KULT
A Rovatból

Születésnap: Csukás István

Nincs olyan gyerek, vagy volt-gyerek, aki nem ismerné Csukás István és teremtményei nevét.

Link másolása

Nincs olyan gyerek, vagy volt-gyerek, aki nem ismerné Csukás István és teremtményei nevét. Mirr-Murr, Süsü, Bagaméri, Pom-Pom, a Nagy Ho-ho-ho-horgász, Radírpók és társai benépesítették a gyerekszobákat, beköltöztek a polcokra, kiköszöntek a tévékből, újra, meg újra előbújtak a lejátszókból. A Csukás-figurák kedves humorral sugározzák az életörömöt, és talán ez teszi őket annyira szerethetővé.

Egy hazai felmérés szerint a mai diákok háromnegyede olvasta Csukás István valamelyik könyvét. Ő az egyik legnépszerűbb kortárs író.

Pom-pom

Számos figurája már felnőttkorúvá lett. Pom-Pom például idén 33 éves. A mese egyik kulcsfigurája Gombóc Artúr az író bevallása szerint kicsit önéletrajzú ihletésű, hiszen ő is állandóan fogyókúrázik, miközben legszívesebben csokit enne. Picur nevét a könyvet illusztráló Sajdik Ferenc egyik rokonától vették. A két művész szeretett együtt dolgozni. Amint a figurák megszülettek Csukás fejében, szinte azonnal képpé váltak Sajdik keze nyomán.

A rajzfilmek ötlete is közös volt, hiszen mindketten dolgoztak az akkori rajzfilmstúdiónak. Tervük tetszett a vezetőségnek, azonnal megrendeltek egy egész sorozatot tőlük. A két alkotó saját bevallása szerint tobzódott a munkában, nagy élvezettel készítették az egyes epizódokat. Nem volt lehetetlen, a legfurább szereplők is élővé váltak.

Keménykalap és krumpliorr:

És vajon tudjátok, hogy Bagaméri nevét is egy élő személyről kapta? A Keménykalap és krumpliorr kiérdemesült artistája, elátkozott fagylaltosa egy kisújszállási cukrászüzlet tulajdonosáról kapta a nevét. A család azóta is nagyon büszke rá, hogy egy ország ismerte meg őket ily módon.

Emlékeztek rá, hogy a mesében mi a keresztneve Bagamérinek? (ha nem, megsúgjuk: Jácint)

Mirr-Murr:

Mirr-Murr kezdetben mesekönyv hős volt, de a filmek olyan sikeresek lettek, hogy az újabb kalandok már a tévé részére íródtak. A rendező Foky Ottó tervezte a figurákat, sőt az egyes jeleneteket is előjátszotta. Biztos mókás látvány lehetett, amikor minden egyes mozdulatot kockánként végigcsinált, majd megjegyezve a mozdulatokat, beállította a figurákat. Aprólékos munka volt, de nagy siker lett.

Süsü a sárkány

Süsü, a sárkány születése is érdekes volt. Olyan mesét akartak az alkotók, amiben a sárkány nem félelmet kelt, hanem kedves, kicsit kétbalkezes, vidám, szeretni való. A gyerekek, és a felnőttek is hamar megskedvelték az esetlen sárkányfiút, aki olyan népszerű lett, hogy kalandjait folytatni kellett, sőt a család is gyarapodott Süsükével, a sárkánygyerekkel.

Altató

A Kossuth díjas magyar költő, író, Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Édesapja kovácsmester volt. Gyermekéveit egy gépekkel teli kovács- és kerékgyártó portán, egy nádtetős vályogházban élte. Később a műhelyt elvették apjától, aki nagyobb építkezéseken dolgozott azután. A család nehezen élt, öccse is ipari tanuló lett.

Az elemi iskolát sikeresen elvégezte. Szerette a zenét, így mikor egy zenetanár továbbtanulásra biztatta, jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművész ambíciókkal indult. Vágyait édesanyja is támogatta, de a gyerek Csukásnak sem volt ellenére, hogy elszakadjon az elszegényedett környezetből.

A zeneiskolában ugyan jól érezte magát, élvezte a közös muzsikálásokat, fellépéseket, de később mégis fellázadt a zene ellen. Az érettségi után felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, ő mégis a jogi egyetemet választotta. Ám egy idő után inkább átment a bölcsészkarra, de végül bölcsész tanulmányait sem fejezte be, 1957-ben otthagyta a diákéletet.

Nagy Ho-ho-ho-horgász

Inkább a Hungária Kávéházba járt, és írással foglalkozott. Megjelentek első versei, így végül írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé

A Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. 1978-tól 1985-ig főszerkesztőként dolgozott a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tagja volt az Új Idő című lapnak. Azóta szabadfoglalkozású író. Az ifjúsági könyvkiadás mellett szerkesztőként is dolgozott gyermeklapoknál. Kormos Istvánnal együtt alapító szerkesztője volt a Kincskeresőnek, és a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának elnökeként is dolgozott, majd a Piros Pont című lap főszerkesztője volt.

Ágacska:

Sün Balázs

Csukás István verseskötetei mellett egyre sűrűbben jelentek meg gyermekeknek szóló regényei, mesekönyvei, verses meséi. Közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön.

Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

Számos díjat kapott, de mint mondta legbüszkébb arra, hogy egy iskolát róla neveztek el Teskándon.

Ha szereted Csukás István meséit, nyomj egy lájkot! :)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: