10 furcsa jogi döntés, amit mitikus teremtmények miatt hoztak
Kriptozoológiának hívják azt a különös területet, ahol a tudomány és néprajz találkozik. Akár hisz az ember a jetiben vagy a Loch Ness-i szörnyben, akár nem, az tagadhatatlan, hogy kollektív tudatunkra nagy hatással vannak ezek a misztikus lények.
Olykor ez a hatás akár a kormányig is eljut.
10. Izlandi manók
Izlandon nem könnyű az útépítők dolga. Az 2013-ban egy nagyobb útépítési terv keretében az ország egyik félszigetét készültek összekötni a sziget többi részével, amikor tiltakozók megállították a tervet. Egyesek a madarak élőhelyét látták veszélyben, mások viszont a manókat féltették.
A tiltakozók vezére azt vallotta, hogy összeköttetésben van a manókkal, akiknek egy templomuk, egy óriási szikla, ott van pontosan az útépítés egyik fontos pontján. A manók templomai összeköttetésben vannak, és ha egyet lerombolnak, az katasztrófák sorozatát indíthatja meg.
Felmérések szerint az izlandiak körülbelül 54 százaléka hisz a manók és azok erejében, abban, hogy jó vagy rossz dolgokat tesznek. A vita végül is odáig fajult, hogy eljutott az izlandi legfelsőbb bíróságig, aminek eredményeként 2015-ban a legendás 70 tonnás „templomot” elköltöztették, a manók belegyezésével és megelégedésére.
9. Washington Állam védi a jetit
A jeti, ez az emberre és majomra egyaránt hasonlító lény valószínűleg a legismertebb a mitikus teremtmények közül. Az első említése az 1840-es évekből való, amikor egy misszionárius egy történetet tett közzé, amelyben indián néven „Sasquatch”-nak nevezett lényekről szólt. Ezek a lények az Egyesült Államok északnyugati részén éltek, és Washington Állam több rendeletet adott ki, amelyben meggyilkolásukat bűntettnek nyilvánította.
Hogy miért volt ezekre a rendeletekre szükség? A jogszabály azon a feltételezésen alapult, hogy ténylegesen egy valós lénytől származnak, és e feltételezést osztva évről évre sok ember indult útnak állig felfegyverkezve, hogy bizonyítékot keressen rá: a lény testét kutatták. Mivel a hajtóvadászatoknak nem lett jó végük (olykor ártatlan túrázók, utazók is áldozatul eshettek), meg kellett akadályozni a további tragédiákat. Ezért a rendelet szerint a jeti megölése bűntettnek számít, ami több mint 10 ezer dollárral, valamint 5 év börtönnel büntethető. Ezt később 1000 dollárra és 1 év börtönre enyhítették.
8. A Sakteng vadvilág szentélye
Ez a természetvédelmi terület Bhutánban található, csodálatos, távoli vidéken, amelyet az UNESCO sok száz veszélyeztetett faj élőhelyeként ismer. Itt él a vörös panda, pézsmaszarvas és sok száz madárfaj között a jeti himalájai változata, a migoi, aki számára egy 700 ezer dolláros szentélyt is építettek.
A migoi igen különös lény, 2,4 méter magas, a nyomába eredőket úgy zavarja össze, hogy a saját nyomába lépve hátrál, sőt, akár láthatatlanná is tud válni. Ezen a területen lakik egy csoport bennszülött is, a Brokpas-ok, akik a mai napig elkülönülten élnek. Jakokat tenyésztenek, és ezen a területen vándorolva legeltetik a nyájat. Saját kultúrájuk van, dalokkal, balladákkal és jeti táncokkal. Számukra is legalább olyan értékes e terület, mint a legendás migoi számára.
7. A storsjo-tavi szörny
A svédországi Storosjon-tó mélyén lakó szörny legrégebbi említése 1635-ből való. Azóta több százszor látták már, és 1894-ben egy svéd férfi még egy vállalatot is létrehozott, hogy elfogják. A leírások meglehetősen eltérőek, hosszúsága lehet 2,7 méter és 15,2 méter közötti, három púpja van, kutyafejű, sárga, vörös, fekete, szürke… 2008-ban víz alatti kamerák rögzítették is valaminek a körvonalát, amiről sokan azt állították, hogy ez maga a szörny.
A szörny sokáig védett státusznak örvendett, 2005-ben azonban visszavonták az őt veszélyeztetett fajnak nyilvánító 1986-os törvényt.
6. Kanada: mozgalom a jeti megmentésére
2005-ben egy manitói videofelvételen egy jetit véltek felfedezni a folyó partján. Hónapokkal később egy szőrcsomót találtak, amit egy jetinek tulajdoníttak, bár később kiderült róla, hogy bölénytől származik. Ennek ellenére az általános felbuzdulás arra késztette a kanadai parlament egyik tagját, hogy kampányt indítson a jeti nevében.
A jeti-hívő Todd Standing petíciót írt, amelyben jogi védelmet kér a jetinemzetség minden tagjának. Azt állítja, hogy döntő jelentőségű bizonyítéka van a jeti létezésére, de addig nem hozza nyilvánosságra, amíg nem kapja minden veszélyeztetett állatfaj a védelmet.
Standing azonban azóta sem állt elő valós bizonyítékkal. Egy hajszál DNS-vizsgálatához kért segítséget, amelyről korábban már kimutatták, hogy emberi eredetű. Továbbra is jelennek meg olykor új videofelvételek a vadonban bujkáló jetiről, Standing azonban adós marad a bizonyítékkal.
5. Az ír koboldok uniós védelmet kaptak
Írország jellegzetességei a Guinnes, az ősi megalitok, és természetesen a koboldok. Kevin Woods – ír nevén McCoillte – azt állítja, ő azon kevesek egyike, aki képes kommunikálni a koboldokkal, akikből mára csupán 236-an élnek. Akkor tett szert erre a kiváltságra, amikor talált néhány aranyérmét.
Évekig őrizgette őket és nem is igen foglalkozott velük. Ám egy nap, amikor sétálni vitte a kutyáját, három koboldot láttak egy sziklán beszélgetni. McCoille és a kutyája megdermedtek, nem bírtak mozdulni. Az apró lények rájuk sem néztek, és csak azután tört meg a varázsuk, hogy elmentek.
Bár a felesége nem hitte el, hogy emiatt volt távol egész nap (este nyolc volt, mire hazaért), McCoillte kampányolni kezdett Írország koboldjai megmentéséért. Ennek következtében a 2009-es élőhelyekről szóló uniós irányelv védetté nyilvánította a helyi flórát, faunát, és a koboldokat – mind a 236-ot. McCoillte és családja azóta is ott élnek, körbe vezetik a turistákat a helyi koboldbarlangokban, és elmesélik, hogy fejlődött a mítoszuk a druidák és vikingek idejétől kezdve a norman megszálláson át napjainkig.
4. Hableány-elefántcsont
Bár a szkeptikusok ostobaságnak tarthatják a mitikus teremtmények védelmét, az úgynevezett „hableánycsont” védelme kicsit más.
A Steller-tengeritehén körülbelül 250 éve kihalt, jóval azelőtt, hogy a veszélyeztetett fajok törvényi védelme felmerült volna. Épp ezért nem számít törvénytelennek a csontjukból készült tárgyak kereskedelme. Gyakran kapható a némileg megtévesztő „hableány elefántcsont” (Mermaid Ivory - vagyis elefántcsont) néven. A rozmár csontból készült hasonló termékeket, pedig „hableány csontnak” (Mermaid Bone) nevezik.
A gondok akkor kezdődtek, amikor ellenőrizték ezeket a tárgyakat, és kiderült, hogy azok jelentős része nem is tengeritehénből készült, hanem szürkebálnákból, és mindenféle veszélyeztetett delfinfajokból, amelyek természetesen védelem alatt állnak. Ezért van tehát szükség egy régi kihalt állatfaj védelmére, hogy ne készítsenek ma élő állatokból hamisítványokat.
3. Védjük meg Nessie-t!
Amikor a svéd kormány azon filozofált, hogyan adjanak jogi védelmet saját vízi szörnyük, a Storsjön-tóban élő Storsjöodhuret számára, megkérdezték a briteket, ők hogyan jártak el loch nessi szörny esetében. Az hamar kiderült, hogy az 1951-es, skót Lazac és Halvédelmi Törvény nem alkalmazható rá.
Végül azonban abban maradtak a törvényhozók, hogy a 81-es Vadvilág és Vidék Törvény értelmében Nessie – és az ország más védett faja – bántalmazása illegális. Így új törvény megalkotására végül nem volt szükség.
1933-ban egyébként Skócia hivatalosan is aktát nyitott Nessie és az utána kutatók tevékenységéről. Az iratok csupán 2014-ben kerültek elő, és egy bizarr történet bontakozott ki belőle. A Természet Tudományi Múzeum egyik Londonban élő akadémikusa szörnyvadászatot hirdetett. Végezni akartak Nessievel, hogy kiállíthassák a múzeumban. Nessie „parlamenti képviselője”, Sir Murdoch MacDonald hírét vette a tervnek, ezért benyújtott egy törvénytervezetet, mondván, hogy Nagy-Britanniában semmi sem védi a „szörnyeket és nagy halakat”.
Bár törvény végül akkor sem született, úgy döntöttek, hogy Nessie-t is védi az 1912-es állatvédelmi törvény.
2. Champ védelme
A Champlain-tóban élő szörny legendája még 1819-re, az irokéz és abenaki indiánok idejére nyúlik vissza. Bár úgy tartják, Samuel De Champlain volt az első európai, aki látta Champet, valójában csak a róla szóló legendákat jegyezte fel. Azt mondták neki, hogy a szörny egy lándzsára hasonlít, de olyan vastag a bőre, hogy semmilyen fegyver nem viszi át.
Az évek során sokan próbálták elejteni a legendás fenevadat. Volt, aki 50.000 dollárt kínált a bőréért. Port Henry település ezért kampányba kezdett a szörny megvédésére. 1980-as években kezdeményezték a törvényhozóknál, hogy Port Henry vizeit nyilvánítsák Champ védett lakóhelyének. Hasonló rendelkezéseket hozott New York Állam és a kanadai Vermont is, védett állattá nyilvánítva Champet.
1. Az állam, ahol megölheted Óriáslábat
Eddig többnyire védelmet biztosító törvények kerültek szóba, most azonban pont az ellenkezőjéről lesz szó. Texas Államban a törvény értelmében legálisan meg lehet ölni óriáslábat.
Az egész azzal kezdődött, hogy valaki az iránt érdeklődött a texasi hatóságoktól, hogy milyen törvények vonatkoznak óriásláb elfogására vagy megölésére. A válasz szerint Texas semmilyen formában nem korlátozza ezeket a tevékenységeket.
Óriásláb hivatalosan nem számít védett állatfajnak, így tehát bárhol és bármikor szabad vadászni rá. Arra sincs szabályozás, hogy hány óriáslábat vihetsz haza. Ráadásul Texasban invazív (idegen) fajként kezelik.
Forrás: ListVerse
Fotó: Beroesz/Wikipédia
