A Rovatból

10 furcsa hely a világból és a meghökkentő titok, ami mögötte van

Kastélyok váratlanul felfedezett titkos termei, ősi temetkezési helyek, Michelangelo titkos kamrája - csak néhány a rejtelmes helyek közül...


Rengeteg olyan hely van, amik sokáig ismeretlen volt a hétköznapi ember számára. Vannak köztük olyanok, amiket direkt rejtettek el, de olyanok is, amik egyszerűen feledésbe merültek.

Ezekből gyűjtött össze tízet a Listverse.

10. A Coughton Court titkos szobája

Coughton_Court-wiki

I. Jakab angol király uralkodása alatt törvényen kívül helyezte a papokat, a Coughton Court pedig akkoriban egy katolikus család birtokában volt. A 16. és 17. században is tartó üldöztetések során a katolikus hit támogatói rengeteg búvóhelyet építettek, ezeket nevezték paplyukaknak. A búvóhelyeket olyan jól találták ki, hogy csak az 1850-es években találták meg az épület akkori tulajdonosai azt a termet, amit rejtekhelyként használtak, méghozzá az egyik őrtoronyban, és csak 2017-ben derült ki, milyen célból is építették ezt a termet. Nem véletlen, hiszen kifejezetten úgy tervezték meg őket, hogy minél nehezebb legyen megtalálni.

Csak lézerszkenner segítségével jöttek rá, hogy a titkos rejtekhely, ami anno a katonákat is összezavarta, igazából csal álrejtekhely volt: még alatta is volt egy kamra, ami a valódi búvóhelyül szolgált a papok számára.

9. A Poulos-szoba

Alexandra Poulos otthona nem híres, de az amerikai történelem egyik felejthetetlen pillanatához köthető. A pennsylvaniai Landsowne-ban található ház olyan területen fekszik, ami a földalatti vasútról volt híres. A ház azonban tavaly már igencsak rossz állapotban volt, a tulajdonos fel is bérelt egy céget a falak kijavítására. Ekkor jutott eszébe egy régi történet, amit szomszédja mesélt neki arról, hogy a pince alatt még egy pince van. Amikor megvette a házat, ennek nem járt utána, azonban tavaly megkérte a mestereket, hogy a fal hibáinak kijavítása után nézzenek utána, igaz-e.

Igaz volt, a mesterek négy méter mélyen egy 5 méter hosszú, 1,8x2,4 méter széles termet találtak, amit végül a helyi történészek a földalatti vasút részeként azonosítottak. Ez a földalatti mozgalom segített a rabszolgáknak abban, hogy szabadok lehessenek.

8. Sennacherib palotája

ninive-wiki

2014-ben az Iszlám Állam katonái újabb olyan épületet romboltak le, ami fontos része volt a történelemnek. Méghozzá a ninivei Jónás sírját, legalábbis azt az épületet, ami állítólag a próféta sírját jelölte. Az iraki erők 2017-ben visszafoglalták a dombot, amin az épület állt, a régészek pedig megvizsgálhatták a területet és felmérhették a kárt. A robbantás miatt alig maradt valami a helyből, azonban a törmelék alatt hihetetlen dolgot találtak. A régészek azokat az alagutakat követték, amiket az iszlám Állam ásott, és megdöbbentek, hová vezették őket ezek az alagutak. 2600 éves sértetlen épületet találtak ugyanis.

Ninive ősi asszír város volt, a mai Irak területén, és a királyi palotát Sennacherib királynak emelték, majd az ő leszármazottai is itt éltek. Azt ugyan nem lehet tudni, miket vittek el a katonák, de rengeteg értékes darab megmaradt, így egy i.e.672-ből származó felirat is, ami felbecsülhetetlen.

7. Brogdar pillangói

A Ness of Brogdar híres és sokak által kutatott régészeti hely a skóciai Orkney-ban, emiatt még különlegesebb az a felfedezés, amit idén jelentettek be. A hely neolitikus állóköveiről és épületeiről híres, azonban az egyik falban különleges elem volt. Szinte láthatatlan rajzok voltak rajta, úgyhogy korábban egyetlen képen sem látszottak, ami a tömbről készült. Az kellett hozzá, hogy valaki jókor legyen jó helyen, és a fény is megfelelő szögben essen a tömbre.

A véletlen felfedezés faragásokat mutatott, amik pillangókra vagy csokornyakkendőre hasonlítottak. A tudósok szerint szándékosan helyezték el úgy a rajzokat, hogy csak bizonyos körülmények között legyenek láthatók. A kérdés az, vajon vannak-e még a helyen ilyen és ehhez hasonló rajzok.

