MÚLT
A Rovatból

A Gundel-palacsintát Márai feleségének köszönhetjük – Ismered a kedvenc magyaros ételeid eredetét?

Két tipikus hazai leves és palacsinta, amelyeket mindenki imád, de alig ismeri valaki az eredettörténetüket.

Link másolása

Jókai bableves

Ez a bableves valóban Jókai Mórhoz köthető, és többféle változatban él a legendája. Az egyik szerint az író egyszer malackörömmel és paprikás rántással kérte Balatonfüreden a nagy szemű bablevest – ahogyan otthon is készítette neki az édesanyja és felesége, Laborfalvi Róza, ha a kedvére akart tenni. A másik változat úgy szól, hogy nem ő kérte ezt a változatot, de amint megkóstolta, annyira ízlett neki, hogy onnantól kezdve csak így volt hajlandó megenni.

Palócleves

Aki látott már fényképet Mikszáth Kálmánról, az sejtheti, hogy eléggé szerette a hasát (főleg azután kerekedett ki, hogy megnyílt a közelében a Vásárcsarnok). Az író gyakori vendégnek számított a Gundel étteremben, és Gundel Jánossal jó barátságban is voltak.

Ezért a híres vendéglős azt találta ki a barátja születésnapjára 1892-ben, hogy megalkotott egy újfajta levest, amilyet azelőtt a gasztronómiában egyébként kiemelkedően járatos Mikszáth még nem kóstolt.

Ez lett a legnagyobb palócnak szánt palócleves ürühúsból (ivartalanított juhból), zöldbabból és csipetkéből. A személyre szóló ajándék annyira betalált, hogy onnantól kezdve az volt Mikszáth kedvenc levese.

Gundel-palacsinta

A mai napig szinte nincs olyan magyaros étterem, ahol ne lenne Gundel-palacsinta a desszertlapon. A név miatt jogos lenne a feltételezés, hogy az 1894-ben épült legendás Gundel étterem tulajdonosának köszönhetjük ezt a diós, rumos, csokiöntetes palacsintát, de a valóság ennél kalandosabb. Ugyanis Márai Sándor feleségét, a Lola néven közismert Matzner Ilonát kell éltetnünk eme finomság falatozása közben. Történt ugyanis, hogy amikor Márai – Rendelés előtt című novellájából készült – Kaland című színdarabját mutatták be 1940-ben, a premiert követően a bankettet a Gundel étteremben tartották. A büszke és szorgos feleség egy régi családi recepttel is hozzájárult az est gasztronómiájához, és dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintákat készíttetett a bankettre. Az ő verziója még nem lángolt és erősen rumos volt.

A híres étteremtulajdonosnak annyira megtetszett a desszert, hogy elkérte a receptet Lolától és fel is vette az étlapra Márai-palacsinta néven, némi finomhangolás után. Sajnos azonban amikor a Márai-család emigrált, a nevük pedig nemkívánatossá vált, és 1949-ben államosították a Gundel éttermet, a palacsinta is át lett nevezve Gundelre. Ebben az étteremben született egyébként a hasonlóan diós-rumos-csokis ízvilágot idéző somlói galuska is.

Hortobágyi palacsinta

Szintén létezik egy palacsinta, amely kiirthatatlan a hazai éttermek étlapjáról, csak az előételes oldalra van bebetonozva.

A hússal töltött sós palacsinta paprikás-tejfölös szósszal leöntve igazi hungarikum, amelyet azonban egyáltalán nem a Hortobágyon találtak ki. Először az 1958-as brüsszeli világkiállításon készítették el (ugyanott, ahol a Rákóczi-túróst, a Budapest-bélszínt és a brassói aprópecsenyét is), méghozzá egy híres vendéglátós, Papp Endre.
Ő volt akkor a pesti Mátyás Pince vezetője, A vendéglős és híres vendégei című könyv szerzője, és vitathatatlanul ügyes húzás volt hortobágyinak elnevezni az ételt, amiről mindenki rögtön karikás ostoros ősmagyarokra asszociál. Maga a hússal töltött palacsinta természetesen nem az ő érdeme, azt már 1930-as évekbeli receptkönyvek is ajánlották.

Források: 1,2,3,4,5


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Még a nácik között is kivételesen kegyetlen volt a Schindler listája táborparancsnoka
A płaszówi náci koncentrációs tábor vezetője, Amon Göth élvezte a kínzást és a gyilkolást, valódi szadista volt. Több mint tízezer ember haláláért felelős.

Link másolása

Az 1993-as Schindler listája című film előtt Amon Göth nevét kevesen ismerték. Bár a történelmi filmek gyakran nem tükrözik pontosan a valóságot, Amon Göth karakterét nem kellett túlságosan kiszínezni a drámai hatás kedvéért. Sőt, a valóságban Göth még annál is kegyetlenebb volt, mint a filmen.

Kiszámíthatatlan szadista

Az élet a płaszówi a táborban még más náci táborokhoz képest is brutális volt, leginkább a parancsnoka, Göth miatt. A háború túlélői kiszámíthatatlan kínzóként jellemzik, aki minden nap, lehetőleg még reggeli előtt szeretett gyilkolni. Szokása volt, hogy villájának erkényéről lövöldözött, minden figyelmeztetés nélkül.

Göth élvezte, hogy megalázhat, kínozhat és meggyilkolhat embereket. A kollektív büntetésben hitt, így olyan rabokat is kivégeztetett vagy megkínzott, akik nem követtek el semmit.

Két kutyáját, Rolfot and Ralfot arra képezte ki, hogy parancsra kínozzák a foglyokat, vagy tépjék darabokra őket. Amikor úgy látta, hogy a kutyái túlságosan megszerették zsidó gondozójukat, vele is végzett.

Azt sosem lehetett tudni, hogy mikor és miért öl. Volt, hogy azért végzett valakivel, mert az a szemébe nézett, túl lassan ment, vagy túl forró volt a leves, amit felszolgált.

Joseph Bau, vagy a 69084-es számú fogoly – azon kevesek egyike, akik megjárták a tábort, és élve maradtak – a következő borzalmas emlékeket idézte fel:

„Az irodájában történt kihallgatásokon a lábánál fogva lógatta le egy kampóról azt, akit vallatott, és ráengedte a kutyáját.”

„Ha valaki megszökött a táborból, a csoportot, amelyből származott, felsorakoztatta, és minden tizedik embert lelőtt. Egyszer azért végzett egy zsidóval, mert azt túl magasnak találta, aztán pedig levizelte a holttestét. Meglátott egy fiút, akinek hasmenése volt, a nadrágjába piszkított, és arra kényszerítette, hogy egye meg az ürülékét, utána pedig lelőtte.”

Schindler ravasz módon kijátszotta

Oskar Schindler német nagyiparos volt, maga is a náci párt tagja. Bár eleinte azért alkalmazott zsidókat krakkói gyárában, mert sokkal kevesebb pénzért dolgozathatta őket, később elkezdte megutálni mindazt, amit a pártja képviselt.

Schindler rájött, hogy Amon Göth megvesztegethető hízelgéssel, luxusajándékokkal és pénzzel, így megvásárolta a nála dolgozó zsidók biztonságát. Göth elkülönített barakkokban tartotta Schindler zsidóit, akik védve voltak a kegyetlenkedésektől.

Schindler és Göth annyiban hasonlóak voltak, hogy mindkettek katolikus hátterű családból származtak, imádták a gazdagságot, az alkoholt és a nőket. Göth azt hitte, hogy országos cimborák, pedig Schindler megvetette, és ahol tudta, kijátszotta a szadista parancsnokot. Mintegy 1200 zsidó köszönheti Schindlernek az életét.

1944 szeptemberében Göthöt letartóztatták korrupció miatt, majd 1945-ben amerikai katonák kezére került. A lengyel kormány háborús bűnökkel vádolta meg, ezen belül több mint tízezer ember meggyilkolásával. Azzal védekezett, hogy csak feljebbvalói parancsát teljesítette.

1946 szeptemberében akasztották fel Krakkóban, nem messze a hírhedt táborától. Utolsó szavai ezek voltak: „Heil Hitler”. Testét elhamvasztották, és a Visztula folyóba szórták.

(Forrás: ATI, Rare Historical Photos, History)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
Edison gátlástalanul lopott más feltalálóktól, kijátszotta versenytársait és még egy elefántot is kivégzett
Feltárjuk a feltaláló sötét oldalát: Thomas Alva Edison szó szerint mindent bevetett a sikereiért.

Link másolása

„Nem buktam el, csak találtam tízezer utat, ami nem járható” – szól a híres idézet a XX. század egyik legnagyobb és legtermékenyebb feltalálójától, az amerikai Thomas Alva Edisontól (1847-1931), aki az Egyesült Államokban 1093, az egész világon pedig 2332 szabadalmat jegyeztetett be. A nevéhez köthető többek között a fonográf (hangrögzítő eszköz), a mozgóképkamera (azaz kinetoszkóp, a mozi történetének legrégebbi eszköze) és a mikrofon is. Gyakran az izzólámpa atyjaként emlegetik, mivel ő fejlesztette ki és alkalmazta sikeresen a kommersz elektromos izzókészüléket. Továbbá ő megalapítója az Edison General Electric vállalatnak is, amely később az áramszolgáltatás és a világítástechnika terén meghatározó vállalattá vált.

Sikeres üzletemberként is ismert volt: számos vállalkozást alapított és vezetett az elektromos energiaipar és a kommunikáció terén. Edison laboratóriumai híresek voltak, ahol fiatal feltalálók és kutatók dolgoztak, és ezek a laborok a technológiai innováció központjává váltak abban az időszakban.

Nos, ez eddig elég meggyőző önéletrajz lehetne, de sajnos a valóság nem ennyire fantasztikus.

A szabadalom egy dolog, de valójában kinek az ötlete?

Hamar elterjedt Edisonról, hogy az a bevett gyakorlata, hogy mások találmányait szabadalmaztatja. Ezt azt jelentette, hogy kifinomult érzékkel felfedezte a nehéz helyzetben lévő tehetségeket, pénzes ember lévén a kezdetekben támogatta őket, aztán szépen kiszipolyozta és átverte a mentoráltjait, hogy végül legálisan jegyezhesse be a saját nevére az adott ötletet – ami nem az övé volt. Tudósi körökben elterjedt nézet, hogy Edison találmányainak fele félremagyarázás, a másik a fele pedig lopott.

Nem bírta elviselni, hogy Tesla jobb legyen nála

Edison robbantotta ki a váltóáram- és egyenáramháborút Nikola Tesla ellen, amelynek eredményeként a váltóáram lett a gyakorlati elektromos áramátvitel alapja. Minden létező módon próbálta Teslát ellehetetleníteni, pedig eleinte szép reményekkel vágtak bele a közös kalandba, amikor a nincstelen Tesla 1884-ben egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Edison rögtön alkalmazta őt, de a „két dudás egy csárdában” kifejezést rájuk találták ki, úgyhogy hol a pénzen vitatkoztak, hol pedig azon, hogy Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött. Ezért a felettese kirúgta Teslát, aki végül Edison nagy ellenfelénél, George Westinghouse-nál kapott állást, sőt, a konkurencia meg is vette tőle a váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Edisont nagyon zavarta, hogy csatát vesztett, és közben egyre durvább módszereket próbált bevetni az igaza érvényesítésére. Például elérte New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak – bár erre a célra az egyenáram alkalmasabb –, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről.

Az egyik legszörnyűbb tette pedig az volt, amikor egy Topsy nevű elefántot – akinek az volt a bűne, hogy ijedtében megölte dolgozóját, aki cigarettát próbált a szájába gyömöszölni – hatalmas tömeg előtt kivégzett 6600 Volt egyenfeszültséggel. Az egész, filmre vett reklámműsor (amelyet ITT megnézhetsz) versenytársának, a váltóáramot propagáló George Westinghouse-nak és Teslának szólt. A kampánya olyan sikeres volt, hogy kb. 70 évvel később kezdtek csak áttérni a váltakozó áram használatára, tehát Edison ennyivel vetette vissza az elektromosság fejlődését a világban színtiszta egóból.

Amikor 1912-ben felmerült, hogy Tesla csak Edisonnal megosztva veheti át a Nobel-díjat, Tesla felháborodva utasította vissza, hogy egy lapon említsék őket, így hát inkább önként lemondott a hőn áhított díjról.

Az izzóért is bármire képes volt

Edison mindenáron a saját nevéhez akarta fűzni az izzólámpát is, de ezt a lehető legaljasabb módon vitte sikerre.

Először Heinrich Göbel ajánlotta fel neki megvételre, de Edison azt hazudta, hogy nem lát benne fantáziát. Szépen megvárta, amíg Göbel meghal, majd aprópénzért megvette az özvegyétől és rögtön be is jegyezte saját találmányaként.

Viszont ez az izzó még gyakorlatilag használhatatlan volt, alig produkált némi üzemidőt. Úgyhogy további cselhez folyamodott: amikor Joseph Wilson Swannak sikerült továbbfejlesztenie egy akár 500 órát is kibíró izzólámpát, Edison ismét vérszemet kapott és ügyesen ellopta ezt a találmányt is. Ezt úgy vitte véghez, hogy közös céget alapított Swannal, gyártásba fogtak, majd a befolyását használva elnyomta az üzlettársát, hogy csak az ő neve maradjon fenn ennek kapcsán.

Foglalkoztatta a paranormalitás

Tesla alakja köré egyéb legendák is szövődtek: állítólag sikerült befognia földönkívüliek jeleit, kidolgozta az időutazást és feltalálta az „üzemanyag nélküli” motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. A feltaláló olyannyira hitt az elektromosság erejében, hogy úgy vélte, annak segítségével érzékelhető a halálon túli világ. Annyira magabiztos volt továbbá a halhatatlanság létezésében, hogy képes volt leégetni az ujjlenyomatát csak azért, hogy amikor az ugyanolyanra visszanőtt, bizonyítékként mutathassa fel, hogy lám, az embernek igenis vannak halhatatlan részei.

Ha fentiekkel kapcsolatban vannak is kétségeink, afelől nincsenek, hogy azért Edison a maga módján tényleg zseni volt.

Források: 1, 2, 3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Amityville: kiderült az igazság a világ egyik leghírhedtebb kísértetházáról
Ronald DeFeo váltig állította, démoni hangok hatására mészárolta le családját. A házukba beköltözők pedig azt mondták, gonosz szellemek szállták az épületet. Azonban a gyilkos a halála előtt bevallotta az igazat.

Link másolása

A felsőközéposztálybeli DeFeo-család amityville-i háza táján látszólag minden rendben volt. Egészen addig, amíg a 23 éves Ronald DeFeo démoni hangok hatására le nem lőtte anyját, apját, két húgát és két öccsét 1974 novemberében. A Long Island-i családirtás volt a kiindulópontja számtalan sikeres könyvnek és filmnek, sokan sok pénzt kerestek a kísértetekkel való riogatásból.

Félénk fiúból erőszakos tini lett

A DeFeo-család tagjai kedves, normális emberek voltak, vasárnap reggelenként rendszeresen náluk tartották a helyi imakört. A családfő az após autókereskedésében dolgozott, ami gondtalan életet biztosított az ötgyerekes házaspárnak.

A legidősebb fiú, Ronald azonban problémás gyerek volt.

Félénk, kövér kisfiúként rendszeresen kínozták az osztálytársai, majd tinédzserként fordult a kocka: már nem hagyta magát, szembeszállt velük. Ez odáig fajult, hogy kirúgták az iskolából, annyira erőszakos lett.

Tizenhét éves korára rendszeresen használt heroint és LSD-t, pszichiáterhez nem volt hajlandó menni.

Az apja, abban bízva, hogy előbb-utóbb jó útra tér, munkát adott neki a családi autókereskedésben, de ez nem segített Ronald nehéz természetén: a veszekedések közben gyakran azzal fenyegette az apját, hogy megöli.

A szent szobra nem segített

1973-ban a család egy Szent József-szobrot állíttatott fel a házuk előkertjében. A kis Jézust a karjaiban tartó József a családok és az apák védőszentje. Ez azonban nem hárította el a közelgő tragédiát.

1974. november 13-án korán reggel a család még az igazak álmát aludta, amikor Ronald DeFeo magához vett egy puskát. Először a szülei hálószobájába nyitott be, anyját és apját lelőtte. Aztán módszeresen végzett a testvéreivel: a 18 éves Dawnnal, a 13 éves Allisonnal, a 12 éves Marc-kal, és a 9 éves John Matthew-val.

A családirtás után lezuhanyozott, egy párnahuzatba rejtette a véres ruháit és a fegyvert, majd munkába indult, és a bizonyítékokat útközben egy lefolyóaknába rejtette.

Mintha mi se történt volna

Meghökkentő színjátékot adott elő egész nap. A munkahelyéről számtalanszor hazatelefonált, mert „meglepte”, hogy az apja nem jött be dolgozni. Délután a barátaival találkozott, és továbbra is értetlenül hívogatta a családját. Végül azt mondta: hazamegy, hogy megnézze, minden rendben van-e. Legnagyobb „meglepetésére” a családját holtan találta.

A rendőröket először azzal próbálta félrevezetni, hogy a maffia bérgyilkosa, Louis Fallini végezhetett a rokonaival, de balszerencséjére a férfi nem is volt a városban, ezt a szálat hamar rövidre lehetett zárni. Másnap végül mindent bevallott, azt pedig csak később tette hozzá: a hangok a fejében kényszerítették a gyilkosságra.

Ronald DeFeo a gyilkosság másnapján a rendőrségi fotón

Egy legenda születése

A véres családi dráma egész Amerikát lázban tartotta, és hamar lábra kapott az a szóbeszéd, hogy a gyilkost démonok szállták meg.

Amikor a DeFeo család amityville-i házába egy évvel később beköltözött a Lutz család három gyerekkel, ők is csak olajat öntöttek a tűzre. Azt állították: a házat gonosz szellemek szállták meg.

Később a Lutz családot azzal vádolták, hogy csak kitalálták a szellemjárást, mert zsíros bevételt reméltek a könyveladások és filmszerződések után.

Egy 92-es interjúban Ronald DeFeo már azt állította, hogy ügyvédje tanácsára találta ki az egész démonos történetet, ideértve a hangokat a fejében.

„Az ügyvéd azt mondta, nagyon sok pénzt szerezhetünk a sztorival. Megígérte, hogy néhány éven belül kihoz a börtönből, és sok pénzem lesz. Minden hazugság volt, kivéve a bűntényt” – vallotta a gyilkos.

Ugyanabban az évben DeFeo még egy történettel megpróbálkozott, remélve, hogy szabadlábra kerülhet. Azt mondta, hogy 18 éves húga, Dawn irtotta ki a családot, ő pedig, miután felfedezte a holttesteket, végzett a húgával, de csak vele. Ez nem jött be, egészen 2021 márciusában, 69 éves korában bekövetkezett haláláig rácsok mögött maradt.

(Forrás: Biography, All That is Interesting, NYT)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
A csúcs, ami sokaknak az utolsó út lett – ma 70 éve mászták meg először a Mount Everestet
Az első sikeres csúcstámadás óta több mint 6000 ember kísérelt meg feljutni a Föld legmagasabb pontjára, közülük legalább 310 hegymászó vesztette életét a hegyen.

Link másolása

Napra pontosan hetven évvel ezelőtt, 1953. május 29-én jutott fel a Mount Everest csúcsára az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay Sherpa, ezzel ők lettek az első emberek, akik meghódították a Föld legmagasabb csúcsát.

A hír csak június 2-án, II. Erzsébet királynő megkoronázásának napján jelent meg az újságokban az Egyesült Királyságban, mivel gyalog kellett eljuttatni az információt Namche Bazaar távirati állomására, hogy értesíteni tudják a katmandui brit nagykövetséget.

A hegyet az 1850-es években azonosították a világ legmagasabb pontjaként, ezt követően nevezték el 1865-ben Sir George Everestről, India egykori földmérőjéről, mivel korábban csak XV. csúcsként hivatkoztak rá. Tibeti nyelven Csomolungmának hívják, ami azt jelenti, hogy a „a világ istennője”, míg nepáli nyelven Sagarmatha, azaz az „ég csúcsa”.

Hillaryék expedíciója a kilencedik kísérlet volt a csúcsra és ezt követően még 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 600 ember feljusson a csúcsra. Manapság már egyetlen szezonban elérheti ezt a számot az Everestet meghódítók száma.

A nagy számbeli ugrásnak több oka is van. Egyrészt egy kis hegyi leszállópálya megépítésével 1964-től kezdve az alaptáborig tartó út nyolc napra csökkent a korábbi több hónapról. Másrészt a feltételek is jelentősen javultak: a felszerelés könnyebb lett, az oxigénellátás egyszerűbben biztosítható, a túrákon pedig tapasztalt nepáli idegenvezetők vezetnek végig, ha rendelkezünk a kellő pénzügyi háttérrel.

Maga az alaptábor is komoly fejlődésen ment keresztül. Korábban lényegében csak sátrak gyűjteménye volt, ahol konzervekből falatoztak a hegymászók. Ma már viszont friss saláták, pékáruk és különféle kávék mellett még a wifi is elérhető az ide érkezők számára. Magán a csúcson sem kell azonban elszakadni a világhálótól: 2011-ben Kenton Cool brit hegymászó kilencedik sikeres csúcstámadása után tweetelt egyet a csúcsról. 2020-ban pedig Kína már azt jelentette be, hogy az 5G-s kapcsolatot is biztosította az Everesten.

A rekordot Kami Rita Sherpa tartja, aki 28-szor járt már a világ legmagasabb csúcsán. Szorosan a nyomában Pasang Dawa Sherpa következik, aki korábban már kétszer is egalizálni tudta Kami Rita számait.

A rekordok mellett azonban számos tragédia is kötődik a hegyhez: 1953 óta több mint 6000 ember kísérelt meg feljutni a Mount Everest csúcsára és legalább 310 hegymászó halt meg a hegyen, legutóbb éppen a magyar Suhajda Szilárd.

(via Voa News)


Link másolása
KÖVESS MINKET: