Semmelweis lenne a magyar Dr. House? Ezt mutatja be az anyák megmentőjéről szóló film
Semmelweis Ignác az anyák megmentője, aki rájött, hogy szülés előtt kezet kell mosni. Körülbelül ennyit jegyeztünk meg a hírneves orvosról az iskolában. A közösségi média ezt kiegészítette azzal a föl-fölbukkanó információ-morzsával, hogy családja elárulta, bolondok házába juttatta, ahol az ápolók agyonverték.
Már önmagában ez is indokolja, hogy készüljön egy olyan film Semmelweis életéről, amely teljesebbé teszi az összképet.
Itt nem csak a közelmúltat sajátosan interpretáló kurzusalkotásokra kell gondolni, mint az Elkúrtuk vagy a Blokád, hanem az olyan közpénzégetőkre, mint az Aranybulla, a Tündérkert vagy a Hadik.
A film létrejöttét tovább árnyalta, hogy Gárdos Péter Semmelweis-forgatókönyvét a Nemzeti Film Intézet (NFI) elkaszálta. Helyette a már említett Blokádot is jegyző Lajos Tamást támogatta, aki az elmúlt két évben közel ötmilliárdos állami támogatást kapott különböző projektjeire. Sok szállal kötődik a NER-hez, hiszen az NKA filmművészeti kollégiumának vezetője. 2020 óta az SZFE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.
Mindehhez még hozzávehetjük, hogy a film másik producere – mint megtudtuk, az ötletgazda – Vida Joe, a Takarékbank volt elnök-vezérigazgatója.
Éppen ezért már sokan előre leírták A láthatatlan gyilkos munkacímen futó új produkciót is. Én azonban nem törtem előre pálcát felette, hiszen Lajos Tamás producerkedése alatt készültek olyan színvonalas filmek is, mint Bergendy Péter Post mortemje.
A film rendezésére Koltai Lajost kérték fel, aki operatőrként megkerülhetetlen, de filmrendezőként legalábbis vegyes megítélésű. A Semmelweis a harmadik rendezői munkája, 15 év elteltével ült be ismét a direktori székbe.
A Maruszki Balázs által jegyzett forgatókönyv az 1847-es év eseményeire fókuszál. Bécsben Klein professzor (Gálffi László) szülészeti klinikáján magasra ugrott a halálesetek száma. A neves orvos rejtélyes járványt sejt a háttérben. A klinika egyik doktorának, a magának való, de kiváló szülész hírében álló Semmelweisnek (Vecsei H. Miklós) azonban feltűnik, hogy a bábaképzőben sokkal kevesebben halnak meg. Ezért kutatni kezdi az okokat.
Főnöke nem örül a buzgalmának, hiszen ha kiderül, hogy a bábaképzőben valamit jobban csinálnak, mint az okos férfiak a klinikán, az erősen aláássa az intézmény tekintélyét. Amikor pedig Semmelweis odáig jut a hipotézisével, hogy egyenesen az orvosok azok, akik megfertőzik a kismamákat, Klein minden elkövet, hogy ellehetetlenítse és diszkreditálja a fiatal kollégát. Ebben lelkes segítőre talál az ambiciózus – és Klein székére ácsingozó – Kollár doktorban (Kovács Tamás), aki semmitől nem riad vissza céljai eléréséhez.
Bár a készítők hangsúlyozták, mennyire ügyeltek a történelmi hitelességre, a szerelmi szál teljesen fikcióra épül. A Nagy Katica által alakított Emma a bábaképzőből érkezett a klinikára munkát keresve. Nincs kimondva, csak érzékeltetve, de azért kellett ajánlólevél nélkül otthagynia korábbi munkahelyét, mert nem hódolt be az igazgatója ostromának.
Itt aztán a mogorva Semmelweis mellé kerül, és furcsa kettős helyzetben találja magát. Hamarosan a kissé mizantróp orvos jobbkezévé válik, de közben két tűz közé kerül: Klein professzor – a jobbkezén, Kolláron keresztül – megkörnyékezi, hogy jelentsen nekik Semmelweis ténykedéséről, cserébe megengedik, hogy a nővérszálláson maga mellé vegye kishúgát, aki a film elején egy árvaházban senyved.
Miután történelmi eseményekről van szó, nem árulunk el nagy titkot, hogy sok intrika és a fordulat után végül győz az igazság. A menetrend szerint összevesző szerelmesek is kibékülnek az utolsó pillanatban, és együtt indulnak egy szebb jövő reményében Budapestre.
Összességében a Semmelweis egy nagyon szerethető, szép – bár helyenként felkavaróan kemény és naturalista – film, amely jó ízléssel egyensúlyoz a kommersz és a művészi határán. Profin megtervezett thrillert látunk.
Adva van egy goromba orvos, aki mindenkit vérig sért, arrogánsan hisz saját tudásában, fütyül a szabályokra és nem tisztel senkit. Nyughatatlanul keresi a „gyermekágyi kór” okát, majd annak ellenszerét, ahogy Dr. House kereste mindig a népszerű sorozatban az adott diagnózist és annak gyógymódját.
Aztán persze eljön a pillanat, amikor úgy tűnik, ő a rosszfiú, de a végén minden a helyére kerül. Az intrikus elnyeri büntetését, a főhős megdicsőül.
A szerelmi szál is meglehetősen kiszámítható. Tudjuk, hogy össze fog jönni Emma és Ignác, és azt is mindvégig tudjuk, hogy adott dramaturgiai ponton miért is fognak összeveszni.
Mindezek ellenére valahogy mégsem válik a film sablonossá, sem pedig unalmassá, mert mindezt olyan szemüveggel látjuk, ahogy még soha. Koltai remekül fenntartja a feszültséget, a képek gyönyörűek (Nagy András operatőrt dicsérik), a történet sehol sem lötyög, nincsenek fölösleges pillanatok. Nem utolsó sorban ott van ellensúlyként a film brutális igazsága.
Könnyű lenne kinevetni Klein doktort, aki a pozícióját féltő hiú, magas polcon lévő férfi archetípusa. Közben azonban az ő konfliktusa ennél sokkal mélyebbre nyúlik: ha Semmelweisnek igaza van, és a boncolást és szülést is végző orvosok betegítik meg az anyákat, akkor minden orvos tulajdonképpen gyilkos. Ő maga pedig ennél is több: saját lánya és unokája gyilkosa, akik a kezei között haltak meg, miután levezette a szülést.
Érdekes szála a filmnek a nemzeti konfliktus: a klinikán hamar kialakul egy „magyar orvosok – nem magyar orvosok” szembenállás, ami azonban a korszakot figyelembe véve – 1847-ben járunk, egy évvel a forradalom előtt! – hihető, és nincs túltolva.
Mindenképp dicséret illeti a kellék osztályt és Szakács Györgyi jelmezeit. Ami azonban a film talán legnagyobb erénye, az a remek színészgárda. Kezdeném mindjárt azzal, hogy Dr. House párhuzam ide vagy oda, Vecsei jobb színész, mint – az általam amúgy nagyon szeretett – Hugh Laurie. Ezért a karaktere is sokrétűbb és érdekesebb. Nagy Katica belülről sugárzó hitelességével és szépségével teszi egyszerre tisztelhetővé és tetszetőssé Emma alakját, aki komoly, önérzetes, tanult nő, nem holmi buta, elszédíthető cselédlány.
Gálffi László élete alakítását nyújtja a pökhendi főnökből szép fokozatosan saját bűneivel szembenéző megkínzott, tragikus hőssé váló Klein professzorként.
A kisebb szerepekben is sztárparádét látunk. Elek Ferenc a vidám, életigenlő cseh Kolletschka doktorként megcsillantja drámai oldalát is. Kovács Lajos nem tudom, hogy csinálja, de 40 éve ugyanúgy néz ki, és ugyanolyan jó mindenben.
Feltétlenül kiemelendő a kedvesen mosolygó, de mély pillanatokat is tökéletesen megoldó Mészáros Blanka, Zsigmond Emőke, aki a neki jutott néhány percben is magára vonzza a figyelmünket és sokára esett csak le, hogy bizony ő volt a Nagykarácsony főszereplője, és Szűcs Nelli, aki előkelő bécsi dámaként varázsol el minket.
Olyan nevek tűnnek fel a háttérben, mint Hajduk Károly, Simon Kornél, Orosz Ákos, mind hozzáadva a maguk apró mozzanatait az egész alkotás hitelességéhez.
Külön szeretnék szót ejteni a Baumgartnert rendkívül hitelesen alakító Lengyel Ferencről, illetve Györgyi Annáról, aki korosztálya egyik legjobbja, nagyobb filmszerepek is megtalálhatnák. Ezúttal Semmelweis kimért, de anyáskodó házvezetőnőjeként láthatjuk viszont.
Összességében a Semmelweis a magyar történelmi filmek legjobb hagyományait követi. Arra mindenképp alkalmas, hogy kicsivel mélyítse a témával kapcsolatos tudásunkat. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy olyan nagyon is modern témákra hívja fel a figyelmet, mint a nők mindenkori kiszolgáltatottsága, második sorba taszítása, vagy az emberi gyarlóság szerepe a betegségek kialakulásában, terjedésében.
