A Rovatból

10 furcsa hely a világból és a meghökkentő titok, ami mögötte van

Kastélyok váratlanul felfedezett titkos termei, ősi temetkezési helyek, Michelangelo titkos kamrája - csak néhány a rejtelmes helyek közül...


Rengeteg olyan hely van, amik sokáig ismeretlen volt a hétköznapi ember számára. Vannak köztük olyanok, amiket direkt rejtettek el, de olyanok is, amik egyszerűen feledésbe merültek.

Ezekből gyűjtött össze tízet a Listverse.

10. A Coughton Court titkos szobája

Coughton_Court-wiki

I. Jakab angol király uralkodása alatt törvényen kívül helyezte a papokat, a Coughton Court pedig akkoriban egy katolikus család birtokában volt. A 16. és 17. században is tartó üldöztetések során a katolikus hit támogatói rengeteg búvóhelyet építettek, ezeket nevezték paplyukaknak. A búvóhelyeket olyan jól találták ki, hogy csak az 1850-es években találták meg az épület akkori tulajdonosai azt a termet, amit rejtekhelyként használtak, méghozzá az egyik őrtoronyban, és csak 2017-ben derült ki, milyen célból is építették ezt a termet. Nem véletlen, hiszen kifejezetten úgy tervezték meg őket, hogy minél nehezebb legyen megtalálni.

Csak lézerszkenner segítségével jöttek rá, hogy a titkos rejtekhely, ami anno a katonákat is összezavarta, igazából csal álrejtekhely volt: még alatta is volt egy kamra, ami a valódi búvóhelyül szolgált a papok számára.

9. A Poulos-szoba

Alexandra Poulos otthona nem híres, de az amerikai történelem egyik felejthetetlen pillanatához köthető. A pennsylvaniai Landsowne-ban található ház olyan területen fekszik, ami a földalatti vasútról volt híres. A ház azonban tavaly már igencsak rossz állapotban volt, a tulajdonos fel is bérelt egy céget a falak kijavítására. Ekkor jutott eszébe egy régi történet, amit szomszédja mesélt neki arról, hogy a pince alatt még egy pince van. Amikor megvette a házat, ennek nem járt utána, azonban tavaly megkérte a mestereket, hogy a fal hibáinak kijavítása után nézzenek utána, igaz-e.

Igaz volt, a mesterek négy méter mélyen egy 5 méter hosszú, 1,8x2,4 méter széles termet találtak, amit végül a helyi történészek a földalatti vasút részeként azonosítottak. Ez a földalatti mozgalom segített a rabszolgáknak abban, hogy szabadok lehessenek.

8. Sennacherib palotája

ninive-wiki

2014-ben az Iszlám Állam katonái újabb olyan épületet romboltak le, ami fontos része volt a történelemnek. Méghozzá a ninivei Jónás sírját, legalábbis azt az épületet, ami állítólag a próféta sírját jelölte. Az iraki erők 2017-ben visszafoglalták a dombot, amin az épület állt, a régészek pedig megvizsgálhatták a területet és felmérhették a kárt. A robbantás miatt alig maradt valami a helyből, azonban a törmelék alatt hihetetlen dolgot találtak. A régészek azokat az alagutakat követték, amiket az iszlám Állam ásott, és megdöbbentek, hová vezették őket ezek az alagutak. 2600 éves sértetlen épületet találtak ugyanis.

Ninive ősi asszír város volt, a mai Irak területén, és a királyi palotát Sennacherib királynak emelték, majd az ő leszármazottai is itt éltek. Azt ugyan nem lehet tudni, miket vittek el a katonák, de rengeteg értékes darab megmaradt, így egy i.e.672-ből származó felirat is, ami felbecsülhetetlen.

7. Brogdar pillangói

A Ness of Brogdar híres és sokak által kutatott régészeti hely a skóciai Orkney-ban, emiatt még különlegesebb az a felfedezés, amit idén jelentettek be. A hely neolitikus állóköveiről és épületeiről híres, azonban az egyik falban különleges elem volt. Szinte láthatatlan rajzok voltak rajta, úgyhogy korábban egyetlen képen sem látszottak, ami a tömbről készült. Az kellett hozzá, hogy valaki jókor legyen jó helyen, és a fény is megfelelő szögben essen a tömbre.

A véletlen felfedezés faragásokat mutatott, amik pillangókra vagy csokornyakkendőre hasonlítottak. A tudósok szerint szándékosan helyezték el úgy a rajzokat, hogy csak bizonyos körülmények között legyenek láthatók. A kérdés az, vajon vannak-e még a helyen ilyen és ehhez hasonló rajzok.

6. Cat’s Brain tömegsír

2017-ben légi felvételen fedeztek fel egy új emlékművet Wiltshire-ben, nem messze olyan helyektől, mint a Stonehenge vagy Avebury. Az addig ismeretlen hely egy farmer földjén bújt meg, és hamar kiderült, hogy neolitikus temetkezési helyről van szó. A Stonehenge és Avebury között, a Cat’s Brain elnevezésű területen található hely egy épület és az azt szegélyező árok maradványait tartalmazza, amik nagyjából ötezer évesek lehetnek. A tudósok most abban reménykednek, hogy a műemlék korát és célját figyelembe véve akár még azoknak a maradványait is megtalálhatják, akik a másik két világhírű épületet megalkották.

A „Halottak házának” elnevezett temetkezési hely lehetőséget nyújt arra, hogy olyan kort tanulmányozzanak a tudósok, amikor az első emlékművek épültek. Segítségével ráadásul talán könnyebben megérthető és ismerhető lesz a neolitikus társadalom.

5. Rituális vidék

1280px-BrynCelliDdu3-wiki

A Bryn Celli Ddunak nevezett, több mint 5000 éves temetkezési hely Anglesey-ben szintén meglepetéssel szolgált, pedig itt is 1865 óta folynak a feltárások. A hely egyébként a nyári napfordulóhoz kapcsolódik, amikor a napfény megvilágítja a belső termet egy folyosón keresztül. Kiderült, hogy nem ez az egyetlen létesítmény a környéken, hanem az egész terület rituális vidék, ami évezredek óta használatban volt.

A legnagyobb és legérdekesebb felfedezés itt 2016-ban történt, amikor régészek ősi temetkezési halmot találtak. Amikor egy évvel később megfelelő felszereléssel visszaérkeztek, kiderült, hogy a halom csak része volt egy hatalmas temetőnek.

4. Jézus temetkezési helye

szentsir-pixa

A jeruzsálemi Szent Sír-templom a 19. században épült, és a kereszténység legszentebb helyét jelöli: Jézus sírját. Az épület közepét tartják a sír helyének, ami valószínűleg már régen nincsen meg. 2016-ban radarral vizsgálták meg az épületet, és a régészeteket felbátorította az, hogy tényleg találtak egy barlangot, ami elől eltávolították az a márványtáblát, ami állítólag azt a padkát takarta el, ahol egykor Jézus teste volt. Miután eltávolították a márványt, törmeléket találtak, további ásás után pedig újabb márványtáblát találtak, amire kereszt volt vésve. Amikor ezt is felemelték, megtalálták az eredeti temetkezési ágyat, amit a mészkőből vájtak ki.

Habár nem lehet biztosan tudni, hogy valóban Jézus feküdt-e ott, a tudósokat megrázta a kutatás eredménye.

3. Az Avebury tér

avebury-wiki

A 330 méter átmérőjű Avebury a legnagyobb kőgyűrű Európában, azt azonban nem lehet tudni, hogy vajon miért döntöttek úgy a neolitkori emberek, hogy 100 hatalmas kőtömbből álló körgyűrűt állítanak fel. Egy része azonban könnyebben megérthető. 1939-ben ásatások során megalitok sorát fedezték fel a központi obeliszk körül. Nemrégiben radaros vizsgálatok után kiderült, hogy azok csak egy részét képzik az eredeti oszlopsornak, amik mindkét oldalon 30 méter hosszúak voltak. A meglepő felfedezés ráadásul megváltoztatta az Avebury-vel kapcsolatos elméleteket, amik szerint kívülről kezdődött az építkezés. Most már úgy gondolják, hogy először a belső kör készült el, és szerényebb építménynek indult az egész, a többi kört pedig a következő évszázadokban építették hozzá. Persze az egész felépítése és valódi célja továbbra is rejtély marad.

2. Sally Hemings otthona

Sally Hemings az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson 600 rabszolgájának egyike volt, aki több gyereknek is életet adott Jefferson birtokán a virginiai Monticellóban. Mindeddig nem lehetett tudni, a hatalmas birtok melyik részét nevezte otthonának, azonban a régészek nemrégiben nyomra bukkantak. Jefferson egyik unokája mesélt arról, hogy Hemings a ház déli szárnyában lakott. A feltárások során kiderült, miért is tűnt el a szobája, ugyanis 1941-ben a látogatók kedvéért férfi mosdó került a helyére.

A Jefferson lakosztálya melletti szoba hamar újra megkerült. Nagyon kicsi volt, 4,5 méter széles és 4 méter hosszú, ráadásul ablaka sem volt, 1809-ben építési törmelékből épült. Sally Hemings élete ismeretlen, azonban a szobában talált tárgyakból megpróbálnak majd jobb képet kapni róla a tudósok, a rabszolgáról, akit kortársai szépnek tartottak, és a fehérekhez hasonlónak. Ugyan sötét, zsúfolt és kényelmetlen helyen lakott, azonban még így is jobb körülmények között, mint Jefferson többi rabszolgája.

1. Michelangelo kamrája

medicikapolna-wiki

1975-ben a Firenzében található Medici kápolnák múzeumnak új kijáratra volt szüksége a megnövekedett turistalétszám miatt, az igazgatónak pedig döntenie kellett, hová is kerülhetne. Véletlenül bukkantak rá a reneszánsz korabeli kincsre. Amikor elkezdték az átépítést, egy szekrény alatt csapóajtóra bukkantak, ami egy kamrába vezetett. Először azt hitték, csak sima tároló helyiségről van szó, azonban az igazgatót nem hagyta nyugodni a dolog, és ebből lett a 20. század egyik legnagyobb művészeti felfedezése. Azt kérte, hogy távolítsák el a vakolatot, mert lehet alatta valami. Igaza volt, a vakolat alatt kréta és szénrajzok voltak, Michelangelo elveszett munkái, amikhez hasonlók ismertek voltak korábbról.

Dal Pogetto igazgató azt gondolta, ezek a munkák akkor készültek, amikor Michelangelo a Medici család elől bujkált 1530-ban, miután hátat fordított nekik pár évvel korábban, azonban ebben a tudósok még nem egyeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
55 éve halt meg, mégis üresen áll Rákosi Mátyás sírhelye Farkasréten – rejtély, hová tűnt a diktátor urnája
Pontosan 55 éve halt meg Rákosi Mátyás. Különös élet várt rá a Szovjetunióban a bukása után.


Egy túlméretes orosz urna, amelyet egy bőrből készült aktatáskában, szinte kézipoggyászként csempésztek át a határon. Egy titkos temetés, amelyről alig néhányan tudtak, és egy szűkszavú, mínuszos hír a Népszabadságban. Így ért véget 1971. február 16-án a Farkasréti temetőben annak az embernek a története, akit a magyar állam tizenöt éven át igyekezett kitörölni a köztudatból, miközben a háttérben gondosan menedzselte száműzetésének kényes ügyeit.

Pontosan 55 éve, ezen a februári napon halt meg a Szovjetunióbeli Gorkijban Rákosi Mátyás, Magyarország egykori teljhatalmú ura.

De milyen életet élt a bukása után, ki fizette a mindennapjait, és hová tűntek a hamvai, amelyeknek sorsát ma is rejtély övezi?

A végjáték 1956 júliusában kezdődött, amikor Rákosit a hivatalos pártzsargon szerint „gyógykezelésre” küldték a Szovjetunióba. A valóságban ez politikai száműzetést jelentett, amelynek első állomása a Moszkva melletti Barvihában, a pártelit szanatóriumában volt.

A szovjet vezetés hamar megelégelte, hogy a leváltott főtitkár a fővárosból próbál intrikálni, ezért 1957-ben a Fekete-tenger melléki Krasznodarba költöztették.

Itt kezdődött a száműzetés „aranykora”. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága gondoskodott róla, hogy Rákosi és felesége ne szenvedjen hiányt semmiben: egy ötszobás, minden kényelemmel felszerelt lakást kaptak, házvezetőnőt – aki egyben a KGB megbízottja is volt –, ingyenes étkezést, saját autót és havi 2000 rubel költőpénzt. Mindezt természetesen a magyar állam fizette. Nyaranta a gelendzsiki pártüdülőben pihenhettek. A kényelem azonban nem jelentett szabadságot.

„Önök árnyék nélküli emberré tesznek engem” – panaszolta egy 1960-as találkozón,

jelezve, hogy a luxuskörülmények ellenére is fogolynak érezte magát.

A hatvanas évek elejére a szovjetek türelme végleg elfogyott. A kényelmes krasznodari életet 1962-ben a kirgizisztáni Tokmok zord valósága váltotta fel.

A birodalom peremén egy kétszobás, komfort nélküli lakás várta őket. A vizet a kútból kellett hordaniuk, az udvaron volt a vécé, és a kemény, mínusz 20-30 fokos teleken fával fűtöttek.

Az egykori diktátor számára ez a környezet jelentette a valódi bukást. A következő években egyre távolabb került a hatalom központjától: 1966-ban Arzamaszba, majd 1967 őszén a külföldiek elől elzárt Gorkij városába költöztették. Itt érte a vég, miután egészsége megromlott. Több szívroham után, 78 éves korában hunyt el.

Rákosi a száműzetés évei alatt egyetlen dologról nem mondott le: a hazatérés reményéről.

Levelek tucatjaival bombázta a szovjet és a magyar pártvezetést, Hruscsovtól Brezsnyevig, Andropovtól Kádár Jánosig.

A Budapest Főváros Levéltára által közzétett dokumentumokból egy makacs, a valósággal szembenézni képtelen ember portréja rajzolódik ki. Követelte a hazatérését, érvelt az egészségi állapotával, és intézte a magyarországi nyugdíját, amelyhez a hatvanas évek végén már ügyvédet is fogadott. Egyik, Kádár Jánosnak címzett levelében így fogalmazott:

„…Ez év márciusában és júniusában közöltem a kormánnyal, hogy vissza kívánok térni Magyarországra. Választ nem kaptam. Ezért újra közlöm, hogy vissza kívánok térni.”

A kérések süket fülekre találtak. A Kádár-rendszer számára Rákosi élő kísértet volt, akinek hazatérése megzavarta volna a nehezen felépített politikai konszolidációt.

Halála után a magyar állam diszkréten, de hatékonyan lépett. Nem úgy, ahogy egy állam hazahozza a „nagy halottat”, hanem úgy, ahogy egy állam hazahozza a problémát: diszkréten, minimalizálva a nyomot, menedzselve a kellemetlenséget.

A források szerint az urnát menetrend szerinti járattal hozták haza. Úgy utazott, mint bármelyik csomag, amihez senki nem kér extra figyelmet.

A hamvakat 1971. február 16-án, egy szűk körű ceremónián helyezték el a Farkasréti temető egyik urnafülkéjében. A korabeli sajtó mindössze egy rövid MTI-hírt közölt, amely szerint Rákosi Mátyás, „aki gyógykezelés céljából tartózkodott a Szovjetunióban”, elhunyt. Az urna sorsa azonban a temetés után sem hagyta nyugodni a kedélyeket.

A sírhelyet a hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen megrongálták, ezért a nevét tartalmazó táblát eltávolították, és egy ideig csak az „R. M.” monogram utalt rá, ki nyugszik a fülkében.

A történet legújabb, bizarr fordulata 2015-ben következett be. Június 24-én két, magát leszármazottnak mondó személy jelent meg a Budapesti Temetkezési Intézetnél, és hivatalosan kikérte az urnát. A Farkasréti temetőben azóta üres a fülke. Hogy Rákosi Mátyás hamvai ma hol vannak, arról nincs nyilvános információ. Az egykori teljhatalmú vezetőnek, akinek képe mindenhol ott függött, ma már sírhelye sincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
„Ő volt az egyetlen rend az életemben” – így szeretett bele gróf Széchenyi István egy elérhetetlen, többgyerekes asszonyba
Plátói szerelem, titkos levelek, évtizedes várakozás – így kezdődött minden, mielőtt a legnagyobb magyar feleségül vette volna Seilern Crescence-t. A szerelmük nemcsak Széchenyit változtatta meg, de talán a magyar történelmet is egy kicsit.


Este fél nyolc volt, amikor a Krisztinaváros úgynevezett Vérkápolnájában a legnagyobb magyar és a szívét tíz éve fogva tartó grófnő kimondta az igent – és ettől a perctől kezdve a szerelem nemcsak egy férfi életét, de egy ország sorsát is tovább formálta. Február 4-én 190 éve, hogy gróf Széchenyi István és Seilern Crescence grófnő Budán, a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban házasságot kötött.

A diszkrétnek szánt, esti ceremóniára a korabeli sajtó szerint a templom és annak karzata is megtelt kíváncsi nézőkkel.

A szertartást Majsch Jakab plébános végezte, a tanúk között ott állt Keglevich Gábor és Prónay Albert is. Maga a vőlegény a naplójába jegyezte fel a pillanat lényegét, amely túlmutatott a külsőségeken. „Meggyóntunk és megáldoztunk Crescence-szal. Lelkem felette megnyugodott.”

Ez a házasság egy több mint egy évtizedes, plátói szerelem beteljesedése volt.

Egy találkozás, ami mindent megváltoztatott

Széchenyi István 1823-ban találkozott először Seilern Crescence-szel, aki ekkor már férjes asszony volt, háromgyermekes anya, a Zichy család tagja. Az alkalom egy családi esemény volt, és a gróf visszaemlékezéseiben úgy írta le ezt a napot, mintha villámcsapás érte volna:

„Abban a pillanatban beleszerettem. Nem tudtam ellene tenni semmit.”

A férfi, aki a katonai pályából kiábrándulva kereste a helyét, élete értelmét, olyan inspirációt kapott, amit talán semmilyen politikai esemény, semmilyen forradalom nem adott volna meg neki: egy nő csendes jelenlétét, aki nem vált a szeretőjévé, mégis felforgatta az egész világát.

A vonzalom szellemi és lelki partnerséggé mélyült, amely a reformkor hajnalán Széchenyi közéleti fordulatát is segítette.

A kettejük közti levelezés, amelyet ma a Széchenyi István Levelezései kritikai kiadás őriz, tanúsítja, hogy Crescence nem pusztán reprezentációs társ, hanem egyenrangú partner volt, akinek véleményére a gróf a legfontosabb döntéseiben is számított.

Az első találkozás után Széchenyi rendszeres vendég lett a Zichy-házban, de soha nem lépte át a határt, amit a kor társadalmi normái és Crescence házassága kijelölt. Ő csak udvarolt – elegánsan, távolságtartóan, szenvedélyesen.

A kortárs beszámolók szerint Zichy Károly tisztában volt Széchenyi érzéseivel a felesége iránt, de mégis kulturált, fegyelmezett kapcsolatot tartottak fenn,

nem rivalizálás vagy konfrontáció jellemezte őket. Széchenyi a Zichy család otthonában is rendszeresen megfordult, a társasági élet részeként. Sőt, Széchenyi és Zichy Károly néha együtt aggódtak Crescence egészségéért — például akkor, amikor gyengélkedett vagy a gyermeke születése körül voltak komplikációk. Ez olyan viszonyra utal, amely túllépett a puszta udvariasságon, és inkább közös emberi aggódást tükrözött.

Széchenyi levelei szerint valóban plátói érzelmekről volt szó, olyan mély és tiszta szerelemről, amely nem a testet, hanem a lelket akarta magához ölelni.

„Crescence, te vagy minden, amit nem kaphatok meg, mégis minden vagy, amiért érdemes élni”

– írta egyszer.

Ezek a mondatok nem a romantikus túlzás jegyében születtek. Széchenyi ekkoriban számos belső vívódással küzdött, és egyes kutatók szerint Crescence volt az, aki révbe vezette. Ő volt az a belső pont, ami mentén felépítette új önmagát: politikust, reformert, nemzetépítőt.

Szerelem, ami nem akart múlni

Zichy Károly, Crescence férje 1834-ben 49 évesen meghalt. A társadalmi illem szerint egyéves gyászt kellett tartani, így Széchenyi – a maga türelmével és kitartásával – tovább várt. Több mint tíz év vágyakozás, fájdalmas visszafogottság és lassan épülő érzelmi kötődés után végre eljött a pillanat: 1836. február 4-én, Budán, a Krisztinavárosi templomban Széchenyi István feleségül vette Seilern Crescence-t.

„Nem a szenvedély sodrásában, hanem a hűség csendjében szerettek egymásba.”

Ez volt az a mondat, amit később egy kortársuk írt róluk, és amely talán a legszebben összefoglalja, miért más ez a szerelem, mint amiket megszoktunk a történelemből. Nem tragédia, nem dráma, nem titkolózás volt – hanem kitartás, tisztelet és méltóság. Az asszony hét gyereket hozott a házasságba, és alig egy évvel később fiút szült Széchenyinek is. Béla fiukat két évvel később Ödön követte. Három közös gyermekükből a kislányuk, Júlia csecsemőként elhunyt.

A romantikus kapcsolat hivatalossá válása után Crescence nemcsak feleségként, hanem egyik legfontosabb szellemi társaként is jelen volt Széchenyi életében.

Ő kezelte az ügyeket, amikor a férfi már betegen, visszahúzódva élt, ő tartotta kézben a levelezéseket, és ő volt az egyetlen ember, akiben Széchenyi még akkor is megbízott, amikor már senki másban nem tudott.

A döblingi naplókban – ahol a gróf mentális állapota egyre inkább romlott – több bejegyzés is szól Crescence-ről:

„Ha ő nem lenne, már rég nem lennék.”
 vagy máshol: „Ő az egyetlen rend az életemben.”

Szövetség egy életre

A családi szövetség a méltatlan utolsó években is működött. Széchenyi 1848 szeptemberében került a Bécs melletti döblingi Goergen-féle magánszanatóriumba. Az intézmény a korabeli „őrültek tornyával” szemben akkoriban modernnek számító, humánus módszereket alkalmazott. A gróf külön lakosztályt kapott, amelynek a temetőre néző ablakait részben befalaztatta.

A mindennapokról fennmaradt beszámolók szerint keveset aludt, sokat sétált a szobájában, sakkozott, fuvolázott. Falk Miksa visszaemlékezése szerint Széchenyi „ama mélabús magyar népdalok egyikét fújta…”.

A döblingi évek azonban nem a szellemi leépülésről szóltak. Az 1850-es évek végére a gróf visszatért a politikai íráshoz: Londonban, németül jelent meg 1859-ben az Ein Blick (Pillantás) című röpirata, amely élesen bírálta az osztrák neoabszolutizmus propagandáját.

A röpirat miatt a bécsi rendőrség hamarosan lecsapott. 1860. március 3-án öt detektív és tizenhat rendőr szállta meg a döblingi intézetet, házkutatást tartva Széchenyinél és körének több tagjánál. Az iratok egy részét elkobozták, és a hatóságok egyértelművé tették: a szanatórium többé nem menedék. A fokozódó nyomás és a börtönnel való fenyegetés hatása a naplóbejegyzésekben is tükröződik.

„Nem tudom megmenteni magam!” – írta néhány nappal a halála előtt.

1860. április 8-án, húsvét vasárnapjára virradóan Széchenyi a döblingi lakosztályában pisztolylövéstől meghalt. A korabeli hatósági vizsgálat és a történészi konszenzus ma is az öngyilkosságot fogadja el.

A „nő szerepe” a tragédiában

De hol volt ebben a drámában „a nő szerepe”? Egyrészt ott volt a feleség, Seilern Crescence, aki Bécs közelébe költözve a döblingi időszakban is a belső kör része maradt. Ő intézte a családi és gazdasági ügyeket, támaszt nyújtva a férjének. Ő írta alá például a Deák Ferenccel kötött, 50 000 forintos kehidai birtokügylet szerződését is, amely évi 600 körmöci arany évjáradékot biztosított a családnak.

A levelezés és a dokumentumok a gondviselő, adminisztráló, hűséges társ alakját rajzolják meg, akit Széchenyi így jellemzett fiaiknak írt levelében: „Anyád minden tekintetben eszményi képviselője nemének.”

- írta Széchenyi István a fiához, Béla grófhoz intézett levelében. Ezzel szemben a történetben felbukkan egy másik nő is: Cibbini Matild báróné, Inkey Eduárdné. A kutatások szerint az ő besúgói jelentései vezettek a rendőri rajtaütésekhez.

Cibbini a bécsi udvar köreihez kapcsolódó kémnőként kulcsszerepet játszott a hatósági eljárások megindításában, amelyek végül a tragédiához vezettek.

A halál körülményeit illetően a magyar történetírás domináns álláspontja szerint az 1860. márciusi házkutatás és a fenyegetés olyan pszichés nyomást gyakorolt a grófra, amely a kimenetelt meghatározta.

A közvélekedés egy része és egyes publicisztikák máig nem zárják ki a politikai gyilkosság lehetőségét.

A halálhír után a Magyar Tudományos Akadémia gyásznapot tartott. A temetésre 1860. április 11-én Nagycenken került sor. Az esküvő helyszínén, a krisztinavárosi templom falán ma emléktábla őrzi a házasság emlékét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
114 éve született a Titanic utolsó, legtovább élt túlélője, aki emléktárgyait árulta, hogy fizetni tudja a számláit
Millvina Dean idős korára nehéz anyagi helyzetbe került. A hír eljutott a Titanic sztárjaihoz is, akik egy váratlan gesztussal segítettek.


114 évbvel ezelőtt jött a világra Elizabeth Gladys „Millvina” Dean, a Titanic legfiatalabb utasa és utolsó túlélője.

Alig két hónapos csecsemőként lett részese a világ leghíresebb hajószerencsétlenségének, egy olyan utazáson, ami a családja számára az új életet jelentett volna.

Szülei Angliából készültek Amerikába kivándorolni, hogy a kansasi Wichitában dohányboltot nyissanak. A korabeli szénsztrájk miatt azonban az eredeti hajójegyüket a Titanicra módosították, ahol a harmadosztályon kaptak helyet.

A végzetes éjszakán, amikor a hajó jéghegynek ütközött, Millvina apja azonnal a kabinba rohant, felöltöztette a gyerekeket, és a fedélzetre küldte a családot.

Anyja később így emlékezett vissza az utolsó pillanatokra: „Búcsút intettem, ő pedig azt mondta, később utánunk jön.” Millvina, az édesanyja és testvére mentőcsónakba került, és a Carpathia mentőhajó fedélzetén élték túl a katasztrófát. Édesapjuk odaveszett.

Millvina egészen nyolcéves koráig nem is tudta, hogy a Titanicon utazott.

Évtizedekig csendes életet élt, a tragédia emléke csak a hetvenes éveiben kezdte újra foglalkoztatni, miután a roncs 1985-ös felfedezése után hirtelen a figyelem középpontjába került.

„Amíg 1985-ben meg nem találták a Titanic roncsait, senkit sem érdekeltem. Ki számít rá, hogy ilyen idősen lesz híres?”

– mondta később egy interjúban. Ezt követően a világ számos pontjára hívták meg rendezvényekre és kiállításokra. 1998-ban az Egyesült Államokba utazott egy Titanic-rendezvényre Springfieldbe, majd 1999-ben Montréalba is ellátogatott. Tervei szerint 2006-ban is részt vett volna a katasztrófa 94. évfordulójára rendezett megemlékezésén, de egy csípőtörés megakadályozta ebben.

2007 októberében, Barbara West Dainton halála után Millvina Dean lett a Titanic utolsó élő túlélője. Idős korára azonban anyagi nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt a Titanicról származó emléktárgyait elárverezni, hogy fizetni tudja az idősotthon költségeit.

A hírre a Titanic című film rendezője, James Cameron, valamint a főszereplők, Leonardo DiCaprio és Kate Winslet is felfigyeltek, és egy alapítványon keresztül támogatták őt. „Megtiszteltetés számunkra, hogy hozzájárulhatunk a Millvina Alapítványhoz” – nyilatkozták közösen.

Millvina sosem nézte meg az 1997-es filmet, és kritikusan viszonyult a tragédia szórakoztatóipari feldolgozásaihoz.

Amikor a Doctor Who című sorozat egyik epizódjában egy „Titanic” nevű űrhajó szerepelt, élesen bírálta az ötletet. „A Titanic története tragédia volt, ami annyi családot szakított szét. Elvesztettem az apámat, aki ott fekszik a roncsok között. Tiszteletlenségnek tartom, hogy egy ilyen tragédiából szórakoztató műsort csináljanak.”

Millvina Dean 2009. május 31-én, 97 éves korában hunyt el.

Az alábbi archív felvételen arról beszélt, hogyan kerültek a Titanicra:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
60 milliárdos adósság, 7 ezer utas a földön: 14 éve ezen a napon állt le a 66 éves MALÉV
A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án, reggel 6 órakor függesztette fel működését, miután két gépét külföldön visszatartották. A Budapest Airport elvesztette legfontosabb partnerét és 1,5 millió utasát.


Pontosan 14 éve, 2012. február 3-án, reggel hat órakor a Ferihegyi repülőtér indulási oldalának kijelzőin egyre több járat mellett jelent meg a „Cancelled” felirat. A betonon kék-fehér festésű gépek sorakoztak, de már egyik sem készült felszállásra. Ezzel a képpel írta be magát a magyar polgári repülés történetébe a nap, amit sokan csak „Fekete Péntekként” emlegetnek: 66 év után leállt a MALÉV. 

A légitársaság vezetése hivatalosan reggel hat órakor függesztette fel a teljes kereskedelmi üzemét, miután a pénzügyi helyzet tarthatatlanná vált. A döntés közvetlen előzménye az volt, hogy hitelezők két repülőgépet – egyet Dublinban, egyet Tel-Avivban – nem engedtek felszállni, a leállás pedig aznap több mint hétezer utast hagyott a földön.

A végső lökést az Európai Bizottság január 9-i döntése adta meg, amely kimondta, hogy a magyar állam 2007 és 2010 között tiltott állami támogatást nyújtott a cégnek.

A Brüsszel által visszakövetelt összeg gyakorlatilag elvágta a további állami finanszírozás lehetőségét, a partnerek pedig bizalmukat vesztve azonnali előrefizetést kezdtek követelni a szolgáltatásaikért.

A leállás pillanatában a MALÉV adósságállománya körülbelül 60 milliárd forintot (akkori árfolyamon 270 millió dollárt) tett ki. A flotta 22 lízingelt utasszállítóból állt, a vállalat pedig közel 2600 embernek adott munkát. „Fájdalmas… ameddig lehetett, próbáltuk működtetni a Malévet, de meg kellett állnunk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a leállás napján a Kossuth rádiónak, ahogy arról a The Irish Times is beszámolt. A hivatalos közlemény szerint a partnerek előrefizetési igénye felgyorsította a pénzkiáramlást. „Elnézést kérünk minden utasunktól” – zárult Limburger Lóránt vezérigazgató nyilatkozata. Egy vezető tisztségviselő a helyzetet így foglalta össze: „Egyetlen cég sem tudja teljesíteni a hónapokkal előre kért fizetéseket.”

A MALÉV bedőlése azonnali és súlyos következményekkel járt a Budapest Airport számára is, amely egyik napról a másikra elveszítette legfontosabb partnerét és az évi nagyjából másfél millió átszálló utasát.

A menedzsment 250 fős csoportos létszámleépítést jelentett be, és felfüggesztett több, összesen 60 millió eurót (akkori árfolyamon több mint 17 milliárd forintot) meghaladó értékű fejlesztést. A magyar légiközlekedésben keletkezett űrt a versenytársak villámgyorsan igyekeztek betölteni. A Ryanair már a leállás napján bejelentette, hogy két héten belül bázist nyit Budapesten, 31 új útvonalat indít, és 9,99 eurós (körülbelül 3000 forintos) bevezető árakkal csábítja az utasokat. A Wizz Air szintén megduplázta budapesti kapacitását, két új gépet állított forgalomba, és „rescue fare” néven speciális, kedvezményes jegyeket kínált azoknak, akiknek érvényes MALÉV-foglalásuk volt.

A leállás azonnal politikai vitát robbantott ki. A kormányoldal az Európai Bizottság döntését tette felelőssé, hangsúlyozva, hogy a kabinet a megelőző napokban csődvédelmi intézkedésekkel és egy rendkívüli vagyonfelügyelő kinevezésével próbálta menteni a helyzetet. Az ellenzéki MSZP szerint a csőd a kormány felkészületlenségének és semmittevésének az eredménye, és egy új, piaci alapon működő nemzeti légitársaság elindítását sürgették.

A „Fekete Péntek” hosszú távon is átrajzolta a budapesti légi forgalmat: bár az utasszám helyreállt, a fővárosi repülőtér elvesztette regionális elosztó, úgynevezett hub-szerepét. A MALÉV által fenntartott kiterjedt hálózat és az átszálló utasforgalom hiányát a piacot azóta domináló fapados légitársaságok modellje nem pótolta. Forrás


Link másolása
KÖVESS MINKET: