A tévéműsorok legtöbbször csak egy szeletét mutatják be annak, ami a valóságban a felvételeken történik. A részleteket, a stáb megfeszített munkáját vagy éppen azokat a trükköket, amiktől annyira grandiózusnak, viccesnek és látványosnak tűnik egy-egy show, leginkább csak azok ismerik, akik szereplőként vagy nézőként részt vettek a többnyire amerikai és brit műsorok felvételén.
Ezekből a kulisszatitkokból gyűjtött össze több mint ötvenet a BoredPanda, azoknak a beszámolói alapján, akik testközelből láthatták a valóságot. Ezekből a talán legérdekesebbek:
Az egyik néző az amerikai X-Faktor felvételén vett részt. Azt mondja, hogy amikor a műsor korai szakaszában látható kínosan pocsék énekeseket tiporják sárba a celebekből álló zsűri tagjai, előtte egy szakértői zsűri arról biztosította a próbálkozókat, hogy kivételesen tehetségesek, sokkal jobbak, mint a többi énekes. A posztoló szerint ez az egész még visszataszítóbbá teszi az egyébként is gyomorforgató gyakorlatot, ahogy milliók szeme láttára alázzák rommá a szerencsétlen amatőröket.
Az Amerikai mesterszakács egyes epizódjaiban mire a zsűri elé kerül a kész étel, gyakran már élvezhetetlenül kihűlt kajákat kell kóstolniuk, állítja egy nevét nem vállaló egykori versenyző. A szereplők főztjét valójában az alapján ítélik meg, hogy még az előkészületek során végigjárják az asztalokat, és a készülő ételekbe kóstolnak bele.
Ezek alapján rakják össze végül fejben, hogy valójában ki mennyire ügyesen oldotta meg a feladatot.
Az amerikai Szerencsekerék heti összes epizódját egyetlen nap alatt forgatják le, meséli egy korábbi játékos. Az összes szereplő hajnali 5-re érkezik a stúdióhoz, és csak itt tudják meg, hogy kire mikor kerül a sor. A kereket egyébként nem is olyan könnyű megforgatni, ahogy a tévében tűnik.
Tyra Banks beszélgetős műsorának öt évvel ezelőtt volt vendége egy másik névtelen posztoló. Az illető szerint a stylistok öltöztetik a show összes vendégét, és olyan vadonatúj ruhákat adnak rájuk, amikről még a címkéket sem vágják le. Ellenben az összes göncöt úgy igazgatják be, hogy a felvétel után a címkékkel együtt vissza tudják küldeni az üzletekbe, ráadásul az egészből lehetőleg a nézők semmit se vegyenek észre.
A zöld takony a Nicleodeon Slimetime Live című műsorában valójában egyáltalán nem undorító és ananászízű.
A Svédország következő topmodellje egy az egyben kamu, állítja egy korábbi szereplő. A nő szerint az elején elmondták nekik, ki fogja nyerni a játékot, ráadásul mindenkire konkrét szerepet osztottak. Ő lett a ribanc, így ennek megfelelően kellett viselkednie az egész műsor ideje alatt.
A Big Brother egyik szereplőjének ismerőse is arról panaszkodik, hogy a rokona teljesen másmilyen volt a műsorban, mint a hétköznapi életben. Állítása szerint a férfi a valóságban egy nagyon kedves, jószándékú ember, ehhez képest ő volt a valóságshow leggonoszabb karaktere pusztán azért, mert ezt kérték tőle a szerkesztők.
Az egyik kvízshow szereplője szerint hiába nyersz meg egy játékot, ha végül nem kerül adásba, a produkciónak esze ágában sincs kifizetni a nyereményt. A pórul járt nyertes 10 ezer dollárral távozhatott volna a játékból, amit két hónappal korábban vettek fel. A kitűzött sugárzási időpont 2001. szeptember 12. volt. Azzal persze senki nem számolt, hogy egy nappal korábban terrortámadás éri Amerikát, ami az összes tévé műsorát napokra felborította, így a szóban forgó adást végül soha nem adták le.
A tévéműsorok legtöbbször csak egy szeletét mutatják be annak, ami a valóságban a felvételeken történik. A részleteket, a stáb megfeszített munkáját vagy éppen azokat a trükköket, amiktől annyira grandiózusnak, viccesnek és látványosnak tűnik egy-egy show, leginkább csak azok ismerik, akik szereplőként vagy nézőként részt vettek a többnyire amerikai és brit műsorok felvételén.
Ezekből a kulisszatitkokból gyűjtött össze több mint ötvenet a BoredPanda, azoknak a beszámolói alapján, akik testközelből láthatták a valóságot. Ezekből a talán legérdekesebbek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidnyánszky Attila terjedelmes nyílt levelet írt az Origón Cserhalmi Györgynek. A Nemzeti Színház igazgatója azt írja, nem olvasta és nem is tervezi elolvasni a színészről nemrég megjelent könyvet, de az Index beszámolója alapján Cserhalmi állításai „mind hamisak, vagy csak részben igazak”. Ezekre reagált most.
Vidnyánszky felidézte, hogy mikor a Csokonai Színház igazgatójaként leszerződtette Cserhalmit, akkor erre nagyon büszke volt, és a szakmai mellett hamar kialakult közöttük egy emberi kapcsolat is.
„A Budapestre tartó hosszú útjainkon folytatott beszélgetéseinkből, eszmecseréinkből arra következtettem, hogy nemcsak azért jöttél Debrecenbe, mert a budapesti színházi helyzetet nem tartod kifejezetten jónak, hanem amiatt is, mert fontos volt neked az a szellemi-művészi munka, amit mi Debrecenben képviselünk. Sok mindenben egyet tudtunk érteni.”
A direktor azt is hozzátette, hogy azért kérte fel később a színészt, hogy vezessen osztályt a Kaposvári Egyetemen, mert úgy gondolta, hogy az a tudás, ami benne van, feltétlenül átadandó.
„Még a jelen helyzetben is elevenen élnek bennem a hosszú beszélgetéseink, amiket Budapestre menet folytattunk:
rendszerváltásról, színházi szakmáról, magyar történelemről, Latinovits Zoltánról, Bódy Gáborról. Egy életen át fogom hordozni az emléküket, hiszen nagyon őszintén nyilatkoztál meg a politikai helyzetről, szakmáról, történelemről: nem volna korrekt, ha idézném. Talán egyetlen fülsértő, disszonáns mondat szól ki ezekből a beszélgetésekből, amelyet sajnos máig a te hangodon hallok, amikor is az egyik jeles nemzetis kollégánk kapcsán kijelentetted: színésztől karakteres kiállást ne várj, tőlem se! – ez már akkor megütött, és azóta is él bennem.”
Vidnyánszky szerint az elmúlt időszakban Cserhalmi többször nyilatkozott róla „meglehetősen rosszindulatúan (és tényszerűen, tendenciózusan hamisan)”. ezekre eddig nem akart reagálni, de most úgy érezte meg kell szólalnia, mert a könyvről készült beszámolóban kiragadott szemelvények „mind hamisak, vagy csak részben igazak”.
„Az egyik évadzáróról azt írod, hogy Vidnyánszky »Ordítva bizonygatta, hogy márpedig akármit mondanak, ez a színház a legjobb Magyarországon, sőt a nemzetközi élvonalban van. És azok, akik elhagytak minket, azok árulók, és azoknak a szekértolói, akik már a régi Nemzetit is felrobbantották.«
Valóban expresszív (színházi?) ember vagyok, és a társulati üléseken nyíltan szoktam fogalmazni, de arra, hogy ordítok vagy árulózók, nemcsak én nem emlékszem, hanem a kollégáim sem.
Vidnyánszky reagált arra is, hogy Cserhalmi szerint az igazgató egyszer azt mondta: az a legszarabb az igazgatásban, hogy meg kell tanulni hazudni.
„Ha megengedő vagyok, akkor rosszul emlékszel. Sosem mondtam ilyet. De az való igaz, hogy intézményvezetőként az embernek diplomatikusnak kell lenni, meg tanulnia úgy kommunikálni, hogy a vezetői nyilatkozat – egy-egy előadás vagy kolléga teljesítménye kapcsán – ne rombolja az alkotói közösséget.”
Vidnyánszky szerint fikció, hogy ő úgy fogadta a baleset után vissaztérő Szász Júliát: te azokhoz tartozol, menjél hozzájuk, és ajtó felé mutatott. Az igazgató szerint azonban ő csak köszönt a színésznőnek, meg sem állt és egy szót sem szólt.
„Nem akarom tudomásul venni a bátorság dermesztő hiányát. Ahogyan már SMS-ekben is kifejtettem neked korábban,
őszintén sajnállak, borzasztó lehet ilyen léleknyomorító igazodási kényszerek mentén leélni egy egész életet.
Hol van már a szakmát évtizedekig uraló elitről, az írástudók árulásáról, a magyar kritikusokról, a Nemzeti meghurcolásáról, a rendszerváltásról, a régi SZFE gerincet meghajlító szellemiségéről szenvedélyesen beszélő Cserhalmi Gyuri? Ezt sajnálom a legjobban” - zárta sorait Vidnyánszky.
Vidnyánszky Attila terjedelmes nyílt levelet írt az Origón Cserhalmi Györgynek. A Nemzeti Színház igazgatója azt írja, nem olvasta és nem is tervezi elolvasni a színészről nemrég megjelent könyvet, de az Index beszámolója alapján Cserhalmi állításai „mind hamisak, vagy csak részben igazak”. Ezekre reagált most.
Vidnyánszky felidézte, hogy mikor a Csokonai Színház igazgatójaként leszerződtette Cserhalmit, akkor erre nagyon büszke volt, és a szakmai mellett hamar kialakult közöttük egy emberi kapcsolat is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Walk My World hatezer négyzetméteres, filmdíszleteket idéző, varázslatos világában a mítoszokból ismert istenek, hősök és különös lények várják a közönséget egy soha nem tapasztalt élmény felfedezésére.
A minden érzékszervre ható attrakcióban, egy ősi, mitikus történet az újcirkusz és a tánc nyelvén, modern formában kel életre.
Az immerzív produkció koncepcióját több mint ötéves alkotófolyamat során Vági Bence társulata, avilágszerte ismert Recirquel kreatív csapata dolgozta ki. A Walk My World magával ragadó univerzuma 2025 novemberétől várja a nézőket a Millenáris Nagycsarnokban.
Aki a Walk My World kapuján belép, egy másik valóságban ébred. Mintha egy film kulisszái közé csöppenne, ahol lenyűgöző gazdagságú, felfedezésre váró tér és a mítoszokból ismert istenek, halandók és különös lények veszik körül. Saját útját járva fedezheti fel a legendás Trója és Karthágó mitikus főhőseinek történetét.
Az istenek játszmáival, cselszövésekkel, ármánnyal és szerelemmel átszőtt világában bárkivel bármi megtörténhet.
Csak a nézőn áll, merre indul el, mit fedez fel, kit követ, kinek a titkos szobájába les be a kulcslyukon át, és belekóstol-e egy fülledt szobában hagyott bájitalba.
A lebilincselő történet megfejtése mindenkinek a saját kezében van, maga alkothatja meg az egyedi, megismételhetetlen valóságát: szobáról szobára, helyiségről helyiségre járva újabb titkokra, különleges teremtményekre vagy az általa követett eseményeknek egy újabb epizódjára lelhet. A hatalmas, hatezer négyzetméteres tér minden helyszínén addig fel nem tárt részletek és rejtélyek, pusztító csaták, nyüzsgő forgatagok, alvilági félistenek várják és elbűvölő karakterek csábítják a nézőket.
A Walk My World az ókori Róma költője, Vergilius eposzának ismert történetét, Aeneas és Dido szerelmi tragédiáját kelti életre.
A modern formában újjászülető mítosz a világon egyedülálló módon, lenyűgöző újcirkusz és tánc produkciók közepette elevenedik meg, és teremt minden érzékszervre ható élményt, lüktető, érzéki világot. A néző az installációk között sétálva egészen közelről figyelheti az előadóművészeket, akik folyamatosan új rejtélyeket tárnak fel a szemei előtt.
A Walk My World színház, kiállítás, szerepjáték és testet öltött kalandregény egyszerre. Egy minden ízében innovatív, magával ragadó, kulturális-szórakoztató élmény. Többtucatnyi szálon folyó és formálódó története az első pillanattól kezdve lebilincseli a látogatót, aki a körülötte kibontakozó eseményeken túl ámulatra lel a monumentális, filmdíszleteket idéző előadótér gazdagságában is. A kellékek túlnyomó többsége megérinthető és megvizsgálható, sőt, rengeteg tárgy további történetet mesél.
„A Walk My World mind kulturális mind turisztikai szempontból unikális attrakciója lesz a magyar fővárosnak. Egyedülálló élmény, melyhez hasonló léptékű immerzív produkció eddig csak New Yorkban, Sanghajban és Londonban volt látható” – mondja Vági Bence.
A Walk My World kreatív koncepcióját kidolgozó Recirquel Társulat művészeti vezetője hozzátette, világviszonylatban is újdonság, hogy a produkció az újcirkusz és a modern tánc nyelvén kel életre, ezáltal bárki számára élvezhető és átélhető lesz, kulturális és nyelvi háttértől függetlenül.
A Walk My World művészeti tartalmának fejlesztésén több mint öt éve dolgozik a Recirquel kreatív csapata, a díszletek, a jelmezek, a zene, a fények és a karakterek megformálása is mind magyar alkotók munkája. A produkció szereplőgárdáját a Társulat artistái mellett kiváló magyar táncművészek és világklasszis nemzetközi előadók alkotják majd.
A Walk My World a 2025 novemberére tervezett premiert követően állandó produkcióként lesz látogatható a Millenáris Nagycsarnokban.
A Recirquel Társulatot 2012-ben alapította Vági Bence rendező-koreográfus, mára a kortárs előadóművészet vezető társulatai között tartják számon a világon. A Recirquel a legkeresettebb magyar kulturális produkció külföldön: évente több száz előadást mutat be a legnevesebb színházakban és művészeti fesztiválokon világszerte – New Yorktól Edinburghon át Dél-Koreáig. A Társulat egyedi, az újcirkuszt, a modern és klasszikus táncot ötvöző formanyelvét, a cirque danse-t, a többi között olyan nemzetközi sikerű produkciók fémjelzik, mint a My Land (2018), a Solus Amor (2020), az IMA (2022) és a Paradisum (2024).
Walk My World hatezer négyzetméteres, filmdíszleteket idéző, varázslatos világában a mítoszokból ismert istenek, hősök és különös lények várják a közönséget egy soha nem tapasztalt élmény felfedezésére.
A minden érzékszervre ható attrakcióban, egy ősi, mitikus történet az újcirkusz és a tánc nyelvén, modern formában kel életre.
Az immerzív produkció koncepcióját több mint ötéves alkotófolyamat során Vági Bence társulata, avilágszerte ismert Recirquel kreatív csapata dolgozta ki. A Walk My World magával ragadó univerzuma 2025 novemberétől várja a nézőket a Millenáris Nagycsarnokban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ujjvérzésig gitározott gyerekkorában, majd ő lett kora legtöbbet kereső és legsikeresebb zenésze – Taylor Swift 35 éves
11 évesen még demókazettákat osztogatott a zenei kiadók recepciósainak, majd rájött, hogy csak úgy lehet sikeres, ha maga szerzi a dalait. A semmiből jött, 2023-ra pedig milliárdos lett.
Taylor Alison Swift 1989. december 13-án született a pennsylvaniai Readingben, de ő és az öccse, Austin Wyomissingben (szintén Pennsylvaniában), egy karácsonyfafarmon nőttek fel a szüleikkel: az apjuk, Scott Kingsley Swift a Merrill Lynch tőzsdeügynökeként, édesanyjuk, Andrea Gardner Finlay pedig befektetési alapok marketingvezetőjeként dolgozott. Vagyis a showbiznisznek se híre, se hamva. Illetve mégis, mivel Taylor anyai nagyanyja operaénekesnő volt Szingapúrban és Puerto Ricóban, s olyan darabokban lépett fel, mint A sevillai borbély, Az eladott menyasszony, vagy a West Side Story című musical.
Swift már fiatalkorában is a countryzenéért volt oda. „Olyan legendákat hallgattam, mint Dolly és Patsy Cline, vagyis olyan nőket, akik a countryzene esszenciáját jelentették” – nyilatkozta egyszer.
A gyermekverseket is szerette, olyan szerzőket, mint pl. Shel Silverstein és Dr. Seuss, majd észrevette, hogy a rímek hajlamosak megragadni a fejében. Az általános iskola negyedik osztályában megnyert egy országos versmondó versenyt az Egy szörny a szekrényemben című saját versével. Később egy helyi gyermekszínjátszó csoport tagjaként megkapta Sandy szerepét a Grease-ben, és észrevette, hogy a saját dala eléggé countrys hangzású. Ezt annak jeleként értékelte, hogy a countryzene lesz az ő útja.
Swift hamarosan elhatározta, hogy minél több hallgató előtt próbálja ki magát, ezért karaokeversenyeken, bárokban, fesztiválokon és vásárokon kezdett el fellépni. Az Amerikai Egyesült Államok himnuszát is elénekelte minden lehetséges helyszínen, beleértve egy Philadelphia 76ers-meccset is.
„Ezt nem így kell csinálni…”
11 évesen utazott először a Tennessee állambeli Nashville-be (persze szülői kísérettel), ahol naivan demókazettákat osztogatott a lemezstúdiókban dolgozó titkárnőknek. „Azt gondoltam, ha énekelni akarok, akkor lemezszerződésre lesz szükségem. Szóval szerzek magamnak egyet. Azt hittem, hogy ez ilyen egyszerű. Csináltam egy demókazettát, amin ismert dalokat énekelek, majd anyámmal elkezdtünk fel-alá járkálni a Music Row-n, és minden kiadónál a recepciósoknak osztogattuk a kazijaimat. Azt hiszem, egyetlen ember hívott vissza. Ő amúgy nagyon kedves volt, és csak annyit mondott: »Tudod, ezt nem így kell csinálni.«”
S bár Taylor akkor lemezszerződés nélkül tért haza, végre egy kis betekintést nyert a zeneiparba. Úgy döntött, hogy énekesként a lehető legönállóbbá kell válnia, ennek pedig az a módja, hogy ő maga is dalokat szerez. Megkapta az első gitárját, és elkezdett autodidakta módon tanulni, úgy, hogy naponta akár négy órát is gyakorolt, amíg az ujjai vérezni nem kezdtek. Ahogy a gitár- és dalszerzési képességei fejlődtek, Swift egyre többször utazott Nashville-be, hogy a legtehetségesebb feltörekvő szerzőkkel írjon együtt dalokat.
12 éves volt, amikor előadta a himnuszt a U.S. Open teniszbajnokságon, ahol felfigyelt rá Britney Spears menedzsere. Alig egy évvel később lemezszerződést ajánlottak neki az RCA Recordsnál, amit azonban visszautasított, mert csak mások által írt dalokat vehetett volna fel.
Ez idő alatt a szülei úgy döntöttek, hogy az egész családot Hendersonville-be, Nashville külvárosába költöztetik, vagyis közel a tűzhöz.
Tiniként a világ tetején
Swift nagy áttörésére végül 2004. november 4-én, vagyis majdnem 15 éves korában került sor a The Bluebird Café nevű helyen, ahol fellépett (feldolgozásokat és saját dalokat is előadott), és ahol felfigyelt rá a Big Machine Records egyik vezetője, Scott Borchetta. Taylor úgy döntött, hogy leszerződik az újonnan alakult kiadóhoz, és elkezdte felvenni első, Taylor Swift című albumát. 2006 nyarán, 16 évesen kiadta első kislemezét, a Tim McGraw című dalt, ami aztán ismertté tette a countryelőadók között. A dalhoz készült videóklipet Taylor maga rendezte, és több díjat is nyert vele. Az első albuma óriási sikert aratott, vitték, mint a cukrot, és a 2008-ban Grammy-díjra is jelölték a Legjobb új előadó kategóriában, de Amy Winehouse-szal szemben akkor alulmaradt.
Az első lemezének sikerére reagálva Swift 2007-ben egyszerre kezdett turnézni olyan előadókkal, mint Brad Paisley, Tim McGraw és Faith Hill. Majd 2008. november 11-én adta ki a második albumát, a Fearlesst, ami az első helyen debütált a Billboard listáján, és csak az első héten 592 ezer példányban kelt el. A Fearless nyolc egymást követő héten keresztül tartotta az első helyet, ezzel Swift lett az első női countryelőadó, akinek összejött ez a kunszt. „Azok, akik azt hitték, hogy Taylor Swift első lemeze volt a nagy dobás, készüljenek fel! Ő sokkal nagyobb lesz. Bár egy tinédzser írta ezeket a dalokat, mégis széles körben vonzóak, és ebben rejlik második munkájának zsenialitása” – ilyen és ehhez hasonló kritikák jelentek meg az albumról anno.
2008 végén a Nielsen SoundScan bejelentette, hogy Swift nemcsak az év legtöbb eladását produkálta, hanem ő lett az első előadó a történelemben, akinek két top 10-es albuma is volt az év végi albumlistán: a Fearless a harmadik, a Taylor Swift pedig a hatodik helyen végzett.
Rekord rekord hátán
2009-ben, húszévesen már olyan híres volt, hogy rábízták a Saturday Night Live című tévés szkeccsműsor házigazdájának posztját (a legnagyobb sztárok részesülnek e kiváltságban), egy évvel később pedig Guinness-rekordot állított fel harmadik stúdióalbuma, a Speak Now megjelenésével. A pop-country album, amelynek az összes dalát egyedül írta, minden idők leggyorsabban fogyó digitális albuma lett egy női előadótól, csak az első héten 278 000 digitális példányt adtak el belőle.
2012-ben Swift a lemezfelvételei és a turnéi révén az első helyre került a Forbes „30 év alatti legjobban kereső hírességek” listáján. A kiadvány szerint abban az évben Taylor 57 millió dollárt keresett, ami nagyrészt a Speak Now-turnéjának volt köszönhető. 2016-ban aztán ismét a lista élére került, ekkor már 170 millió dollárt keresett. Néhány évvel később, 2019-ben pedig a világ legjobban fizetett híressége lett minden korosztályból, 185 millió dollárral.
Swift eddig összesen 11 albumot adott ki, cím szerint: Taylor Swift (2006), Fearless (2008), Speak Now (2010), Red (2012), 1989 (2014), Reputation (2017), Lover (2019), Folklore és Evermore (2020), Midnights (2022) és The Tortured Poets Department (2024), s persze mindegyik óriási sikert aratott.
De a 2023-as év is igen fontos volt a karrierjében, ekkor került megrendezésre ugyanis a The Eras Tour című turnéja: az év márciusában indult, és gyorsan minden idők legnagyobb bevételt hozó turnéjává vált, amelynek köszönhetően Swift 2023-ban milliárdos lett. A Forbes becslése szerint az énekesnő nettó vagyona kb. 1,1 milliárd dollárra nőtt a The Eras Tourt követően: nagyjából 190 milliót keresett adózás után a turné első szakaszából, és további 35 milliót a hozzá tartozó, mozikban vetített, szintén óriási sikerű koncertfilm jegybevételéből.
A The Eras Tour révén Swift az amerikai gazdaságnak is igen jól jött, a Washington Post becslése szerint ugyanis 5,7 milliárd dollárral járult hozzá az ország gazdaságának fellendítéséhez. 2023 azonban itt még mindig nem ért véget Swiftnek, mivel a Time magazin őt nevezte meg az év emberének.
Emellett az eddigi karrierje során összesen 14 Grammy-díjat kapott, 52-szer jelölték, és négy alkalommal lett övé az év legjobb albuma díja, ez pedig még soha senkinek nem sikerült.
Macskaként lebőgött
A sikeres popsztárok, rockzenészek, énekesek stb. karrierjében gyakorta eljön a pillanat, amikor kipróbálják magukat filmekben, sorozatokban is színészként. Madonna, Björk, Mick Jagger, Justin Timberlake, Chris Isaak, Mariah Carey, Beyoncé, Tom Waits, LL Cool J, Meat Loaf, Elvis Presley, Mandy Moore, Ice Cube, David Bowie, Frank Sinatra, Mark Wahlberg, Cher, a lista szinte végeláthatatlan. S bár Taylor Swift, köszöni szépen, remekül elvan énekesnőként és dalszerzőként, s abszolút kielégíti őt a zenészi karrierje, azért persze ő sem mondott nemet néhány mozgóképes felkérésre. Lássuk, miben láthattuk/hallhattuk!
Első színészi feladatát a 2010-es Valentin nap című romantikus komédiában kapta 21 évesen, amiben egy elég vicces jelenete volt az akkoriban népszerűsége csúcsán lévő Taylor Lautnerrel. Ezután a 2012-es Lorax című animációs filmben lehetett hallani a hangját, mivel ő szinkronizálta az Audrey nevű karaktert. Majd jött a következő évben az Új csaj című sorozat, amelynek egyik epizódjában tűnt fel, egy Elaine nevű lányt alakított. A következő színészi kihívása pedig a 2014-es Az emlékek őre című sci-fiben volt, de ez is inkább csak egy vendégszereplésnek bizonyult, mivel néhány perc erejéig lehetett őt látni, Jeff Bridgesszel játszhatott együtt.
Majd egy szép nagy szünet következett, öt év, mire újra szerepet vállalt, bár ne tette volna! Igaz, szükség volt az énekesi tehetségére, csak sajnos a minden szempontból óriási bukásnak (és Arany Málna-győztesnek) bizonyuló Macskák (2019) című förmedvényhez írt alá, amelyben a Sam Mitsegél (Macavity) című dalt adta elő macska-ember mutánsként. Végül és eddig utolsósorban pedig David O. Russell szintén eléggé félrement Amszterdam (2022) című zagyvaságában lehetett őt látni Liz Meekinsként, akinek csúfos halála adja a krimiszerű sztori alapját. Mindebből látható, hogy Swiftnek egyelőre nincsenek komolyabb színészi ambíciói, mindenesetre jobban megválogathatná az esetleges feltűnéseit és cameóit is.
Úgy tűnik azonban, hogy jóval tehetségesebb rendezőként… Már 2008 óta, vagyis 19 éves korától fogva ő maga rendezte a videóklipjei nagy részét, olyanokat, mint az I’m Only Me When I’m with You, a The Best Day, a Mine, a You Need to Calm Down, a Lover, az All Too Well, az Anti-Hero, a Karma vagy az I Can Do It with a Broken Heart.
Sőt, az All Too Wellhez rendezett egy 15 perces rövidfilmet is Sadie Sink (Stranger Things) és Dylan O’Brien (Az Útvesztő-filmek) főszereplésével, amiért odaáig volt a szakma is, kapott érte egy csomó díjat, és egy ideig úgy tűnt, Oscar-jelölést is érdemelhet érte (végül nem kapott).
Rövid szerelmek
Taylor Swift december 13-án töltötte be a 35. életévét, eddig még azonban sosem volt férjnél, és gyermeke sem született. Pasiügyekből azonban kijutott neki bőven, egy időben csak úgy falta a celebeket. Olyan szerelmei voltak eddig, mint például Joe Jonas (2008-ban), Taylor Lautner (2009-ben), a zenész John Mayer (2009-től 2010-ig), Jake Gyllenhaal (2010-től 2011-ig), Harry Styles (2012-től 2014-ig), a Kennedy-klán egyik tagja, Robert F. Kennedy szenátor unokája, Conor Kennedy (2012-ben), az énekes Tom Odell (2013-ban), a DJ Calvin Harris (2015-től 2016-ig), vagy maga Loki, vagyis Tom Hiddleston (2016-ban).
Ahogy látható, ezek mind rövid kapcsolatok voltak, maximum egy-két évig tartottak. Az első nagy, hosszú távú szerelem így csak 2016-ban, Taylor 27 éves korában érkezett az életébe, ekkor jött össze ugyanis a színész Joe Alwynnel (Billy Lynn hosszú, félidei sétája, A kedvenc, Eltörölt fiú, Két királynő, Az utolsó szerelmes levél, A kegyelem fajtái, A brutalista), akivel hét éven át egy párt alkottak. Arról voltak híresek, hogy nagyjából semmit nem lehetett róluk tudni. Teljes titokban, a kamerák kereszttüzétől távol próbálták megélni a kapcsolatukat, és nem nagyon jelentek meg együtt hivatalos eseményeken sem, maximum paparazzifotók készültek róluk. A szerelmük végül 2023-ban ért véget.
Taylor még ebben az évben kavart egy rövid ideig az angol énekes-dalszerző Matt Healyvel, majd szintén 2023-ban szeretett bele a vele épp egyidős amerikaifutball-játékos Travis Kelce-be (kb. két hónap van köztük).
Miután tavaly júliusban a Kansas City Chiefs játékosa részt vett a The Eras Touron, bevallotta, hogy szeretett volna Swiftnek adni egy barátságkarkötőt, amin rajta volt a telefonszáma, de végül nem volt rá lehetősége. Ezután elhívta Swiftet egy meccsére, azt üzente neki, hogy valamikor a jövőben nézze meg őt játszani. Pár hónappal később, szeptemberben aztán kiszúrták Taylort egy Chiefs-meccsen, méghozzá Kelce családi lakosztályában, ahogy az édesanyja, Donna Kelce mellett szurkolt. A Chiefs győzelme után ők ketten együtt távoztak a meccsről egy kabrióban, azóta pedig már hivatalos a szerelmük, ami immár több mint egy éve tart.
S hogy mit tartogat még a jövő Taylor Swiftnek? Nos, a határ a csillagos ég… Vagy azt már elérte?
Taylor Alison Swift 1989. december 13-án született a pennsylvaniai Readingben, de ő és az öccse, Austin Wyomissingben (szintén Pennsylvaniában), egy karácsonyfafarmon nőttek fel a szüleikkel: az apjuk, Scott Kingsley Swift a Merrill Lynch tőzsdeügynökeként, édesanyjuk, Andrea Gardner Finlay pedig befektetési alapok marketingvezetőjeként dolgozott. Vagyis a showbiznisznek se híre, se hamva. Illetve mégis, mivel Taylor anyai nagyanyja operaénekesnő volt Szingapúrban és Puerto Ricóban, s olyan darabokban lépett fel, mint A sevillai borbély, Az eladott menyasszony, vagy a West Side Story című musical.
Swift már fiatalkorában is a countryzenéért volt oda. „Olyan legendákat hallgattam, mint Dolly és Patsy Cline, vagyis olyan nőket, akik a countryzene esszenciáját jelentették” – nyilatkozta egyszer.
A gyermekverseket is szerette, olyan szerzőket, mint pl. Shel Silverstein és Dr. Seuss, majd észrevette, hogy a rímek hajlamosak megragadni a fejében. Az általános iskola negyedik osztályában megnyert egy országos versmondó versenyt az Egy szörny a szekrényemben című saját versével. Később egy helyi gyermekszínjátszó csoport tagjaként megkapta Sandy szerepét a Grease-ben, és észrevette, hogy a saját dala eléggé countrys hangzású. Ezt annak jeleként értékelte, hogy a countryzene lesz az ő útja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péter Bence bebizonyította, hogy a világ legjobb billentyűsei és zongoristái is megirigyelhetnék különleges előadását
A hatalmas rajongói táborral rendelkező, világhírű fiatal magyar zongoraművész-zeneszerző elszakadva a megszokott technikától, hangszeréből olyan hangokat is tud varázsolni, amiket előtte még nem hallottunk másoktól.
Zeneszerzés, teltházas aréna koncert, Guiness-rekord. Ez egy amerikai szupersztár életrajzában is jól mutatna, de most egy magyar előadóról beszélünk. Egy fiatal srácról, aki pofátlanul hozzá mer nyúlni a klasszikus pop-slágerekhez, és nagyon jól teszi.
Nem volt kérdés, hogy Péter Bence mekkora karriert fut majd be. Kétféle út állt előtte. Dönthetett afelett, hogy a haknizást és szórakoztatást választja, vagy alkot és a művészetet helyezi előtérbe. Mindkettő irány működött volna neki, de választott. Az őszinte, kreatív önmegvalósítás és a totális szabadság vonzotta. A sallang nélküli virtuozitás, a közönség őszinte gyönyörködetése. Mindezt teljesen tudattalanul.
Egyszerre kaptuk meg az utcazenélés, a youtube videók, és az arénakoncertek hangulatát. Méghozzá lemez-minőségben. Az a helyzet, hogy van egy világsztárunk, de ridegen tartjuk. Ha az utca emberét kérdeznénk, hogy tudja-e kicsoda Péter Bence, nagy eséllyel nemleges választ kapnánk. Ennek ellenére
Budapest egyik legnagyobb koncerthelyszíne, az MVM Dome színültig telt, hogy lerója tiszteletét a zseni előtt, aki olyan technikával rendelkezik, amit a világ legjobb billentyűsei és zongoristái is megirigyelnének.
Péter Bence koncertje egyesíti a komolyzene elkötelezettjeit a popzene kedvelőivel és a rockzene szerelmeseivel. Stílustól függetlenül minden arannyá válik, amihez hozzányúl. Ez a közönség sokszínűségében is megmutatkozott, a gyerekektől a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát.
A Stainway and sons zongoragyártó cég alkalmazottai valószínűséggel elmondanak egy pár miatyánkot, amikor a bérlők neve közt felbukkan Péter Bence. Érthető, hiszen a fiatal művész nem csak a megszokott módon használja a hangszert, hanem a húrjait pengeti, rugdossa és dobol a tetején. Tulajdonképpen egyszemélyes zenekarként működik.
A koncert előtt volt alkalmunk beszélgetni a „világ leggyorsabb zongoristájával”, aki elmondta, hogy a populáris slágereket klasszikus köntösbe öltözteti, ugyanis a klasszikusokat nem igazán lehet poposítani.
Péter Bence egy internetes videóval robbant be, amiben Michael Jackson Bad című dalának sajátos feldolgozását adja elő. Elmondta, hogy ma már szinte csak így tud eljutni egy zenész a közönséghez. A social média és az internet korában a legjobb közvetítőeszköz a videó.
VIDEÓ: Michael Jackson - Bad (Piano Cover) - Peter Bence
A Guiness rekordok könyvébe 2012-ben került be azzal, hogy egy perc alatt 765 hangot szólaltatott meg a zongorán. Ő azonban nem szereti, ha ezzel kötik össze a nevét.
„A Guiness-rekord igazából egy vicc volt, poénból készült el. Semmilyen művészi tartalma nincs, ez egy sportág, amit szerintem a gamerek még valószínűleg jobban is meg tudnának csinálni. Semmi ördöngős dolog nincs benne. A zongora mechanikáját használja ki, meg azt, hogy valaki tényleg gyorsan tud repetálni. Igazából semmi sincs benne, amire büszkének kéne lenni, ez csak egy gag.”
Bár Magyarországon ritkán láthatjuk fellépni, külföldön rengeteg koncertje van. Éppen ezért különleges alkalom számára, amikor hazai pályán játszhat.
„Különösen jó érzés, hogy Magyarországon ilyen szuper helyszínen és ennyi ember előtt felléphetek. Ezt a műsort a világon sokfelé többször is látták, valahol már háromszor-négyszer és tudom, hogy Magyarország sokáig várt erre. Tavaly volt az első ilyen koncert, de azóta igazából itthon is egész aktívan jelen vagyunk, úgyhogy remélem, hogy ennek a jövőben is hasonló folytatása lesz.”
A jövőbeli terveivel kapcsolatban elárulta, hogy nagyon szeret szimfonikus zenekarokkal dolgozni, erre hazánkban is többször volt már alkalma. Sokat komponál zongorára és szimfonikus zenekarra és bízik benne, hogy ezzel egyszer eljut oda, hogy filmekhez írhasson zenét. Azt, hogy zongorázik, a csillagok állásának tudja be, igazán, mint zeneszerző érzi jól magát.
Végezetül azt is elárulta, hogy hogyan tud két lábbal a földön maradni és a dolgaira koncentrálni a sztárság helyett.
„Nálam a büszkeség kicsit negatív érzés. Nyilván büszkének kell lenni arra, amit az ember elért, de nem szeretem magam ezekkel a cukorkákkal etetni, mert az táplálja az egót. Inkább csak csinálom a dolgomat és remélem, hogy amit csinálok az a jó út és, hogy az embereknek tetszeni fog. Éppen ezért nem szoktam sem visszamenőleg, sem a jelenben elmélkedni ezeken.”
Képgaléria: Ilyen volt a koncert (Kattints a fotóra a többi képért)
A decemberi budapesti koncertjén két újdonságot is kitaláltak menedzserével, Zöld Szabolccsal: egy mobilos applikáció segítségével különleges fényjátokot varázsoltak a nézőtérre, a közönség közreműködésével. Majd jött az, amitől leesett az álla mindenkinek: Bence a színpadról leszaladva eltűnt, de csak azért, hogy a küzdőtéren egy guruló zongorán játszva bukkanjon fel. Így miközben ő zongorázott, a nézők karnyújtásnyira élvezhették a produkciót. A menedzser előtte elárulta nekünk, hogy ilyen "guruló zongorázást" még nem vállalt be más művész, így tekinthetjük ezt akár világpremiernek is.
Van olyan videója, ami már 62 milliós nézettségnél tart:
VIDEÓ: Despacito (Piano Cover) - Peter Bence
És egy különleges érdekesség:
Még 2013-ban, a missouri egyetem neurológusa, Jacob Jolij különböző kritériumok alapján, több ezer önkéntes segítségével tudományosan kiszámította, hogy melyik a világ legboldogabb dala. A nyertes a Queen Don’t Stop Me Now című slágere lett. Ezt a dalt dolgozta át zongorára Péter Bence, az eredmény pedig lehengerlő. A magyar virtuóz egyébként ugyanúgy szeptember 5-én született, mint a legendás Queen egykori frontembere, Freddie Mercury.
VIDEÓ: Queen - Don't Stop Me Now - Piano Cover - Peter Bence
A koncert előtt beszélgettünk Horváth Rolanddal is, aki a koncert szervezésével kapcsolatban elmondta, hogy a jegyértékesítés meg az előkészítés nagyjából 6-12 hónapos periódust szokott felölelni, viszont, ha megszereznek egy olyan előadót, akiről tudják, hogy egy nap alatt el tudja adni a jegyeket, akkor akár egy hónappal a koncert előtt is kijöhetnének az eseménnyel. Jelen esetben, mivel idősebb közönségről is szó volt, korábban el kellett kezdeni a marketingkampányt. Azt is elárulta, hogy választják ki az előadókat, akiket elhoznak Magyarországra: „Én Péter Bencét az első videója óta imádom. 2016 óta könyörgök a menedzserének, hogy dolgozzunk együtt, és sikerült tavaly a Szabolccsal leülni és meggyőzni, hogy mi legyünk a promóterei a prágai és a budapesti koncertnek. Nagyon örülünk, hogy velünk dolgoznak.”
Horváth Roland, a Koncertpromo tulajdonosa saját kedvenceit hozza el hazánkba, bízva abban, hogy a közízlést is eltalálja. A dupla André Rieukoncert mellett számtalan programmal készülnek a továbbiakban. „Én döntöm el, hogy mit szeretnék csinálni és miben érzek potenciált. Most nagyon-nagyon sok mindennel jöttünk ki. Ebben a hónapban négy Il Volo-tindítunk Európában, egy Ludovico Einaudit Budapesten, három Szex és New York-ot, Candice Bushnellel, a Szex és New York írónőjével lesz egy One Woman show-nk az Erkel Színházban, ahol a Szex és New York real és nem real sztorijait is el fogja mondani, azaz, hogy mi igaz, és mi nem. Emellett egy illuzionista show-t,a Louis de Matos: Impossible Live-ot fogjuk szervezni májusban Budapesten és Prágában. Jelenleg 16 koncertünkre zajlik az értékesítés és néhány bejelentéssel is készülünk.”
Péter Bence
A zenész 1991. szeptember 5-én született egy pedagógus családba. Debrecen után Hajdúböszörménybe költöztek. Zenei tehetsége kora kisgyermek korában megmutatkozott. Alig másfél évesen már lepötyögte egy rajzfilm zenéjét a nagymama zongoráján. Négyévesen vették fel a debreceni zeneiskola előkészítőjébe. Gyerekként a klasszikuszene, Mozart, Chopin lett a kedvence. Hétévesen komponálta első saját darabját.
Tizenhárom éves volt, mikor megjelt első CD-je. A debütáló albumát 2004-ben adták ki Green Music címmel. Ekkor már versenyen is indult, és elnyerte a Ferenczy György Nemzetközi Zongora Verseny harmadik díját. 2006-tól a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán tanult, miközben a Békéscsabai Országos Zongoraverseny döntőse lett.
Rajongott a filmzenéért is, nagy kedvence John Williams volt, elmondása szerint az ő zenéje inspirálta arra, hogy filmzenék komponálásával is foglalkozzon. 2008-ban adták ki a Nightfall című nagylemezét. 2009-ben a Cserhát Művészkör országos pályázatán első helyezést ért el, és a My Great Film zenei pályázatán is első díjas lett.
A bostoni Berklee College of Music-ban, a világ egyik legnagyobb kortárs zeneművészetet oktató egyetemén szeretett volna tanulni. 2010-ben a felvételi vizsgán Bartók Béla darabja mellett saját szerzeményeit is előadta. Első meghallgatása után is felvették. Tanárai az akadémián kimagasló tehetségnek tartották. Előforult, hogy egyik tanára, miután meghallgatta Bence szerzeményét, közölte vele, hogy nem tud már neki mit tanítani. Egyik nagy vágya volt, hogy John Williamsszel találkozhasson, ami végül megvalósult.
Az egyetemen három szemeszter alatt, hat szemeszter anyagából vizsgázott le. Végül haza kellett jönnie, mert nem volt már több pénzük a kinti tanulás finanszírozásához.
Tervei szerint 2015-ben visszament volna az egyetemre. Ám egy sikeres feldolgozás megváltoztatta az életét. Michael Jackson Bad című számára elkészített egy zongorafeldolgozást, ez kiment a YouTube-ra és hatalmas sikere lett. Több mint 10 millióan látták, és egy pillanat alatt világhírnevet szerzett, és azóta bejárta a világot, a legnagyobb koncerttermekben ad teltházas koncerteket. Magyarországon élőben először 2023-ban láthatta őt a közönség.
Zeneszerzés, teltházas aréna koncert, Guiness-rekord. Ez egy amerikai szupersztár életrajzában is jól mutatna, de most egy magyar előadóról beszélünk. Egy fiatal srácról, aki pofátlanul hozzá mer nyúlni a klasszikus pop-slágerekhez, és nagyon jól teszi.
Nem volt kérdés, hogy Péter Bence mekkora karriert fut majd be. Kétféle út állt előtte. Dönthetett afelett, hogy a haknizást és szórakoztatást választja, vagy alkot és a művészetet helyezi előtérbe. Mindkettő irány működött volna neki, de választott. Az őszinte, kreatív önmegvalósítás és a totális szabadság vonzotta. A sallang nélküli virtuozitás, a közönség őszinte gyönyörködetése. Mindezt teljesen tudattalanul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
