HÍREK
A Rovatból

Szájer József: Nem volt eresz azon a házon

A Telex arról is kérdezte a visszatérő expolitikust, mit gondol arról, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Szájer válasza: Hogy én ezzel a mondattal egyetértek-e vagy sem, azt nem kívánom elmondani.


Szájer József nagyinterjúval tért vissza a nyilvánosságba, négy évvel azután, hogy a brüsszeli melegorgia botránya miatt viharos körülmények között távozott a politikából. A Telexnek adott interjúban kiderült, hogy a történtek máig nem hagyják nyugodni:

most megjelent politikai memoárkötetének mottójául azt az Orbán Viktor-idézetet választotta, amely lényegében a Fideszből való kizárásához vezetett.

Szájer azt mondja, hogy a kormányfő akkori mondanivalójának a kötetre rákerült mondatrész, vagyis a „Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni” a lényege. Csakhogy az a mondat a valóságban úgy folytatódott, hogy „de cselekedete nem elfogadható, és nem védhető.” és az előzte meg, hogy „Amit (…) tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele.”

Amikor arról kérdezték, hogy nem érzi-e felelősnek magát a Fidesz homofób politikájáért, és nem lett volna-e jobb egy elfogadóbb rendszert építeni, Szájer úgy válaszolt, hogy ő „szabadságharcosnak” tartja magát, aki már 1990-ben is azért küzdött, hogy Magyarországon mindenki szabadon élhesse a magánéletét. Az expolitikus szerint nem ő a képmutató, hanem az az „elképesztően zajos műfelháborodás”, amit a botránya során tapasztalt.

Szájer úgy érzi, hogy olyan mém készült róla, ami szerint

„gyűlöletkeltő politikus vagyok, és azt próbálom másnál megakadályozni, amit én magam a magánéletemben csinálok.”

De szerinte

„Nem tudnak bizonyítékot mutatni arra, hogy az én magatartásom gyűlöletkeltő lett volna.”

Az expolitikus szerint Magyarországon nincs homofób rendszer, itt „mindenki szabadon élhet, és mindenkinek a magánéletét tiszteletben tartják. Kivéve talán az enyémet.”

A beszélgetés során Szájer József több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy „nem kívánja elmondani” az igazi véleményét bizonyos kérdésekről. Így például arról sem mondott konkrét véleményt, hogy mit gondol az alkotmánykiegészítésről, amely kimondja, hogy „az anya nő, az apa férfi.”

Szájer visszaemlékezése szerint 2020-ban nem értesítették előre a Fideszből arról, hogy a választási kampány egyik fő csapásiránya a homofóbia lesz. Elmondása alapján nem jelezte aggályait a kampánnyal kapcsolatban, mert „azt gondoltam, hogy nem az én dolgom.”

2020 óta szerinte nem tapasztalt olyat, hogy valakit akadályoztak volna Magyarországon abban, hogy szabadon élje az életét. Úgy véli, hogy a magyar állam nem sérti meg a tinédzserek magánszféráját azzal, hogy megtiltotta a szexuális felvilágosításukat.

Helyesnek tartja a homoszexualitást megemlítő könyvek befóliázását, amit a tévés korhatárkarikákhoz hasonlított: „ez olyan, mint a tévés korhatárkarikák.”

Szájer József szerint 2020 decemberében csak „a megengedhetetlen gyalázkodáson kívül” tapasztalt beavatkozást a magánszférájába, amit állítása szerint a független sajtó követett el vele szemben.

A politikai botrányokat illetően először azt mondta, hogy „jó néhány” olyan eset volt a magyar politikában, mint az övé. Amikor azonban a lap újságírója visszakérdezett, elismerte, hogy ez nem így van, de hozzátette:

„De a valóságban azért nézzenek körül, vannak botrányok, mindenfélék.”

A brüsszeli melegbuliról szóló tudósításokat hazugságokkal telinek nevezte, azt állította, hogy „eresz sem volt azon a házon,” amelyről a rendőrök elől menekült. Szerinte az ereszről szóló állítás „nem is hazugság, csak technikai tájékozatlanság volt”. Ennek ellenére sem mondta el, miben hazudott róla szerinte a sajtó.

Az interjú egy pontján a homoszexualitás és a képmutatás témája helyett a Fidesz működéséről esett szó. Szájer szerint „ennek a rendszernek a demokratikussága, a szabadsága, adott esetben fideszessége” nem azon múlik, hogy volt besúgókat és III/III-as tiszteket is kineveztek fontos beosztásokba. Amikor arra kérdezték, hogy az 1990-es Szájer mit szólt volna ahhoz, hogy a 2010-es Szájer a kommunista Pozsgay Imrével közösen ír alkotmányt, így válaszolt:

„Hogyha nem változtunk volna, az olyan lett volna, mintha egy kisgyerek ruháját hordanánk 30 évesen.”

Amikor szóba került, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben összemosta a homoszexualitást és a pedofíliát, Szájer így reagált:

„Védjék meg a jogaikat! Védje meg mindenki a saját jogait, és akkor ebből egy jobb ország lesz. Mindenki pereskedjen, ha valakinek a magánszféráját megsértik.”

Szájer József visszatéréséhez – állítása szerint – nem kellett Orbán Viktor engedélye, mivel most nem politikusként lépett a nyilvánosság elé. Arról sem vitázott senkivel, hogy újbóli megjelenése terhes lehet-e a Fidesz számára.

Amikor a miniszterelnök milliárdokból felújított Habsburg majorságban való lakhatásáról kérdezték, Szájer csak annyit mondott: „Hol van itt a törvénysértés?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter válaszolt arra, hogy ha csak egy fideszest juttathatna börtönbe, ki lenne az
A tiszás politikus több kérdésre is válaszolt kedd esti videójában. Arról is kérdezték, hogy javasolja-e a fiataloknak, hogy külföldi egyetemen tanuljanak tovább.


Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.

Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.

„Szerintem kaland, tapasztalat, nyelvtudás. De aztán gyertek haza!”

- válaszolta a politikus.

A videóból az is kiderül, hogy az első autója egy használt Volkswagen Polo volt. Még Varga Judittal közösen vették, és a volt felesége azt mondta neki, hogy addig nem szül gyereket, amíg Magyar nem tanul meg jól vezetni.

Magyar Péter egy kérdésre azt is elárulja, hogy az igazán nagy álmai nem politikai irányultságúak. Az utolsó előtti kérdés pedig arról szólt, hogy ha csak egy fideszest juttathatnának börtönbe, de őt garantáltan, akkor ki lenne az.

„Én nem fogok semmilyen fideszest börtönbe juttatni. Ez nem az én feladatom, hanem az igazságszolgáltatásé”

- szögezte le Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor üzent a Csík zenekar énekesnőjének, aki felháborodott azon, hogy egy drag queen táncolt a hangjára a Pride-on
A miniszterelnök szerint Majorosi Mariannával van az ország többsége, és ne hagyja magát. Az énekesnő azt kifogásolta, hogy nem közölték vele előre a dal felhasználását.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.

Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.

Majorosi egy kommentben azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. A Quimby tagjai pedig azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználná bárki.

Kedden este Orbán Viktor egy külön posztban reagált az énekesnő hozzászólására.

„Kedves Majorosi Marianna! Az ország többsége Önnel van, ne hagyja magát!”

- írta a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az Európai Bizottság üzent Orbán Viktornak Ukrajna EU-csatlakozásáról
Brüsszel szerint Kijev teljesíti az első klaszter megnyitásához szükséges feltételeket, így a tárgyalások megindulhatnának. A magyar miniszterelnök továbbra is vétóval él a Voks2025-re hivatkozva.


Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, és nem lát olyan indokot, ami miatt ne indulhatnának meg a tárgyalások. Az Európai Bizottság szerint Kijev készen áll arra, hogy megtegye az első lépést az EU felé, még akkor is, ha a magyar kormány ezt másként gondolja, írja az Euronews.

Orbán Viktor a Voks2025 véleménynyilvánító szavazás eredményére hivatkozva vétózta meg Ukrajna csatlakozását. A szavazáson 2,3 millióan vettek részt, és a válaszadók 95 százaléka nem támogatta az ukrán tagságot. A miniszterelnök erre alapozva utasítja el, hogy az EU megnyissa az ajtót Kijev előtt.

A Bizottság szóvivője úgy fogalmazott: „nincs olyan objektív ok, amely megakadályozná Ukrajnát abban, hogy elindítsa csatlakozási folyamatának első szakaszát”.

Hozzátette: „amikor egy tagjelölt országot objektív okok nélkül annak ellenére visszatartanak, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor az egész bővítési folyamat elveszíti a hitelességét”.

Az uniós testület kedden bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére. Az első, „Alapok” nevű klaszter olyan területeket érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a közbeszerzések és a biztonság. Ez a klaszter minden csatlakozó ország esetében az első, amit megnyitnak, és az utolsó, amit lezárnak – utóbbihoz viszont mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

A szóvivő kiemelte, hogy Ukrajnának nehéz körülmények között, háborús helyzetben kell végrehajtania a szükséges reformokat. Ennek ellenére azt mondta: „mindig is az érdemi alapú megközelítést védtük a csatlakozás esetében, és ebben az esetben nincs objektív okunk kifogást emelni az egyes klaszter megnyitásával szemben”.

A Bizottság pozitívan értékelte Ukrajna kisebbségvédelmi intézkedéseit is. Elismeréssel szóltak az etnikai alapon történő megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és a kulturális sokszínűség támogatásáról. A cél ezzel az volt, hogy megnyugtassák Orbán Viktort, aki korábban többször is bírálta Ukrajnát a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak korlátozása miatt.

A két ország között korábban zajlottak kétoldalú egyeztetések is, ezek azonban májusban megszakadtak, miután Ukrajna bejelentette, hogy egy feltételezett magyar kémhálózatot leplezett le az országban.

Magyarország már 2024 júliusában jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna csatlakozását, amikor átvette az EU Tanácsának soros elnökségét. Azóta sem történt előrelépés, noha a lengyel elnökség idején sokan reménykedtek ebben. A jelenlegi dán elnökség a bővítést „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Egyéb programom van” - a fideszes képviselő nem ért rá odamenni a Dunai Vasműhöz, ahonnan épp 800 embert rúgtak ki a múlt heti 1700 után
A dolgozók kétségbe vannak esve, nem tudják, mi lesz velük. Átképzésről egyelőre szó sincs, a politikus szobrot jelentett be helyette.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



Reggel nyolc után már több tucat ember gyűlt össze a Dunai Vasmű kapuja előtt. Újabb elbocsátási hullám indult a Dunaferr egyik utódcégénél: ezúttal 800 dolgozónak kellett távoznia, derül ki az RTL Híradóból. A múlt héten már 1700 embert küldtek el, így már több mint 2500 család érintett.

Sokan közülük évtizedek óta ugyanott dolgoztak. Egy férfi azt mondta, 1989 óta dolgozik a cégnél. Arra a kérdésre, hogy most mi következik, csak annyit mondott: sehová nem veszik fel.

A dolgozók attól tartanak, hogy nem találnak új munkahelyet. A kormány korábban átképzési programokat ígért, ám erről egyelőre semmilyen információt nem kaptak az érintettek.

A Kormányhivatal közleményt adott ki a helyzetről. Ebben azt írják: „jelenleg is képzési lehetőségeket biztosít azok számára, akik új munkahely megtalálására törekednek”, valamint hogy „felvették a kapcsolatot a régió kiemelt foglalkoztatóival, hogy felmérjék a képzési kínálatot és a potenciális elhelyezkedési lehetőségeket”.

A gyár története egészen a szocializmus idejéig nyúlik vissza: akkoriban a Dunai Vasmű az ország egyik meghatározó üzeme volt. A rendszerváltás után privatizálták, azóta több tulajdonosa is volt – köztük orosz és ukrán cégek –, majd néhány éve, állami segítséggel, a Liberty Steel indiai vállalat vette át.

Miközben a gyárban épp embereket bocsátottak el, a város másik oldalán sajtótájékoztatót tartottak. Soltész Miklós államtitkár és Mészáros Lajos, a térség országgyűlési képviselője egy leendő köztéri szoborról beszélt a helyi katolikus plébánia előtt. A projektet az állam 20 millió forinttal támogatja.

Az RTL Híradója megkérdezte, hogy a politikusok ellátogatnak-e a gyárhoz is. Soltész Miklós úgy fogalmazott: „Teljesen természetesen a képviselő úr és azok, akik ezen a területen dolgoznak, az ő feladatuk, hogy segítsenek és ahogy eddig is segített a kormány biztos, hogy segíteni fog.”

Mészáros Lajos viszont nem tudott elmenni a Vasműhöz: „Nem, mert egyéb programom van” - mondta a csatorna kérdésére.

A képviselő a híradónak arról is beszélt, hogy információi szerint a hengermű tovább működhet, és reméli, hogy a most elbocsátott dolgozók felét visszavehetik.

Ha viszont nem érkezik új befektető, Dunaújváros környékén körülbelül 2500 embernek kellene munkát találni – miközben információk szerint a régióban ennél jóval kevesebb betöltetlen állás van.

Az RTL Híradó teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: