Újabb pofon a Szigetnek: másodszor is elbukott a szerződésbontás, borulhat a 2026-os buli

Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.

– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.

(via 24.hu)

Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

– írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.

Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.

– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.

A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.

A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.

Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.

A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.

1952 óta először 9,5 millió fő alá csökkent Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint január és október között 42 444 fős természetes fogyás következett be, ami a január 1-i 9 539 502 fős induló létszámot a lélektani határ alá vitte.

A hivatal közlése szerint októberben 5979 gyermek született és 10 333-an haltak meg, így a halálozások száma 4354 fővel haladta meg a születésekét. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,31–1,32-re süllyedt az egy évvel korábbi 1,39-ről.

A tavaly október és idén szeptember közötti 12 hónapban 73 547 gyermek született, ami 6,6 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző egy évben. Ugyanezen időszak alatt 125 695-en haltak meg, a természetes fogyás így 52 148 fő volt.

„Egyrészt folyamatosan csökken és csökkenni is fog a szülőképes korban lévő nők száma, másrészt – és ez a fontosabb –, hogy visszaesik a párkapcsolatban élő nők termékenysége” – mondta még szeptemberben az Infostartnak Spéder Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára.

A kormány a demográfiai helyzetre korábban egy sor családpolitikai intézkedéssel reagált. A kabinet bejelentette a családi adókedvezmény kétlépcsős duplázását, a csed és a gyed személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a háromgyermekes, majd később a kétgyermekes édesanyák adómentességét. A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedésekkel egy kétgyermekes család havi 189 ezer forinttal, egy háromgyermekes pedig 307 ezer forinttal juthat több pénzhez.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter augusztusban hirdette meg programját, amely szerint kormányra kerülésük esetén 2035-ig megállítanák a népességfogyást, 2050-re pedig az a cél, hogy a magyarság lélekszáma újra tízmillió fölött legyen. Mint fogalmazott, „ez nem számháború, ez életprogram”.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója előzetes adatokat közöl, amelyeket a nemzetközi vándorlás későbbi adatai még módosíthatnak, de ez a korrekció az elmúlt években jellemzően csak néhány száz fős eltérést jelentett havonta.