KULT
A Rovatból

Tényleg magánrepülőt lopott és stylistért hisztizett a börtönben – ez az igazság a Netflix ál-örökösnőjéről

Amikor a valóság durvább, mint a képzelet. Utánajártunk, mi igaz és mi a fikció Az örökösnő álarca mögött című sorozatban.


"Ő mindent megtestesít, ami ma rossz Amerikában" – állítja kíméletlenül a magát örökösnőnek kiadó Anna Delvey-ről a Netflix sikeres sorozatában az ügyésznő. Az Inventing Anna, azaz Az örökösnő álarca mögött című miniszéria Anna Delvey, vagyis valódi nevén Anna Sorokin ámokfutását mutatja be New Yorkban, 2016-2017-ben, amikor Delvey ál-identitással csikart ki pénzt emberekből, bankokból, hogy csalással érje el a nagyratörő álmait. A sorozat valamennyi epizódja ezzel a mondattal indul:

„Ez a történet teljes egészében igaz. Kivéve a kitalált részeket.” Ez az irónia Sorokin személyére is utal, hiszen ő is folyamatosan hazudott magáról, hogy feljebb juthasson,

majd börtönben kössön ki. Lássuk, mi igaz a sorozatban, és mi kitalált.

Tényleg többnek tartja magát másoknál

Ikon vagyok, jelenti ki a sorozat első másodperceiben Sorokin. „Ha valakire nagy hatással van egy száz dolláros csekk, nem tudom, mit mondjak neki...” - felelte flegmán a való életbenm egy 60 minutes interjúban, amikor a műsorvezető azt kérdezte tőle, azért osztogatta-e lebukása előtt a százdolláros jattokat a hotelekben, hogy elhiggyék róla, ahol ennyi a borravaló, ott hatalmas a vagyon is. Csak éppen nem az ő pénze volt, ami szintén igaz. Ez nem az egyetlen olyan megnyilvánulása a kamu-örökösnőnek, amivel feljebb helyezi önmagát az általa pórnépnek tartott átlagembertől.

Tényleg komolyan megtervezte az alapítványát

Az ADF, azaz az Anna Delvey Foundation tényleg létezett, legalábbis névleg. Sorokin remek bemutatkozó brosúrát is összeállított arról, miként képzelte el a New York-i elit műélvező luxus létesítményét, a kultúra általa fémjelzett VIP-központját, ami álom maradt. Az alapítvány székhelye valóban a sorozatban ábrázolt legendás New York-i épület lett volna, ahol a művészvilág és a biznisz-univerzum krémje gyűlhetett volna össze, hogy műalkotást és még több pénzt áldozzon Anna oltárán. Delvey tényleg séfekkel, befektetőkkel és tervező mérnökökkel tárgyalt víziója valóra váltásáért, akárcsak a sorozatban.

Valóban megtörtént a marokkói incidens

2017-ben Anna összebarátkozott leghosszabb ideig megtartott szállásán, egy luxushotelben egy magas beosztású alkalmazott lánnyal, akit, akárcsak a szériában, menő spa-ba, drága edzésekre és exkluzív éttermekbe vitt, hogy elkápráztassa (és kihasználja). Ugyanebben az évben elhívta egy másik barátnőjét, Rachel DeLoache Williamst, a Vanity Fair photo editorát és Casey Duke-ot, a személyi edzőjét egy marokkói utazásra,

felajánlva, hogy majd mindent ő fizet. Egy éjjelre hétezer dollárba kerül a luxus resortban a szállásuk, amiről Williams úgy számolt be, hogy „fantasztikus volt - amíg az volt”. Utána rémálom.

Ez a helyszín volt a bukás elindítója: Annát sarokba szorította a hotel menedzsment, mivel nem volt nála használható hitelkártya. Williams pedig, akárcsak a sorozatban, fizetett - abban a tudatban, hogy ideiglenesen emelik le a pénzt a kártyájáról. Aztán mégsem látta viszont a 62 ezer dollárját.

A végén már minden hotelből kirúgták

Így volt ez a sorozatban is, a letartóztatása előtt még volt egy szálloda, ahol el tudott tölteni két éjszakát, de aztán onnan is kirúgták, majd gyakorlatilag hajléktalan lett és barátok kanapéin húzta meg magát éjszakára Anna. Ekkorra az átvert bankok, üzletfelek és ismerősök is kezdték felismerni, hogy egy csalóval van dolguk.

Filmszerű letartóztatás

Már az első találkozása is egészen hollywoodira sikeredett a rendőrséggel: 2017 júliusában, egy éjjel, miután fizetés nélkül próbált távozni egy flancos étteremből, lecsaptak rá a rendőrök. Ezután még folytatta áldásos tevékenységét, de csak pár hónapig. A sorozatban Sorokin a végső lebukás előtt bevonul egy luxuselvonóra, majd a barátnője egy csellel kicsalja, hogy együtt ebédeljenek, ekkor kapják el. Williamsnek a valóságban is szerepe volt a Sorokin elkapásában, gyakorlatilag ő dobta fel, mert elege lett abból, hogy a nő ilyen csúnyán átverte és megrövidítette.

Tényleg lenyúlt egy magángépet

Ez is valóan így történt, ahogy a sorozat megmutatta: egy magán-repülőtársaság tulajával Anna összefutott egy partin, fényezte magát, majd később szoros kapcsolatukra hivatkozva bevonult a reptérre a barátaival, és elindíttatott magának egy privát járatot. Arra hivatkozott, hogy jóban van a tulajjal. Minden ilyen akcióját arisztokratikus, ellentmondást nem tűrő stílusban és drága ruhákban intézte, azt az illúziót keltve, hogy valóban kőgazdag.

A tárgyalás mint divatshow

A széria legvalósághűbben a csaló bírósági ügyét ábrázolja. Akármennyire is megdöbbentő, a főszereplő stylistot kért a tárgyalási ruháihoz. Sőt, az az incidens is megesett, hogy egy reggel elégedetlen volt a ruhájával, ezért nem volt hajlandó megjelenni a bíróságon. Anna többnyire designer ruhákban feszített a vádlottak padján, ami miatt a való életben is ellenszenves volt a bírónőnek. Instagram oldalán máig vannak rajongói, akik ikonként tekintenek rá, holott azóta újra beégett: épp a lejárt vízuma miatt akarják kitoloncolni az Egyesült Államokból. Attól még próbálja fenntartani az exkluzív influenszer-imidzsét, bár jelenleg is őrizet alatt áll.

Az a bizonyos újságcikk, és az a bizonyos újságíró

A sorozatban Anna Chlumsky játssza azt a bizonyos Vivian Kentet, aki mániákusan oknyomoz a csaló nő után, majd az első komoly publikációt közli a történetéről. Alakja egy tényleges újságírónőn alapul, sőt, a sorozat alkotói is inspirálódtak a cikkéből, noha az ő története sok szempontból fikció (például a börtönben, ahol Annával találkozott, nem volt VIP-médialátogatásra lehetőség, mint a sorozatban). Ő is egy amerikai újságíró: Jessica Pressler, aki az oknyomozás korai szakaszában, akárcsak a sorozatbeli megfelelője, szintén várandós volt. 

Orosz, német és amerikai?

Anna Sorokin 1991-ben született Oroszországban. 16 évesen költözött a családjával Németországba jobb megélhetés reményében. Sorokin, ahogy a sorozatban is elhangzik, tiniként visszahúzódó volt, nehézségei voltak kezdetben a nyelvi korlátok miatt, viszont állandóan a divatmagazinokat bújta. Julia Garner színésznő a szériában egyébként remekül visszaadta Sorokin hármas akcentusát: keveredik benne a német ajkúság, az orosz gyökerek és a tévéből felszedett affektálós amerikai akcentus is. Garner egyébként maga is találkozott Sorokinnal a börtönben, és a pszichopata báj hathatott, ugyanis a színésznő szerint Anna elbűvölő, vicces és nagyon érdekes ember (utóbbiban egészen biztosak vagyunk), és Garner akcentusával is elégedett volt, amire a színésznő külön büszke.

Nem Delvey

Anna a lehetséges üzleti partnereinek, akárcsak a szériában, azt hazudta, hogy a Delvey édesanyja eredeti családi neve. Ez nem így van. Egy későbbi interjúban nevetve ennyit válaszolt a kérdésre, honnan szedte a vezetéknevet: "Csak úgy eszembe jutott."

Több százezres csalás

Valóban: Delvey 275 ezer dollár értékben lopott meg hamis identitással bankokat, hoteleket és barátokat. Folyamatosan hamis csekkeket állított ki, hogy fenntartsa luxuséletmódját és természetesen az Instagramon rögzítse menő körülményeit. Tényleg egészen pontosan az utolsó pillanatig hazudott. Azóta írt cikket az Insidernek, azt is megpromózta az Instáján, februárban pedig már a Netflix-sorozatot reklámozta a közösségi oldalán. Azt a szériát, ami bemutatja, hogy vert át és lopott meg mindenkit, akivel kapcsolatba került.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Lehet, hogy egy vagyon hever a polcodon: 16 millió forintot is fizetnek egyetlen Dűne-könyvért
A popkulturális könyvsorozatok másodlagos piaca felrobbant, a gyűjtők Frank Herbert és Isaac Asimov első kiadásaira vadásznak. A filmes adaptációk miatt a kereslet az egekbe szökött.


Valami egészen fura történik a magyar könyvpiac egy szűk, de annál szenvedélyesebb szegletében: a sci-fi és fantasy rajongók mostanra már nemcsak rajonganak, hanem licitálnak is – méghozzá nem ritkán félmilliós összegekkel. A másodlagos piacon ugyanis elszabadultak az árak, különösen a kultikus státuszba emelkedett sorozatok esetében. Dűne, Alapítvány, Gyűrűk Ura, Witcher, Neil Gaiman

ha bármelyikből megvan egy első kiadás, netán sorozatban, magyarul, jó állapotban, akkor egy kisebb vagyonon ülsz.

És ha netán nemcsak ülsz rajta, hanem el is adod, akkor szinte biztosan többet keresel vele, mint az eredeti szöveg fordítója vagy szerkesztője valaha kapott érte.

Világszinten sem más a helyzet, az elmúlt hónapok aukciós eredményei sorra döntik a sci-fi és fantasy könyvek árrekordjait, miközben a díszkiadások a másodlagos piacon többszázezres, sőt millió forintos összegekért cserélnek gazdát.

A ritkakönyv-piac szerint a zsáner végleg kitört a perifériáról és elfoglalta a gyűjtői világ közepét.

A piac átrendeződését a legnevesebb aukciósházak is megerősítik. „Az aukció eredményei egy jelentőségteljes elmozdulást tükröznek… A science fiction és a fantasy már nem mellékes kategóriák. A ritka könyvekről szóló párbeszéd középpontjában állnak” – nyilatkozta Francis Wahlgren, a Heritage Auctions ritkakönyv-részlegének igazgatója a ház decemberi árverése után.

Frank Herbert 1965-ös Dűnéjének első kiadása, eredeti, 5,95 dolláros árat feltüntető borítóval december közepén 13 125 dollárért, azaz körülbelül 4,3 millió forintért kelt el.

Egy másik, kiemelkedő állapotú példányért novemberben már 24 000 dollárt (közel 8 millió forintot) fizettek,

egy szerző által dedikált kötet pedig novemberben 48 000 dolláros, vagyis nagyjából 15,9 millió forintos leütést ért el.

Isaac Asimov legendás Alapítvány-trilógiájának első, a Gnome Press által kiadott három kötetéért novemberben 14 400 dollárt (4,7 millió forintot) adtak, míg

az Én, a Robot egy 1950-es, dedikált első kiadása 20 000 dollárért (6,6 millió forintért) talált új gazdára.

„Nagyszerű napunk volt tegnap; óriási eredményeket értünk el a modern irodalom, az amerikanisztika és az eredeti műalkotások terén. Izgatottan várjuk, mit hoz a jövő!” – mondta Chad Reingold, a Potter & Potter aukciósház ritkakönyv-igazgatója az Antiques & Auction News-nak.

De más a helyzet a magyar könyvpiacon sem. A gyűjtői láz persze nem új jelenség, de az elmúlt 2-3 évben a trend egészen vad szinteket ért el. Míg korábban egy-egy ritkább könyvért 8-10 ezer forintot is szívesen kifizettek a fanatikusok, mostanra ez az összeg a tízszeresére nőtt – sőt, bizonyos esetekben ennek a sokszorosára.

A Dűne eredeti, 1993-as, Szukits-féle kiadásáért simán elkérnek 150-200 ezer forintot, ha pedig az egész hatkötetes sorozat egyben van, szépen megőrizve, akkor 500 ezer forint fölé is mehet az ár.

Nem vicc: ugyanennyiért már el lehet hozni egy karbantartott, használt Suzuki Swiftet is.

Az Asimov-féle Alapítvány sorozat sem marad el sokkal. A régi Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadások – különösen azok, amelyeknek borítója mára afféle retró dizájnikonná vált – szintén aranyáron kelnek el.

És nem csak az állapot vagy a ritkaság számít: van, aki pusztán azért hajlandó többet fizetni, mert az adott példányban „nem törött meg a gerinc”.

A modern, limitált példányszámú díszkiadások másodlagos piaca önálló ökoszisztémává nőtt. A brit Folio Society 500 sorszámozott példányban kiadott, eredetileg 495 fontba kerülő Dűne-kötete ma a gyűjtői piactereken jellemzően 1400–1900 dollár (460–630 ezer forint) közötti áron cserél gazdát, de az Alapítvány-trilógia hasonlóan igényes kiadásaiért is rendszeresen elkérnek 200-300 dollárt. A keresletet a gyűjtői közösségekben tapintható „kimaradástól való félelem” (FOMO) is fűti. „A FOMO manapság az egekben van” – írta egy gyűjtő egy online fórumban, miután a Dűne-sorozat egyik újabb, dedikált díszkiadása perceken belül elfogyott.

A legfontosabb hajtóerő a folyamatos popkulturális láthatóság. A Dűne: Második rész tavaly tavaszi, elsöprő mozisikere – amely Észak-Amerikában 81,5 millió dolláros hétvégével nyitott – új rajongók tömegeit vezette el a könyvekhez, ezzel párhuzamosan pedig a gyűjtői étvágyat is feltüzelte.

Asimov esetében is ez a helyzet: az Apple TV+ Alapítvány-sorozatának tavaly szeptemberben berendelt negyedik évada garantálja, hogy a márka a következő években is a köztudatban marad, ami stabilan magasan tartja a könyvritkaságok iránti érdeklődést.

Egy Dűne első kiadás értékét az dönti el, hogy a Chilton kiadó 1965-ös nyomata-e, a borítón John Schoenherr eredeti grafikája látható-e, és a hátsó fülön a négy soros kiadói impresszum szerepel-e. A dedikáció, különösen, ha személyes üzenetet is tartalmaz, akár meg is duplázhatja egy kötet árát, ahogy azt a 48 000 dolláros példa is mutatja. Sorozatoknál, mint az Alapítvány-trilógia, a komplett, egységes állapotú, eredeti borítókkal rendelkező szett képviseli a csúcsot. A gyűjtők számára a hitelesített aukciósházak és a lezárt eladásokat listázó online piacterek jelentik a legbiztosabb támpontot, ahol a kínálati árak helyett a tényleges tranzakciók mutatják a piac valós mozgását.

A jelenség első ránézésre abszurd. Ezek nem középkori kódexek, hanem tömegtermékek voltak.

Csakhogy közben eltelt harminc–negyven év, a példányok elkoptak, eltűntek, költözések során kidobódtak, padlásokon rágta meg őket az egér. Az újranyomások pedig vagy elmaradtak, vagy teljesen más formában történtek meg: új fordítás, új borító, új tördelés, ami a gyűjtők szemében nem ugyanaz.

Számos klasszikus sorozatból sosem jelent meg teljes, egységes, új kiadás magyarul. A Dűnéből például van filmes borítós verzió, van díszkiadás, de egy rajongónak egyik sem pótolja az eredetit. Az Asimov-életmű is kaotikusan újrahasznosított:

egyszer az Európa, másszor a Delta Vision próbálkozik, több-kevesebb sikerrel. Így aztán marad az antikvárium, a Vatera, a Marketplace.

A streaming szolgáltatók egymás után hozzák le a nagy nevű adaptációkat. A Dűne második filmje, a Vaják Netflix-sorozat, a Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi – ezek mind új generációkat húztak be a zsánerbe. Az újoncok meg persze szeretnék „papíron is birtokolni” a világot, amit a képernyőn megkedveltek. És ha már birtokolni, akkor lehetőleg azt, amit a hardcore fanok is elismernek.

A könyv ma már státuszszimbólum
 is. A gyűjtői példány mostanra nemcsak érzelmi, hanem presztízsértéket is képvisel.

Vannak, akik vitrinben tartják, mások posztolnak vele. Az algoritmusnak pedig mindegy, hogy cipő vagy könyv – ha sokat szerepel a feedben, nő az ára.

Ez a könyvpiac legkevésbé szabályozott szegmense. Antikváriumok, privát eladók, Facebook-csoportok, online aukciós oldalak – teljes ökoszisztéma épült ki, afféle digitális börze, ahol a megbízhatóságot és az értéket nem ISBN szám, hanem közösségi reputáció dönti el.

A kereslet ráadásul egyre csak nő. Egyes eladók már befektetési célból vásárolnak fel ritkább köteteket, hogy aztán pár hónap múlva tízszeres áron visszadobják a piacra. Az sem ritka, hogy valaki „komplett Dűne-gyűjteményért” keres eladó lakást vagy épp iPhone-t.

És hogy mit csinálnak mindeközben a magyar könyvkiadók? Leginkább azt, amit az elmúlt 20 évben: széttárt karokkal figyelik, ahogy a másodlagos piac nyer.

Ahelyett, hogy újranyomnák azokat a könyveket, amelyekre kézzel fogható, fizetőképes kereslet van, inkább frissítik a borítót, vagy újrafordíttatják, sokszor teljesen szükségtelenül.

Pedig egy jó minőségű, egységes sorozatkiadás – normális tipográfiával, újratördelt szöveggel, igényes borítóval – nemcsak a gyűjtőket csalogatná vissza, de új olvasókat is be tudna vonzani. Ehelyett marad a posztmodern valóság: Dűne 1993-ból, 250 ezerért, vagy semmi.

Aki mostanában vág bele a sci-fi/fantasy gyűjtésbe, az vagy nagyon gazdag, vagy nagyon elszánt. De egy dolog biztos: egy használt könyv már rég nemcsak olvasásra való tárgy. Ez itt már nem könyvpiac. Ez relikviavadászat. És a relikviák ára – nos, az épp úgy emelkedik, mint a lakások ára. Csak gyorsabban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Váratlan fordulat: több tag is kilép a Neotonból
A rajongók még a Finálé-koncert hatása alatt voltak, amikor Lukács Andrea bejelentése hideg zuhanyként érte őket. A zenekar fiatalításra hivatkozik, de ennél többet nem árultak el.


Alig két héttel az MVM Dome-ban tartott, hatalmas sikerű Finálé elnevezésű koncert után váratlan bejelentés rázta meg a Neoton Família Sztárjai rajongótáborát. A zenekar egyik tagja, Lukács Andrea a Facebookon közölte, hogy ő és Lukács László nem folytatják a közös munkát a formációval – írta a Borsonline. A bejelentés szerint a zenekar a jövőben fiatalításra és kreatív megújulásra törekszik, amelyben ők már nem vesznek részt.

„Ezzel a Neoton korszakot részünkről lezártnak tekintjük”

– fogalmazott Andrea a közösségi oldalán.

A hír azért is érte sokként a közönséget, mert a január 10-i, MVM Dome-beli eseményt a szervezők és a zenekar is az eddigi legnagyobb Neoton-produkciónak harangozták be. A közel háromórás, karrierösszegző koncerten az összes nagy sláger elhangzott, a látványos fény- és hangtechnika, valamint az estére készített videók pedig lenyűgözték a közönséget. Az este különlegessége volt, hogy a koncert mellé egy pop-up tárlat is társult, ahol a rajongók eredeti dalszövegeket és hangszereket láthattak, Pásztor László pedig húsz év után ismét színpadra lépett a csapattal.

A Neoton Família Sztárjai a Finálé-koncerten Csepregi Éva, Végvári Ádám, Baracs János ‘Öcsi’, Lukács Andrea, Lukács László és Heatlie Dávid felállásában lépett színpadra. A döntés hátteréről és a zenekar további terveiről egyelőre nem árultak el részleteket, így az is nyitott kérdés, hogy a jövőben kikkel egészül ki a formáció, és a „fiatalítás” pontosan mit jelent a gyakorlatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A költő, aki meghódította Hollywoodot: Röhrig Géza a Saul fia után Timothée Chalamet oldalán játszik az Oscar-esélyes filmben
Josh Safdie Marty Supreme című sportdrámájában a magyar színész Kletzki Bélát, egy fiktív bajnokot játszik. Alakításának kulcsjelenete egy valós holokauszttörténeten alapul, amely a film morális súlypontját adja.


Tíz évvel azután, hogy egy addig szinte ismeretlen magyar költő beleégett a világ mozinézőinek emlékezetébe, Röhrig Géza ismét egy Oscar-esélyes produkcióban tér vissza, ezúttal Hollywood legfelsőbb ligájában.

A csütörtökön bejelentett Oscar-jelölésekkel immár hivatalos: Josh Safdie Marty Supreme című filmje, amelyben Röhrig is kulcsszerepet játszik, kilenc kategóriában versenyez a díjért, a főszereplő Timothée Chalamet pedig a friss Golden Globe-győzelme után a legjobb férfi főszereplőnek járó szoborra is esélyes.

A film alig két hét múlva, február 5-én a magyar mozikba is megérkezik.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by A24 (@a24)

Az 1950-es évek Amerikájában játszódó, az asztalitenisz versenyszerű és alvilági bugyraiba kalauzoló sportdráma Josh Safdie első önálló rendezése, miután a Csiszolatlan gyémántot még testvérével, Bennyvel közösen jegyezte.

A produkció mögött az a független filmes műhely, az A24 áll,

amely az elmúlt években a legizgalmasabb és leginkább díjazott filmeket szállította Hollywoodnak. A film világpremierjét tavaly októberben, a New York-i Filmfesztiválon tartották egy meglepetésszerű, titkos vetítés keretében, az amerikai mozikba pedig a díjszezonra időzítve, karácsonykor került.

Röhrig Géza a filmben Kletzki Bélát, egy fiktív, holokauszttúlélő magyar pingpong bajnokot alakít, akinek karakterét a valós lengyel klasszis, Alojzy Ehrlich élettörténetének egy-egy epizódja ihlette.

Bár a film fókusza Chalamet feltörekvő, mániákus karakterén van, Kletzki figurája adja a történet morális és történelmi mélységét.

Az egyik jelenetben Kletzki egy auschwitzi emlékét idézi fel, amely valós eseményen alapul. „Többet tanultam a holokausztról abból a kis történetből, mint néhány olyan filmből, ami csak a holokausztról szól” – nyilatkozta a filmről Josh Safdie a The Guardiannek.

A Saul fiával világhírűvé vált Röhrig Géza ezzel ismét egy olyan szerepben tűnik fel, amely a 20. századi történelem legmélyebb traumáival szembesíti a nézőt.

A film sztárparádéja lenyűgöző: Chalamet mellett feltűnik Gwyneth Paltrow, Odessa A’zion és Fran Drescher is.

A főszereplő elkötelezettségét mutatja, hogy már 2018 óta, évekig titokban készült a szerepre,

forgatási helyszínein – Londonban, Budapesten és Jordániában is – folyamatosan pingpongasztal állt a rendelkezésére.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by A24 (@a24)

„Lélekben ez az a szerep, amihez a legközelebb állok. Ez voltam, mielőtt karrierem lett volna” – mondta Chalamet a People magazinnak. A produkció 60-70 millió dolláros (kb. 19,8-23,1 milliárd forintos) költségvetésből készült, és eddig közel 100 millió dolláros (kb. 32,9 milliárd forintos) globális bevételt termelt.

A magyar nézők február 5-től láthatják az alkotást, de a Mazsihisz szervezésében már január 29-én tartanak egy premier előtti vetítést a budapesti Westendben. Röhrig Géza a film decemberi, New York-i díszbemutatóján is feltűnt a vörös szőnyegen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Az első pillanatban egymásba szerettünk” – Nagy-Kálózy Eszter 60 évesen árulta el, hogyan kezdődött minden Rudolf Péterrel
A színészházaspár 1990 óta alkot egy párt, kapcsolatuk a szakmai életükre is nagy hatással van. Közös előadásuk, az *És Rómeó és Júlia* több mint két évtizede van műsoron országszerte.


Január 25-én, vasárnap a magyar színház- és filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja, Nagy-Kálózy Eszter betöltötte a 60. életévét. Az évforduló nem a nosztalgiáról szól: a színművész egy friss, tavaly decemberi premierrel, a Vígszínház Házi Színpadán futó Könnyűvel indul című darabbal ünnepli a jelent.

A Gyöngyösön született művész útja a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1988-tól a szakma legfontosabb műhelyein keresztül vezetett. A Madách Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház után Budapest meghatározó társulataiban – a Radnóti, a Művész, majd a Thália Színházban és az Új Színházban – formálta a drámairodalom nagy női szerepeit. Később a Nemzeti Színház, majd a Centrál Színház tagja volt, 2021 óta pedig a Vígszínház társulatát erősíti. Szakmai elismerései között szerepel a Jászai Mari-díj (1992), a Kiváló művész cím (2014) és a Kossuth-díj (2017).

„Abból a színházból, amelyik nem előrefelé megy, nem keres új utakat, múzeum lesz”

– fogalmazta meg a Mandinernek adott interjúban. Ez a hitvallás vezeti, amikor fiatal alkotókkal dolgozik vagy formabontó előadásokban vállal szerepet.

A 2001-es Hamvadó cigarettavég című film főszerepe után Karády Katalin alakja és dalai végigkísérték a pályáját, amely 2024 januárjában egy önálló estben, a Ne kérdezd, ki voltam? című produkcióban csúcsosodott ki. „Bár Karády lemezei évtizedekig nem jelenhettek meg, a nevét, ahogyan a dalait is, vitték tovább a következő nemzedékek. Amikor a hetvenes években újra kiadták a lemezeket, az apukám, aki nagyon szerette őt, az egyiket megkapta karácsonyra.

Együtt hallgattuk, és a mai napig emlékszem arra a pillanatra, amikor, hiába voltam tízéves kamasz, engem is elbűvölt; a hangja, a kék szeme, a szépsége, a nőiessége. Dúdolgattam a dalait, a tükörben nézegettem magam, hátha hasonlítok hozzá.”

– emlékezett vissza.

A tavaly decemberben bemutatott Könnyűvel indul című darabban egy nagymamát alakít, aki unokáját hordja ki a lánya helyett. Pass Andrea darabja a születés és az anyaság kérdéseit feszegeti, az RTL Fókusz című műsorában pedig a színésznő elárulta, a téma személyesen is érinti, mert annak idején neki is „nehezen jött a baba”.

Férjével és alkotótársával, Rudolf Péterrel 1990 óta alkotnak egy párt.

„Nem munka közben találkoztunk - egy közös ismerősünk mutatott be bennünket egymásnak. Az első pillanatban egymásba szerettünk. Én biztosan”

– mondta megismerkedésükről. A közös munkáról pedig így vallott: „…engem inspirál a Péterrel való munka.” Kétszemélyes előadásuk, az És Rómeó és Júlia több mint két évtizede van műsoron.

Filmes munkái között szerepel az Eszter hagyatéka, a nemzetközi sikert aratott 1945 és a Vándorszínészek. A színpadon túli világban is szerepet vállal, a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány jószolgálati nagykövete. A kis betegekről így fogalmaz: „Gyönyörű, megható és magától értetődő, hogy onnantól fogva minden miattuk és értük történik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk