Szörnybaba, összeálló testrészek, kettéharapott férj! – Tim Burton visszatért, a Beetlejuice Beetlejuice egy csodás éjfekete horrorparádé
Michael Keaton hetvenpluszosan is felszabadultan ökörködik ebben a haláli, hullás retróőrületben. Amiben veri az elődjét, az az éjfekete, morbid humora és a csodásan timburtonös ötletei.
Tim Burton még a fekete szárnyait próbálgatta, amikor megrendezte második nagyfilmjét, az 1988-as Beetlejuice: Kísértethistóriát. Előtte Pee Wee Herman mozifilmes megpróbáltatásai (Pee Wee nagy kalandja) árválkodott csupán az egész estés filmográfiájában, szóval igazából azt a bizonyos Tim Burton-féle goth-esszenciát először a Beetlejuice-ban kapta meg a közönség.
Rendezőnk aztán sztárkarriert csinált, gyorsan ismert lett olyan, egyedi stílusjegyeit magán hordozó filmjeivel, mint a Batman: A denevérember, az Ollókezű Edward, a Batman visszatér, az Ed Wood, a Támad a Mars!, vagy Az Álmosvölgy legendája.
S bár az ezredforduló után is voltak olyan, kiváló darabjai, mint a Nagy hal, A halott menyasszony, a Sweeney Todd: A Fleet Street démoni borbélya vagy a Nagy szemek; és kasszasikerei, mint a Charlie és a csokigyár vagy az Alice Csodaországban, azért érezhető volt, hogy Burton szép lassan kezdi elveszíteni a monyóját. Az Éjsötét árnyék, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei s legkivált legutóbbi filmje, a 2019-es Disney-féle Dumbó élőszereplős feldolgozása azt mutatták, hogy Burton kezd egy kicsit beleszürkülni a hollywoodi fősodor szimpla iparosai közé.
Majd jött a Wednesday-sorozat 2022-ben, ami a Netflix egyik legnagyobb sikere lett, s hát kétségtelen, hogy az Addams Family-alapanyag egyenesen Burton után kiált, ezt ő pedig hibátlanul ki is használta. A tévéképernyős diadal aztán vélhetően új lelkesedést adhatott neki, mivel a Dumbó-féle kiégés utáni következő mozifilmjéhez visszanyúlt a pályája kezdetéhez, s úgy döntött, 36 év után folytatást kanyarít a Beetlejuice: Kísértethistóriához. A frappáns című Beetlejiuce Beetlejuice-on pedig tisztán érezhető egy fiatalkori energiáit újra beizzítani próbáló alkotó képe, aki egyúttal megmutatja, hogy még mindig megvan benne az egykori kraft.
A film létrejöttéhez persze szükség volt az eredeti színészekre is, legfőképp Michael Keatonra, akinek szintén karrierbeindító projektnek számított Beetlejuice eljátszása, noha mindössze 17 perces játékideje volt benne, ám egy annál fontosabb és emlékezetesebb szereppel.
Keaton azonban ennyi idő után is szívesen öltötte magára a fekete-fehér csíkos hacukát és az őrült professzoros zöld parókát, hogy hetvenen felül is bolondozzon egy kellemeset.
Rajta kívül pedig visszatért a másik főszereplő, a Lydia Deeetzet anno még csupán 15 évesen alakító Winona Ryder is, valamint a mostohaanyja, Delia szerepében brillírozó Catherine O’Hara. A Deetz család fejét, Charles Deetzet játszó Jeffrey Jonest nem kérték fel az újbóli feltűnésre, aki egy több mint 20 évvel ezelőtti letartóztatás és eset miatt jelenleg is szerepel a kaliforniai igazságügyi minisztérium szexuális bűnözői adatbázisában. Alec Baldwin (Adam) és Geena Davis (Barbara) pedig szimplán azért nem kaphattak szerepet, mivel az első részben szellemeket alakítottak, akik ugyebár nem öregednek…
De lássuk, kivel mi a helyzet most! Lydia Deetz (Ryder) egy okkult tévés talk show-t vezet, vagyis médiumi adottságait használja fő bevételi forrásnak. Időnként még mindig rémálmai vannak Betelgeuse-ről (Keaton). A műsora menedzsere, Rory (Justin Theroux) pedig egyben a pasija is. Delia Deetz (O'Hara), egy belvárosi művészeti galéria tulajdonosa. Megismerjük Lydia lányát, Astridot (Jenna Ortega) is, aki egy bentlakásos iskolában él, és kissé elhidegült az anyjától.
A túlvilágon pedig Beetlejuice várja a visszatérését, ám bajba kerül, amikor lélekelszívó exe, Delores (Monica Bellucci) testének darabjai összeállnak, s bosszúra szomjazik.
Rossz hírt kap azonban a Deetz család: a nagypapa, Charles egy repülőgép-szerencsétlenség utáni cápatámadásban elhalálozott, ezért összegyűlik a család a régi házban, hogy elbúcsúztassák, és túladjanak az egykori Maitland-birtokon.
Vagyis újra ugyanitt összpontosul a cselekmény, erre pedig nagy szükség volt, mivel a Beetlejuice Beetlejuice alapvetően egy imádnivaló retrómenet, több szempontból is. Egyrészt megidézi az eredeti film terepeit, szereplőit, lényeit, tárgyait és zenéjét (és persze a híres Banana Song is felcsendül ismét), másrészt Burtonék úgy döntöttek, a klasszikus filmkészítési technikákat alkalmazzák inkább, ezért az effektek túlnyomó része praktikus, ahol lehetett, stop-motiont használtak CGI helyett, maketteket építettek stb. Így a film tényleg kimaxolja a nosztalgiára éhes egykori rajongókat. Persze szerencsére nemcsak nekik kedvez. Tim Burton és forgatókönyvírói egy az első résznél jóval komplexebb, több szálon futó történetet álmodtak a vásznakra, szinte minden főbb szereplő kapott saját sztoriszálat, ráadásul ezeket sikerült is egyben tartani, és megtalálni a megfelelő arányérzéket a levezetésükhöz.
Amiben azonban a Beetlejuice Beetlejuice mindenképp veri az elődjét, az az éjfekete, morbid humora és a csodásan timburtonös ötletei.
A szellemek változatos kinézete (a haláluk oka látható rajtuk), Beetlejuice teljesen agyament túlvilági „varázslásai” és a film fent taglalt, egészen pazar látványvilága és atmoszférája le is pipálják az elődét.
Tim Burton azt nyilatkozta, hogy régen élvezett így forgatást, mint a Beetlejuice Beetlejuice-ét, s ez abszolút érezhető is rajta. A lelkesedés és a motiváltság pedig általában gyümölcsözőnek bizonyulnak… A film nagy meglepetésre kb. 110 millió dollárt termelt az Egyesült Államokban a nyitóhétvégéjén, vagyis óriási siker. Burton azt mondta egy esetleges harmadik rész kapcsán, hogy mire az elkészülne, ő már kábé 100 éves lenne, szóval nem valószínű a dolog, de mivel még csupán 66 esztendős, s látva az amerikai víkendstart számait, lehet, összejön az egy kicsit korábban is. Persze csak akkor, ha nem talál közben más szerelemprojektet magának. Amivel, láthatóan mi, nézők még mindig jól járunk.
Újabb műsorváltozást jelentett be az RTL, ami minden hétköznap esti műsort érint, és október 3-tól, csütörtöktől lép életbe, írja a SorozatWiki. Szeptember 27-én, pénteken a csatorna már módosított a műsorán: a „Házasodna a gazda” helyett a „Gyertek át!” 7. évadát sugározták, amit még nem vetítettek a tévében. Azóta kiderült, hogy péntekenként is folytatódik ez a módosított rend.
Október 3-tól, vagyis csütörtöktől kezdve a „Fókusz” továbbra is 18:55-kor indul, de 10 perccel hosszabb lesz a reklámokkal együtt.
Ezért a „Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban” második évada 19:50 helyett 20:00-kor kezdődik. Az ezt követő „Házasodna a gazda” 21:30 helyett változó időpontban, 21:35 és 21:45 között kerül képernyőre.
Október 4-től, péntekenként a „Fókusz” szintén 18:55-kor kezdődik, 10 perccel hosszabb adásidővel. Ezt követi a „Fort Boyard – Az erőd”, ami 19:50 helyett 20:00-kor kezdődik. A „Gyertek át!” 7. évada pedig 21:30 helyett 21:40-kor indul majd.
A változás nem érinti a szombati és vasárnapi műsorokat.
Bár egyik első szerepét a Francis Ford Coppola-féle 1992-es Drakulában játszotta a címszereplő egyik menyasszonyaként, az még egy kicsi szerep volt, szóval a nézők többsége csak később jegyezte meg a nevét és őt magát. Például az 1997-es francia Dobermannban, ami itthon is a mozikba került (1998 áprilisában), az első nagyobb figyelem és reflektorfény azonban akkor vetült rá, amikor eljátszotta Giuseppe TornatoreMaléna című 2000-es filmjének főszerepét (Koltai Lajos Oscar-jelölt operatőri munkájával). Majd jött a Farkasok szövetsége, az Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés, a Visszafordíthatatlan, A Nap könnyei, a Mátrix-filmek és A passió, Bellucciból pedig egy szép nagy nemzetközi sztár lett pár éven belül. De kezdjük az elején!
Jogi álmok
Monica Anna Maria Bellucci 1964. szeptember 30-án született Olaszországban, az umbriai Citta di Castello nevű kisvárosban. Annak ellenére, hogy az orvosok korábban azt állították, hogy az édesanyja, Brunella Briganti meddő, csodával határos módon mégis teherbe esett, szóval Monica születése már önmagában csodaszámba menő eseménynek számított.
Ő volt a szülők egyetlen gyermeke, a család pedig szerény körülmények között élt. Anyja művész volt, apja, Pasquale Bellucci pedig a mezőgazdaságban dolgozott: borászattal, valamint zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Monica szülői háza mellett volt egy állattartó telep, a kislányt pedig a szülők már ötéves korától elkezdték bevonni a mezőgazdasági munkákba, hogy minél előbb megértse, milyen fontos a felnőttek segítése. Monica így jó ideig a szüleivel együtt dolgozott, ez az élet azonban nem elégítette ki a kalandvágyát.
Amikor egy nap elkísérte a szüleit a városba palántákat vásárolni, megcsodálta a színes és csábító reklámtáblákat és a rajtuk látható tökéletes szépségű modelleket. Arról álmodozott, hogy olyan lesz, mint ők, de sajnos az idáig vezető út nem volt olcsó, a szülők nem engedhették meg maguknak.
Monica így már egészen fiatalon megértette, hogy a család anyagi helyzetének javításához szüksége lesz egy megfelelő iskolai végzettségre. Így hát feléledt benne a tanulás iránti szenvedély, és elhatározta, diplomát szerez. Monica kitűnt a tanulmányaiban, mert meg volt győződve arról, hogy másképp nem lehet sikereket elérni, csak szorgalommal. A jogtudomány érdekelte, így e világ felé fordult, ügyvéd szeretett volna lenni. Tizennyolc évesen felvették őt a Perugiai Egyetem jogi karára. A felsőoktatás azonban szintén nem volt olcsó mulatság, így, hogy pénzt szerezzen a tanulmányaihoz, kezdetben pincérnőként vállalt munkát egy helyi pizzériában. Aztán adódott egy lehetőség, hogy kipróbálja magát modellként.
A milánói modellkedés
Citta di Castellóban korlátozottak voltak a lehetőségei a modellkedés terén, ott nem tudott elég pénzt keresni ezzel. Ezért a szülei elé állt azzal, hogy Milánóba akar költözni az ügyvédi karrier reményében.
A nagyvárosi élet persze teljesen más volt, mint amihez addig hozzá volt szokva. Egy kis szobában kellett meghúznia magát, ráadásul megosztva egy bevándorlóval. Itt is elkezdett pincérkedni az egyik helyi kávézóban. Ekkor döbbent rá, hogy ügyvédi karriert befutni egy olyan városban, ahol ekkora a verseny e téren is, szinte lehetetlen. Ezért inkább elkezdett modellmunkákat keresgélni. Nem is kellett sokat várnia, míg szerződést kötött vele az Elite Model Management, egy ottani vezető modellügynökség. Monica elkezdett utazgatni a világban, elsősorban Párizsba és New Yorkba, s egyre népszerűbb divatmodell lett.
Több divatmagazinban is megjelentek a róla készült fotók, az első jelentős áttörés Monica anyagi helyzetében pedig azután következett be, hogy a Dolce&Gabbana márkának pózolt.
A 2000-es évek elejére (ekkor már színésznőként is egyre ismertebb volt) Monica Belluccit nemcsak Olaszországban, hanem számos más európai államban is imádták és megbecsülték. Neves globális ruhamárkák hívták meg, hogy vegyen részt legújabb kollekcióik bemutatóin, és folyamatosan újságírók nyüzsögtek körülötte. A modellkarrierje csúcsát 2004-ben érte el, az Ask Men's magazin szerint ekkor már a világ 100 legszebb nője között szerepelt, és több hollywoodi szépséget is maga mögé utasított.
A teste minden porcikáját használja
Monica kb. 1990-től, tehát 25-26 éves korától vetette bele magát a filmiparba. Debütáló szerepét a Családi élet című 1991-es tévéfilmben játszotta, de ebben még szinte észrevétlen volt. Későbbi elmondása szerint azonban akkor úgy gondolta, hogy ez még csak a kezdet, és rádöbbent, hogy a filmekben való szereplést legalább annyira élvezi, mint a fényképezőgépek előtti pózolást.
Rögtön a Családi élet után szerepelt még néhány filmben (pl. La riffa, Húzd meg, ereszd meg!), de egyik sem hozott neki nagy sikert, a gázsija is csekély volt, és nem figyeltek fel rá a rendezők. Így első jelentősebb áttörését a színészi karrierjében a Drakula jelentette, amelybe maga a nagy Francis Ford Coppola hívta meg őt. Na itt már felfigyeltek rá. A Drakula után Monica egymás után kapta a felkéréseket, s rövid időn belül olyan filmekben szerepelt, mint a Hógolyó (1995), a Szerelmi fészek, a Mennyire kívánsz? (1996), vagy a József című minisorozoat (1995).
Először a La riffában dobta le magáról a textilt, amit azóta több film kedvéért megtett. Tény, hogy büszke a testére, és soha nem félt megmutatni azt. „A testem nagyon fontos számomra! Az arcom, a karom, a lábam, a kezem, a szemem, minden. Mindent használok, amim van” – mondta.
Az 1996-os Szerelmi fészekért kapta addigi legnagyobb elismerését színésznőként, Cézár-díjra (a francia Oscar) jelölték a legígéretesebb fiatal színésznő kategóriában. Nem mellesleg e film forgatásán ismerkedett meg későbbi férjével, Vincent Cassellel is, akivel később még számos közös projektjük volt (pl. Visszafordíthatatlan, Farkasok szövetsége, Dobermann, Kémek között). A Maléna-beli szerepével pedig erősen tudott azonosulni. „Tudom, mit jelent egy olyan helyről származni, ahol mindenki ismer mindenkit, és amikor az utcán sétálva a férfiak folyton téged bámulnak, a nők pedig féltékenyek rád. Jól ismerem az érzést” – nyilatkozta.
Túl szép volt Mária Magdolnának
De jöttek az angol nyelvű filmek is, mint például a Meggyanúsítva 2000-ben (Gene Hackman és Morgan Freeman partnereként), vagy Bruce Willis mellett a 2003-as A Nap könnyei, hogy aztán elcsípjen egy mellékszerepet a kor egyik legfőbb mozgóképes fenoménjában, a Mátrix-franchise-ban. A Wachowski tesók a második (Újratöltve) és a harmadik (Forradalmak) részekben adták neki a Neóékat segítő Persephone szerepét.
A kasszasiker-sorozata aztán folytatódott Mel GibsonA passiójával (2004), amiben Mária Magdolna szerepét játszotta.
Gibson bevallotta, komoly próbatétel elé állította a stábot, hogy megpróbálják őt nem vonzóvá tenni, és hogy a keresztre feszítési jelenetnél például folyamatosan sarat kellett rá szórniuk, hogy tompítsák lenyűgöző szépségét.
Hozzátette, komolyan elgondolkodott azon, hogy ne Belluccit válassza a szerepre, mivel szinte túl szép volt Mária Magdolnának. Monica úgy vélte, hogy A passió forgatása egy spirituális utazásra vitte őt, noha ő maga nem keresztény. „Ha van valami, amiben hiszek, akkor az egy titokzatos energia, az, ami az óceánokat mozgatja az árapályok idején, az, ami egyesíti a természetet és a benne élő lényeket” – mesélte erről.
Persze A passió után sem volt megállás, később még olyan hollywoodi filmekben tűnt fel, mint pl. az Utál a csaj (2004), a Grimm (2005), a Golyózápor (2007), a Pippa Lee négy élete (2009), A varázslótanonc (2010), a 2015-ös Spectre – A Fantom visszatér (amiben egyébként ő lett minden idők legidősebb Bond girlje, 51 évesen), a Gyilkos memória (2022), vagy legutóbb Tim Burton új kasszasikere, a Beetlejuice Beetlejuice. Közben persze egy pillanatra sem feledkezett meg Európáról, így folyamatosan vállalt francia és olasz filmszerepeket is.
Bellucci elmondása szerint sosem a lehetséges kasszasiker miatt választotta a szerepeit. Olyan filmekre bólintott rá, amelyekben hitt, legyen szó nagy költségvetésű projektről vagy független szerzői műről. S persze az sem ártott a nemzetközi karrierjének, hogy folyékonyan beszél angolul, olaszul és franciául.
Baleset után esküvő
Monica eddig élete során kétszer volt házas. Első férje a fotós Claudio Carlos Basso volt, akivel 1990-ben álltak az oltár elé, de a házasságuk mindössze négy év után véget ért. Majd, ahogy fentebb írtuk, a Szerelmi fészek forgatásán ismerte meg Vincent Casselt. Állítólag eleinte nem kedvelték egymást. Monica arrogánsnak és beképzeltnek tartotta a francia színészt, aki pedig azt hitte Bellucciról, hogy csak egy butácska modell, semmi több.
Kölcsönös ellenszenvük azonban végül erős érzelmeknek adta át a helyét. Vincent összesen háromszor kérte meg Monica kezét, aki háromszor utasította vissza. Egészen addig, amíg Cassel balesetet nem szenvedett...
Monica megrémült, hogy elveszíti a kedvesét, és beleegyezett a házasságba, az esküvőt pedig 1999-ben tartották meg. Első lányuk, Deva 2004-ben jött a világra, Monica ekkor már 40 éves volt. Majd hat évvel később életet adott a második lányuknak, Leoninak is. „Az első gyermekem születése előtt nem álltam készen arra, hogy anya legyek. Nem álltam készen valami olyan hihetetlenül nagy dologra, ami örökre megváltoztatja az életemet” – mondta erről.
Ő és Vincent 14 éven át alkottak sokak által csodált sztárpárt. 2013-ban azonban már egyre több helyütt írták meg, hogy küszöbön áll a szakítás. Végül botrányok nélkül, csendben, békésen váltak el, egyes újságírók szerint pedig Monica az azerbajdzsáni üzletemberrel, Telman Ismailovval folytatott viszonya miatt került sor a válásra. A színésznő később a nála 8 évvel fiatalabb francia színésszel, Gilles Lellouche-sal élt párkapcsolatban, majd 2017 és 2019 között a szintén francia művésszel, Nicolas Lefebvre-rel randevúzott, köztük még nagyobb volt a korkülönbség, összesen 18 év.
Monica párja jelenleg az amerikai sztárrendező, Tim Burton (66), akivel 2022-ben szerettek egymásba, s aki rögvest szerepet adott neki új filmjében (ez mondjuk jellemző rá, színésznő szerelmeit mindig belepakolja a saját rendezéseibe), ő alakítja Beetlejuice halott exfeleségét, a bosszúra szomjazó Delorest a Beetlejuice Beetlejuice-ban.
Olasz lány, tehát szeret enni
Bellucci büszke arra, hogy európai színésznő, aki Amerikában is dolgozhat. Európai érzékenysége pedig erősen megmutatkozik a szépségéhez való hozzáállásában. „Én mindent megeszek, és nem akarok sovány lenni, az nem nekem való! Nem vagyok ráfixálva a soványságra. Tisztelem a természetességet” – mondta erről. S bár szeret Párizsban élni, azért hiányzik neki a spagetti földje, hiszen továbbra is olasznak tartja magát: „Úgy tekintek magamra, mint bármelyik olasz lányra, mert minden annyira olaszos számomra. Például az is, hogy szeretek enni.”
Monica szerencsére 60 évesen sem mutatja a lassulás jeleit. Továbbra is modellkedik és színészkedik.
Egyik legnagyobb vágya az volt, hogy együtt dolgozhasson egyik példaképével, Robert De Niróval, ez az álma pedig 2011-ben teljesült, amikor mindketten szerepeltek a Manuale d'am3re című olasz filmben.
Monica Bellucci egy független szépség, aki nem akar filmsztár lenni. Ahogy ő mondja: „Én csak egy színésznő vagyok. Nem a szépségről, a bájról vagy az érzéki megjelenésről van szó, sokkal inkább a színészetről. Ez az, ami engem foglalkoztat, és ez tesz boldoggá.”
A Megasztár egy félig kihűlt popzenei lábvíz, sorban szórták ki a versenyzőket a zsűritagok
Lehet, velem van a baj, de a Megasztár második válogatója rémesen unalmas volt. Az, hogy kevés volt a kiemelkedő hang, egy dolog, de egyéniségek sem nagyon akadtak, vagy legalábbis nem tudták érdekesen bemutatni őket. És sajnos ez a zsűrire is igaz.
„Ma öt embernél több nem mehet tovább” közölte Papp Szabi. Mivel a zsűri öttagú, azt hittem, hogy akkor ezzel vége is a műsornak, de hiába reménykedtem.
Roland bá az artistaképzőben tanár, a növendékei gyűrűjében érkezett, és lényegében egy bohócszámot hozott. Kicsit élvezetesebb lett volna, ha Papp Szabi nem érzi kötelességének, hogy mindent kommentáljon, és ha Roland bá nem süt el gagyi szóvicceket. Például hozott egy vekni kenyeret, hogy lekenyerezze a zsűrit.
A vicces előjáték után nem túl borzalmasan elénekelte az All By My Self című dalt. A zsűri megköszönve és elismerve a produkciót, ami „színfolt”, nemet mondott, mert szerintük a Megasztár nem erről szól.
Más versenyzők is próbálták ajándékkal elnyerni a zsűri kegyeit, de Tajti Evelin Réka szerencsére nem a belga csoki miatt jutott tovább. Billie Holidayt énekelt, Rúzsa Magdi egyik kedvencét. Engem is megmelenget, ha valaki ismeri és szereti a régi nagy klasszikusokat. Ez egyre ritkább manapság.
Megérkezett Mercédesz is, „a falu influenszere”, aki cukrász és finom tortát hozott a zsűrinek.
Az tök jó, hogy tud sütni, mert énekelni nem. Ráadásul Amy Winehouse-t választott, hogy még inkább megnehezítse a saját dolgát.
Az aranyos Harkály Szilveszter virágot hozott Magdinak. Tarkant énekelt törökül, ami annyiból jó, hogy kevesen hallják, ha rossz a kiejtése. Marsalkó Dávidnak tetszett, hogy Szilveszter beleadott mindent, és jó hangulatot csinált, de a dal erősebb volt az előadásnál. Virág ide vagy oda, hazaküldték.
Horváth Fanni, aki könyvelő, saját horgolású, levendula illatú illatpárnákat hozott.
A levendulának sokféle jótékony hatását ismerik. De sajnos énekhangot nem tud csinálni.
Kicsit déja vu érzése lehetett a zsűrinek, amikor megérkezett Jankovics Klaudia aki szintén könyvelő, és ugyancsak horgolt ajándékkal érkezett, de ő már táskát hozott Magdinak. Janis Joplint énekelt, és valamivel jobban teljesített elődjénél, mert ő kapott még egy esélyt. Örömében még Ördög Nórát is megajándékozta.
A 19 éves Mónus Benjámin igyekezett lyukat beszélni a zsűritagok hasába, remek saleses vagy politikus lenne. De a Megasztárban sajnos még mindig énekelni kell.
Váraljai Dominik meglehetősen visszafogott figurának tűnt, és hát nem szántotta fel a stúdiót, de azért elég jól énekelt. Mondjuk, kicsit aggasztó, hogy kiderült, minden zsűritagnak utánanézett. A zsűritagok ezt csibészségnek találták, szerintem inkább creepy. De majd meglátjuk.
A szülész-borász nőgyógyász Gilbert Balázs saját dallal érkezett: Kell a bor. Mindenképp tudok azonosulni ezzel az üzenettel. A zsűri is, mert tovább engedték. Lehet, az is közrejátszott, hogy Balázs mindenkit meghívott a Tokaj-hegyvidékre borozni.
Tigli Hande Tímea is szereti a rossz szóvicceket (Hogy hívják a lukas tojások őrét? Tojás lik őr), de nagyot énekelt, ezért továbbengedték.
Hasenfracz Bernadett azok közé tartozik, aki már nagyon sokat énekelt mások mögött a hátsó sorban vokalistaként, de szeretne előrébb lépni. Megkapta az esélyt, továbbjutott.
Nem hallgathatom el, hogy a műsornak ezen a pontján kezdtem visszasírni az X-Faktort. Kicsit egyhangúvá vált a struktúra: jön egy énekes, akiből jó, ha fél percet bevágnak. Ha jó, némi kedveskedéssel tovább engedik, ha rossz, ugyancsak kedvesen elküldik.
De nem hallhatunk igazán érdekes énekléseket, nincs vicces interakció, az egész olyan, mint egy félig kihűlt, popzenei lábvíz.
Az biztos, ahhoz képest, hogy szigort ígértek, futószalagon tolták a versenyzőket a középdöntőbe. Hogy írjak ebből cikket?
Még Tilla sem tudta feldobni a hangulatot, igaz, nem is kapott sok feladatot, néha elbeszélgetett a sorukat váró versenyzőkkel, de nem erőltette meg magát.
Kökény Bernát Roland névrokona dalát hozta. Elbizonytalanította a zsűrit, nem tudja magabiztosan kezelni a hangját, bár van benne potenciál. Szabi volt az egyetlen, aki próbált valamennyire következetes maradni, és nemmel szavazott, de négy igennel Roland tovább jutott.
Várady Melani Rudabányáról érkezett, 9 éves kora óta énekel, és cigányul énekelte az Ederlezit. Ez a dal Emir Kustrica Cigányok ideje című filmjében vált híressé, és aki olyan öreg, mint én, emlékezhet arra is, hogy annak idején ez volt Rúzsa Magdi talán legemlékezetesebb előadása a Megasztárban. Melani felnőtt a feladathoz.
Papp Szabit nem győzte meg teljesen, mert nem látott benne többet, de végül ő is megadta magát. Caramel viszont már a Sziget világzenei színpadán látta Melanit – a többiek felvilágosították, hogy már nincs olyan.
Kiss Gergő meglehetősen eredeti felfogásban adta elő az Ain’t No Sunshine-t, némi beatboxszal dobta fel az örökzöld slágert, de az se volt valami ütős, énekben pedig még annál is gyengébb volt.
Nem tudom, mennyire jó ötlet Fullánk becenéven érkezni egy zenei műsorba, hiszen ez a név már meglehetősen jól bejáratott brand a pop bizniszben, legalábbis az angol változata. De különösebben nem kell aggódni, mert nem valószínű, hogy a világ – vagy akár az ország – bármely színpadára felengednék az úriembert.
Pintér Pétert az anyósa nevezte be a versenyre, korábban már Gájer Bálinttal és Soltész Rezsővel is lépett fel együtt. Papp Szabival és Caramellel nem fog. Rúzsa Magdinak bejött, de hiába.
Bulyáki Ferenc már az első évadban is szerepelt, akkor Nagy Edmondot választották helyette. Caramel nem ismerte fel, pedig, mint kiderült, egymás után léptek fel 2016-ban egy halfesztiválon. Charlie-dalt hozott, de elég erőtlen volt, és abban is elfáradt. A zsűrit nagyon megosztotta, végül 3 nemmel elküldték. Bulyáki a backstage-ben kicsit morgott, hogy nála sokkal képzetlenebb hangú énekes mondott rá nemet. Ilyen ez a popszakma.
A This is a Man’s World sem tartozik a könnyű nóták közé. Nem csak azért, mert hangi adottságok kellenek hozzá, de nehéz ízlésesen előadni. Arnóczky Noéminak – aki egész életében énekesnő volt – utóbbi nem sikerült. Tele volt fölösleges díszítésekkel, néha a hang is bizonytalan volt.
A zsűri is így látta, Papp Szabi szerint annyira részletgazdag volt, hogy közben elveszett a lényeg.
„Annyira modoros volt az egész, és közben kicsit félelmetes is volt” fogalmazott Caramel.
Marics Petinek komikus volt, de Magdi szerint énekileg rendben volt. Ezúttal Marsalkó Dávid lett a mérleg nyelve, és ő nemmel szavazott, mert összességében nem tetszett neki a produkció. Szerintem érdemelt volna még egy kört, és a tehetségkutatás egyik feladata, hogy meglássa a potenciált. De ha nem, hát nem.
Csincsak Tiffany Kishegyesről érkezett, Rúzsa Magdi földije, és DuffyMercyjével beénekelte magát a középdöntőbe.
Sipos Melinda debreceni anyuka, „a buli közepe”, Oláh Ibolyát énekelt nem túl jól. Papp Szabi kritikájára szegény el is sírta magát. Végül neccesen, de továbbjutott. Nem tudom, hogy valaki, aki az első nemre elsírja magát, való-e erre a pályára. (Na jó, tudom: nem.)
Ezzel beindult a „Szabi, a genya” rovat, mert Piskor Lola Melodinak – aki amúgy a Youtube-on is megtalálható – ismét egyedül ő mondott nemet. Szabi az egyetemista Pénzváltó Lizát is hazaküldte volna, de csak ő, és utána még sokakat. Próbált következetes maradni ahhoz, hogy akiben nem látják a Megasztárt, azt küldjék haza.
Szalontai Debóra IvettA jó nő című dallal jó bulit csinált, de nem volt meg benne a „dög”, a kor, a tapasztalat, ami kellett volna a dalhoz.
Végre a zsűri nem vitatkozott: egyértelmű nemmel szavaztak.
Rúzsa Magdi azt javasolta, mostantól csak azokat engedjék tovább, akikben mindenki azt gondolja, hogy megvan a Megasztár. Ezért sorban szórták ki a versenyzőket, olyanokat is, akik korábban simán továbbjutottak volna. Mint például a műszempilla-építő Feka Gina, aki Cserháti Zsuzsát énekelt.
Persze ahogy ezek a műsorok fel vannak építve, sejthettük, hogy egyszer csak jönni fog AZ IGAZI.
Aztán végre jött Maxi, aki Kállay-Saunders András vokalistája, és pánikbetegséggel küzdve érkezett a Megasztárba, hogy elénekelje a Say Something című dalt. Annyira jó volt, hogy nem is szabdalták összevissza a produkciót a vágóasztalon. Öt igent kapott.
Nehéz lett volna ezt fokozni, szerencsére meg sem próbálták. Ennyi fért bele mára.
Őszintén remélem, hogy jövő hétre magára talál végre a műsor.
Nagy meglepetés érte Azahriah rajongóit: kiderült, hogy november 28-tól látható a mozikban a népszerű énekes életéről készült film. A projektet teljes titokban kezdték el hónapokkal ezelőtt, és most végre az előzetes is megjelent hozzá.
Áprilisban robbant a hír, hogy Magyarország egyik legnagyobb sztárjáról, Azahriah-ról forgatnak egy filmet, amely az ő életútját mutatja be. Mindezt nagy felhajtás nélkül készítették, és most Mi vagyunk Azahriah címmel kerül be az idei mozis premierek közé.
A filmet Mazzag Izabella rendezi, a forgatókönyvet Előd Máté írta, míg az operatőri munkákért Polhodzik Ádám felel. A gyártásvezető Zsiga Dorottya, a line producer Tóth Anna, a koproducer Mártonffy Zoltán. A film készítésében Azahriah menedzsmentje, a Supermanagement és a forgalmazó Színfolt Film is részt vett, Lévai Balázs producer vezetésével.
A hivatalos előzetesben látványos koncertfelvételek is helyet kaptak, így a rajongók már most ízelítőt kaphatnak abból, mi vár rájuk a vásznon. Azahriah pedig nem is késlekedett, azonnal megosztotta az izgalmas hírt a közösségi oldalain:
„Megérkezett az előzetes! Mi Vagyunk Azahriah – November 28-tól a mozikban” – írta az énekes a videóhoz.
A rövid videó alapján egyelőre nincs könnyű dolga annak, aki a leghallgatottabb magyar énekesről szóló film műfaját szeretné meghatározni, az első előzetes mindenesetre itt van: