News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

10 furcsa jogi döntés, amit mitikus teremtmények miatt hoztak

Miért kell törvény egy kihalt faj védelmére? Mivel lehet megvédeni a tó híres szörnyét a vadászokkal szemben? Hogyan óvják a koboldokat?

Link másolása

hirdetés

Kriptozoológiának hívják azt a különös területet, ahol a tudomány és néprajz találkozik. Akár hisz az ember a jetiben vagy a Loch Ness-i szörnyben, akár nem, az tagadhatatlan, hogy kollektív tudatunkra nagy hatással vannak ezek a misztikus lények.

Olykor ez a hatás akár a kormányig is eljut.

10. Izlandi manók10_jog

Izlandon nem könnyű az útépítők dolga. Az 2013-ban egy nagyobb útépítési terv keretében az ország egyik félszigetét készültek összekötni a sziget többi részével, amikor tiltakozók megállították a tervet. Egyesek a madarak élőhelyét látták veszélyben, mások viszont a manókat féltették.

A tiltakozók vezére azt vallotta, hogy összeköttetésben van a manókkal, akiknek egy templomuk, egy óriási szikla, ott van pontosan az útépítés egyik fontos pontján. A manók templomai összeköttetésben vannak, és ha egyet lerombolnak, az katasztrófák sorozatát indíthatja meg.

hirdetés

Felmérések szerint az izlandiak körülbelül 54 százaléka hisz a manók és azok erejében, abban, hogy jó vagy rossz dolgokat tesznek. A vita végül is odáig fajult, hogy eljutott az izlandi legfelsőbb bíróságig, aminek eredményeként 2015-ban a legendás 70 tonnás „templomot” elköltöztették, a manók belegyezésével és megelégedésére.

9. Washington Állam védi a jetit9_jog

A jeti, ez az emberre és majomra egyaránt hasonlító lény valószínűleg a legismertebb a mitikus teremtmények közül. Az első említése az 1840-es évekből való, amikor egy misszionárius egy történetet tett közzé, amelyben indián néven „Sasquatch”-nak nevezett lényekről szólt. Ezek a lények az Egyesült Államok északnyugati részén éltek, és Washington Állam több rendeletet adott ki, amelyben meggyilkolásukat bűntettnek nyilvánította.

Hogy miért volt ezekre a rendeletekre szükség? A jogszabály azon a feltételezésen alapult, hogy ténylegesen egy valós lénytől származnak, és e feltételezést osztva évről évre sok ember indult útnak állig felfegyverkezve, hogy bizonyítékot keressen rá: a lény testét kutatták. Mivel a hajtóvadászatoknak nem lett jó végük (olykor ártatlan túrázók, utazók is áldozatul eshettek), meg kellett akadályozni a további tragédiákat. Ezért a rendelet szerint a jeti megölése bűntettnek számít, ami több mint 10 ezer dollárral, valamint 5 év börtönnel büntethető. Ezt később 1000 dollárra és 1 év börtönre enyhítették.

8. A Sakteng vadvilág szentélye8_jog

Ez a természetvédelmi terület Bhutánban található, csodálatos, távoli vidéken, amelyet az UNESCO sok száz veszélyeztetett faj élőhelyeként ismer. Itt él a vörös panda, pézsmaszarvas és sok száz madárfaj között a jeti himalájai változata, a migoi, aki számára egy 700 ezer dolláros szentélyt is építettek.

A migoi igen különös lény, 2,4 méter magas, a nyomába eredőket úgy zavarja össze, hogy a saját nyomába lépve hátrál, sőt, akár láthatatlanná is tud válni. Ezen a területen lakik egy csoport bennszülött is, a Brokpas-ok, akik a mai napig elkülönülten élnek. Jakokat tenyésztenek, és ezen a területen vándorolva legeltetik a nyájat. Saját kultúrájuk van, dalokkal, balladákkal és jeti táncokkal. Számukra is legalább olyan értékes e terület, mint a legendás migoi számára.

7. A storsjo-tavi szörny7_jog

A svédországi Storosjon-tó mélyén lakó szörny legrégebbi említése 1635-ből való. Azóta több százszor látták már, és 1894-ben egy svéd férfi még egy vállalatot is létrehozott, hogy elfogják. A leírások meglehetősen eltérőek, hosszúsága lehet 2,7 méter és 15,2 méter közötti, három púpja van, kutyafejű, sárga, vörös, fekete, szürke… 2008-ban víz alatti kamerák rögzítették is valaminek a körvonalát, amiről sokan azt állították, hogy ez maga a szörny.

A szörny sokáig védett státusznak örvendett, 2005-ben azonban visszavonták az őt veszélyeztetett fajnak nyilvánító 1986-os törvényt.

6. Kanada: mozgalom a jeti megmentésére

2005-ben egy manitói videofelvételen egy jetit véltek felfedezni a folyó partján. Hónapokkal később egy szőrcsomót találtak, amit egy jetinek tulajdoníttak, bár később kiderült róla, hogy bölénytől származik. Ennek ellenére az általános felbuzdulás arra késztette a kanadai parlament egyik tagját, hogy kampányt indítson a jeti nevében.

A jeti-hívő Todd Standing petíciót írt, amelyben jogi védelmet kér a jetinemzetség minden tagjának. Azt állítja, hogy döntő jelentőségű bizonyítéka van a jeti létezésére, de addig nem hozza nyilvánosságra, amíg nem kapja minden veszélyeztetett állatfaj a védelmet.

Standing azonban azóta sem állt elő valós bizonyítékkal. Egy hajszál DNS-vizsgálatához kért segítséget, amelyről korábban már kimutatták, hogy emberi eredetű. Továbbra is jelennek meg olykor új videofelvételek a vadonban bujkáló jetiről, Standing azonban adós marad a bizonyítékkal.

5. Az ír koboldok uniós védelmet kaptak 5jog

Írország jellegzetességei a Guinnes, az ősi megalitok, és természetesen a koboldok. Kevin Woods – ír nevén McCoillte – azt állítja, ő azon kevesek egyike, aki képes kommunikálni a koboldokkal, akikből mára csupán 236-an élnek. Akkor tett szert erre a kiváltságra, amikor talált néhány aranyérmét.

Évekig őrizgette őket és nem is igen foglalkozott velük. Ám egy nap, amikor sétálni vitte a kutyáját, három koboldot láttak egy sziklán beszélgetni. McCoille és a kutyája megdermedtek, nem bírtak mozdulni. Az apró lények rájuk sem néztek, és csak azután tört meg a varázsuk, hogy elmentek.

Bár a felesége nem hitte el, hogy emiatt volt távol egész nap (este nyolc volt, mire hazaért), McCoillte kampányolni kezdett Írország koboldjai megmentéséért. Ennek következtében a 2009-es élőhelyekről szóló uniós irányelv védetté nyilvánította a helyi flórát, faunát, és a koboldokat – mind a 236-ot. McCoillte és családja azóta is ott élnek, körbe vezetik a turistákat a helyi koboldbarlangokban, és elmesélik, hogy fejlődött a mítoszuk a druidák és vikingek idejétől kezdve a norman megszálláson át napjainkig.

4. Hableány-elefántcsont4_jog

Bár a szkeptikusok ostobaságnak tarthatják a mitikus teremtmények védelmét, az úgynevezett „hableánycsont” védelme kicsit más.

A Steller-tengeritehén körülbelül 250 éve kihalt, jóval azelőtt, hogy a veszélyeztetett fajok törvényi védelme felmerült volna. Épp ezért nem számít törvénytelennek a csontjukból készült tárgyak kereskedelme. Gyakran kapható a némileg megtévesztő „hableány elefántcsont” (Mermaid Ivory - vagyis elefántcsont) néven. A rozmár csontból készült hasonló termékeket, pedig „hableány csontnak” (Mermaid Bone) nevezik.

A gondok akkor kezdődtek, amikor ellenőrizték ezeket a tárgyakat, és kiderült, hogy azok jelentős része nem is tengeritehénből készült, hanem szürkebálnákból, és mindenféle veszélyeztetett delfinfajokból, amelyek természetesen védelem alatt állnak. Ezért van tehát szükség egy régi kihalt állatfaj védelmére, hogy ne készítsenek ma élő állatokból hamisítványokat.

3. Védjük meg Nessie-t!3_jog

Amikor a svéd kormány azon filozofált, hogyan adjanak jogi védelmet saját vízi szörnyük, a Storsjön-tóban élő Storsjöodhuret számára, megkérdezték a briteket, ők hogyan jártak el loch nessi szörny esetében. Az hamar kiderült, hogy az 1951-es, skót Lazac és Halvédelmi Törvény nem alkalmazható rá.

Végül azonban abban maradtak a törvényhozók, hogy a 81-es Vadvilág és Vidék Törvény értelmében Nessie – és az ország más védett faja – bántalmazása illegális. Így új törvény megalkotására végül nem volt szükség.

1933-ban egyébként Skócia hivatalosan is aktát nyitott Nessie és az utána kutatók tevékenységéről. Az iratok csupán 2014-ben kerültek elő, és egy bizarr történet bontakozott ki belőle. A Természet Tudományi Múzeum egyik Londonban élő akadémikusa szörnyvadászatot hirdetett. Végezni akartak Nessievel, hogy kiállíthassák a múzeumban. Nessie „parlamenti képviselője”, Sir Murdoch MacDonald hírét vette a tervnek, ezért benyújtott egy törvénytervezetet, mondván, hogy Nagy-Britanniában semmi sem védi a „szörnyeket és nagy halakat”.

Bár törvény végül akkor sem született, úgy döntöttek, hogy Nessie-t is védi az 1912-es állatvédelmi törvény.

2. Champ védelme2_jog

A Champlain-tóban élő szörny legendája még 1819-re, az irokéz és abenaki indiánok idejére nyúlik vissza. Bár úgy tartják, Samuel De Champlain volt az első európai, aki látta Champet, valójában csak a róla szóló legendákat jegyezte fel. Azt mondták neki, hogy a szörny egy lándzsára hasonlít, de olyan vastag a bőre, hogy semmilyen fegyver nem viszi át.

Az évek során sokan próbálták elejteni a legendás fenevadat. Volt, aki 50.000 dollárt kínált a bőréért. Port Henry település ezért kampányba kezdett a szörny megvédésére. 1980-as években kezdeményezték a törvényhozóknál, hogy Port Henry vizeit nyilvánítsák Champ védett lakóhelyének. Hasonló rendelkezéseket hozott New York Állam és a kanadai Vermont is, védett állattá nyilvánítva Champet.

1. Az állam, ahol megölheted Óriáslábat 1_jog

Eddig többnyire védelmet biztosító törvények kerültek szóba, most azonban pont az ellenkezőjéről lesz szó. Texas Államban a törvény értelmében legálisan meg lehet ölni óriáslábat.

Az egész azzal kezdődött, hogy valaki az iránt érdeklődött a texasi hatóságoktól, hogy milyen törvények vonatkoznak óriásláb elfogására vagy megölésére. A válasz szerint Texas semmilyen formában nem korlátozza ezeket a tevékenységeket.

Óriásláb hivatalosan nem számít védett állatfajnak, így tehát bárhol és bármikor szabad vadászni rá. Arra sincs szabályozás, hogy hány óriáslábat vihetsz haza. Ráadásul Texasban invazív (idegen) fajként kezelik.

Forrás: ListVerse


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

hirdetés

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

hirdetés

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

hirdetés
Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: