KULT
A Rovatból

Valódi emberek vagy kitalált szereplők a Csernobil-sorozat hősei?



Anatolij Gyatlov

Helyettes főmérnök Csernobilban

Gyatovot Paul Ritter játssza, tőle jobbra az igazi Anatolij Gyatlov

Gyatlov felügyelete alatt történt a katasztrofális kísérlet, amely a robbanást eredményezte. Amikor kollégái figyelmeztették, hogy fel kellene függeszteni a kísérletet, Gyatlov a való életben is figyelmen kívül hagyta aggályaikat, és nem volt hajlandó elhinni, hogy a reaktor felrobbant. Még akkor is úgy gondolta, hogy a reaktor ép, amikor látta az erőmű körül szétszóródott üzemanyagot és grafitot.

A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága 1987-ben mint a tragédia egyik közvetlen felelősét 10 év munkatáborra ítélte (ebből öt évet töltött le). Gyatov annak ellenére, hogy nagy mennyiségű sugárterhelésnek volt kitéve, 1995-ig élt. Végül a radioaktív sugárterhelés okozta szívelégtelenségben halt meg.

Vaszilij és Ludmilla Ignatyenko

A tűzoltó és felesége

Jobbra Vaszilij Ignatyenko, balra az őt megformáló Adam Nagaitis
Jessie Buckley Ludmilla szerepében, balra Ludmilla Ignatyenko az esküvői fotóján

Az HBO sorozata nem csak tudósok és döntéshozók szemszögéből mutatja be az eseményeket, hanem a hétköznapi embert érintő tragédiaként is. Az Ignatenko házaspár azokat képviselik a sorozatban, akik a katasztrófa alatt a piszkos munkát végezték, és ezért kellett szenvedniük.

Vaszilij Ignatyenko tűzoltó valóban az elsők között volt, akiket a helyszínre küldtek.

Halálos sugárterhelést szenvedett, és a robbanást követő hetekben szörnyű halált halt a 6-os számú moszkvai kórházban. Felesége, Ludmilla szintén valós személy, aki Szvetlana Alekszijevics 1997-es könyvében (Voices from Chernobyl: The Oral History of a Nuclear Disaster) beszámol férje halálának szörnyű folyamatáról. Mint elmondta, nem volt jelen a halál beálltakor, de előtte két héten keresztül férje mellett volt, míg vívta haláltusáját.

Ludmilla csupán 23 éves volt és 8 hónapos terhes, amikor férjét elvesztette. A gyereket Natasenkának nevezte el férje kívánságára. Ám a kisbaba négy órával születése után meghalt májelégtelenségben és a veleszületett szívbetegségben. A hadsereg az ő testét is elszállította.

Uljana Komjuk

Atomfizikusnő

Emily Watson Ulana Khomjuk szerepében

Az Emily Watson altal játszott karaktert a sorozat készítői találták ki, és vélhetően több közreműködőt gyúrtak össze az alakjában.

Az HBO leírás szerint Khomjuk feladata volt, hogy a halálos baleset okainak mélyére ásson.

A sorozatban ő szimbolizálja azokat a tudós nőket, akiknek a számottevő munkája láthatatlan volt a Szovjetunió patriarchális társadalmában.

Forrás: Wikipédia, HBO, imdb, Newsweek.com, mirror.co.uk, bustle.com, businessinsider.com, HVG, Index, ok.ru


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Váratlan fordulat: több tag is kilép a Neotonból
A rajongók még a Finálé-koncert hatása alatt voltak, amikor Lukács Andrea bejelentése hideg zuhanyként érte őket. A zenekar fiatalításra hivatkozik, de ennél többet nem árultak el.


Alig két héttel az MVM Dome-ban tartott, hatalmas sikerű Finálé elnevezésű koncert után váratlan bejelentés rázta meg a Neoton Família Sztárjai rajongótáborát. A zenekar egyik tagja, Lukács Andrea a Facebookon közölte, hogy ő és Lukács László nem folytatják a közös munkát a formációval – írta a Borsonline. A bejelentés szerint a zenekar a jövőben fiatalításra és kreatív megújulásra törekszik, amelyben ők már nem vesznek részt.

„Ezzel a Neoton korszakot részünkről lezártnak tekintjük”

– fogalmazott Andrea a közösségi oldalán.

A hír azért is érte sokként a közönséget, mert a január 10-i, MVM Dome-beli eseményt a szervezők és a zenekar is az eddigi legnagyobb Neoton-produkciónak harangozták be. A közel háromórás, karrierösszegző koncerten az összes nagy sláger elhangzott, a látványos fény- és hangtechnika, valamint az estére készített videók pedig lenyűgözték a közönséget. Az este különlegessége volt, hogy a koncert mellé egy pop-up tárlat is társult, ahol a rajongók eredeti dalszövegeket és hangszereket láthattak, Pásztor László pedig húsz év után ismét színpadra lépett a csapattal.

A Neoton Família Sztárjai a Finálé-koncerten Csepregi Éva, Végvári Ádám, Baracs János ‘Öcsi’, Lukács Andrea, Lukács László és Heatlie Dávid felállásában lépett színpadra. A döntés hátteréről és a zenekar további terveiről egyelőre nem árultak el részleteket, így az is nyitott kérdés, hogy a jövőben kikkel egészül ki a formáció, és a „fiatalítás” pontosan mit jelent a gyakorlatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Lehet, hogy egy vagyon hever a polcodon: 16 millió forintot is fizetnek egyetlen Dűne-könyvért
A popkulturális könyvsorozatok másodlagos piaca felrobbant, a gyűjtők Frank Herbert és Isaac Asimov első kiadásaira vadásznak. A filmes adaptációk miatt a kereslet az egekbe szökött.


Valami egészen fura történik a magyar könyvpiac egy szűk, de annál szenvedélyesebb szegletében: a sci-fi és fantasy rajongók mostanra már nemcsak rajonganak, hanem licitálnak is – méghozzá nem ritkán félmilliós összegekkel. A másodlagos piacon ugyanis elszabadultak az árak, különösen a kultikus státuszba emelkedett sorozatok esetében. Dűne, Alapítvány, Gyűrűk Ura, Witcher, Neil Gaiman

ha bármelyikből megvan egy első kiadás, netán sorozatban, magyarul, jó állapotban, akkor egy kisebb vagyonon ülsz.

És ha netán nemcsak ülsz rajta, hanem el is adod, akkor szinte biztosan többet keresel vele, mint az eredeti szöveg fordítója vagy szerkesztője valaha kapott érte.

Világszinten sem más a helyzet, az elmúlt hónapok aukciós eredményei sorra döntik a sci-fi és fantasy könyvek árrekordjait, miközben a díszkiadások a másodlagos piacon többszázezres, sőt millió forintos összegekért cserélnek gazdát.

A ritkakönyv-piac szerint a zsáner végleg kitört a perifériáról és elfoglalta a gyűjtői világ közepét.

A piac átrendeződését a legnevesebb aukciósházak is megerősítik. „Az aukció eredményei egy jelentőségteljes elmozdulást tükröznek… A science fiction és a fantasy már nem mellékes kategóriák. A ritka könyvekről szóló párbeszéd középpontjában állnak” – nyilatkozta Francis Wahlgren, a Heritage Auctions ritkakönyv-részlegének igazgatója a ház decemberi árverése után.

Frank Herbert 1965-ös Dűnéjének első kiadása, eredeti, 5,95 dolláros árat feltüntető borítóval december közepén 13 125 dollárért, azaz körülbelül 4,3 millió forintért kelt el.

Egy másik, kiemelkedő állapotú példányért novemberben már 24 000 dollárt (közel 8 millió forintot) fizettek,

egy szerző által dedikált kötet pedig novemberben 48 000 dolláros, vagyis nagyjából 15,9 millió forintos leütést ért el.

Isaac Asimov legendás Alapítvány-trilógiájának első, a Gnome Press által kiadott három kötetéért novemberben 14 400 dollárt (4,7 millió forintot) adtak, míg

az Én, a Robot egy 1950-es, dedikált első kiadása 20 000 dollárért (6,6 millió forintért) talált új gazdára.

„Nagyszerű napunk volt tegnap; óriási eredményeket értünk el a modern irodalom, az amerikanisztika és az eredeti műalkotások terén. Izgatottan várjuk, mit hoz a jövő!” – mondta Chad Reingold, a Potter & Potter aukciósház ritkakönyv-igazgatója az Antiques & Auction News-nak.

De más a helyzet a magyar könyvpiacon sem. A gyűjtői láz persze nem új jelenség, de az elmúlt 2-3 évben a trend egészen vad szinteket ért el. Míg korábban egy-egy ritkább könyvért 8-10 ezer forintot is szívesen kifizettek a fanatikusok, mostanra ez az összeg a tízszeresére nőtt – sőt, bizonyos esetekben ennek a sokszorosára.

A Dűne eredeti, 1993-as, Szukits-féle kiadásáért simán elkérnek 150-200 ezer forintot, ha pedig az egész hatkötetes sorozat egyben van, szépen megőrizve, akkor 500 ezer forint fölé is mehet az ár.

Nem vicc: ugyanennyiért már el lehet hozni egy karbantartott, használt Suzuki Swiftet is.

Az Asimov-féle Alapítvány sorozat sem marad el sokkal. A régi Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadások – különösen azok, amelyeknek borítója mára afféle retró dizájnikonná vált – szintén aranyáron kelnek el.

És nem csak az állapot vagy a ritkaság számít: van, aki pusztán azért hajlandó többet fizetni, mert az adott példányban „nem törött meg a gerinc”.

A modern, limitált példányszámú díszkiadások másodlagos piaca önálló ökoszisztémává nőtt. A brit Folio Society 500 sorszámozott példányban kiadott, eredetileg 495 fontba kerülő Dűne-kötete ma a gyűjtői piactereken jellemzően 1400–1900 dollár (460–630 ezer forint) közötti áron cserél gazdát, de az Alapítvány-trilógia hasonlóan igényes kiadásaiért is rendszeresen elkérnek 200-300 dollárt. A keresletet a gyűjtői közösségekben tapintható „kimaradástól való félelem” (FOMO) is fűti. „A FOMO manapság az egekben van” – írta egy gyűjtő egy online fórumban, miután a Dűne-sorozat egyik újabb, dedikált díszkiadása perceken belül elfogyott.

A legfontosabb hajtóerő a folyamatos popkulturális láthatóság. A Dűne: Második rész tavaly tavaszi, elsöprő mozisikere – amely Észak-Amerikában 81,5 millió dolláros hétvégével nyitott – új rajongók tömegeit vezette el a könyvekhez, ezzel párhuzamosan pedig a gyűjtői étvágyat is feltüzelte.

Asimov esetében is ez a helyzet: az Apple TV+ Alapítvány-sorozatának tavaly szeptemberben berendelt negyedik évada garantálja, hogy a márka a következő években is a köztudatban marad, ami stabilan magasan tartja a könyvritkaságok iránti érdeklődést.

Egy Dűne első kiadás értékét az dönti el, hogy a Chilton kiadó 1965-ös nyomata-e, a borítón John Schoenherr eredeti grafikája látható-e, és a hátsó fülön a négy soros kiadói impresszum szerepel-e. A dedikáció, különösen, ha személyes üzenetet is tartalmaz, akár meg is duplázhatja egy kötet árát, ahogy azt a 48 000 dolláros példa is mutatja. Sorozatoknál, mint az Alapítvány-trilógia, a komplett, egységes állapotú, eredeti borítókkal rendelkező szett képviseli a csúcsot. A gyűjtők számára a hitelesített aukciósházak és a lezárt eladásokat listázó online piacterek jelentik a legbiztosabb támpontot, ahol a kínálati árak helyett a tényleges tranzakciók mutatják a piac valós mozgását.

A jelenség első ránézésre abszurd. Ezek nem középkori kódexek, hanem tömegtermékek voltak.

Csakhogy közben eltelt harminc–negyven év, a példányok elkoptak, eltűntek, költözések során kidobódtak, padlásokon rágta meg őket az egér. Az újranyomások pedig vagy elmaradtak, vagy teljesen más formában történtek meg: új fordítás, új borító, új tördelés, ami a gyűjtők szemében nem ugyanaz.

Számos klasszikus sorozatból sosem jelent meg teljes, egységes, új kiadás magyarul. A Dűnéből például van filmes borítós verzió, van díszkiadás, de egy rajongónak egyik sem pótolja az eredetit. Az Asimov-életmű is kaotikusan újrahasznosított:

egyszer az Európa, másszor a Delta Vision próbálkozik, több-kevesebb sikerrel. Így aztán marad az antikvárium, a Vatera, a Marketplace.

A streaming szolgáltatók egymás után hozzák le a nagy nevű adaptációkat. A Dűne második filmje, a Vaják Netflix-sorozat, a Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi – ezek mind új generációkat húztak be a zsánerbe. Az újoncok meg persze szeretnék „papíron is birtokolni” a világot, amit a képernyőn megkedveltek. És ha már birtokolni, akkor lehetőleg azt, amit a hardcore fanok is elismernek.

A könyv ma már státuszszimbólum
 is. A gyűjtői példány mostanra nemcsak érzelmi, hanem presztízsértéket is képvisel.

Vannak, akik vitrinben tartják, mások posztolnak vele. Az algoritmusnak pedig mindegy, hogy cipő vagy könyv – ha sokat szerepel a feedben, nő az ára.

Ez a könyvpiac legkevésbé szabályozott szegmense. Antikváriumok, privát eladók, Facebook-csoportok, online aukciós oldalak – teljes ökoszisztéma épült ki, afféle digitális börze, ahol a megbízhatóságot és az értéket nem ISBN szám, hanem közösségi reputáció dönti el.

A kereslet ráadásul egyre csak nő. Egyes eladók már befektetési célból vásárolnak fel ritkább köteteket, hogy aztán pár hónap múlva tízszeres áron visszadobják a piacra. Az sem ritka, hogy valaki „komplett Dűne-gyűjteményért” keres eladó lakást vagy épp iPhone-t.

És hogy mit csinálnak mindeközben a magyar könyvkiadók? Leginkább azt, amit az elmúlt 20 évben: széttárt karokkal figyelik, ahogy a másodlagos piac nyer.

Ahelyett, hogy újranyomnák azokat a könyveket, amelyekre kézzel fogható, fizetőképes kereslet van, inkább frissítik a borítót, vagy újrafordíttatják, sokszor teljesen szükségtelenül.

Pedig egy jó minőségű, egységes sorozatkiadás – normális tipográfiával, újratördelt szöveggel, igényes borítóval – nemcsak a gyűjtőket csalogatná vissza, de új olvasókat is be tudna vonzani. Ehelyett marad a posztmodern valóság: Dűne 1993-ból, 250 ezerért, vagy semmi.

Aki mostanában vág bele a sci-fi/fantasy gyűjtésbe, az vagy nagyon gazdag, vagy nagyon elszánt. De egy dolog biztos: egy használt könyv már rég nemcsak olvasásra való tárgy. Ez itt már nem könyvpiac. Ez relikviavadászat. És a relikviák ára – nos, az épp úgy emelkedik, mint a lakások ára. Csak gyorsabban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A költő, aki meghódította Hollywoodot: Röhrig Géza a Saul fia után Timothée Chalamet oldalán játszik az Oscar-esélyes filmben
Josh Safdie Marty Supreme című sportdrámájában a magyar színész Kletzki Bélát, egy fiktív bajnokot játszik. Alakításának kulcsjelenete egy valós holokauszttörténeten alapul, amely a film morális súlypontját adja.


Tíz évvel azután, hogy egy addig szinte ismeretlen magyar költő beleégett a világ mozinézőinek emlékezetébe, Röhrig Géza ismét egy Oscar-esélyes produkcióban tér vissza, ezúttal Hollywood legfelsőbb ligájában.

A csütörtökön bejelentett Oscar-jelölésekkel immár hivatalos: Josh Safdie Marty Supreme című filmje, amelyben Röhrig is kulcsszerepet játszik, kilenc kategóriában versenyez a díjért, a főszereplő Timothée Chalamet pedig a friss Golden Globe-győzelme után a legjobb férfi főszereplőnek járó szoborra is esélyes.

A film alig két hét múlva, február 5-én a magyar mozikba is megérkezik.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by A24 (@a24)

Az 1950-es évek Amerikájában játszódó, az asztalitenisz versenyszerű és alvilági bugyraiba kalauzoló sportdráma Josh Safdie első önálló rendezése, miután a Csiszolatlan gyémántot még testvérével, Bennyvel közösen jegyezte.

A produkció mögött az a független filmes műhely, az A24 áll,

amely az elmúlt években a legizgalmasabb és leginkább díjazott filmeket szállította Hollywoodnak. A film világpremierjét tavaly októberben, a New York-i Filmfesztiválon tartották egy meglepetésszerű, titkos vetítés keretében, az amerikai mozikba pedig a díjszezonra időzítve, karácsonykor került.

Röhrig Géza a filmben Kletzki Bélát, egy fiktív, holokauszttúlélő magyar pingpong bajnokot alakít, akinek karakterét a valós lengyel klasszis, Alojzy Ehrlich élettörténetének egy-egy epizódja ihlette.

Bár a film fókusza Chalamet feltörekvő, mániákus karakterén van, Kletzki figurája adja a történet morális és történelmi mélységét.

Az egyik jelenetben Kletzki egy auschwitzi emlékét idézi fel, amely valós eseményen alapul. „Többet tanultam a holokausztról abból a kis történetből, mint néhány olyan filmből, ami csak a holokausztról szól” – nyilatkozta a filmről Josh Safdie a The Guardiannek.

A Saul fiával világhírűvé vált Röhrig Géza ezzel ismét egy olyan szerepben tűnik fel, amely a 20. századi történelem legmélyebb traumáival szembesíti a nézőt.

A film sztárparádéja lenyűgöző: Chalamet mellett feltűnik Gwyneth Paltrow, Odessa A’zion és Fran Drescher is.

A főszereplő elkötelezettségét mutatja, hogy már 2018 óta, évekig titokban készült a szerepre,

forgatási helyszínein – Londonban, Budapesten és Jordániában is – folyamatosan pingpongasztal állt a rendelkezésére.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by A24 (@a24)

„Lélekben ez az a szerep, amihez a legközelebb állok. Ez voltam, mielőtt karrierem lett volna” – mondta Chalamet a People magazinnak. A produkció 60-70 millió dolláros (kb. 19,8-23,1 milliárd forintos) költségvetésből készült, és eddig közel 100 millió dolláros (kb. 32,9 milliárd forintos) globális bevételt termelt.

A magyar nézők február 5-től láthatják az alkotást, de a Mazsihisz szervezésében már január 29-én tartanak egy premier előtti vetítést a budapesti Westendben. Röhrig Géza a film decemberi, New York-i díszbemutatóján is feltűnt a vörös szőnyegen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Soha nem történt még ilyen az Oscar 98 éves történetében – egy vámpírfilm írta át a szabályokat Hollywoodban
A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia bejelentette, hogy a Bűnösök című alkotás 16 kategóriában esélyes. Ezzel megdőlt a Minden Éváról és a Titanic 14 jelöléses rekordja is.


A rekordok azért vannak, hogy megdőljenek, de arra kevesen számítottak, hogy Hollywood legrangosabb díjának közel százéves történetében éppen egy vámpír-blues eposz írja újra a szabályokat.

Ryan Coogler filmje, a Bűnösök (Sinners) letarolta a jelölőlistát: történelmi csúcsot jelentő 16 kategóriában esélyes az Oscar-díjra, maga mögé utasítva olyan legendákat, mint a 14-14 jelölést begyűjtő Minden Éváról, a Titanic vagy a Kaliforniai álom.

A fő kihívója Paul Thomas Anderson akció-szatírája, az Egyik csata a másik után, amely 13 jelöléssel indul a márciusi gálán.

A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia január 22-én, csütörtökön hozta nyilvánosságra a 98. Oscar-gála hivatalos jelöltjeit,

kijelölve a versenypályát a március 15-i díjátadóig.

Az esemény házigazdája ismét Conan O’Brien lesz, a gála pedig egy fontos újítást is hoz: idén először osztanak díjat a legjobb szereplőválogatás (Casting) kategóriájában.

Az Akadémia hivatalos közleménye szerint a tagok emellett már csak azokban a kategóriákban szavazhatnak, amelyek jelöltjeit ténylegesen meg is nézték.

A rekorddöntő Bűnösök az 1930-as évek Mississippijébe kalauzol, ahol a faji feszültségek, a blues-legendárium és a természetfölötti horror keveredik Michael B. Jordan kettős főszereplésével.

Paul Thomas Anderson filmje, az Egyik csata a másik után ezzel szemben egy adrenalintól fűtött, Thomas Pynchon szellemét idéző szatíra, amelyben Leonardo DiCaprio egy volt forradalmárként menekül a lányával a Sean Penn alakította korrupt katonatiszt elől.

A mezőnyben ott van Chloé Zhao bensőséges drámája, a Hamnet is, amely Shakespeare és felesége, Agnes Hathaway gyászát dolgozza fel Jessie Buckley és Paul Mescal érzékeny alakításával.

Guillermo del Toro a Frankenstein gótikus, mégis empatikus újraértelmezésével jelentkezett, amelyben Oscar Isaac és a teremtményt játszó Jacob Elordi párosa áll a középpontban.

A jelöltek között van Yorgos Lanthimos fekete komédiája, a Bugonia, amely Emma Stone és Jesse Plemons főszereplésével feszegeti a paranoia és a valóság határait.

Szintén a díjért versenyez Joseph Kosinski F1 című filmje, amely a száguldás szerelmeseit célozza meg a visszatérő veterán Brad Pitt és a tehetséges újonc Damson Idris kapcsolatán keresztül, valódi futamokon forgatott jelenetekkel.

A listán szerepel Josh Safdie Marty Supreme című sportkomédiája is, amely az 1950-es évek Amerikájába visz vissza Timothée Chalamet főszereplésével, és a brazil Kleber Mendonça Filho politikai thrillere, A titkosügynök, amely a hetvenes évek katonai diktatúrájának állít emléket.

A mezőnyt Joachim Trier családdrámája, a Sentimental Value és Denis Johnson novellájának lírai adaptációja, a Train Dreams teszi teljessé.

A bejelentés után az alkotók érzelmesen reagáltak.

„Anyukámat hívtam fel először” – mondta Michael B. Jordan a People magazinnak, miután megtudta, hogy a Bűnösök főszerepéért jelölték.

A film rendezője, Ryan Coogler elárulta, a történet mélyen személyes számára. „Ezt a forgatókönyvet a nagybátyámnak írtam, aki 11 éve hunyt el” – közölte a rendező a The Washington Post szerint.

Jessie Buckley, a Hamnet főszereplője a partneri összhang fontosságát emelte ki.

„Életre szóló partnerre találtam benne” – nyilatkozta Paul Mescalról, akivel a filmvásznon Shakespeare és felesége szerelmét keltették életre.

Az F1 eddigi globális bevétele megközelíti a 630 millió dollárt (körülbelül 209 milliárd forintot),

míg a Bűnösök 368 millió dollárnál (122 milliárd forintnál) jár.

Az Egyik csata a másik után 206 millió dollárt (68 milliárd forintot) termelt, a Bugonia pedig 41,2 millió dollárt (13,6 milliárd forintot).

A végső szavazás február végén kezdődik, és a filmvilág március 15-én este tudja meg, hogy a rekordszámú jelölést sikerül-e díjakra váltania a Bűnösöknek, vagy valamelyik kihívója diadalmaskodik az év legrangosabb filmes eseményén.


Link másolása
KÖVESS MINKET: