Trónok harca: megrendítőnek szánták az utolsó részt, de nem jött össze
Amikor betoppan, Daenerys éppen a látomásból ismert jelenetet éli meg a trónteremben. Megérinti a Vastrónt, csak éppen nem hó hullik, - ahogy a sorozat elején gondoltuk - hanem hamu.
Emilia Clarke nagyon jól alakította az őrült királynőt. Pont az volt benne a jó, hogy nem túlozta el nagy kirohanásokkal és gonosz kacajokkal. Csupán a szemei csillogtak őrülten, miközben az őt felelősségre vonó Jonnak magyarázza, hogy ő márpedig helyesen cselekedett.
Jon megcsókolja, majd leszúrja a királynőt.
Amikor Daenerys az előző részben megőrült, tudtuk, hogy a sorozat nem végződhet azzal, hogy ő kerül a Vastrónra. Illetve sejtettük, hogy Jon az egyetlen, aki elég közel tud férkőzni hozzá, hogy megölje.
Sejtettük. De arra nem számítottunk, hogy lesz is töke megtenni. Így annak ellenére, hogy Daenerys halála klisés volt, tulajdonképp váratlan is.
Drogon ezt követően bánatában nem Jont sárkánytüzezi le,
a sárkány minden bajok forrását, a Vastrónt olvasztja cseppfolyóssá.
A sárkány a tombolást követően óvatosan karmai közé emeli a Sárkánykirálynő testét, és elszáll vele. Az nem derül ki, hogy hová. Valahova kelet felé. Állítólag.
A rész ezen pontján ugrunk egyet az időben. Hetek teltek el. S bár a kamera nem mutatta nekünk, a balfék Jon ahelyett, hogy kitalált volna valami mesét a "Királynő rejtélyes eltűnéséről", feltételezhetően bevallotta a gyilkosságot, és ő is börtönbe került.
A következő jelenetben Tyriont viszik a hét királyság vezetői elé, akik a makulátlanok dühös jelenlétében készülnek dönteni az árulók sorsáról, meg úgy anblokk az egész királyság sorsáról.
A tanácsban helyet kapnak a nagy házak képviselői: a Starkok, Yara Grayjoy, Gendry, Tully nagybácsi, Tarthi Brienne, Ser Davos (bár ő nem tudom, mit képvisel, és szerintem ő maga sem tudja).
Illetve összekukáztak még pár olyan uralkodót, akiket eddig nem, vagy nem nagyon láttunk a sorozatban, és véletlenül életben maradtak.
És kit látunk még viszont a tanácsban? A bal oldalon ülő helyes srác ismerős? Akkor képzeljétek el kiskamaszként cicivel a szájában. Szóval még egy pont Tormundnak, nem is olyan rossz dolog az az anyatej.
A királyválasztás egyébként az epizód egyik legmulatságosabb jelenete. Először a magát királynak jelölő Tully nagybácsi makogása alatt lesz szekunder szégyenérzetünk, nagyon vicces, amikor Sansa leülteti.
Aztán meghűl ereinkben a vér, amikor Sam kvázi demokráciát javasol. Most komolyan egy ilyen elcsépelt dologgal akarják lezárni? Szerencsére nem. Nagyon megkönnyebbülünk, amikor az uralkodóházak képviselői a hatásszünet után hangosan kinevetik.
“Esetleg a kutyáknak is szavazati jogot kellene adni.” “Megkérdezem a lovamat is” - röhögnek, és ezzel rövidre zárják a népuralomra tett javaslatot.
Tyrion végül Brant javasolja, azon az alapon, hogy az embereket leginkább a közös történet köti össze, és Brannak van a legjobb története, sőt ő maga a történetek őre.
Brant megválasztják uralkodónak Bran, a Megnyomorított néven.
Ez elég gagyi így magyarul. Az angol “Broken Bran” fényévekkel jobban hangzik, de még így sem túl szerencsés. A többiek tulajdonképp fel is lélegezhetnek, hogy nem kell olyan névvel uralkodniuk, mint például Sansa, a Megerőszakolt, Robin, a Csecsszopó vagy Davos, az Analfabéta.
A döntés egyhangú. Csak Sansa nem szavaz. Mint kívülálló ezzel Észak függetlenségét demonstrálja.
A tanács arról is dönt, hogy mivel Brannak amúgy sem lehet gyereke, a királyi cím nem lesz örökletes. Mindig újraválasztják majd Westeros urai és úrnői. S mivel Sam korábban bedobta nevetséges ötletét a demokráciáról, ezt a verziót már nem is tartjuk olyan vad ötletnek.
Mikor Tyrion rákérdez, Bran el is fogadja a koronát: “Szerinted miért tettem meg ezt a hosszú utat?”
És akkor leesik, hogy basszus, ez a kis sunyi végig előre tudta, hogy övé lesz a trón?
Bran Tyriont választja segítőnek, és az hiába tiltakozik tévedéseire hivatkozva, Bran lezárja a vitát azzal, hogy neki sincs kedve királynak lenni, Tyrionnak sincs kedve segítőnek lenni, jó lesz ez így.
A sorozat hátralévő részében megkapjuk a kivel-mi-lett lezárásokat. A még életben maradt főszereplők - Bron, Brienne, Sam, Ser Davos - Tyrion mellett helyet kapnak Bran királyi tanácsában.
Első ülésük volt az egyik legjobb része a záróepizódnak. A csipkelődő, vicces beszólogatásokkal visszahozták azt a hangulatot, ami miatt megszerettem a Trónok Harcát.
Szürke Féreg - akit már Torgo Nudhonak kell szólítani - a makulátlanokkal Naath szigetére megy, gondolom megvédeni Missandei népét. Arya ismét elindul világot látni, és Westerostól nyugatra lehajózik a térképről. (Számítunk az Arya felfedezi Amerikát-spinoffra). Sansát pedig Észak királynőjévé koronázták egy nagyon szép koronával.
És mi lesz Jonnal? Száműzik az Éjjeli Őrségbe.
Istenem, annyira örültem. Annyira igazságosnak érzem, hogy ez a szerencsétlen, aki mindig a körülmények áldozatának érezte magát, és mindig agonizált, nem koronát vagy kitüntetéseket kapott jutalmul, hanem végre oda került, ahova való. Menjen csak a vadakkal a Falon túlra, ahol teljesülhet az álma: ott már nem kell nagy döntéseket hoznia és felelősséget vállalnia.
Jon a Fekete várban Tormundékkal egyesülve Szellemmel is újra találkozott, és
végre - minden néző nagy örömére - megszeretgette a farkast!
Mondjuk, nem értettem, hogyan száműzhették az Éjjeli őrségbe, ha az tulajdonképpen megsemmisült, sőt a Mások halála óta szükség sincs rájuk. És ha oda száműzték, miért mehet el a vadakkal északra? Mindegy. Részletkérdés.
Az igazi kérdés, hogy a származása végül is ki sem derült a nagy többség számára? Vagy kiderült, csak mindenki tojt rá? Akárhogy is, Jont a záróképsorok alatt elnyelte az északi rengeteg.
Az az igazság, hogy a gyenge minőségű utolsó évadot nézve már nem voltak nagy elvárásaim a lezárással kapcsolatban. Őszintén szólva el sem tudtam képzelni, hogy fognak elbánni egy őrült királynővel (ami legalább még egy évadot kívánt volna), és hogy fognak elvarrni minden szálat csupán kicsit több mint egy óra alatt.
És hát olyan is lett az egész utolsó rész, amennyi idő maradt rá. Szinte érezni lehetett, ahogy a készítők szétteszik a kezüket: "bocs, srácok, akárhogy próbálkoztunk, 75 percbe csak ez a verzió fért bele."
A történet és fordulatok szempontjából a minimumot azért hozták. Nem szerelmi szálaktól csöpögő happy end lett a vége. Szerencsére nem csépelték el azzal a befejezést, hogy Danyt és/vagy Jont ültették a trónra.
Bran megválasztása biztosan sokakat meglep, és sokaknál kiveri a biztosítékot, de én elégedett vagyok vele. Visszanézve: tényleg nagy utat járt be, és bár nem volt előtérben, mégis az események főszereplője volt. A többi főszereplőt pedig megszerettük annyira, hogy őszintén örüljünk annak a többé-kevésbé kedvező sorsnak, amit a forgatókönyvírók kitaláltak nekik a fináléra.
Nem csak az utolsó részre, de az egész 8. évadra jellemző, hogy a sorozat készítői csak a történetre koncentráltak. Óriási gyengéje volt az évadnak, hogy a szereplők jellemfejlődésén nem volt hangsúly.
A 6. rész után most nincs más dolgunk, mint várni, hogy végre megjelenjen Martin könyve, és a sorozat lebutított befejezése után az ő verziójából végre megkapjuk ennek az összetett történetnek a méltó lezárását.
Képek forrása: Youtube