6. Cat’s Brain tömegsír

2017-ben légi felvételen fedeztek fel egy új emlékművet Wiltshire-ben, nem messze olyan helyektől, mint a Stonehenge vagy Avebury. Az addig ismeretlen hely egy farmer földjén bújt meg, és hamar kiderült, hogy neolitikus temetkezési helyről van szó. A Stonehenge és Avebury között, a Cat’s Brain elnevezésű területen található hely egy épület és az azt szegélyező árok maradványait tartalmazza, amik nagyjából ötezer évesek lehetnek. A tudósok most abban reménykednek, hogy a műemlék korát és célját figyelembe véve akár még azoknak a maradványait is megtalálhatják, akik a másik két világhírű épületet megalkották.

A „Halottak házának” elnevezett temetkezési hely lehetőséget nyújt arra, hogy olyan kort tanulmányozzanak a tudósok, amikor az első emlékművek épültek. Segítségével ráadásul talán könnyebben megérthető és ismerhető lesz a neolitikus társadalom.

5. Rituális vidék

1280px-BrynCelliDdu3-wiki

A Bryn Celli Ddunak nevezett, több mint 5000 éves temetkezési hely Anglesey-ben szintén meglepetéssel szolgált, pedig itt is 1865 óta folynak a feltárások. A hely egyébként a nyári napfordulóhoz kapcsolódik, amikor a napfény megvilágítja a belső termet egy folyosón keresztül. Kiderült, hogy nem ez az egyetlen létesítmény a környéken, hanem az egész terület rituális vidék, ami évezredek óta használatban volt.

A legnagyobb és legérdekesebb felfedezés itt 2016-ban történt, amikor régészek ősi temetkezési halmot találtak. Amikor egy évvel később megfelelő felszereléssel visszaérkeztek, kiderült, hogy a halom csak része volt egy hatalmas temetőnek.

4. Jézus temetkezési helye

szentsir-pixa

A jeruzsálemi Szent Sír-templom a 19. században épült, és a kereszténység legszentebb helyét jelöli: Jézus sírját. Az épület közepét tartják a sír helyének, ami valószínűleg már régen nincsen meg. 2016-ban radarral vizsgálták meg az épületet, és a régészeteket felbátorította az, hogy tényleg találtak egy barlangot, ami elől eltávolították az a márványtáblát, ami állítólag azt a padkát takarta el, ahol egykor Jézus teste volt. Miután eltávolították a márványt, törmeléket találtak, további ásás után pedig újabb márványtáblát találtak, amire kereszt volt vésve. Amikor ezt is felemelték, megtalálták az eredeti temetkezési ágyat, amit a mészkőből vájtak ki.

Habár nem lehet biztosan tudni, hogy valóban Jézus feküdt-e ott, a tudósokat megrázta a kutatás eredménye.

3. Az Avebury tér

avebury-wiki

A 330 méter átmérőjű Avebury a legnagyobb kőgyűrű Európában, azt azonban nem lehet tudni, hogy vajon miért döntöttek úgy a neolitkori emberek, hogy 100 hatalmas kőtömbből álló körgyűrűt állítanak fel. Egy része azonban könnyebben megérthető. 1939-ben ásatások során megalitok sorát fedezték fel a központi obeliszk körül. Nemrégiben radaros vizsgálatok után kiderült, hogy azok csak egy részét képzik az eredeti oszlopsornak, amik mindkét oldalon 30 méter hosszúak voltak. A meglepő felfedezés ráadásul megváltoztatta az Avebury-vel kapcsolatos elméleteket, amik szerint kívülről kezdődött az építkezés. Most már úgy gondolják, hogy először a belső kör készült el, és szerényebb építménynek indult az egész, a többi kört pedig a következő évszázadokban építették hozzá. Persze az egész felépítése és valódi célja továbbra is rejtély marad.

2. Sally Hemings otthona

Sally Hemings az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson 600 rabszolgájának egyike volt, aki több gyereknek is életet adott Jefferson birtokán a virginiai Monticellóban. Mindeddig nem lehetett tudni, a hatalmas birtok melyik részét nevezte otthonának, azonban a régészek nemrégiben nyomra bukkantak. Jefferson egyik unokája mesélt arról, hogy Hemings a ház déli szárnyában lakott. A feltárások során kiderült, miért is tűnt el a szobája, ugyanis 1941-ben a látogatók kedvéért férfi mosdó került a helyére.

A Jefferson lakosztálya melletti szoba hamar újra megkerült. Nagyon kicsi volt, 4,5 méter széles és 4 méter hosszú, ráadásul ablaka sem volt, 1809-ben építési törmelékből épült. Sally Hemings élete ismeretlen, azonban a szobában talált tárgyakból megpróbálnak majd jobb képet kapni róla a tudósok, a rabszolgáról, akit kortársai szépnek tartottak, és a fehérekhez hasonlónak. Ugyan sötét, zsúfolt és kényelmetlen helyen lakott, azonban még így is jobb körülmények között, mint Jefferson többi rabszolgája.

1. Michelangelo kamrája

medicikapolna-wiki

1975-ben a Firenzében található Medici kápolnák múzeumnak új kijáratra volt szüksége a megnövekedett turistalétszám miatt, az igazgatónak pedig döntenie kellett, hová is kerülhetne. Véletlenül bukkantak rá a reneszánsz korabeli kincsre. Amikor elkezdték az átépítést, egy szekrény alatt csapóajtóra bukkantak, ami egy kamrába vezetett. Először azt hitték, csak sima tároló helyiségről van szó, azonban az igazgatót nem hagyta nyugodni a dolog, és ebből lett a 20. század egyik legnagyobb művészeti felfedezése. Azt kérte, hogy távolítsák el a vakolatot, mert lehet alatta valami. Igaza volt, a vakolat alatt kréta és szénrajzok voltak, Michelangelo elveszett munkái, amikhez hasonlók ismertek voltak korábbról.

Dal Pogetto igazgató azt gondolta, ezek a munkák akkor készültek, amikor Michelangelo a Medici család elől bujkált 1530-ban, miután hátat fordított nekik pár évvel korábban, azonban ebben a tudósok még nem egyeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg
1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.


1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé
Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.



Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.
Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Jeanne Calment hihetetlen története: 100 évesen még biciklizett, 114 évesen filmezett, 122 évesen halt meg
A francia Jeanne Louise Calment döntötte meg a leghosszabb igazolt emberi élettartam rekordját. 85 évesen kezdett el vívni, 117 évesen szokott le a dohányzásról, és amikor a 120. születésnapján megkérdezték tőle, milyen jövőre számít, azt felelte: „egy nagyon rövidre”.


Ha bármikor kiejtenéd a szádon, hogy „az én koromban ezt már nem kéne”, gondolj az Arles-ban 1875-ben született Jeanne Louise Calmentre, aki fittyet hányt az efféle sztereotípiákra, és úgy alapvetően az élet törvényeire is, hiszen 122 évet és 164 napot élni nem éppen szokványos. 100 évesen még simán biciklizett, 114 évesen szerepelt az életéről szóló filmben, és 115 évesen rászánta magát egy csípőműtétre is, sőt, a cigiről is majdnem egy évszázad után szokott le – igaz, nem a tüdejével volt gond, hanem csak azért döntött így, mert a megromlott látásával utált tüzet kérni másoktól.

Madame Calment izgalmas korban született Franciaországban, hiszen az Eiffel-tornyot 14 éves korában építették fel, és ezidőtájt találkozott – a nagybátyja boltjában festéket vásárló – Vincent van Gogh-gal, aki a megítélése szerint „koszos, rosszul öltözött és ellenszenves volt”.

A munkahelyi stressz nem rövidített az életén, hiszen 21 éves korában hozzáment másod-unokatestvéréhez (dédnagybátyja unokájához), a dúsgazdag üzlettulajdonos Fernand Calment-hoz, és sosem dolgozott egyetlen percet sem. Helyette leginkább teniszezett, kerékpározott, úszott, görkorcsolyázott, zongorázott és operába járt. Életfilozófiája az volt, hogy amin nem tudsz változtatni, azon ne stresszelj, és soha nem használt szempillaspirált, mert gyakran nevetett sírásig. Híres volt hatalmas életkedvéről, valamint nagy étvágyáról, különösen az édességek iránt.

Jeanne végig megőrizte éles szellemi képességeit, de közben tragikus dolgokat kellett megélnie: hosszú élete során a saját lánya, sőt, unokája is elhunyt. Pedig közeli hozzátartozói is rendkívül hosszú ideig éltek: idősebbik bátyja, François 97, édesapja 93, édesanyja pedig 86 évig.

Amikor Jeanne 90 éves lett, örökös híján leszerződött az akkor 47 éves, André-François Raffray nevű ügyvéddel, aki szerződésben vállalta, hogy havi 2500 frankot fizet az idős hölgynek azzal a feltétellel, hogy a halála után ő örökli a lakást. Raffray azonban a legrosszabb rémálmában sem gondolta, hogy végül nem csak 30 évig fizeti Jeanne-nak az ígért havidíjat, hanem a hölgy még túl is éli őt.
Miután az ügyvéd 77 éves korában meghalt, annak özvegye köteles volt tovább fizetni Calmentnek élete végéig a törvény értelmében.

Jeanne olyan legendás idézeteket hagyott az utókorra, mint például hogy „fiatalnak lenni lelkiállapot, nem a testtől függ. Valójában még mindig fiatal vagyok, csak az elmúlt 70 évben nem néztem ki olyan jól.” Vagy hogy „a mi jó Istenünk elfelejtett engem”. Az egyik interjúja végén az újságíró azt mondta: „Asszonyom, remélem, valamikor jövőre újra találkozunk”. Erre Jeanne azt válaszolta: „Miért ne? Annyira azért nem vagy öreg, még mindig itt leszel!”

Források: 1,2,3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Új részletek derültek ki a Titanic kapitányáról – annak is híre ment, hogy túlélte a katasztrófát
Egy friss könyv szembemegy a régóta terjedő pletykákkal Smith kapitánnyal kapcsolatban. Feltárult a Titanic első emberének igazi sorsa.


Egy új könyv teljesen más képet fest a Titanic tragédiájának egyik legismertebb szereplőjéről, Edward John Smith kapitányról, mint amit a róla terjesztett szóbeszédek, cikkek, dokumentumfilmek vagy a sok esetben pontos mozifilm alapján sejtettünk.

Dan E. Parkes író A Titanic öröksége: A kapitány, a lánya és a kém című – magyar nyelven egyelőre kiadatlan – könyvében azt állítja, hogy Smith nem lőtte főbe magát, ahogy azt sok pletyka sugallta, és nem is a hajóhídon ölte meg a vezetőfülkébe betörő jeges ár, ahogyan azt James Cameron 1997-es sikerfilmjében láthattuk.

A könyv több korabeli pletykát is cáfol, például azt, hogy a kapitány ittasan vezette a hajót, figyelmen kívül hagyta a jéghegyekre vonatkozó figyelmeztetéseket, vagy felelőtlenül siettette az utazást.

Parkes megemlíti a kötetben, hogy a Titanic elsüllyedése után három hónappal egy Baltimore-i férfi azt híresztelte, hogy Smith életben van és Maryland államban bujkál. Később a Life magazin írta meg, hogy egy ohiói hajléktalan férfi Smith kapitánynak vallotta magát. E történetek egyike sem nyert bizonyítást, és lássuk be, nem is valószínű, hogy bármelyik igaz lenne.

Forrás: Wikipedia

A könyv az Unilad szerint felidézi a tragédia utáni újságcikkeket is, amelyek a kapitány öngyilkosságáról számoltak be. A Los Angeles Express 1912. április 18-án például azt írta: „E.J. Smith kapitány főbe lőtte magát”, míg a Daily Mirror egy nappal később hasonló címmel adott ki szenzációnak szánt írást; azt írták, „Smith kapitány főbe lőtte magát a hídon.” Parkes viszont hangsúlyozza, hogy a szemtanúk ugyan hallottak lövéseket, de ezeket azóta sem sikerült a tiszthez kötni.

A könyv inkább a túlélők beszámolóira alapoz: egyikük, a tragédia idején 27 éves Robert Williams Daniel például azt vallotta, látta a kapitányt a hídon, amikor a hajó süllyedni kezdett, és szerinte „hősként halt meg.”

Frederick Hoyt, egy gazdag utas arról számolt be, hogy visszatért a fedélzetre, ahol találkozott Smith-szel, és megosztottak egy italt, mielőtt ő maga a vízbe ugrott.

Isaac Maynard, egy 31 éves szakács azt mondta, látta, „ahogy a kapitányt a hídon elragadja a víz”. Valószínűleg ezt a vallomást vette alapul Cameron is a film forgatókönyvénél, ám nem teljes egészében, mert a férfi később még úszni látta Smith-t, és biztos volt benne, hogy őt, mert felismerte az egyenruháját és a sapkáját. Ezt a verziót más túlélő is megerősítette, valószínűleg az a személy, aki utoljára látta élve.

Egy tutajhoz kapaszkodó férfi próbálta kimenteni a kapitányt: kezet nyújtott neki, de az nem hagyta, csak azt kiáltotta: „Vigyázzatok magatokra, fiúk”. A szemtanú hozzátette: nem tudja, ezután mi lett vele, mert többé nem került a szeme elé, és úgy gondolta, a vízbe fulladt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: