KULT
A Rovatból

„Tizenötször megerőszakoltak, és észre sem vettem” – Apánk címen készült dokumentumfilm a meddőségi orvosról, aki maga ejtette teherbe a hozzá fordulókat

Mi lenne, ha kiderülne: valójában egy öntörvényű orvos titkos gyerekei vagyunk?
Rónyai Júlia. Fotó: IGN Movie Trailers/YouTube - szmo.hu
2022. május 31.



Vajon hogy érintene bennünket, ha kiderülne: akit az apánknak hittünk, az valójában nem is az apánk? És ha emellé még azt is megtudnánk, hogy egy öntörvényű orvos gyermekei vagyunk, aki az anyánk beleegyezése nélkül termékenyítette meg őt? Már a kérdésfelvetés is hátborzongató. Pedig éppen ilyen helyzetben találta magát egy indianapolisi nő – és ahogy kutatni kezdett, rádöbbent, hogy ezzel távolról sincs egyedül. Az ő és féltestvérei történetét mutatja be az Apánk, a Netflix új dokumentumfimje, amely fokozatosan tárja fel a lesújtó tényeket.

Dr. Donald Cline, az indianapolisi meddőségi szakorvos sikeres és elismert szakembernek számított. Praxisában nők százait segítette gyermekáldáshoz – ám arra csak néhány éve derült fény, hogy ehhez a saját spermáját használta fel. Még olyan esetekben is, amikor nem donortól, hanem az adott asszony férjétől származó mintát kellett volna beültetnie.

De mégis mi visz rá valakit, hogy kéretlenül osztogassa a saját örökítőanyagát? Talán – akárcsak a legtöbb bűncselekmény esetében – az elkövető motivációja nem is olyan fontos, mint hogy a tettével mit okoz az áldozatainak. Jelen esetben a nőknek, akik tudtukon kívül az ő gyermekeit hordták ki. Na meg a gyerekeknek, akik csak felnőtt fejjel, különböző véletlenek folytán szembesültek vele, valójában ki is az apjuk.

„Ez a saját kísérlete volt, valamiféle beteges játék” – mondja Jacoba Ballard, aki szőke hajával és kék szemével mindig is elütött a testvéreitől. A nő felnőtt fejjel tudta meg, hogy egy spermadonor gyermeke. Ezután regisztrált egy DNS-tesztre, hogy utána az online adatbázisban próbálja felkeresni a féltestvéreit.

Egy donor spermáját a szabályzat szerint legfeljebb háromszor vehetik igénybe – Jacoba ezért érhető mód megdöbbent, hogy a rendszerben két fő helyett nem kevesebb, mint hét egyezés szerepel.

A nő ezután megszállottan keresni kereste a további féltestvéreit, és azt is, ki lehet a biológiai apja. A szálak pedig – így talán már nem is meglepetés – a derék doktorhoz vezettek, akit annyi anya áldott, amiért segített nekik a babát összehozni. De vajon összesen hány alkalommal „nyúlt a zsebébe” a hozzávalókért?

Vajon hihetünk Cline-nak, aki azt állítja, csak elvétve használta a saját spermáját, és legfeljebb, de tényleg a legdurvább esetben is csak tíz testvér szaladgál Indiana-szerte? Hányan lehetnek valójában?

Anyád méhében már ismertelek

A dokumentumfilm fokozatosan fejti fel az igazságot. Maradjunk annyiban: hatásos eszköz, hogy a film során egy számláló mutatja a felbukkanó féltestvérek mennyiségét.

„Amikor kiderül, hogy nem az vagy, akinek hitted magad, az mindent tönkretesz. És a végén már azt sem tudod, ki vagy” – foglalja össze egyikük, hogy élte meg a történteket, míg egy megtermékenyített anya még szélsőségesebben fogalmaz: „Tizenötször megerőszakoltak, és észre sem vettem.”

Ám Cline „munkásságának” vannak egyéb hátrányai is. Például, hogy ha ennyi rokon él ugyanazon a területen, az a veszély is felmerül, hogy egymással kezdenek viszonyt vagy kötnek házasságot. Arról nem is beszélve, hogy a donor egészségi állapotára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeknek Cline távolról sem tudott volna megfelelni.

És ha mindez még nem lenne elég nyomasztó, megtudjuk azt is: jó eséllyel fanatikusról van szó, akit nem valami perverzió, de még csak nem is a saját génjei továbbvitele motivált. Ahogy egy gyermeke mondja, nem véletlen, hogy ő és testvérei mind fehér, szőke, kék szemű emberek. A rendkívül vallásos doktor pedig előszeretettel idézi Jeremiást: "Mielőtt megalkottalak, anyád méhében már ismertelek.”

Közösségének oszlopos tagja

Mindezek fényében logikus, hogy Cline foggal-körömmel tiltakozott az igazság nyilvánosságra hozatala ellen. Nem egy testvér lett "rejtélyes" zaklató telefonok, vagy épp hackertámadás áldozata.

Annál elképesztőbb azonban, hogy nem számíthattak az amerikai igazságszolgáltatásra sem: a rendőrségen azzal hajtották el őket, hogy jogilag nem történt nemi erőszak, hiszen az anyák beleegyezésével hajtották végre az inszeminációt.

Cline-t végül egyedül az igazságügyi eljárás akadályoztatásának vádjával állították bíróság elé, ahol mindössze egy év felfüggesztettet és 500 dolláros büntetést szabtak ki rá. A testvérek pedig el sem mondhatták a sérelmeiket, mivel – Cline ügyvédjének tiltakozása szerint, amelynek a bíró helyt adott – azok nem tartoztak a tárgyhoz.

Az orvos mellett többen a végsőkig kiálltak, mondván, Cline rendkívül jó ember, közösségének oszlopos tagja, ráadásul a helyi felekezet elismert tagja. Az előkerülő testvérek száma viszont azóta is növekszik, és ami még sokkolóbb, azóta további 44 orvosról derült ki, hogy esetenként a saját spermáját ültette a betegeibe.

Lucie Jourdan dokumentumfilmje olyan, akárcsak a történet: sötét, végig baljós hangulatú és száz százalékosan hiteles, amit a bevágott hangfelvételek és műsorrészletek is igazolnak. A rendezőnő számára ez nem új terep, hiszen korábban a Taken at Birth című dokusorozatban tárta fel a csecsemőkkel kereskedő Dr. Hicks történetét. És ahogyan akkor, most is felületet ad azoknak, akiket egy orvosi diplomás pszichopata jóvátehetetlenül megkárosított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk