KULT
A Rovatból

Vecsei H. Miklós: Ennek a filmnek nagyon komoly üzenete van a mai kor számára arról, mi a feladata a magyar társadalomnak és a döntéshozóknak

El lehet-e választani a filmbeli ént a magánembertől? Meg lehet-e ismerni a valódi Semmelweist? Mi Semmelweis igazsága a 21. században? Többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ Vecsei H. Miklóssal a Semmelweis című film sajtóbemutatója után.

Link másolása

Vecsei H. Miklós korosztálya egyik legismertebb színművésze, filmen mégis ritkábban láthatjuk. Ezért megragadtam a lehetőséget, hogy kifaggassam, mennyiben különbözik egy ilyen feladat, mint a színházi szerepek.

– Azt tudjuk, hogy egy film egészen más, mint a színház, hiszen itt nem történési sorrendben veszik fel a jeleneteket, az adott pillanatban kell megpróbálni elkapni, hol tart a karaktered a filmbeli ívében. Mennyire igényel más munkamódszert, hozzáállást a színésztől?

– Valóban, egy film nem lineárisan forog, általában helyszínfüggő. Az adott helyszínen játszódó jeleneteket együtt vesszük fel, azután megyünk a következő helyszínre.

Ennél a filmnél az a furcsa dolog történt, hogy az utolsó előtti jelenetet vettük fel legelőször, a tárgyalást.

A színházban az ember az elejétől a végéig éli meg a karakterét, ami az átélés szempontjából könnyebb.

A filmnél ez nem lehetséges, ezért úgy fogom fel a forgatást, mintha minden egyes jelenet egy külön kisfilm lenne, aminek van eleje, van benne fordulat, és van vége.

Ezeket a kisfilmeket kell pontosan, igazul eljátszani és akkor a nagy egész is kiadhat valami igazat.

Persze, valamennyire az embernek a fejében végig kell a forgatókönyv alapján járnia, hogy is néz ez ki. Például feldúltan bemegyek egy ajtón, és négy hét múlva vesszük fel azt, amikor a másik oldalon kijövök. Nekem össze kell raknom a fejemben, hogy ezek csatlakozzanak.

Technikailag talán ez a legnehezebb része, de már a forgatás megkezdése előtt kértem Koltai tanár úr segítségét ebben.

– Régi vita, hogy a színész mennyire csak kiszolgálója a rendezői elképzelésnek, és mennyire válhat alkotótárssá, különösen, ha olyan színészről van szó, mint Te, aki íróként is tevékenykedik.

– Szerintem minden alkotónak az a fontos, hogy elmondjon valamit, ami a lelkét nyomja. Vagy a saját hiányairól beszéljen, vagy a környezetében érzékelhető hiányokról. Nekem az a tapasztalatom, hogy a rendezők olyan emberekkel szeretnek dolgozni, akik közel állnak a nekik fontos témákhoz.

Koltai tanár úrnál ez abban látszott nagyon, hogy nála a castingok nem a filmben lévő jelenetekről szóltak, hanem beszélgetésekről. Egymásról, családról, barátságról, árulásról, helyzetekről, mesterekről. Elkezdtünk egymáshoz közeledni és megérteni, hogy a másiknak miért lehet fontos valami.

Én azt éreztem, hogy egymásra találtunk, és amikor elkezdtünk a filmről beszélni, és a film jeleneteit venni, akkor már sejtettük, hogy ez mit jelent a másiknak.

– Túl azon, hogy színészként eljátszottál egy karaktert, mi az, ami Te, mint Vecsei H. Miklós el tudtál mondani ezen a filmen keresztül?

– Ez összetett kérdés, sok oldalról lehet rá válaszolni.

Ott csatlakoztam be a folyamatba, hogy elkészült egy forgatókönyv, és volt egy szerep. Tehát utólag kellett megkeresnem, hogy nekem ma, Magyarországon mit jelent ez a karakter. Ez egy 170 évvel ezelőtti történet, a magyar és az egyetemes egészségügy egyik legfontosabb pillanatáról, ami a mai napig kihat a kórházakra és minden egyes ember élete neki is köszönhető. Ezt ki lehet mondani, nem nagyzolás. Felszáll az ember a buszra, és mindenki hordoz magából egy keveset Semmelweisből. És akkor vizsgáljuk meg, hogy ehhez képest ma, Magyarországon milyen egy szülő nő helyzete. Például anyagilag egész jó a helyzetben van egy nő, aki családot vállal. Viszont a szülés pillanatáig nem tudja, hogy ki lesz az orvosa és ki lesz a szülésznője.

Miközben a 170 évvel ezelőtti történetet bemutató filmben visszatérő pillanat, hogy 1847-ben bemegy egy bécsi nő a klinikára, és kiválasztja, hogy ki lesz az orvosa. Ugyanez ma, Magyarországon nem lehetséges.

Érzi az ember, hogy ez egy anomália. Ez segít az átélésben, mert a lelkem legmélyéig végig kell vigyem ezt az igazságot, hogy ha majd kész lesz a film, akkor ez az igazság visszahasson a jelenre. Sok ilyen pici dolgot tudnék mondani a filmmel kapcsolatban. Ennek a filmnek nagyon komoly üzenete van a mai kor számára arról, mi a feladata most a magyar társadalomnak, és főként a döntéshozóknak.

Visszatérve az eredeti kérdésedre, itt nem arról van szó, hogy az ember magából akar megmutatni dolgokat. Hanem az átélés nem hozható létre másból, csak saját magamból. Ezért paradox módon, a végén az ember mégis csak saját magát tudja megmutatni. Az ő szeme csillog a karaktere szemében. Az ő szíve roppan össze a karaktere szívében. Ő fut. Ő piszkolódik össze. Ehhez kell felnőni, hogy olyan mélyre ásson az ember a saját karakterében, ami igazzá teheti ezt a nála jóval nagyobb kaliberű embert.

Itt még arról lenne érdemes beszélni, hogy egy történelmi filmnél a stáb nagy része hajlamos arra gondolni, hogy itt most egy példaképet hozunk létre. Miközben példaképet nem lehet játszani. Semmilyen jó dolgot nem lehet megjátszani, vagy illusztrálni.

Pont attól lesz valaki példakép, hogy a hibáin, a botlásain, az útján keresztül meg tudjuk fogni a kezét.

Nagyon fontos volt, hogy ezt a példakép előérzetet minél hamarabb leromboljunk és ne egy szuperment mutassunk meg a kamerával, hanem egy nagyon komplex embert, akit a sors – vagy a Jóisten – pont akkor, pont ebben az időben, 1847-ben ezzel a feladattal bízott meg.

– A történelmi film sajátossága, hogy egyszerre valós és fiktív. Mennyire tudtad megismerni, hogy milyen lehetett ténylegesen Semmelweis? Egyáltalán cél volt ez, vagy csak a forgatókönyv univerzumában létező Semmelweist próbáltad ábrázolni?

–Én minden alkalommal, ha II. Richárdot, ha József Attilát, ha Cseh Tamást akarom megszemélyesíteni, akkor az adott személyről, témáról az antikváriumokban fellelhető összes könyvet megkeresem, és végiglapozom.

Általában sok-sok ezer oldal áll rendelkezésünkre, de nekem csak félmondatok kellenek. Mondjuk, egy pályatárs megírja, hogy nevetett Semmelweis egy viccen. Ez nagyon fontos, mert a forgatáson oda jutunk, hogy a karakterem nevet valamin, és akkor én már tudom, hogy mindig feltartott ujjal nevetett.

Ha az ember talál 5-6 ilyen apróságot, sokkal színesebbé válik a karakterábrázolása.

Az újhullámos művészfilmeknél nagyon szeretem ezeket a kicsi apróságokat. Egy két tárgy, néhány mozdulat, amiről értem, hogy a rendező vagy a forgatókönyvíró nagyon sokat kutatott és beszélgetett, hogy az a pici igazság ott megjelenhessen.

Ugyanakkor a színésznek nem egy történelmi tablót kell megjelenítenie. Nem is tud. Hanem a forgatókönyvírók által megrajzolt karakternek az igazságát kell végigvinnie a filmen. Ha szerencséje van, akkor a forgatókönyvíró által megírt Semmelweis az nagyon közel áll a történelmi Semmelweishez. De a színésznek egy idő után a forgatókönyvvel van dolga.

– Semmelweis egy nagyon emocionális személyiség a filmben. Mennyire lehet kilépni ebből, és visszatérni önmagadba, amikor vége a felvételnek?

– Nem visszatérsz önmagadba, a filmben is már te magad vagy. Csak sokszor pokoli érzéseket kell átélni. Tehát nem az van, hogy egy másik ember őrületéből kell visszajönni, hanem a saját őrületedből.

Mondjuk nehéz megélni, hogy elbúcsúzol reggel a családodtól, a párodtól, magad maradsz, és el kell kezdened leásni a lelkedbe az életed egy olyan pontjáig, amely esetleg őket nem érinti, vagy nem szeretnéd, hogy érintse. Ezt beviszed az öltözőbe, beviszed a sminkszobába és aztán beviszed a kamera elé.

Aztán vége a forgatási napnak, mindenki összepakol, elmegy, és neked ott bugyog tovább a szívedben a múltadnak egy olyan darabja, amit minden egészséges ember szeretne elengedni, szeretne kigyógyulni belőle, de te tudod, hogy neked az a hivatásod, hogy ezt hordozd.

Ha nem is részese az aktív életednek, de nyitnod kell neki a szívedben egy polcot, ahonnan bármikor elő tudod hozni, mert a karaktereid igazsága, mélysége ezen keresztül tud megszületni.

Erre különböző technikák és tapasztalati szintek vannak, hogy az ember ezt hogy ne vigye haza.

Vagy ha szerencséje van, mint nekem, akkor egy olyan párhoz viszi haza, aki ezt teljes mértékben megérti, és olyan békét sugároz magából, ami megnyugtat. De ha hónapokon keresztül tart egy forgatás, akkor az ember tényleg komoly idegállapotba tud kerülni. Ami fontos a film létrejötte kapcsán, de vigyázni is kell, hogy az ember ne úgy adja ki magából, hogy alkoholista lesz, vagy nem jól bánik a környezetével, mert ezek reális veszélyek.

– Mégis csak szét kell valahogy választani a filmbeli és filmen kívüli ént, hiszen a filmben olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyeket nyilván nem lehet folytatni a magánéletedben. A filmen kívül nem Nagy Katica a párod, és nincs konfliktusod Gálffi Lászlóval.

– De a filmben nem Nagy Katicával és Gálffi Lászlóval játszol. Hanem azokkal, akiket ők megszemélyesítenek a te életedben. Tehát én, ha a Katicára néztem, akkor a saját szerelmemet láttam. Vagy amikor elárul engem a filmben, akkor azt láttam, aki engem elárult, pedig nagyon szerettem. Természetesen fontos, hogy mit látsz a partner szemében, és kíváncsi vagy, hogy a partner mit ad. Az ő életéből mi tud behozni.

Például nagyon izgalmas volt, ahogy Gálffi tanár úr szerette volna megjeleníteni az általa játszott Klein professzor múltját, mert úgy érezte, akkor tud igazán Klein professzorrá válni, ha ez érződik a filmben.

Ezért vannak olyan jelenetek is a filmben, amik az ő teljessége miatt voltak ott.

Előre vártam, hogy amikor eljön az a jelenet, ahol bocsánatot kér tőlem, akkor mit fogok látni a szemében.

– Igazán széles spektrumot felölel a munkásságod. Talán nem mindenki tudja rólad, hogy te állsz az olvasást népszerűsítő POKET projekt mögött. Hogy áll ez a küldetés?

– Országszerte van 30 zsebkönyvautomatánk, amiből előállítási költségen árusítunk könyveket. Egy jó minőségű könyvsorozat, amivel elsősorban az okostelefonfüggőségre, és az okostelefonok kiválthatóságára próbáljuk felhívni a figyelmet.

Öt és fél éve működik, most jelent meg a 70. címünk, Lackfi János Keresgélők imakönyve című kortárs imasorozata. Jövő évben is folytatjuk, amíg bírjuk, és amíg van követőtáborunk. Nagyon szeretnénk eljutni határon túli magyarokhoz is, de sok bürokratikus akadályba ütközünk külföldön.

– Milyen új szerepekre, bemutatókra, projektekre készülsz?

– Cseh Tamás életéről készítettünk egy előadást Füst a szemében címen, január 5-én lesz belőle egy nagyszabású előadás a Budapesti Kongresszusi Központban, ahol Bereményi Gézával fogunk fellépni.

Emellett van egy QJÚB nevű kis társulásom, ahol szakrális színházi és zenei gyökereket kutatunk.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Gyász: 28 évesen meghalt a népszerű magyar énekesnő
Tragikusan fiatalon hunyt el a felvidéki énekesnő és zenetanár, Ladacsi Mónika, aki nem csak tanította a fiatalokat, hanem musicalekben szerepelt és 2018-ban lemezt is kiadott.

Link másolása

Tragikusan fiatalon, mindössze 28 éves korában elhunyt a felvidéki énekesnő és zenetanár, Ladacsi Mónika – adta hírül az atempo.sk. A fiatal előadó és tanítónő haláláról a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatója, Mészáros Péter is megemlékezett a Facebook-on.

„Tragikus esemény taglózta le tantestületünket. Elhunyt az egyik legfiatalabb kolléganőnk, Ladacsi Mónika. Felső tagozatban zenei nevelést tanított nálunk. Iskolai rendezvényeinken volt, hogy ő, de tanítványai is rendszeresen felléptek. Hihetetlen hozzáértéssel, jó érzékkel foglalkozott az énekelni vágyó tanulóinkkal. Egy életvidám, tettre kész, nagyon tehetséges fiatal nő volt.

Munkáját nagy lelkesedéssel és elkötelezettséggel végezte. Sorakoztak előtte magánéleti és szakmai tervei. Előtte volt a családalapítás, előadói, pedagógiai karrier, az egész élet.

Drága Mónika! Köszönjük neked, hogy rövidke életedből ennyit kaphattunk Tőled! Nyugodj békében!” – írta az intézmény vezetője.

Ladacsi Mónika a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult zenepedagógiát, 2020-ban pedig diplomás specialista végzettséget szerzett opera-ének szakon a Pozsonyi Konzervatóriumban. Szerepelt az 56 csepp vér és a Trianon című musicalekben, a legjobbak között végzett az Őszirózsa nótaversenyen és rendszeres fellépője is volt a nótaesteknek. 2018-ban jelent meg a „Kálmántól Lehárig és tovább” című lemeze Hetényi Gergővel, valamint énekelt a Csallóköz Kincsei című CD-n is.

Ladacsi Mónika halálának körülményeiről nem írtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Megnézhető egy Bödőcs-est: „Elküld a feleségem gyógyszertárba, hogy hozzak magzatburok-ecsetelő vaginafésűt”
A humorista három évvel ezelőtti estje csütörtökön került fel a YouTube-ra. Azóta több százezerszer indították el.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. február 16.


Link másolása

Csütörtök óta elérhető a YouTube-on Bödőcs Tibor 2021-es önálló estje. A Kolera a vackor csoportban című műsort még a koronavírus-járvány idején vették fel, ezért is kezdi úgy a humorista, hogy reményei szerint a közönségből már mindenki be van oltva.

„Amikor elérjük a hétmilliomodik beoltottat, akkor a Cili néni levágja a Kövér László bajszát, nyolcmilliónál a Kövér levágja Jakab Péter kezeit, és kilencmilliónál a Szájer Jóska visszamászik az ereszen” - mondja az est első pillanataiban Bödőcs, aki ezután érinti a részben magyar rendezésű foci-Eb-t és a pápalátogatást is.

„Csak pár órát volt Magyarországon a pápa, ment tovább Szlovákiába. Úgy volt, hogy meggyón neki a Kicsi, de akkor itt maradt volna húsvétig” - mondja Bödőcs, miközben Orbán Viktor mozdulatait parodizálja.

De szokás szerint a saját életéből vett poénokat sem hagyja ki.

„Elküld a feleségem gyógyszertárba, hogy hozzak magzatburok-ecsetelő vaginafésűt. És akkor még záporoznak az sms-ek, hogy hozzál petefészek-gipszet, meg hüvelymészt.”

A videó az egyik legnépszerűbb magyar tartalom most a YouTube-on, egy nap alatt már 200 ezernél is többször indították el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Melegbotrányba keveredett, a fia halálával zsarolták, és már kétszer tönkretette a karrierjét – John Travolta 70 éves
A hetvenes-nyolcvanas évek egyik legfőbb hollywoodi szívtiprója volt, majd a szcientológia miatt majdnem teljesen eltűnt a süllyesztőben. Azonban sem ez, sem a borzalmas családi tragédiák nem tudták kiölni belőle az optimizmust: John Travolta máig képes nevetni magán.

Link másolása

„Nagyon türelmetlen gyerek voltam, majd nagyon türelmetlen tinédzser, és nagyon türelmetlen felnőtt" – mesélte John Travolta. "Az a fajta fickó voltam, aki azt mondta: »Ha 25 éves koromra nem értem el valamit ebben a szakmában, figyelmeztessetek, hogy csináljak valami mást'." Szerencsére senkinek sem kellett pályamódosítást javasolnia neki, hiszen 24 éves korában már filmsztár volt. Addigra a Grease-ben és a Szombat esti lázban játszott szerepei miatt már világszerte híres volt, a Time magazin pedig egyenesen Robert De Niróhoz és Al Pacinóhoz hasonlította őt. De kezdjük egy kicsit korábból!

John Joseph Travolta 1954. február 18-án jött a világra, a második generációs olasz-amerikai Salvatore Travolta és Helen Cecilia Burke ír-amerikai színésznő és énekesnő hat gyermeke közül a legfiatalabbként. John New Jersey-ben nőtt fel, ahol a korábbi félprofi amerikaifutball-játékos apjának volt egy gumiszerelő műhelye.

Tinédzserként azt tervezte, hogy egy repülőtéren dolgozik majd csomagkezelőként vagy jegyárusként, ehelyett azonban végül úgy döntött, hogy édesanyja nyomdokaiba lép, és színész lesz.

Ezt annyira komolyan gondolta, hogy 16 évesen New Yorkba költözött, hogy megvalósítsa álmát. 18 éves korára már bejárta Amerikát a Grease színpadi változatának szereplőjeként, fellépett a Broadwayn is, illetve feltűnt több tévéjátékban. Első nagyobb filmszerepét Brian De Palmától, a Stephen King regényéből készült Carrie című filmben kapta, de először az 1978-as Szombat esti láz narcisztikus, diszkókirály Tony Manerójaként (amelyhez hónapokig tartó tánctréningen vett részt) figyelt fel rá a világ. Főként, hogy megkapta érte az első Oscar-jelölését is.

Majd egy évvel később végérvényesen Hollywood egyik legfőbb szívtiprója lett, amikor a Grease filmváltozatában immár a főhős Danny Zukóként dobogtatta meg a női szíveket. Travolta a vagányság és a magabiztosság megtestesítője lett. Karizmája volt, tudott színészkedni, énekelni és táncolni. Úgy tűnt, semmi sem állíthatta meg abban, hogy a világ legnagyobb sztárja legyen. A nyolcvanas évek azonban megállították. Legalábbis egy időre. És nem azonnal.

Beszélő babák

1980-ban még a Városi cowboy is sláger volt középpontjában a countryzenével és a mechanikus bikalovaglással. Majd a következő évben érkezett Travolta talán legfontosabb szerepe, amikor újra összeállt Brian De Palmával és Nancy Allennel a Carrie-ből a Halál a hídon című thriller kedvéért.

Ez a film ugyanis lehetőséget adott Travoltának arra, hogy drámai színészként is kibontakozzon, és a komfortzónáján kívül bizonyíthasson. Ezúttal nem számított a jó megjelenése, a tánctudása és az énekesi képessége.

Bár a Halál a hídon nem volt akkora siker, mint a korábbiak, de hamar kultstátuszt kapott. Az anyagi sikertelensége miatt azonban Travolta visszatért ahhoz, amit biztonságosnak érzett, ezért legközelebb az 1983-as Életben maradni című filmben tűnt fel, vagyis a Szombat esti láz Sylvester Stallone által rendezett folytatásában. A kritikusok utálták a filmet, de ez nem számított, mert a közönség így is elárasztotta a mozikat, és ez lett Travolta korai karrierjének utolsó sikere.

A karrierje azonban ezután zuhanórepülésbe kezdett. 1985-ben Jamie Lee Curtisszel az Ingerlő idomokban borzasztott el sokakat, majd négy évig nem is tűnt fel semmiben, hogy aztán 1989-ben a Nicsak, ki beszélben kvázi mellékszerepet játsszon egy Bruce Willis hangján beszélő baba mellett.

A vígjáték azonban nagy sikert aratott (Magyarországon például az 1990-es bemutatása után 1 millió 62 ezren nézték meg a mozikban, ezzel pedig az Avatar, a Star Wars: Az ébredő Erő, a Star Wars 1. rész: Baljós árnyak és a Titanic után jelenleg is az utóbbi 34 év ötödik legnézettebb filmje itthon), és két folytatást is megélt (1990: Nicsak, ki beszél még!, 1993: Nicsak, ki beszél most!). Travolta neve tehát megmaradt a köztudatban, de ennek meg kellett fizetnie az árát. Már nem a ’70-es évek menő John Travoltája volt, hanem az a színész, aki beszélő babás és beszélő kutyás filmekben szerepelt. Ráadásul ebben az időszakban lett a szcientológiai mozgalom követője, ami szerinte segített neki megbirkózni a nehéz időkkel, ám nem váltotta ki vele sokak szimpátiáját.

Egyszer fent…

John szerencséje azonban megváltozni látszott, amikor Quentin Tarantino felkérte, hogy játssza el a gengszter Vincent Vega szerepét az 1994-es Ponyvaregényben: Michael Madsen helyére ugrott be, aki a Wyatt Earp forgatása miatt szállt ki a projektből.

"A kultikus filmklasszikusban nyújtott alakításáért mindenki odáig volt, és meghozta neki a második Oscar-jelölését. Travolta hirtelen újra keresett lett, és özönlöttek hozzá a forgatókönyvek. Tarantino tanácsára elvállalta a Szóljatok a köpcösnek! főszerepét, amiért 1996-ban Golden Globe-díjat kapott.

Majd olyan, változatos műfajú, és többnyire sikerfilmekben tűnt fel, mint a Rés a pajzson (1996), A csodabogár (1996), a Michael (1997), az Ál/Arc (1997), az Őrült város (1997), A nemzet színe-java (1998), a Zavaros vizeken (1998) vagy A tábornok lánya (1999). Egyik sem tipizálta őt táncosnak vagy mondjuk bérgyilkosnak. Az akciósztártól kezdve az angyalig, a gonoszig, a kétségbeesett túszejtőig, a politikusig és az ügyvédig mindent eljátszott. Majd elkövetett egy hatalmas baklövést.

…egyszer lent

Bármennyire sikeres is volt színészünk az 1990-es évek második felében, az ezredforduló után drámaian visszaesett a népszerűsége a Háború a Földön (2000) című filmnek köszönhetően.

A szcientológia alapítója, L. Ron Hubbard által írt regény alapján készült több mint bizarr sci-fiben Travolta egy emberiséget sanyargató földönkívüli vezért alakított borzalmas sminkben. A film irtózatos bukás volt, világszerte körberöhögték, emellett két Arany Málnát is hozott neki, ráadásul a szerelemprojektjét a valaha készült legrosszabb filmek közt tartják számon ma is.

Vagyis az a bizonyos második esély, amit Travolta joggal érdemelt ki a karizmájával és a színészi képességeivel, egy szempillantás alatt elszállt. Ez persze nem azt jelenti, hogy azonnal eltűnt volna a süllyesztőben.

Próbálta menteni a menthetőt, például a Kardhal (2001) vagy A vér kötelez (2001) című filmekkel, az újjáépített csillogása azonban végérvényesen megkopott. Ráadásul azóta két brutális személyes tragédián is keresztülment…

A magánélet: örömök és tragédiák

Bár 1980-ban hírbe hozták Catherine Deneuve-vel, 1981-ben pedig Brooke Shieldsszel, a nagy ő-vel csak 1987-ben hozta össze Travoltát a sors: ebben az évben forgatta le a nem túl jól sikerült Zűrös páros című filmet Kelly Prestonnal, akivel három évvel később randevúzni kezdtek. 1991-ben összeházasodtak, a fiuk, Jett 1992 áprilisában érkezett, a lányuk, Ella Bleu pedig 1993-ban.

Majd sok évvel később jött a botrány, amikor egy Doug Gotterba nevű pilóta azt állította, hogy minimum fél éven át szexuális kapcsolata volt John Travoltával, amikor neki dolgozott. A színész tagadta a vádakat, amelyeket Gotterba később visszavont, ki tudja, mi okból…

Ez persze nem robbantotta szét a házasságát Kelly Prestonnal.

Az anyagi sikereivel mindenesetre együtt járt a lehetőség, hogy John gyermekkori szenvedélyének, a repülésnek hódolhasson, és a következő évek során folyamatosan gyarapította a legmodernebb repülőgépekből álló flottáját. Még 26 évesen szerezte meg a pilótaengedélyét, majd egy Boeing 747-es, 189 férőhelyes, négy hajtóműves utasszállító repülőgép vezetésére is képesítést szerzett.

2009-ben érte élete első nagy tragédiája szeretett fia, Jett halálával. A 16 éves, autista fiú egy rohamot követően hunyt el, miközben a család a Bahamákon nyaralt, őt azonban otthagyták a szálláson. Állítólag súlyosan beverte a fejét a fürdőkádba, és a szobalány talált rá. „Megszakad a szívünk, hogy ilyen rövid volt a vele töltött időnk, amit életünk végéig meg fogunk becsülni. Jett volt a legcsodálatosabb fiú, akit két szülő csak kívánhatott, és mindenki életét beragyogta, akivel találkozott” – olvasható a megrendült házaspár által akkor kiadott közleményben.

A gyászoló Travoltáék ezután egy zsarolási kísérlet középpontjában találták magukat, miután egy mentős, aki nem sokkal a halála előtt kezelte Jettet, állítólag azzal fenyegetőzött, hogy személyes információkat ad ki, hacsak John és Kelly nem fizetnek neki 25 millió dollárt. Sokak szerint a számukra kényelmetlen autizmusa miatt elhanyagolták Jettet, és az is fura, hogy egyedül hagyták a szállásukon. Az ügy bíróság elé került, de Travoltáék végül ejtették a vádakat. „A család számára ez az ügy hihetetlen stresszt és fájdalmat okozott, szeretnék már maguk mögött hagyni ezt az egészet” – mondta az ügyvédjük.

2010 májusában aztán ismét nagy volt az öröm John és Kelly számára, akik bejelentették, hogy gyermeket várnak.

„Lehetetlen titkot tartani... különösen egy ilyen csodálatosat, mint ez" – mondták akkor, egy barátjuk pedig hozzátette: „Ez egy gyógyító baba lesz.” A kis Benjamin 2010. november 23-án jött a világra.

Sajnos tíz évig sem élhetett azonban így együtt a család, mivel 2020. július 12-én a Christine, a Titkos imádó, az Ikrek, az Only You, a Meglesni és megszeretni, a Nekem 8 és a Gotti sztárja, Kelly Preston 57 évesen elveszítette a mellrákkal szembeni küzdelmet. 29 év együttlét után John Travolta megözvegyült.

Jöhet a harmadik menet?

Részben a színészt ért veszteségek miatt az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy a vele kapcsolatos általános álláspont megenyhült. Már senki sem foglalkozik a Háború a Földönnel, ő azonban szívesen nosztalgiázik (reklámkampányokban, vicces videókban), és tud magán nevetni.

A színészi karrierje sajnos továbbra sem pörög úgy, ahogy kéne, de ha már három évtizeddel ezelőtt kapott egy második esélyt, talán van még benne egy harmadik felvonás. Az biztos, hogy senki sem nézne ki belőle 70 évet, hiszen frissebb és élettelibb, mint valaha. Az pedig könnyen előfordulhat, hogy valaki, mint ahogy anno Tarantino, ad neki egy esélyt a tökéletes szereppel. Persze Travoltának már semmit sem kell bizonyítania, hiszen akármit is csinál a karrierje további részében, már biztosan úgy fog emlékezni rá az utókor, mint minden idők egyik legkedveltebb színészére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Köllő Miklós
A Balázs Béla-díjas dramaturg, forgatókönyvíró, színész, stúdióvezető 96 éves volt.
F. P. Fotó:Pixabay - szmo.hu
2024. február 20.


Link másolása

Köllő Miklós 1928. június 28-án született Gyergyócsomafalván. 1948 és 1953 között a Leningrádi Állami Egyetem filológiai szakán tanult. 1953-tól két éven át a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt. 1955-től 1957-ig a Mafilmnél, 1957-ben az Élet és Irodalomnál dolgozott. 1957 és 1959 között ismét a Mafilm lett a munkahelye. 1959-től 1965-ig forgatókönyvíróként dolgozott, majd 1965-től fődramaturg, 1976-től 1987-ig pedig a Hunnia Stúdió vezetője volt.

Színészként szerepelt egyebek mellett Jancsó Miklós Csend és kiáltás, valamint Rajnai András Fejenincs Írástudó – avagy a titokzatos haláleset című filmjében.

Forgatókönyvíróként dolgozott Herskó János Vasvirág és Fábri Zoltán Húsz óra című filmjén, valamint a Családi kör és a Bors című televíziós sorozatokban is.

1975-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2002-ben, a 33. Magyar Filmszemlén Életműdíjjal jutalmazták.

Köllő Miklós február 14-én hunyt el. Halála nagy veszteség az egész filmes szakmának – írta a Magyar Filmművészek Szövetsége. A közlemény szerint Köllő Miklóstól családi körben vesznek végső búcsút.

MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk