Több magyar fellépő, rengeteg élmény a koncerteken túl – ilyen lesz a Gerendai által visszavett Sziget
A Sziget Fesztivál jövőjével kapcsolatos tavaly őszi helyzettel Gerendai Károly egy „nem várt, nagy szereplési cunamit” kapott a nyakába, de néhány hét alatt eljutott az elszántságig, hogy lesz Sziget, és végül a fővárosi döntéshozókat is sikerült meggyőznie erről – kezdte a fesztivál idei sajtótájékoztatóját a 9 év után visszatért alapító. Az elmúlt hónapokban a kollégáival azon dolgoztak, hogy újragondolják a rendezvényt, mert a tavalyi év – legalábbis a számok szintjén – nem úgy sikerült, ahogy szerették volna.
Elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy egy olyan új víziót alkossanak, amitől a Sziget újra üzletileg is sikeres lehet. Gerendai szerint ez csak akkor lehetséges, ha a fesztivál visszatalál abba a mederbe, ahol a közönség azt érzi, hogy a szervezők szeretik őket, és azért dolgoznak, hogy jól érezzék magukat. „És nem azért, mert esetleg azoknak az elvárásoknak kell megfelelnünk, amit adott esetben a nemzetközi tulajdonos az Excel‑táblákban előírt a tervező csapatnak” – fogalmazott. Állítása szerint a kollégák is felszabadultak attól, hogy végre megint azon lehet gondolkodni, mitől lesz jó és újra szerethető a Sziget.
„Ez számomra azért logikus, mert ők nemcsak az üzleti sikerben érdekeltek, hanem abban is, hogy egyáltalán legyen Sziget: ha nem lenne, akkor jelentős bevételektől esnének el” – magyarázta. Minden megkeresett partner pozitívan reagált, így a cég 30 százaléka kerül majd ezekhez a kis tulajdonosokhoz, míg 70 százalék a menedzsmentnél marad.
Ne csak a Z-generáció legyen a középpontban
Gerendai szerint a fő probléma az volt, hogy a Sziget túlságosan elment abba az irányba, hogy egy nemzetközi, 84 fesztivált birtokló tulajdonos modelljére próbálták ráhúzni. Utóbbi a helyi piacokra koncentrál, ezért ide is olyan headlinereket kerestek, akik a magyar közönséget vonzzák. Ez sikerült is, a hazai látogatók száma nem csökkent, viszont a nemzetközi látogatottság visszaesett.
„Egy külföldi fiatalnak nem feltétlenül értelmezhető, hogy csak azért jöjjön Magyarországra, hogy itt nézze meg azokat a headlinereket, amiket az otthoni fesztiválokon is megnézhet” – mondta, hozzátéve, hogy közben a Sziget egyedi hangulati elemei háttérbe szorultak.
Kádár Tamás főszervező a jegyértékesítésről elmondta, hogy a tavalyihoz képest közel négy hónapos késéssel indultak, de ezt a hátrányt mára sikerült behozniuk. A nagy küldőországokban – Hollandia, Olaszország, Anglia, Franciaország, Németország – utolérték a tavalyi eladásokat, és a környező országokból is folytatódik az erősödő érdeklődés. Kádár optimista, bízik benne, hogy sikerül meghaladni a tavalyi eredményt. Erre azért is nagy szükség lenne, mert csak így tudják ellensúlyozni az előttük görgetett milliárdos veszteséget.
Ingyenjegyek a fiatalok mentális jóllétét segítőknek
A társadalmi kezdeményezéseik sorát egy új mozgalommal bővítik, amit Sziget SZociety néven indítanak útjára. Ez elsősorban egy alapítvány lesz, ami a fiatal generációk mentális egészségét hivatott támogatni. A mozgalom célja, hogy megtalálják és segítsék azokat, akik a fiatalok mentális jóllétével foglalkoznak. Gerendai Károly hozzáfűzte, a Sziget nemcsak a fesztivál pár napjára akar kikapcsolódást nyújtani, hanem az év többi napján is segítene.
Fontos infrastrukturális fejlesztéseket is bejelentettek: a fővárossal és a FŐKERT-tel együttműködve úgy tűnik, megoldják a Hajógyári-sziget folyamatos locsolását, hogy megelőzzék a korábbi években tapasztalt porhelyzetet. Még jobb hír, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a K-híd felújításáról, ami a tervek szerint a fesztivál után kezdődne és a 2027-es Szigetre fejeződne be.
Az idei program egyik legnagyobb újdonsága a korábbi évekből már ismerős, de egy ideje háttérbe szorult nulladik nap, amelynek szlogenje a régi „Kell egy hét együttlét”-re utalva „Kell egy nap együttlét” lesz. Idén a kései indulás miatt már nem volt mozgásterük a zenei kínálat szélesítésére, ezért szerettek volna egy olyan napot, ami a Sziget hőskorát idézi meg.
Azoknak is szánják ezt, akik szívesen visszajönnének és felidéznék a fiatalságukat. Olyan zenekarokat hívtak erre a célra, akik a Sziget legendás fellépői voltak: a Morcheeba, a Faithless és Goran Bregović. A napot egy nagyszabású afterparty zárja Janklovics Péter műsorvezetésével, ahol a régi Táncdalfesztiválok hangulatát idézik meg – Korda György már biztosan fellép itt.
Több nyugihelyszín, olcsóbb italárak napközben
A fesztivál költségvetéséről Gerendai elmondta, hogy bár a cég tavaly milliárdos veszteséget termelt, idén 50 százalékkal többet költenek a kulturális programelemekre és 50 százalékkal többet a szolgáltatásokra és a látványvilágra is. „Nyugodt szívvel merem mondani: aki idén kijön a Szigetre, azt fogja látni, hogy ez egy sokkal jobb fesztivál” – jelentette ki. Ugyanakkor a sajtó segítségét kérte abban, hogy a közönség megértse: a Sziget sokkal több, mint a fellépők listája. „Ezt klasszikus marketingeszközökkel marha nehéz elmagyarázni: nem tudsz óriásplakátra írni olyat, hogy »jobb lesz a hangulat«.”
A helyszínek terén is több újdonság lesz. A Budapest Parkkal és a Johnnie Walkerrel közösen egy, a Park színpadával megegyező méretű, dedikált magyar zenei színpadot hoznak létre. A tavalyi The Club helyszín Der Klub néven újul meg, ennek programját a kényszerű bezáratásukkal a hírekbe került Arzenállal és a Turbinával közösen szervezik. A fesztivál területét idén is tematikus negyedekre osztják, mint a Wonderland, a DropYard vagy a Delta District. A Nagyszínpad is megkapja a tavaly beígért „faceliftet”.
– magyarázta. Az árazás terén újdonság, hogy este 6 óra előtt minden ital 10 százalékkal olcsóbb lesz, és a budget food koncepció is megmarad. Az őszi politikai csatározások során kiharcolt új elem, hogy a magyar diákigazolvánnyal rendelkezők (beleértve az itt tanuló külföldieket is) féláron, 78 500 forintért vehetnek ötnapos bérletet.
Újraélesztik a CityPass-t is, ami a BKK ingyenes használatát és egyszeri fürdőbelépőt is tartalmaz majd, segítve a külföldi látogatók városi élményeit. Továbbá tematikus sétákat is hirdetnek, hogy minél többen „merészkedjenek ki” a Hajógyári-szigetről és fedezzék fel Budapestet.
