MÚLT
A Rovatból

4 kegyetlen, múlt századi magyar sorozatgyilkosság

Akkoriban még volt halálbüntetés, de ezeket az elkövetőket nem tudta visszatartani. Hátborzongató bűnügyek erős idegzetűeknek.


Rengetegen olvastátok 2014-15 telén azt a cikkünket, amely az évfordulók apropóján öt magyarországi, a két világháború között történt bűnügyet ismertetett. Megírtuk a folytatását, amely a szocialista Magyarország legnagyobb port kavart, legtöbbeket felháborító gyilkosságaival foglalkozik.

A cikk tervezett megjelentetésének idején azonban egy szörnyű gyilkosságra derült fény. Sokakat megrázott Molnár Vivien értelmetlen halála. Kegyeleti okokból elhalasztottuk a cikk publikálását.

Az alábbi bűnügyek az 1950-es, 60-as, 70-es években történtek. Egy olyan korszakban, amikor sokak hite szerint egy "új társadalom" épült, ahol nem számít a származás, a vagyon, nem számítanak a kulturális különbségek, és amelyben a közösség érdekei, minden ember egyenlő esélyei, az építés, a haladás, a közjó a legfontosabb. Az élet és az emberi természet azonban rácáfolt ezekre az idealisztikus elképzelésekre. A gyilkosságok elkövetőit hidegen hagyta, hogy ha kiderülnek a bűntettek és bebizonyosodik, hogy ők követték el, nem kerülhetik el a halálbüntetést. Nem volt elrettentő ereje.

Lányok a kútban

1953 októberében eltűnt egy 11 éves kislány Törökszentmiklóson. Botos Marikát nem találták meg. A következő év nyarán még négyen tűntek el az alföldi városban: három 13 éves és egy 17 éves lány. A rendőrség tehetetlen volt, egészen addig, amíg 1954. szeptember másodikán egy 21 éves fiatalasszony feldúltan jelentette be, hogy az egyik helyi lakos, Jancsó Piroska meg akarta ölni - dróttal fojtogatta az udvaron.

Amikor Jancsóék házában a rendőrök házkutatást tartottak, gyerekruhák kerültek elő - olyanok, amilyeneket a lányok viseltek eltűnésük napján.

A nyomozást és Jancsó Piroska, illetve anyja, Jancsó Borbála ellentmondó vallomásait követően szörnyű dolgokra derült fény. Jancsó Piroska anyja cselédként dolgozott, prostitúcióval egészítette ki a keresetét. Öt gyermeke született, Piroska volt az első. Ezután négy gyermeknek adott életet, ám közülük három is pár héttel a születése után meghalt, egy egészen biztosan fulladás által.

A fotón a tornác kútja látható, ahol a holttesteket megtalálták.

244040_00000002v

Utólag valószínűnek látszik a feltételezés, hogy Piroska gyermekként többször is szemtanúja lehetett annak, hogy anyja gyilkosságot követ el, a bűntettek elkövetésének módja ugyanis erre utal. Jancsó Piroska anyjához hasonló életet élt, a városba érkezett szovjet katonáktól kezdve több férfival is létesített alkalmi kapcsolatot. Rájött, hogy a saját neméhez vonzódik.

A lányokat szexuális céllal magához csalta és megfojtotta őket,

a holttesteket a tornácon található, használaton kívüli kútba dobta.

Anyja, Jancsó Borbála segédkezett a gyilkosságokban.

A bűntettek egyes részletei meglehetősen sokkolóak, ezeket nem kívánjuk leírni. A gyilkosok először megpróbáltak "bűntársakat" belekeverni az ügybe, Piroska egy orosz tisztre fogta a gyilkosságot, majd új vallomást tett - a vallomásait egyébként többször megváltoztatta, először azt állította, hogy az anyjának tudomása sem volt a történtekről, új vallomásában az anyját vádolta a lányok megölésével. Jancsó Piroskát és Jancsó Borbálát 1954-ben a bíróság halálra ítélte. A lányon decemberben végre is hajtották az ítéletét, az anyja ítéletét pedig életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták.

Mivel utólag nehéz kideríteni, mi is történhetett valójában, az összeesküvés-elméletek hívei szeretik a szovjet katonák nyakába varrni a brutális gyilkosságokat. Ezt az elméletet erősíti az, hogy a holttestek megtalálásakor katonai nadrágszíj is volt a kútban. Többen is kutatták már a bűnügyet, volt, akinek gyanús lett egy tiszteket ábrázoló fotó, amit Piroskának dedikáltak, de hitelt érdemlően senkinek nem sikerült bebizonyítania, hogy nem Piroska és az anyja, hanem más követte el a bűntetteket.

A nikotinos gyilkos, aki először egy kisgyermeken próbálta ki a mérget

55 éve, 1961-ben ítélték halálra azt a fiatal gyilkost, akinek az első áldozata - mintegy próbaképp - egy ötéves kislány volt, utolsó áldozata pedig a saját várandós nővére.

Papp Erzsébet 1957-ben ment férjhez Rostár Istvánhoz. A házasság azonban nem bizonyult sikeresnek, Rostár ivott, állítólag bántalmazta is a feleségét. A nő haragudott rá, mert az ismerőseik, akiknél rövid ideig laktak, jobban éltek, mint ők, Fürtös József pedig többet keresett, mint Rostár. Ráadásul Fürtösnére is megharagudott egy beszólása miatt.

Papp Erzsébet elhatározta, hogy nikotinnal öli meg a férjét és Fürtösnét, de előbb ki akarta próbálni, hogyan hat a méreg, ezért kellett meghalnia az öt éves Tarnóczi Ilonának.

1957. augusztus elsején, amikor a szomszéd kislány átment hozzájuk játszani, étellel és itallal kínálta. Az italba nikotint kevert. A kislány rosszul lett, tántorogni kezdett, a nő kituszkolta az ajtón, hogy ne a házban haljon meg. A gyermek az udvaron összeesett, percek alatt végzett vele a méreg. Akkor még a halál okaként ételtől való fulladást állapítottak meg.

angyal

A fotó illusztráció - Forrás: Pixabay.com

A következő áldozat augusztus 7-én Fürtösné volt, majd az őt felelősségre vonó, a gyilkosságokra gyanakvó férje, 1957. augusztus 23-án. A nő 1958, januárjában adott életet Rostár Istvánnal közös gyermekének, de a kisbaba is meghalt pár hónaposan - máig tisztázatlan körülmények között.

Ezután Papp Erzsébet olyan kapcsolatra lépett, amit a családja nem nézett jó szemmel, aztán lopási ügybe keveredett. Mivel féltékeny lett a nővérére, illetve tartott is a véleményétől, a gyermeket váró Juhos Ferencnét 1959. április 23-án nikotinos itallal kínálta. A nő szinte azonnal meghalt.

Papp Erzsébet ismét férjhez ment, és 1960-ban gyermeke született Holhos Jánossal kötött házasságából. A baba három hónapot élt.

Már 1957-ben felmerült ellene a gyanú, de a nyomozás - és a későbbi nyomozások - során olyan hibákat követtek el, ami miatt őrizetbe vétele után nem sokkal el is bocsátották 1959. szeptemberében. 1960-ban az ügyészség a rendelkezésre álló adatok alapján úgy látta: előzetes letartóztatásba helyezhetik. Azonban a gyermek csak egy hónapos volt, és

meg akarták várni, amíg a kicsi hat hónapos lesz.

A gyermek akkor halt meg, amikor anyjával együtt leesett a szénásszekérről.

gyasz

Képünk illusztráció - Forrás: Pixabay.com

A történtek után 1960 szeptemberében őrizetbe vették Holhos Jánosnét és 1961. november 29-én halálra ítélték.

A szegedi sorozatgyilkos 55 éve csapott le áldozataira

1961-ben nem csak Holhos Jánosné bűnügye és elítélése rázta meg az embereket, hanem egy szegedi gyilkosság is. 1961. május 2-án bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy a Paprika utca 58. szám alatt álló ház lakóiról egy hete nem tudnak semmit.

A helyszínre érkező nyomozók behatoltak a kertbe, majd a házba, látták, hogy érintetlen a postaláda, nem ürítették ki az elmúlt napokban. Amikor a házba léptek, erős, holttestek bomlására emlékeztető szag csapta meg az orrukat. A padlót vér borította. Négy holttestet találtak, a szomszédok azonosították őket: a Rozsi-házaspár tagjai voltak, a velük egy háztartásban élő édesanya (Rozsi János anyja), és ifjú Rozsiné húga. Másnap a házaspár kétéves gyermekének holttestét is megtalálták a padláson.

gyilkossag

A nyomozás során kiderült, hogy az édesanya, Forró Mária egyik régi ismerőse rendezett vérfürdőt, mert le akart feküdni a nővel.

Amikor az nem volt hajlandó erre, megölte. A hazaérő családtagokat egymás után mészárolta le, és a közben a kisgyermekkel is végzett.

temeto

Forrás: Temetőséta Alsóvárson - Szeged.hu

Az elkövetőt nem kellett sokáig keresni. Május közepén a rendőrségnél jelentkezett egy nő, hogy férfiismerősén, Vass Gyulán fejsérülést látott, és olyan órák voltak nála, amilyet a Délmagyarországban közzétett felhívásban látott. Ez a két óra a gyilkosság helyszínéről került elő.

Vass Gyula erőszakos, erős testalkatú visszaeső bűnöző volt, ugyanakkor labilis idegállapotú - sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg a bűntett előtt. 1956-ban elhagyta az országot, ám 1958-ban visszatért. Őrizetbe vételekor először azt állította, sérülését az okozta, hogy megtámadták. Felesége alibit biztosított számára és csak azután tett őszinte vallomást, amikor megmutatták neki a gyilkosság helyszínén készült fotókat.

A gyilkost halálra ítélték, kegyelmi kérvényét elutasították, az ítéletet végrehajtották és a a holttestét jeltelen sírba temették.

Soós, a gátlástalan, hidegvérű gyilkos

Egy évtizeden át gyilkolt Soós Lajos bűntársaival, mire elkapták őket. 1968-79 között Magyarország egyik legsúlyosabb és leghírhedtebb bűncselekmény-sorozatát követték el. Soós Lajos A szegedi rémhez hasonlóan visszaeső bűnöző volt, rajongott a fegyverekért és a pénzért. Emiatt kellett több embernek is meghalnia.

Feltételezések szerint már egy 1963-as eset is Soós nevéhez köthető: bűntársával, Varga Lászlóval a Duna partjára csalta egyik munkatársát, megölték és a vízbe dobták. Varga, a jó barátja egyébként tagja volt az angyalföldi galerinek. A két barát együtt is ült, Vácott tervelték ki a gyilkosság-sorozatot.

kep

Képünk illusztráció - Forrás: Pixabay.com

Első áldozatuk a történet szerint Varga egyik ismerőse volt, aki pénzügyőr lett. Találkoztak vele, együtt ittak, a gyanútlan férfi a lakására hívta őket, ahol később megkérték, hogy mutassa meg, hol tartja a szolgálati fegyverét. Magukkal vitték Vecsésre, ahol tovább itatták, aztán az személetlen férfi kulcsaival bementek a lásba, elvitték a fegyverét (ezt később eldobták),

megölték, a fejét levágták, a holttestet elásták a kertben, a lakást kitakarították. Soós aztán csűrt épített a "sírra".

Soós a következő gyilkosságot egy másik, sopronkőhidai rabtársával hajtotta végre. Először Soós későbbi anyósát akarták kirabolni, ez nem jött össze, így a nővel egy házban lakó idős, özvegyasszonyhoz hatoltak be. A nőt Soós agyonverte egy piszkavassal, felvágta az ereit, elvitték azt a kevés pénzt, amit találtak nála és egy rádiót, amit végül eldobtak.

1979. június 23-án egy fiatalembert ölt meg Németh István nevű bűntársával. Az áldozatot egy kocsmában ismerték meg, a férfi harmadik gyermeke születését ünnepelte. Később elvették a 300 forintját, a karóráját, és megölték. Másnap egy mezőn elásták, iratait elégették.

Pár héttel később követték el az utolsó gyilkosságot, amely hónapokig a vezető hírek közé tartozott Magyarországon. Egy betöréshez fegyvert akart szerezni Soós Lajos. Ismerősét, egy rendőrt szemelt ki - aki egyébként többször is segített Soósnak. Köztiszteletben álló személy volt.

Az áldozatot leütötték, a csomagtartóba tuszkolták, amikor nyöszörgött, agyonverték, majd lefejezték. A szolgálati fegyvert végül egy kórház női mosdójában dugta el, mert azt hitte, ott senki nem találja meg. Néhány nappal később azonban egy beteg rálelt, szólt a rendőrségnek.

Miután a szálak Soóshoz vezettek, októberben előzetes letartóztatásba helyezték. Társait is elkapták. 1980 áprilisában bíróság elé állították őket. A korabeli sajtó sokat foglalkozott az üggyel. Soóst és Györgyöt kötél általi halálra ítélték, Némethet korára való tekintettel életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték azzal, hogy legkorábban húsz évvel később bocsátható szabadlábra. Németh Istvánt 2000 decemberében helyezték feltételesen szabadlábra, tíz év próbaidővel - 2006-ban arról számolt be egy bulvárlap, hogy a Vidámpark közelében árult édességeket, aztán az utcára került.

soos

A fenti gyilkosságok elkövetőit halálra ítélték, a büntetéseket végrehajtották. Magyarországon az utolsó halálbüntetés végrehajtására 1988. július 14-én került sor. Az elítélt egy 28 éves férfi volt, Vadász Ernő különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmény miatt került akasztófára.

"1988-ban még születtek halálos ítéletek, ám ekkor már egyre több szó esett a halálbüntetés eltörléséről. A kivégzéseket így nem hajtották végre, jó pár ítéletet életfogytiglanra változtattak. Ez akkor minimum húsz évet jelentett, jó magaviselettel pedig pár éve már ki is szabadulhattak ezek a bűnözők. Sőt, talán ti is sétáltatok már el olyan mellett az utcán, akit egykor halálra ítéltek" - írja Horváth Emese, aki lejegyezte az utolsó halálraítélt történetét.

Ma is megválaszolatlan a kérdés: elég elrettentő ereje van-e a halálbüntetésnek? Csupán ez az egy dolog megállíthatja-e azokat, akik kioltják egy másik ember életét?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk
Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.


Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták
Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.


Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pá­lyán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a szín­padról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Megoldhatták a piramisok legnagyobb rejtélyét: egy új modell megmutatja, hogyan épültek
Vicente Luis Rosell Roig független kutató szerint nem egy, hanem négy rejtett, belső rámpán hordták fel a köveket a Nagy Piramishoz. Az elmélet konkrét javaslatot is tesz arra, hol keressék a fizikai bizonyítékokat a piramis sarkaiban.


Ahhoz, hogy Hufu fáraó 27 éves uralkodása alatt felépüljön a sírhelyéül szolgáló Nagy Piramis, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett egy-egy, akár 15 tonnás kőtömböt a helyére tenni. A legtöbb eddigi elmélet, mint például egyetlen hatalmas külső vagy belső rámpa használata, elbukik ezen az időkorláton.

Egy friss, a Nature-portfólióhoz tartozó tudományos lapban megjelent tanulmány most egy olyan számítógépes modellel állt elő, amely megmutatja, hogyan oldhatták meg a feladatot.

A titok nyitja négy, a piramis peremébe integrált, spirálisan emelkedő rámpa lehetett, amelyek a fő szerkezet elkészülte után a visszatöltés miatt nem hagytak külső nyomot.

Vicente Luis Rosell Roig független kutató részletes modellje szerint az ókori építők nem egy, hanem négy, a piramis alapjának különböző pontjairól induló, spirális rámpát használtak párhuzamosan. A módszer lényege, hogy a rámpák a piramis szerkezetén belül, annak külső élei mentén haladtak felfelé, így nem kellett hozzájuk külön óriási anyagmennyiséget felhasználni. A fő szerkezet elkészülte után egyszerűen beépítették, feltöltötték őket, eltüntetve a nyomukat.

A szimuláció kimutatta, hogy míg egyetlen rámpával közel fél évszázadba telt volna a munka, a négypályás rendszer már képes volt biztosítani azt a folyamatos anyagáramlást, ami lehetővé tette a 27 éves építési idő tartását.

Az elmélet nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem konkrét, ellenőrizhető állításokat is tesz.

A modell szerint a rámpák éles kanyarodása miatt a piramis sarkaiban a kőelemek illesztése vagy a szerkezeti egység eltérő lehet a többi részhez képest.

A tudományos közösség izgalommal fogadta a felvetést, bár a végső szót a jövőbeli terepi kutatások mondhatják ki. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint a modell logikus magyarázatot kínál. „Ez egy nagyon érdekes magyarázat a piramis építésére” – nyilatkozta, de jelezte, hogy a bizonyításhoz fizikai adatokra van szükség.

A kutatónak „további bizonyítékokra lesz szükség – többek között olyan szerkezeti rendellenességek még pontosabb feltérképezésére a sarokpontoknál, ahol a rámpa hirtelen irányt váltott volna.”

A másik kulcskérdésre, a hatalmas kőtömegek helyszínre szállítására szintén nemrég érkezett válasz. Egy 2024-es tanulmány geológiai bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az ókori Egyiptom idején a Nílus egyik mára kiszáradt ága, az úgynevezett Ahrámát-ág egészen a gízai plató lábáig folyt. Ez a vízi útvonal lehetővé tette, hogy a többtonnás kőtömböket hajókkal szállítsák a bányáktól szinte közvetlenül az építkezés helyszínére.

Via BBC Science Focus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét
Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.


Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk