„Az sem érdekelt, ha soha többé nem játszhatok” – Az 59 éves Robert Downey Juniort apja szoktatta rá a drogra
Amikor elvállaltam, hogy cikket írok a ma 59 éves Robert Downey Juniorról, azzal a fellengzős felütéssel akartam kezdeni, hogy ő talán az első nagy színész, akinek az első perctől követem a pályafutását. A kor persze nem erény, de ettől még tény: én még moziban láttam az 1990-ben bemutatott Air Americát, és azóta töretlen a rajongásom az ifjabb RD művészete iránt.
Persze, nagyot tévedtem, hiszen 5 évesen debütált a filmvásznon, az Air America előtt már vagy 20 filmben játszott kisebb-nagyobb szerepet, és 1985-86 között feltűnt a Saturday Night Live című műsorban is, ahol a legtöbb valamire való amerikai komikus megfordult a karrierje során.
Bizonyos szempontból könnyű dolga volt, hiszen bele született a filmiparba: apja, Robert Downey Sr filmrendező volt – Jr neki köszönhette első szerepét a Pound című filmben –, édesanyja pedig Elsie Ann színésznő. De hát épp elég példát láttunk arra, hogy a tehetséges szülő nem garancia semmire, sőt, még hátrány is lehet, ha folyton hozzá hasonlítanak. Az ifjabb Robert azonban számtalanszor bizonyította már, hogy saját jogán került Hollywood legfényesebb csillagai közé, és még botrányai sem tudták letaszítani onnan.
Robert Downey Junior 1965. április 4-én született Manhattanben. Apja révén némi magyar vér is csörgedezik az ereiben. A család sokat költözött az idősebb Robert filmes projektjei miatt. Éltek Woodstockban, Londonban, Új-Mexikóban, Kaliforniában és Greenwich Village-ben.
A művész szülők sajnos nem csak a film világába vezették be fiukat. Az apa drogfüggő volt, az anya alkoholista.
A színész ötéves korától rendszeresen feltűnt apja filmjeiben kisebb szerepekben. 12 éves korában szülei elváltak. A fiú 17 évesen kimaradt az iskolából, dolgozni kezdett, hogy fenntartsa magát, és közben meghallgatásokra járt. Saját jogon először az 1983-as Szeress belém (Baby It’s You) című filmben kapott szerepet, de utóbb a jeleneteit kivágták.
Az 1984-es Firstbornnal már több szerencséje volt, ráadásul a forgatáson megismerkedett Sarah Jessica Parkerrel, akivel jártak is egy ideg. A 80-as évek második felében aztán Hollywoodba költözött, ahol három szintén pályakezdő kollégával és baráttal lakott együtt: Billy Zane, Sarah Jessica Parker és Kiefer Sutherland.
Az 1987-es Fagypont alattban (Less Than Zero) egy gazdag, drogfüggő fiút játszott, akinek szétesik az élete. Alakítására felfigyeltek a kritikusok, sok dicséretet kapott. Maga a színész úgy beszélt erről a szerepéről, mintha a meglátogatta volna a jövő karácsonyának szelleme, mert drogproblémái miatt a magánéletében olyan lett, mint a filmbeli karaktere eltúlzott mása. A forgatás után nem sokkal el is vonult élete első elvonójára.
A Fagypont alatt sikere után a fajsúlyosabb produkciók is érdeklődni kezdtek Robert Downey Jr. után. Az ég is tévedhetben Cybill Shepherd és Ryan O’Neil volt a partnere, a már emlegetett Air Americában Mel Gibson, az öreg Robert Downey által rendezett Marha nagy kalamajkában Eric Idle, a Folytatásos forgatásban Sally Fields és Kevin Kline.
Richard Attenborough 1992-es életrajzi filmjével, a Chaplinnel végleg bekerült a legnagyobbak közé. Onnantól már nem az ifjú tehetség volt, aki a nagy sztárokkal játszhat, hanem ő maga lett a sztár. A szerep meghozta az első Oscar-jelölését is.
Sorra jöttek a szerepek, meg sem kísérlem mindent felsorolni. A listából kiemelkedik Oliver Stone 1994-es opusza, a Született gyilkosok, vagy az 1994-es Only You – Csak veled. Jó, itt kicsit csaltam. Utóbbi számomra fontos. Egyfelől óriási csalódás volt, hiszen a Jézus Krisztus Szupersztárt és Az igazság mindenkiét jegyző Norman Jewisontól sokkal többet vártam. Emlékezetes viszont azért, mert Robert Downey Jr. még egy ilyen tinglitangli semmiben is emlékezetes alakítást tudott nyújtani, megerősítve rajongói státuszomat.
1996-tól kezdve a sztár többször bajba került a hatóságoknál drogproblémái miatt. Sean Penn és Dennis Quaid állítólag egy ízben rátörték az ajtót, és erővel elcipelték egy rehabközpontba, Downey azonban pár nappal később megszökött.
Egy hónappal később, miközben feltételes szabadlábon volt, módosított tudatállapotban besétált az egyik szomszéd házába és befeküdt az egyik ágyba. Amellett, hogy bírói utasításra rehabilitációra kellett mennie, csaknem egy évre börtönbe is került.
Mindez nem törte félbe karrierjét. 2000-ben, a szabadulása után egy héttel már csatlakozott is az Ally McBeal csapatához. Az a jelenet, ahol Sting társaságában énekel, azóta is az egyik leggyakrabban megosztott videója a közösségi oldalakon.
Maga a színész így nyilatkozott erről az időszakról:
„Életem mélypontja volt, ami a függőséget illeti. Az sem érdekelt, ha soha többé nem játszhatok.”
A drogfüggősége és a folyamatos botrányai miatt több filmszereptől is elesett, ráadásul az Ally McBeal producerei is úgy döntöttek, kiírják a sorozatból, hiába volt népszerű a karaktere. Woody Allen nagyon szerette volna leszerződtetni a Melinda és Melinda című filmjéhez, de nem tudta, mert egy biztosítótársaság sem volt hajlandó biztosítást kötni a színészre.
Újabb elvonók után 2001-ben Elton John I Want Love című videoklipjében tért vissza. Azt pedig, hogy ismét filmvászonra kerülhetett, közeli barátjának, Mel Gibsonnak köszönhette, aki hajlandó volt kifizetni érte a nagyon magas biztosítási díjat, így szerepelhetett Az éneklő detektívben.
A 2000-es évek fontos hozadéka volt, hogy a színész kiadta első lemezét The Furturist címen, ami vegyes fogadtatásra talált.
Jelentős állomás a színész életében a 2003-as Gothika. A thrillerben Halle Berry volt a partnere, de nem is ezért fontos, hanem mert itt ismere meg későbbi feleségét, Susan Downeyt (akkor még Susan Levin), aki a film egyik producere volt. Bár Susan színészként nagyra tartotta Robertet, eleinte inkább fura alaknak látta.
Bár a sztár számos sikeres filmben szerepelt karrierje során, igazi „blockbusterben” nem szerepelt egészen 2008-ig. Ekkor azonban két nagy bevételt hozó filmben is feltűnt. Az egyik a rajongókat megosztó Vasember, a másik pedig a Trópusi vihar. Utóbbi meghozta második Oscar-jelölését, ezúttal legjobb mellékszerepló kategóriában (ezúttal a tragikus sorsú Heath Ledgerrel szemben maradt alul).
Bár a 2010-es évek egyértelműen a Marvel Univerzumról szóltak a sztár pályafutásában, az emblematikus szerepek között mindenképp említeni kell még Guy Ritchie Sherlock Holmes filmjeit, amikben Downey Jude Law Dr. Watsonja társaságában meglehetősen újraértelmezte a világ leghíresebb detektívjének figuráját. Hosszas várakozás után hamarosan érkezik a sorozat harmadik darabja is a mozikba.
2020-ban ismét olyan filmben láthattuk, amihez személy szerint nagy reményeket fűztem, de a végeredmény csalódást okozott. A Dr. Dolittle a kritikusok szerint „túl hosszú és élettelen”, és anyagilag sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Ezután nagyobb szünet következett, Downey a 2023-as Oppenheimerben tért vissza a vászonra Lewis Strauss szerepében. Nyomott gázsiért vállalta el a munkát, a szokásos 10-20 millió dollár helyett beérte „csupán” néggyel, annyira szerette volna ezt a szerepet. Számítása bejött, hiszen a film meghozta a harmadik Oscar-jelölését, és ezúttal ő emelhette magasba a sokak által áhított szobrocskát. A köszönő beszédében köszönetet mondott feleségének, aki "visszaszerette az életbe".
És hogy mit hoz a jövő? Minden korábbi fogadkozás dacára úgy tűnik, Robert nem szabadul Tony Starktól, hiszen hamarosan érkezik a Vasember 4, amibe a vasgúnyában röpködő különc milliomos feltámad halottaiból.
