KULT
A Rovatból

„Az sem érdekelt, ha soha többé nem játszhatok” – Az 59 éves Robert Downey Juniort apja szoktatta rá a drogra

Magyar vér is csörgedezik az ereiben, Sean Penn és Dennis Quaid egyszer rátörték az ajtót, de tehetséges és pályafutása megkérdőjelezhetetlen.


Amikor elvállaltam, hogy cikket írok a ma 59 éves Robert Downey Juniorról, azzal a fellengzős felütéssel akartam kezdeni, hogy ő talán az első nagy színész, akinek az első perctől követem a pályafutását. A kor persze nem erény, de ettől még tény: én még moziban láttam az 1990-ben bemutatott Air Americát, és azóta töretlen a rajongásom az ifjabb RD művészete iránt.

Persze, nagyot tévedtem, hiszen 5 évesen debütált a filmvásznon, az Air America előtt már vagy 20 filmben játszott kisebb-nagyobb szerepet, és 1985-86 között feltűnt a Saturday Night Live című műsorban is, ahol a legtöbb valamire való amerikai komikus megfordult a karrierje során.

Bizonyos szempontból könnyű dolga volt, hiszen bele született a filmiparba: apja, Robert Downey Sr filmrendező volt – Jr neki köszönhette első szerepét a Pound című filmben –, édesanyja pedig Elsie Ann színésznő. De hát épp elég példát láttunk arra, hogy a tehetséges szülő nem garancia semmire, sőt, még hátrány is lehet, ha folyton hozzá hasonlítanak. Az ifjabb Robert azonban számtalanszor bizonyította már, hogy saját jogán került Hollywood legfényesebb csillagai közé, és még botrányai sem tudták letaszítani onnan.

Robert Downey Junior 1965. április 4-én született Manhattanben. Apja révén némi magyar vér is csörgedezik az ereiben. A család sokat költözött az idősebb Robert filmes projektjei miatt. Éltek Woodstockban, Londonban, Új-Mexikóban, Kaliforniában és Greenwich Village-ben.

A művész szülők sajnos nem csak a film világába vezették be fiukat. Az apa drogfüggő volt, az anya alkoholista.

Az idősebb Robert egy interjúban maga vallotta be, hogy fia mindössze hatéves volt, amikor a rendező marihuánát adott neki, de azt sem tartja kizártnak, hogy egy kis kokaint is kapott.

A színész ötéves korától rendszeresen feltűnt apja filmjeiben kisebb szerepekben. 12 éves korában szülei elváltak. A fiú 17 évesen kimaradt az iskolából, dolgozni kezdett, hogy fenntartsa magát, és közben meghallgatásokra járt. Saját jogon először az 1983-as Szeress belém (Baby It’s You) című filmben kapott szerepet, de utóbb a jeleneteit kivágták.

Az 1984-es Firstbornnal már több szerencséje volt, ráadásul a forgatáson megismerkedett Sarah Jessica Parkerrel, akivel jártak is egy ideg. A 80-as évek második felében aztán Hollywoodba költözött, ahol három szintén pályakezdő kollégával és baráttal lakott együtt: Billy Zane, Sarah Jessica Parker és Kiefer Sutherland.

Az 1987-es Fagypont alattban (Less Than Zero) egy gazdag, drogfüggő fiút játszott, akinek szétesik az élete. Alakítására felfigyeltek a kritikusok, sok dicséretet kapott. Maga a színész úgy beszélt erről a szerepéről, mintha a meglátogatta volna a jövő karácsonyának szelleme, mert drogproblémái miatt a magánéletében olyan lett, mint a filmbeli karaktere eltúlzott mása. A forgatás után nem sokkal el is vonult élete első elvonójára.

A Fagypont alatt sikere után a fajsúlyosabb produkciók is érdeklődni kezdtek Robert Downey Jr. után. Az ég is tévedhetben Cybill Shepherd és Ryan O’Neil volt a partnere, a már emlegetett Air Americában Mel Gibson, az öreg Robert Downey által rendezett Marha nagy kalamajkában Eric Idle, a Folytatásos forgatásban Sally Fields és Kevin Kline.

Richard Attenborough 1992-es életrajzi filmjével, a Chaplinnel végleg bekerült a legnagyobbak közé. Onnantól már nem az ifjú tehetség volt, aki a nagy sztárokkal játszhat, hanem ő maga lett a sztár. A szerep meghozta az első Oscar-jelölését is.

Élete pechje, hogy Al Pacinóval kellett versenyeznie.

Sorra jöttek a szerepek, meg sem kísérlem mindent felsorolni. A listából kiemelkedik Oliver Stone 1994-es opusza, a Született gyilkosok, vagy az 1994-es Only You – Csak veled. Jó, itt kicsit csaltam. Utóbbi számomra fontos. Egyfelől óriási csalódás volt, hiszen a Jézus Krisztus Szupersztárt és Az igazság mindenkiét jegyző Norman Jewisontól sokkal többet vártam. Emlékezetes viszont azért, mert Robert Downey Jr. még egy ilyen tinglitangli semmiben is emlékezetes alakítást tudott nyújtani, megerősítve rajongói státuszomat.

1996-tól kezdve a sztár többször bajba került a hatóságoknál drogproblémái miatt. Sean Penn és Dennis Quaid állítólag egy ízben rátörték az ajtót, és erővel elcipelték egy rehabközpontba, Downey azonban pár nappal később megszökött.

Az év júniusában letartóztatták, mert mindenféle drogokkal és egy pisztollyal az autójában kocsikázott a Sunset Boulevardon.

Egy hónappal később, miközben feltételes szabadlábon volt, módosított tudatállapotban besétált az egyik szomszéd házába és befeküdt az egyik ágyba. Amellett, hogy bírói utasításra rehabilitációra kellett mennie, csaknem egy évre börtönbe is került.

Mindez nem törte félbe karrierjét. 2000-ben, a szabadulása után egy héttel már csatlakozott is az Ally McBeal csapatához. Az a jelenet, ahol Sting társaságában énekel, azóta is az egyik leggyakrabban megosztott videója a közösségi oldalakon.

Maga a színész így nyilatkozott erről az időszakról:

„Életem mélypontja volt, ami a függőséget illeti. Az sem érdekelt, ha soha többé nem játszhatok.”

A drogfüggősége és a folyamatos botrányai miatt több filmszereptől is elesett, ráadásul az Ally McBeal producerei is úgy döntöttek, kiírják a sorozatból, hiába volt népszerű a karaktere. Woody Allen nagyon szerette volna leszerződtetni a Melinda és Melinda című filmjéhez, de nem tudta, mert egy biztosítótársaság sem volt hajlandó biztosítást kötni a színészre.

Újabb elvonók után 2001-ben Elton John I Want Love című videoklipjében tért vissza. Azt pedig, hogy ismét filmvászonra kerülhetett, közeli barátjának, Mel Gibsonnak köszönhette, aki hajlandó volt kifizetni érte a nagyon magas biztosítási díjat, így szerepelhetett Az éneklő detektívben.

A 2000-es évek fontos hozadéka volt, hogy a színész kiadta első lemezét The Furturist címen, ami vegyes fogadtatásra talált.

Jelentős állomás a színész életében a 2003-as Gothika. A thrillerben Halle Berry volt a partnere, de nem is ezért fontos, hanem mert itt ismere meg későbbi feleségét, Susan Downeyt (akkor még Susan Levin), aki a film egyik producere volt. Bár Susan színészként nagyra tartotta Robertet, eleinte inkább fura alaknak látta.

Eleinte nem is fogadta a férfi udvarlását, mert félt, hogy a forgatás befejezése a románcnak is véget vet. Nem így történt, 2005 óta házasok.

Bár a sztár számos sikeres filmben szerepelt karrierje során, igazi „blockbusterben” nem szerepelt egészen 2008-ig. Ekkor azonban két nagy bevételt hozó filmben is feltűnt. Az egyik a rajongókat megosztó Vasember, a másik pedig a Trópusi vihar. Utóbbi meghozta második Oscar-jelölését, ezúttal legjobb mellékszerepló kategóriában (ezúttal a tragikus sorsú Heath Ledgerrel szemben maradt alul).

Bár a 2010-es évek egyértelműen a Marvel Univerzumról szóltak a sztár pályafutásában, az emblematikus szerepek között mindenképp említeni kell még Guy Ritchie Sherlock Holmes filmjeit, amikben Downey Jude Law Dr. Watsonja társaságában meglehetősen újraértelmezte a világ leghíresebb detektívjének figuráját. Hosszas várakozás után hamarosan érkezik a sorozat harmadik darabja is a mozikba.

2020-ban ismét olyan filmben láthattuk, amihez személy szerint nagy reményeket fűztem, de a végeredmény csalódást okozott. A Dr. Dolittle a kritikusok szerint „túl hosszú és élettelen”, és anyagilag sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ezután nagyobb szünet következett, Downey a 2023-as Oppenheimerben tért vissza a vászonra Lewis Strauss szerepében. Nyomott gázsiért vállalta el a munkát, a szokásos 10-20 millió dollár helyett beérte „csupán” néggyel, annyira szerette volna ezt a szerepet. Számítása bejött, hiszen a film meghozta a harmadik Oscar-jelölését, és ezúttal ő emelhette magasba a sokak által áhított szobrocskát. A köszönő beszédében köszönetet mondott feleségének, aki "visszaszerette az életbe".

És hogy mit hoz a jövő? Minden korábbi fogadkozás dacára úgy tűnik, Robert nem szabadul Tony Starktól, hiszen hamarosan érkezik a Vasember 4, amibe a vasgúnyában röpködő különc milliomos feltámad halottaiból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk