KULT
A Rovatból

Szerintünk ezek a filmek és színészek nyerik az idei Oscar-díjakat

Fraser, Farrell vagy Butler? Blanchett vagy Yeoh? Az idei Oscar-gála kifejezetten izgalmasnak ígérkezik, több nagy kategóriában egyáltalán nincs lejátszva még a meccs.

Link másolása

A 95. Oscar-díjátadó producerei úgy tűnik, próbálják jóvá tenni az előző évek bűneit. Például újra élőben lehet majd megnézni mind a 23 kategória díjának kiosztását, vagyis egyetlen szégyenteljes gála után eltörölték azt a filmalkotókkal szembeni tiszteletlen döntést, miszerint nyolc kategóriát kivágnak az élő adásból, hogy azok szobrocskáit a közvetítés előtt osszák ki, és csak utólag, megvágott formában vágják be a show-ba a reklámszünetek alatt. Emellett idén visszahozták egy harmadik menetre házigazdának Jimmy Kimmelt, aki a botrányos 2017-es (ekkor hirdették ki tévedésből a Kaliforniai álmot a legjobb film győztesének a Holdfény helyett), valamint a 2018-as átadót vezette. Vagyis úgy tűnik, kezd visszaállni a dolgok rendje, remélhetőleg idén emlékezetesebb showelemekkel dúsítják majd fel a köszönőbeszédek közötti időt is.

A jelöltek kapcsán mindenesetre nem lehet panaszunk, klasszikus filmkészítési technikákat alkalmazó és újító produkciók, valamint szerzői és közönségfilmek egyaránt bekerültek a kalapba, vagyis számos zsáner rajongója drukkolhat a kedvencének.

Ráadásul mi, magyarok is élőben követhetjük a gálát március 13-ára, hétfőre virradóra, hiszen néhány napja jött a hivatalos bejelentés, miszerint itthon a Disney+ streamingszolgáltatón lehet majd követni élőben a gálát magyar kommentár és feliratozás nélkül. Ha pedig valaki nem tud ébren maradni éjszaka, utólag is visszanézheti a platformon az átadót. Viszont idén az amerikai óraátállítás miatt hazai idő szerint az eddig megszokotthoz képest egy órával korábban kezdődik a haddelhadd, vagyis március 12-én, vasárnap késő este, 23:30-kor startol élőben a vörös szőnyeges bevonulás, majd éjjel 1 órakor veszi kezdetét maga a gála. Ami azt jelenti, hogy korábban ágyba kerülhetnek a filmfanatikus éjjeli baglyok!

Mi pedig, ahogy tavaly, idén is megpróbáljuk megjósolni a főbb Oscar-kategóriák nyerteseit, lássuk, kik és mik a legnagyobb esélyesek!

Legjobb nemzetközi játékfilm

A jelöltek: Argentína, 1985 (Argentína), A csendes lány (Írország), (Lengyelország), Közel (Belgium), Nyugaton a helyzet változatlan (Németország)

Na ez az a kategória, aminél nagyjából felesleges izgulni, drukkolni. Szinte teljesen bizonyos, hogy Németország idén behúzhatja a rendszerváltás utáni harmadik, összesen negyedik díját (a korábbi győzelmek: A bádogdob 1980-ban – még az NSZK színeiben, a Hontalanul Afrikában 2003-ban, valamint A mások élete 2007-ben). Mivel Edward Berger filmjét, a Nyugaton a helyzet változatlant összesen 9 díjra jelölték, köztük pedig idegen nyelvű mivolta ellenére a legjobb film kategóriában is, így egyértelmű, hogy viszi a nemzetközi játékfilm díját, ahogy erre számos példa volt akár az utóbbi évtizedekben is (pl. Tigris és sárkány, Szerelem, Roma, Élősködők, Vezess helyettem). Hiszen, ha a másik négy alkotás közül valamelyik kapná meg mégis ezt a díjat, akkor miért nem azt jelölték a legjobb film kategóriájában? Idén itt biztosra mehetünk.

Tippünk: Nyugaton a helyzet változatlan (Németország).

Legjobb női mellékszereplő

A jelöltek: Angela Bassett (Fekete Párduc 2), Hong Chau (A bálna), Kerry Condon (A sziget szellemei), Jamie Lee Curtis (Minden, mindenhol, mindenkor), Stephanie Hsu (Minden, mindenhol, mindenkor)

Szinte az utolsó pillanatig nem volt kérdéses, hogy Angela Bassetté lesz ez a díj a Fekete Párduc 2-ben nyújtott alakításáért. Egyébként az öt hölgy közül ő az egyetlen, akinek volt már jelölése, igaz, jó régről, 1994-ben kapott nominációt a legjobb női főszereplők közt a Tina című életrajzi filmért, amelyben Tina Turnert alakította. A Fekete Párduc 2-ért pedig megkapta többek között a Critics Choise Awardot, a Hollywoodi Kritikusok díját és a Golden Globe-ot is. Meglepetésre azonban a Színészek Szakszervezete (SAG) mégsem őt, hanem Jamie Lee Curtist díjazta a Minden, mindenhol, mindenkorért, márpedig a SAG elismerése a legfőbb előszoba az Oscarhoz. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni Kerry Condont sem A sziget szellemeiért, aki pedig a BAFTA-t húzta be idén kiváló alakításáért. Szóval egyelőre háromesélyes a móka, de szerintünk még mindig Bassett lehet a befutó, egyrészt a több mint 40 éves karrierje, másrészt a diverzitás miatt, hiszen összesen két fekete színészt jelöltek idén, a másikuk, Brian Tyree Henry pedig nagyjából esélytelen a férfi mellékszereplőknél.

Tippünk: Angela Bassett (Fekete Párduc 2)

Legjobb férfi mellékszereplő

A jelöltek: Brendan Gleeson (A sziget szellemei), Brian Tyree Henry (A kiút), Judd Hirsch (A Fabelman család), Barry Keoghan (A sziget szellemei), Ke Huy Quan (Minden, mindenhol, mindenkor)

A színészi kategóriák közül talán a legegyértelműbb a férfi mellékszereplőké, hiszen az Indiana Jones és a végzet temploma Picurja, valamint a Kincsvadászok Richard ’Data’ Wangja, Ke Huy Quan nagy színészi visszatérését nagyjából minden, mindenhol és mindenkor díjazta, a Golden Globe-on és a SAG-on is ő nyert, talán csak a BAFTA-t happolta el előle Barry Keoghan. Szóval nagy meglepetés lenne, ha nem Quan érdemelné ki idén ezt a szobrot, ha azonban valami csoda folytán mégsem, akkor valószínűleg A sziget szellemei valamelyik színésze, Brendan Gleeson vagy Barry Keoghan lehet a kiválasztott. De erre nem mutatkozik sok esély.

Tippünk: Ke Huy Quan (Minden, mindenhol, mindenkor)

Legjobb női főszereplő

A jelöltek: Cate Blanchett (Tár), Ana de Armas (Szöszi), Andrea Riseborough (To Leslie), Michelle Williams (A Fabelman család), Michelle Yeoh (Minden, mindenhol, mindenkor)

Az idei botránykategória! Már duplán is. Az első az volt, amikor a jelöltek bejelentésénél kiejtették Andrea Riseborough nevét a To Lesie című apró független filmért, ami óriási meglepetés volt, senki nem számított az angol színésznő nominációjára. Majd az Akadémia vizsgálódni is kezdett az ügyben, mivel olyan panaszok érkeztek hozzájuk, amelyek szerint a az Oscar szabályait megszegő kampány zajlott azért, hogy a tagok szavazzanak Riseborough-ra, vagyis a To Leslie rendezője, Michael Morris ismert színészeket kért meg arra, hogy ajánlják Andreát a voksolók figyelmébe. Az is kérdéses volt, hogy Riseborough megtarthatja-e a jelölését. A vezetőség végül úgy döntött, maradhat a nomináció, de szigorítani és egyértelműsíteni fogják a jövőben a kampányszabályokat. A másik botrány pedig a két fő esélyest érinti. Michelle Yeoh, a kategória egyik nagy favoritja ugyanis nemrég megosztott az Instagram-profilján egy internetes cikkből egy idézetet, amelyben a szerző azt írja, hogy ne a másik nagy esélyes Cate Blanchett nyerjen, hiszen neki már van két Oscar-díja (az Aviátorért és a Blue Jasmine-ért), Yeoh karrierjét viszont abszolút fellendíthetné egy szobrocska, illetve ő lenne az első ázsiai színésznő, aki e kategóriában győzedelmeskedik.

Sokan támadták az inkorrekt megosztásért a 60 éves színésznőt, aki nem sokkal később törölte a posztot, az Oscar-szavazás azonban addigra már lezárult, szóval elvileg ez a húzás nem befolyásolja majd a végső eredményt.

De igen, szinte 50%, hogy Yeoh vagy Blanchett viszi ezt a díjat, Michelle Williams pedig a Brokeback Mountain: Túl a barátságon, a Blue Valentine, az Egy hét Marilynnel és A régi város után ötödszörre is hoppon marad. Yeoh ugyanakkor esélyesebbnek számít, hiszen övé lett a Golden Globe és a SAG díja is, Blanchettnek pedig be kellett érnie a BAFTA-val. Titánok harca lesz!

Tippünk: Michelle Yeoh (Minden, mindenhol, mindenkor)

Legjobb férfi főszereplő

A jelöltek: Austin Butler (Elvis), Colin Farrell (A sziget szellemei), Brendan Fraser (A bálna), Paul Mescal (Volt egyszer egy nyár), Bill Nighy (Living)

A legizgalmasabb küzdelem itt várható, ugyanis hárman is esélyesek a díjra. Colin Farrell Golden Globe-ot kapott, Austin Butler úgyszintén, valamint a BAFTA-t is, Brendan Fraser pedig a legfontosabbat, a Színészi Szakszervezet díját tudhatja magáénak, vagyis még bármi lehetséges. Butler mellett az szól, hogy az Akadémia kifejezetten szereti az ismert emberré átalakuló színészi alakításokat életrajzi filmekben (pl. Will SmithRichard király, Rami MalekBohém rapszódia, Gary OldmanA legsötétebb óra, Eddie RedmayneA mindenség elmélete, Daniel Day-LewisLincoln, Colin FirthA király beszéde, Sean PennMilk, Forest WhitakerAz utolsó skót király, Philip Seymour HoffmanCapote, Jamie FoxxRay, és ez csak az utóbbi 18 év egyetlen kategóriából…), Fraser mellett pedig, hogy a nagy színészi visszatéréseket is kedvelik, bár a legutóbbi ilyennél Mickey Rourke (A pankrátorért, szintén egy Darren Aronofsky-film) végül alulmaradt Sean Penn Milkjével szemben. Fraser viszont nagyon népszerű most, és Rourke-kal ellentétben ő megnyerte a SAG díját is, így továbbra is fő esélyes.

Tippünk: Brendan Fraser (A bálna)

Legjobb rendező

A jelöltek: Todd Field (Tár), Dan Kwan, Daniel Scheinert (Minden, mindenhol, mindenkor), Martin McDonagh (A sziget szellemei), Ruben Östlund (A szomorúság háromszöge), Steven Spielberg (A Fabelman család)

Ha a két Daniel győzedelmeskedik idén (márpedig nagyon úgy áll a helyzet), akkor az Oscar-átadók 95 éves története során harmadszor fordul elő, hogy egy direktorpárosé a legjobb rendezés díja (korábban Jerome Robbins és Robert Wise kaptak együtt a West Side Storyért 1962-ben, valamint a Coen fivérek, Joel és Ethan a Nem vénnek való vidékért 2008-ban). Kwant és Scheinertet a Rendezők Szakszervezete (DGA) is díjazta idén, márpedig az egyesület díjának 74 éves története során csupán 9 alkalommal fordult eddig elő, hogy más kapta a rendezői Oscart, mint aki a DGA elismerését (utoljára 3 éve – DGA: Sam Mendes, Oscar: Bong Joon Ho). A Golden Globe-ot viszont Spielberg kapta, szóval ő sem teljesen esélytelen, és ha nyerne, azzal a harmadik rendezői Oscarját érdemelné ki a Schindler listája és a Ryan közlegény megmentése után, ezzel pedig behozná Frank Caprát és William Wylert, s már csak eggyel lenne lemaradva a 4 díjat bezsebelő, rekorder John Fordtól. Rajtuk kívül még talán McDonagh rúghat labdába, de az bizonyos, hogy nehéz lesz elvenni ezt a díjat a két Danieltől.

Tippünk: Dan Kwan és Daniel Scheinert (Minden, mindenhol, mindenkor)

Legjobb film

A jelöltek: Avatar – A víz útja, Elvis, A Fabelman család, Minden, mindenhol, mindenkor, Nyugaton a helyzet változatlan, A sziget szellemei, A szomorúság háromszöge, Tár, Top Gun: Maverick, Women Talking

Ha esetleg bejönnek a tippjeink, az azt jelenti, hogy idén egy kisebb tarolásnak lehetünk majd szemtanúi, ami mostanság ritkán fordul elő az Oscaron, az utóbbi években sokkal jobban elolszlanak a díjak. A Minden, mindenhol, mindenkornak viszont az előrejelzések szerint minden esélye megvan arra, hogy mind a technikai (pl. vágás, jelmez), mind a főbb kategóriákban (film, rendező, női főszereplő, férfi mellékszereplő, eredeti forgatókönyv) kiemelt esélye van a győzelemre, ami így akár 7 +/- 1 díjat is hozhat annak a filmnek, amelynek 2022 tavaszi bemutatója idején nem sokan gondolták volna, hogy Oscar-matéria lehet, majd bumm, jött a 11 jelölés. Szóval egyelőre abszolút favoritnak számít a legjobb film kategóriájában is, ám a győzelme természetesen nincs kőbe vésve.

Még simán előfordulhat (a Producerek Szakszervezetének előremutató díja ellenére is), hogy az Amerikai Filmakadémia tagságának túl bizarr ez a film a végső győzelemhez, és egy klasszikusabb hangvételű alkotást, pl. a Golden Globe-ot is elnyerő A Fabelman családot vagy a BAFTA-díjas Nyugaton a helyzet változatlant emelik ki.

Bizony, ez utóbbit sem szabad itt leírni, az Élősködők három évvel ezelőtt legalábbis bizonyította, hogy bármi megtörténhet, ráadásul a Nyugaton a helyzet változatlan már egyszer nyert legjobbfilm-díjat az Oscaron, méghozzá az eredeti Remarque-regény 1930-as filmváltozata, szóval érdekes lenne, ha két verzió is hazavinné a fődíjat. A fentiektől függetlenül azonban szerintünk is itt az ideje az Oscar életében is az újításnak, az eredeti, szokatlan és előremutató filmkészítésnek, a jövő mozijának, ennek tükrében pedig csakis a bageles-virsliujjjas-hasitasis-dimenzióugrálós-mosómedvés őrület lehet a befutó 2023-ban.

Tippünk: Minden, mindenhol, mindenkor

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk