Szorongunk: tízből egy magyar nem számít rá, hogy kapni fog nyugdíjat
A nyugdíjjal kapcsolatos elvárásainkról, félelmeinkről, elképzeléseinkről, a 18-59 éves lakosság körében készített felmérést a Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft - írja a 24.hu.
A vizsgálat eredményeit bemutató eseményre eljött többek között Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, társadalomkutató, illetve Jakupcsek Gabriella és Geszti Péter is.
A felmérés legfőbb eredményei szerint tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra, 100 ezer forinttal kevesebb állami nyugdíjat várunk, mint amennyi az utolsó fizetésünk volt, és az alanyok 71%-a úgy gondolja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetésre.
A magyarok kétharmada igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során.
Mindezek miatt a magyaroknak mindössze 27%-a várja nyugdíjas éveit, habár korosztályokra bontva azért másféle összkép jött létre: a 29 év alattiaknak mindössze 15%-a, de az 50-es éveikben járóknak 48%-a, tehát csaknem a fele jó érzéssel gondol a majdani nyugdíjas időszakára. Szvetelszky Zsuzsa szerint ennek az az oka, hogy a "mai fiatalok" a passzivitást, a kiszolgáltatottságot és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiányát párosítják a nyugdíjba vonulással. A szociálpszichológus azt is állítja: ez a generáció ki is fogja építeni a "saját" nyugdíjas imidzsét, amiben nagy szerepe lesz az aktív életmódnak és az anyagi függetlenségnek.
A megkérdezetteknek csupán 6%-a számít arra, hogy 200 ezer forintos, vagy e fölötti nyugdíjat kap majd. Átlagosan 198 600 forintot tartanának ideális juttatásnak visszavonulásuk után.
Nem alaptalan a magyarok hozzáállása, a demográfiai folyamatok következményeként ugyanis a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadukra csökkenhetnek - mondták el a vizsgálat készítői az értékelésen.
A válaszolók 80-90%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveiben több időt tölt majd a családjával, szabadidejükben pedig tévézni és olvasni fognak. Az utazást azonban már csak a válaszolók 46%-a tartja valószínűnek, és mindössze 55-56% számít arra, hogy színházba vagy fürdőbe is eljut.
Érthető módon az emberek háromnegyede félelmet és szorongást érez jövőbeli nyugdíjas életével kapcsolatban, ami természetesen a várható pénzhiányból ered. Geszti Péternek erre az volt a megjegyzése:
A legalacsonyabb nyugdíjra a jelenlegi állás szerint a kedvezményes adózási formában dolgozó emberek - például a katások - , a közmunkások, illetve a minimálbérre, vagy még arra sem bejelentett dolgozók számíthatnak. De azok is veszélyben vannak, akik jól keresnek, de semmit nem tesznek félre - mondta a 24.hu kérdésére Halasi Melinda, a kutatást végző cég igazgatója.
Ezzel kapcsolatban szembetűnő is az adat, mely szerint már 23%-unk rutinból takarít meg, éppen a nyugdíjas korunkban várható fenyegetettség miatt. A kutatás elvégzői szerint tehát a borús kilátások miatt egyre inkább beépítjük a gondolkodásunkba az előrelátó és takarékoskodó hozzáállást.
