé pirospaprika őrleményből vagy vöröshagyma külső héjából készíthető. Lila színt a cékla leve ad, de az áfonyalé és a feketeribizli leve is alkalmas hozzá. Kék szín elérhető apróra vágott vöröskáposztával. Sötétbarna színhez erősre főzött kávéban áztasd a frissen főtt, még forró tojásokat.

Írott tojás készíthető gyertya és festőlevek segítségével, vagy az egyszínűre megfestett tojásra éles késsel mintákat karcolhatsz.húsvéti tojás rajz

Húsvéti tojások díszítése egyéb technikákkal

Gyakorlatilag a fantázia szab csak határt, mert rengeteg dologgal díszíthető a tojás. Íme, néhány ötlet:

Ragaszthatsz papírcsíkot, szalagot, dekorcsíkot, fonalat a tojásra. Díszítsd gyöngyökkel, magvakkal, mákkal, csillámporral, apró gombokkal.

Régi terítőkből, textilekből vagy csipkés anyagokból is szép díszítés készülhet. Szép szalvétákból is lehet mintákat kivágni és felragasztani. De ott a klasszikus festés temperával, ecsettel, filctollal is.

Milyen a jó húsvéti tojás rajz? Népszerű és mutatós tojásfestés minták

húsvéti tojások

Rengeteg ötletet lehet találni akár az interneten is, de a leghálásabb mégis a saját ötlet. A jó minta kifejezhet téged is, vagy üzen a megajándékozottnak. A gyerekek biztos örülnek a nyuszis, kiscsibés mintának, a lányoknak virággal, szívekkel lehet üzenni. A fiúknak a geometrikus minták mellett bátran lehet vicces vagy modern dekorációt kitalálni, de akár emojikat is rajzolhatsz a tojásra.tojásfestés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Rengeteg szempontból hiteltelen A Besúgó – Így működött valójában az Állambiztonság és az ellenzéki ellenállás
Rainer M. Jánost és Ungváry Krisztiánt kérdeztük arról, hogy zajlottak a sorozatban ábrázolt helyzetek a valóságban.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. május 25.


Link másolása

hirdetés

Nemrég ért véget a HBO Max magyar gyártású sorozata, A Besúgó, amely óriási közönségsikert ért el, ugyanakkor éles vitákat is kiváltott. A korszakot kutatók, illetve személyesen átélők szerint ugyanis egyáltalán nem ábrázolja hitelesen az egykori Állambiztonság, illetve az ellenzéki mozgalom működését.

Hogy pontosan miről van szó, arról Rainer M. János és Ungváry Krisztián történészeket kérdeztük. Előbbi az összes részt látta, utóbbi viszont csak egyet nézett meg – elmondása szerint ezt annyira botrányosan hamisnak tartja, hogy elment a kedve a továbbiaktól.

„Súlyos véteknek nem nevezném, hiszen alapvetően szórakoztatóipari termékről van szó, amiről a fogyasztók döntenek. A körükben pedig egyértelműen pozitív volt a fogadtatása” – mondja Rainer, aki megengedőbb álláspontot képvisel.

Ugyanakkor mégis fontosnak tartja, hogy beszélgetés folyjon erről, mert a sorozat hangsúlyosan utal arra, hogy egy adott kort szeretne megidézni – erre utal például az évszámok rendszeres feltüntetése, a rendkívül gondosan használt korfestő elemek az épületektől a járműveken át a ruhákig vagy akár hajviseletekig. Ebben az esetben viszont probléma, ha a történet más elemei erősen különböznek a valóságtól.

Ungváry is azt emeli ki, hogy hiába nevezik fikciósnak a történetet, ha a kosztümök, a kulisszák és a társadalmi helyzetek, amelyeket a film használ, egy konkrét korhoz kötődnek, a tájékozatlan néző így óhatatlanul reálisnak értékeli az irreális képet.

„Különösen súlyos problémának tartom ezt azért, mert az ismert történelmi tények is tökéletesen alkalmasak arra, hogy a besúgás tematikában egy remek film készülhessen. Teljességgel érthetetlen számomra, miért kellett olcsó és hazug jelenetekkel tönkretenni ezt, amikor a valós tények hatalmas tárházából is lehetett volna válogatni” – fogalmaz.

hirdetés

Szerinte a sorozat nem más, mint „kiváló színészek megalázása, felmosórongynak használása olcsó hatásvadászatért”, ugyanis nem a színész tehet arról, ha egy történetileg teljesen hazug forgatókönyvet játszik el.

Hogyan történtek valójában a beszervezések?

A sorozatban ábrázolt jelenetet, tehát azt, hogy a főszereplő mellé a vonaton odaül egy állambiztonsági tiszt, majd átkíséri az étkezőkocsiba a leendő tartótisztjéhez, mindkét forrásunk rendkívül valószínűtlennek tartja.

„A beszervezéseknek több módozata volt, de ami közös, hogy a beszervező beszélgetések helyszínéül általában valamilyen állami hivatal szolgált, már csak azért is, mert egy vendéglőben vagy vonaton nem lehetett volna észrevétlenül aláíratni az együttműködési nyilatkozatot, a beszervezendő személyt pedig nem lehetett volna tökéletes kontroll alatt tartani” – mondja Ungváry, hangsúlyozva: nyilvános helyen soha nem lehetett lefolytatni beszervezési beszélgetést. Ráadásul ennek során beszervezők részéről mindig egyszerre legalább két személynek kellett nyíltan jelen lennie, ezt a munkát tilos volt egyedül végezni.

Rainer M. János szerint zsarolás ugyan előfordult, de szorosan a beszervezendő személy saját tevékenységével függött össze: vétségek, esetleg bűncselekmény. Olyan, hogy valakitől gyógyszert tagadjanak meg, egyáltalán nem volt jellemző. Gyakoribb volt szerinte, hogy különféle előnyöket, például apróbb ajándéktárgyakat, vagy némi pénzt (nem túl sokat) kínáltak cserébe. Az óriási többség ugyanakkor önkéntesen, ahogyan a belső iratokban fogalmaztak, „hazafias alapon” vállalta, hogy jelentéseket ír. Vállalták, mert meggyőzték őket.

„A beszervezéskor első körben kifejezetten kerülték a nyílt zsarolást, ugyanis előírás is volt, hogy az önkéntességre kell törekedni és ezen felül pszichológiailag sem lett volna helyes nyíltan zsarolni. Az esetleges terhelő adatokat csak akkor szedték elő, ha másképp nem ment a dolog” – teszi hozzá Ungváry Krisztián.

Nemet mondani is határozottan lehetett, Rainer M. János szerint az esetek 90 százalékában ez semmilyen következménnyel nem járt, különösen a rendszer késői szakaszában.

Ungváry hasonlóan látja: mint mondja, átlagban minden második beszervezés meghiúsult, mert azok, akik a beszélgetés során először igent mondtak (és adott esetben alá is írtak), később már nem mentek el a második találkozóra. A beszervezési kísérletek kb. 30%-a pedig már a beszélgetés alatt úgy alakult, hogy az érintett beszervezésétől el kellett állni, mert ellenállást tanúsított.

„1962 után egyetlen esetet sem ismerek, amikor emiatt valakit súlyos retorziók értek volna. Minden statisztikai adat arról tanúskodik, hogy a beszervezettek között is hatalmas volt a fluktuáció” – fogalmaz.

Tényleg előfordult, hogy visszanyalt a fagyi?

A sorozatban a beszervezett fiú idővel egyre inkább vérszemet kap és ő maga is átver, kicselez, zsarolni kezd, többek között a beszervezőit is.

Rainer M. János szerint konkrét zsarolásra nem, arra viszont minden további nélkül lehetett példa, hogy valaki túljárt a tartótisztje eszén. A hálózati személy és a beszervezők között gyakran folytak játszmák, például a kapott információk manipulálása, torzítása által.

Emiatt alkalmazták az ellenőrzés intézményét, vagyis azt, hogy a különösen fontos személyeket soha nem egyetlen ember figyelte meg, mindig volt egy vagy akár több biztosíték a rendszerben. A későbbi miniszterelnökre, Antall Józsefre például 1956 után nemcsak az egyik kollégáját, de egy diákját is ráállították a budai Toldy gimnáziumban, ahol tanított. Ők ketten egymást is ellenőrizték – anélkül persze, hogy tudtak volna egymás tevékenységéről.

„Még vártam is, hogy a történet egy pontján majd fény derül egy hasonló fordulatra, tehát arra, hogy a főszereplőt is ellenőrizték ily módon. Ez eddig nem történt meg, pedig nagyon is életszerű lenne, hiszen az ellenzéki vezérnek, Száva Zsoltnak szemlátomást óriási jelentőséget tulajdonítanak” – mondja Rainer.

Ungváry szerint csak rövidebb távon fordulhatott elő, hogy egy ügynök dezinformált, ezek azonban előbb-utóbb kiderültek, a visszazsarolást pedig teljesen elképzelhetetlennek tartja. Külföldi viszonylatban gyakrabban előfordult, hogy a beszervezett félre tudta vezetni tartótisztjét, kifejezett zsarolásra viszont itt sem ismer példát.

A főszereplő viszont idővel a környezetét is zsarolni kezdi: miután lebukik a megfigyelt kör egyik tagja előtt, gyorsan kér róla valami kompromittáló infót a tartótisztjétől, hogy onnantól ezzel tartsa sakkban.

„Ez teljesen elképzelhetetlen, irreális, a korabeli szabályzatoknak is ellentmondó, valamint általános szakmai okokból is teljesen abszurd fordulat” – mondja Ungváry, aki szerint a sorozat teljes hamissága már az első részben kiderül, amikor a főszereplő saját szakállára autós üldözést kezdeményez, majd elkezdi átkutatni a célszemélyek csomagjait.

Ilyesmi szerinte soha nem volt egy ügynök feladata, nem beszélve arról, hogy pszichológiailag is teljesen abszurd lett volna, ha valaki így viselkedik frissen egy beszervezés után. Ez a magatartás még később is elképzelhetetlen volt, valamint a szabályzatokkal is teljesen szembe ment.

„Egy ügynök csak azt volt jogosult megtenni, amire a tartótiszttől kifejezett utasítást kapott, de a tartótiszt nem tehette meg, hogy olyan munkákat bíz rá, ami a hivatásos állomány feladata. Itt egy hierarchikusan épülő, folyamatos ellenőrzésen alapuló rendszerről beszélünk, amelyben ilyen szabályellenes húzások teljesen elképzelhetetlenek. Ezzel szemben az, hogy egy ügynök dekonspirálódott, azaz lebukott, nem volt ritka jelenség” – tette hozzá Ungváry Krisztián.

Rainer M. János szerint ugyanakkor akinél akár csak felmerült a lebukás veszélye, azt vagy „pihentették” egy ideig, vagy ha a környezetében már konkrét beszédtéma volt, hogy valami nem stimmel vele, inkább gyorsan kizárták a hálózatból és más személy után néztek. Nyílt lebukásig tehát nem igazán fajulhatott a helyzet.

Bulizó fiatalok szervezték az ellenállást, élükön egyetlen vezetővel?

A sorozat a fenti képet sugallja, de Ungváry szerint ennek köze sincsen a valósághoz: az ellenállást, ami alatt itt az ellenzéki tevékenységet értjük, alapvetően értelmiségi jellegű találkozásokon szervezték.

Rainer szerint is főként szakmai tevékenységek köré csoportosult az ellenzék, az ELTE bölcsészkarán például már a hetvenes években vitaesteket rendezett egy csoport a magyar oktatási rendszer problémáiról, de máshol is volt példa hasonlókra.

„Természetesen a bulizás fontos szerepet töltött be ebben a korosztályban, és az egyetemi klubokban volt is rá lehetőség. Ugyanakkor nagyon komoly szakmai munka is folyt, tudatosan reflektáltak a közélet történéseire. Ez fontosabb volt, mint a szórakozás” – hangsúlyozza.

A sorozatban a nagy ellenzéki találkozót végül egy KISZ-rendezvény keretei közé rejtve tartják meg. Ungváry Krisztián ezzel kapcsolatban azt mondja, ilyenre (tehát az ellenzéki szervezkedők és a KISZ együttműködésére) elvileg lehetett példa.

Rainer M. János szkeptikusabb: szerinte a KISZ befolyása a ‘80-as évek közepére már erősen visszaszorult, a mozgalom enyhén szólva az apály állapotába került, az egyetemeken eljelentéktelenedett. Ott is voltak ugyan értelmes emberek, akik kereshettek kapcsolatokat, de partnerként biztosan nem kerültek szóba az ellenzék köreiben.

Azt is fontos kiemelni, hogy nem volt egyetlen központi alakja az ellenzéknek: az egyetemi hallgatói mozgalmakat ad hoc csoportok, baráti körök alkották, nem emelkedett ki senki közülük.

„Persze dramaturgiailag jó döntés az egész mozgalmat egy arccal ellátni, de a valósághoz ennek nem sok köze van” – fogalmaz Rainer, aki szerint a ‘80-as években már rajtaütésekre, tömeges letartóztatásokra sem igen volt példa. Így a sorozatnak azok a jelenetei se mondhatók hitelesnek, amikor több tucat rendőr szállja meg a kollégiumot, miután „izgató jellegű röpiratokról” kapnak bejelentést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
„Nanu-nanu” – Nyelvformáló sorozatok a vasfüggöny mögött Andzsin-szantól Morkig
Valaha ezekből tanultunk orkiul és japánul, mégsem emlékszik rájuk már senki. Fel- és lefutott szériák a 80-as évekből.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: jelenet az Egy úr az űrből c. filmből - szmo.hu
2022. május 09.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Mennyire más volt a televíziózás a hetvenes-nyolcvanas években, mint napjainkban! Míg ma komoly sikernek minősül, ha egy műsornak vagy filmnek sikerül egymilliónál több embert egy időben a tévé képernyője elé ültetni, addig a tematikus csatornák és a streaming előtti időszakban ennél bármelyik program nagyobb nézettséggel futott. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy abban az időszakban itthon egy, 1971-től pedig két csatorna kínálatával kellett beérni, ha az ember nem szerette volna külföldi műsorokkal tölteni az idejét. Nem túlzás kijelenteni, hogy akkoriban valóban az ország apraja-nagyja együtt sírt vagy nevetett egy-egy film vagy sorozat szereplőivel, és minden új epizód hetekig beszédtémával szolgált a vállalati büfékben. Ebben a környezetben nem csoda, ha egy sorozat ikonikus kifejezései azonnal gazdagabbá tették a magyar szókincset, bár az ilyen új szavak többnyire néhány év alatt – gyakran a sorozat emlékével együtt – el is tünedeztek. Mostani cikkünkben három olyan szériáról emlékezünk meg, melyek egy nemzedék szókincsét formálták át, de ma már alig emlékszik rájuk valaki...

Nanu-nanu

Rögös volt az út a külföldi (különösen az amerikai) sorozatoknak a vasfüggöny mögé, így ezek többnyire évekkel azután jelentek meg nálunk, hogy a készítés országában már el is felejtették őket. Nem volt ez másként az „Egy úr az űrből” (eredetileg Mork & Mindy) című szériával sem. Az akkoriban még stand-up humoristaként tevékenykedő Robin Williams ötlete nyomán készült sorozat volt a legendás színész első szerepe. A filmben Mork az Ork bolygó szülötte, aki egy földi nő (Mindy) segítségével tanulmányozza a földi életet. Az epizódok végén Mork minden esetben jelentést tesz bolygója vezetőjének, Orsonnak. A sorozat a „Nanu-nanu” köszöntés mellett a „Mork hívja Orsont. Orson jelentkezz!” szófordulatot is a nyelvünkbe építette. Ez utóbbi rövid időre átvette a „A cseh 2-őt nézed?” beszólás szerepét is, azokkal szemben, akik a beszélgetésben elveszítették a fonalat (akkoriban hétfőn nem volt magyar adás, így mindenki a csehszlovák adókat nézte).

A sorozatot egyébként 1978 és 1982 között vetítette az ABC amerikai TV csatorna. Nálunk a kifutása után, 1982 szeptember 1-én debütált a Szombat esti filmkoktél című műsorcsomag részeként, Menő manó és Humor Harold (egy újabb nyelvbe épült kifejezés az erőltetetten jópofa emberekre) társaságában. A Magyar TV összesen 13 epizódot vásárolt a forgalmazó CBS-től, ám így is egy évig tartott, míg a végére értek. A bravúrt úgy sikerült kivitelezni, hogy havonta csupán egy új rész került a képernyőre. A sorozat sikerét egyébként jól mutatja, hogy már 1983-ban elkészült a széria ihlette „Nanu, nanu dal” is, melyet Williams magyar hangja, Maros Gábor adott elő és legalább annyira bugyuta volt, mint maga a film.

hirdetés
Vakarimasz-ka?

Tegye fel a kezét, aki látta a Sógun című sorozatot 1987-ben, és nem akart azonnal szamuráj lenni. A James Clavell 1975-ben íródott könyvéből készült minisorozat Richard Chamberlain főszereplésével igazi japán lázat indított el az országban, és a legcsintalanabb gyerkőcöket is a TV elé szögezte.

Andzsin-szan és a szépséges Mariko szerelmi története ötvözve a szigorú, de egyenes Toranaga szama (egyesek szerint tornagatya szaga) politikai játszmáival, mindent vitt. Ebben az időszakban mindenki foghegyről vetette oda frissen szerzett japán tudása aranyat érő morzsáit, és késhegyre menő (bocs) vitákat folytattunk a katana forgatás tudományáról. Bennünket még az sem zavart, hogy az eredetileg 1980 szeptemberében bemutatott széria már majdnem olyan régi volt, mint a kor, amiben játszódott, mire elért hozzánk. A Magyar Televízió ugyanis csak 1987-ben kezdte el sugározni John Blackthorne angol kormányos történetét. Ráadásul az eredetileg öt részes minisorozatot 11 darabra vágva, heti két alkalommal vetítették le, kedd-péntek váltásban. Igaz így legalább egy hónap alatt lefutott, és nem tartott egy évig, mint Mork kalandjai.

Petrocelli háza...

Mond valakinek valamit az a cím, hogy „Az ügyvéd”? Nem? Nem is csoda, hiszen ennek az amerikai filmnek a hírnevét gyorsan elhalványította a belőle készült sorozat, mely Petrocelli címmel futott. Pedig az 1970-ben készült mozifilmben már Barry Newman alakította Anthony „Tony” Petrocelli figuráját, és nálunk is bemutatták 1972-ben a filmszínházak (meg ’78-ban a TV). A bostoni születésű, de olasz felmenőkkel rendelkező ügyvéd figuráját azonban az 1974 és 1976 között futott 44 részes sorozat tette igazán ismerté. Tudják, ő volt az, aki állandóan a házán dolgozott a feleségével, ám az állomotthon soha nem készült el. Ennek nyomán került be a magyar nyelvbe az „Ez is olyan, mint Petrocelli háza” kifejezés a soha be nem fejeződő, sziszifuszi dolgok megcímkézésére. A sorozat pedig bőven rászolgált e jelzőre...

Alig három évvel a széria kifutása után csapott le a Magyar Televízió a sugárzás jogára, így 1979-ben már alá is írták a 13 részről szóló megállapodást. Ezek után átlagban 2 havonta be is jelentették a (valójában csak egyharmadnyi) széria rajtját, egészen 1981-ig. Ekkor azonban véget ért a kín, és alig kilenc évvel az amerikai premier után, 1981. május 16-án este megnézhettük az első részt az ügyvéd-krimiből. De ebben sem volt nagy köszönet, hiszen a Morkhoz hasonlóan a Szombat esti filmkoktélban debütáló filmsorozat még a sci-finél is ritkábban, kéthavonta egy új rész bemutatásával indult. Valóban olyan volt, mint Petrocelli háza...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha érdekel a panelépítészet és a Balatoni szállodák születése, többet tudhatsz meg Tó-retró blog szerzőjének első könyvéből. A "Hotelek futószalagon" ezeket a témákat járja körbe. További részletek és megrendelés itt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: