prcikk: Végre egy reality, ami nem arról szól, hogy minden gazdag egy gyökér – ettől függetlenül a Házasság első látásra elég unalmas | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Végre egy reality, ami nem arról szól, hogy minden gazdag egy gyökér – ettől függetlenül a Házasság első látásra elég unalmas

A TV2 társkereső műsora hiába dobálózik olyan szavakkal, mint "kísérlet" és "tudomány", attól még csak egy sima társkereső műsor marad.


Tudjuk, hogy nincs új a nap alatt, és a hazai tévé csatornák már meg sem próbálják cáfolni ezt a tételt. A kereskedelmi csatornák sorra mutatnak be olyan külföldi liscenszműsorokat, amelyeket valamely konkurens egyszer már feldolgozott. Így került a Viasatot megjárt Real Housewives a TV2-re, a TV2 Voice-ja az RTL-re, a TV2 pedig most épp a dán Gift ved første blik (pontos kiejtés a szerkesztőségben) formátummal tesz egy próbát, amely Married at First Sight néven hódította meg aztán az angolszász világot, és 2017-ben az RTL klub képernyőjén már láthattuk.

Ne áltassuk magunkat: a Házasság első látásra ugyanolyan társkereső realityműsor, mint a többi, csak picit eltartott ujjal. Végy 12 szinglit, csinálj belőlük párokat. Adj hozzá három pszichológust, és hívd az egészet „kísérletnek”.

Ami jól hangzik, de ettől a műsor nem válik lényegesen színvonalasabbá, legfeljebb „krípibbé”, ahogy gyermekem mondaná.

Az elv a következő: a jelentkezők közül Gaál Viktor pszichológus – szakterülete az érzelmi intelligencia kutatása, őt már az RTL-en is láthattuk –, Tóth Melinda pszichológus – kötődés, elköteleződéssel kapcsolatos problémák kezelése – valamint Sarkadi Bálint klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, szexuális tanácsadó tudományos módszerekkel kiválasztott 6 férfit és 6 nőt, akiket aztán összepárosítottak aszerint, hogy szerintük kik lehetnének boldogok együtt.

Ez a rész amúgy tök olyan, mint az X-Faktorban, amikor a mentorok azt próbálják kitalálni, ki jusson be az élőadásba. Végeredményben a házassághoz is kell egyfajta tehetség.

A jelentkezők azt vállalták, hogy a leendő párjukat az oltár előtt pillantják meg először. Amennyiben ott igent mondanak, akkor törvényes házastársakká lesznek. Van lagzi, nászéjszaka és nászút, onnan visszatérve pedig együtt élnek házastársként, majd hat (az amcsiknál 8) hét után dönteniük kell, hogy elválnak vagy sem.

Hogy mennyi az esélye egy ilyen frigynek? Ha hihetünk a Wikipediának, az amerikai változat 16 évadában szereplő 64 párból 37 maradt együtt a „döntés napja” után, de azóta ennek a kétharmada is elvált vagy válófélben van. Így tehát 17% körül mozog a sikerességi ráta.

Még mindig jobb, mint a Nagy ő-ben.

Az első részben két párost követhettünk végig. A szereplőkben közös, hogy mind csalódtak már a szerelemben, ez a műsor egy kétségbeesett próbálkozás számukra megtalálni az igazit.

Az első hölgy Góbi Hilda, aki a nevének hála ideális alany volt a műsor előzetes megsajtóztatására, tekintve, hogy neve kísértetiesen hasonlít a 20. század másodikfelének egyik legjobb magyar színművészére. Gondolom már mindenki találkozott a sztorival, miszerint egyszer a rendőrök bevitték a hölgyet, mert nem volt nála igazolvány, és nem hitték el neki, hogy tényleg így hívják.

A szakértői team a 47 éves küzdősport oktatót, Lacit szemelte ki Hilda leendő férjének, aki a pszichológusnak a személyes interjú során bizonygatta, hogy neki a belső értékek fontosabbak. Ennek ellenére később többször is kifejezi reményét, hogy a leendő ara szép lesz.

A másik páros hölgytagja Gyöngyi, aki „szempilla stylist” (nem röhög), túl van egy rossz házasságon, és nyíltan vállalja, hogy feküdt már kés alá. Ezzel kapcsolatban pedig elhangzik egy kereskedelmi csatornáktól – és pláne realityt showműsoroktól – szokatlanul jó és fontos gondolat:

szerinte a plasztikázással nincs baj, csak az a fontos, hogy az ember saját maga miatt csinálja, ne mások kedvéért.

Gyöngyit máris kedvelem. Az ő jövendőbelije Csabi, aki az USA-ban nőtt fel, és saját elmondása szerint egy meglehetősen durva kapcsolat van mögötte, ahol a hölgy valósággal bezárva tartotta.

Alapjában véve ellenzek mindenféle olyan törekvést, ami a legfontosabb emberi érzésekből és kapcsolatokból csinál árucikket, pláne „kísérletet”. Ne feledjük, itt – jobb esetben – nem színészek játszanak egy betűről betűre megírt történetet, hanem hús-vér emberek viszik vásárra a bőrüket.

De ha ezen túllépek, és elfogadom, hogy felnőtt embereket látok, akik hoztak egy döntést az életükkel kapcsolatban, be kell vallanom, érdekel, hogy mi sül ki ebből.

Ezzel együtt a műsor kétharmada számomra tömény unalom volt. Először is megnézhettük, ahogy a hölgyek-urak bevallották családtagjaiknak, barátaiknak, mire vállalkoztak. Akik tőlük telhetően eljátszották, hogy akkor hallanak először a dologról, de ha így van, engem érdekelt volna, mit mondott például Gyöngyi a három barátnőjének, miért érkezett tévéstábbal a csajos pletyidélutánra.

Láthatjuk a ruhapróbákat, esélylatolgatásokat, lesz-e például csók az oltárnál – amire Gyöngyi keresetlen őszinteséggel közölte, hogy ha jó a pasi, ő lesmárolja (és tényleg). Olyan igazán izgalmas részletek viszont nem kerülnek szóba, hogy például mi lesz a vagyoni helyzet ebben a vakházasságban. Ha valakit megismersz, megszeretsz, és kellő együtt töltött idő után házasságot kötsz vele, valamivel könnyebben vállalsz vagyonközöséget vele – de még így is érhetnek kellemetlen meglepetések. Nem véletlenül egyre népszerűbb nálunk is a házassági szerződés.

Morális szempontból érdekes kérdés a nászéjszaka is. Mert ugye a társadalom nagy részében a mai napig van egy markáns vélemény azokról az emberekről, akik rögtön ágyba bújnak valakivel, akivel aznap találkoztak, főleg ha az érintett személy nő.

Na de mi van, ha a partner a törvényes házastársad?

Persze, hogy ténylegesen mi fog történni a nászéjszakán, az az első részből nem derül ki, mert hát kell valami, amiért másnap is leül a tévé elé a nép. Bőven lehet, hogy nem történik semmi.

Az indító epizód leginkább pozitív pillanata számomra Gyöngyi és Csaba esküvője volt. Részben azért, mert a szentendrei Skanzenben került rá sor – ahol nem is olyan rég, még Klem Viktor kergette a kísérteteket –, de főleg, mert tényleg két aranyos fiatalt láttam, akik nagyon szerethetőek együtt.

Igen, lebuktam, így az 50-hez közeledve kezdek szentimentális lenni, de tényleg jó volt látni az izgalmukat, aztán az örömüket, amikor elsőre megpillantva egymást nyilvánvaló volt, hogy elégedettek a szakemberek választásával, és azonnal elindult valami köztük. Amiből persze még bőven lehet később válás, de hát ez még a világ legromantikusabban kezdődő, égben köttetett kapcsolataira is igaz.

Az adás jó érzékkel ott ér véget, amikor Hildának is ki kéne mondania a tévénézőt boldogító igent, de hosszasan hezitál. Többek között azért, mert rájött, hogy Laci kecskeméti – irgalom atyja, ne hagyj el! –, Hildát pedig idegesíti a vidéki élet (amivel meg is sértette a potenciális nézők 90%-át.)

Aztán a végefőcím alatt futó előzetesben láthatjuk, amint Hilda bevallja, hogy nem tetszik neki, amit lát, ami azt sugallja, hogy nemet mond (de épp ebből sejthetjük, hogy azért csak kipréseli az igent, különben az egészben nem lenne semmi érdekes).

Nos hát, vonjunk mérleget. Az kijelenthető, hogy ennek a műsornak nem én vagyok a célközönsége, mert nem hoznak lázba az esküvői készülődés számomra uncsi részleteit (hacsak nem Jennifer Anniston vagy Courtney Cox készülődik). Persze nem kizárt, hogy a folytatás érdekesebb lesz, amikor azt követjük majd nyomon, hogy boldogulnak egymással a hétköznapokban az ifjú párok.

Pozitívum, hogy végre nem egy gazdag bunkókat felvonultató trash realityt látunk, nem az a fő üzenete, hogy minden milliomos köcsög, hanem normális, kulturált embereket, akiknek a drámája amúgy nagyon is valódi.

Én szerencsés vagyok, soha életemben nem voltam magányos, elég hamar megtaláltam az igazit, de el tudom képzelni milyen lélekőrlő lehet, ha valaki folyamatosan csalódik. Minden kritika ellenére azt őszintén remélem, hogy lesz legalább egy-két pár, akinek szerencséje lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: