Robert Pattinsontól hátast dobtunk, a Batman 2022 egyik legjobb filmje
Hányattatott sorsa volt a filmnek. Kész csoda, hogy ennyire jól sikerült. A Batman Matt Reeves rendező eddigi legjobb filmje. Robert Pattinson castingja ugyan meglepő volt elsőre, de ha belegondolunk, anno Michael Keatont vagy később a Joker bőrébe bújt Heath Ledgert is váratlan meglepetésként kezelték a régi filmek kritikusai.
Nem merném állítani, hogy az összes eddig forgatott Batman-filmből a 2022-es verzió a legjobb, de biztos vagyok benne, 2022 egyik legjobb mozija. Nem megyek bele spoilerekbe, de a film nem teketóriázik: rögtön egy gyilkossággal indul, majd megkezdődik a nyomozás, Rébusz nyomába erednek, aki csupán holttesteket és rejtvényeket hagy maga mögött.
Ez a nyomozás zseniálisan hatásos: Batman megmutatja, miért is ő a képregényvilág legjobb nyomozója. Nemcsak a fizikai erejét, de főhősünk intelligenciáját is előtérbe helyezi a film. Matt Reeves nagyon ért a hangulatteremtéshez és az atmoszférához.
Nem lehet megbízni senkiben. Sem a rendőrökben, sem az ügyészekben, de még a polgármesterben sem. És mialatt Batman nyomoz, rengeteg apró, képregényes utalással találkozhatunk. Tehát képregényrajongók, figyelem: ez egy újabb kötelező kör a moziban!
Reeves filmje markánsan különbözik a megszokott képregényfilmektől: az egész mozi földhözragadt, logikus és kegyetlen. Szuperhősünk bűnüldöző karrierje elején jár, kicsit még naiv, de próbál szembenézni saját, múltbeli démonjaival. A történet folyamán szinte végig Batmant látjuk, a végén egy kis időre feltűnik civil énje, Bruce Wayne is, de szinte mindvégig a Denevéremberen van a hangsúly.
A nyomozás végére a történet átvált személyes drámává. Robert Pattinson elképesztően jó a szerepében. A többi színész is remek: Colin Farrell eltűnik a Pingvin-make up alatt, Paul Dano által megformált Rébusz intelligens és hátborzongató sorozatgyilkos,
A vicces az, hogy eddig valamennyi filmes adaptáció az említett karaktereket rettentően eltúlzott ripacsokként ábrázolta. Ezekben a filmekben ez úgy-ahogy működött, de a 2022-es Batman visszafogottabb stílusához sokkal jobban illenek a földhözragadtabb verziók.
Jeffrey Wright Gordon hadnagya már a film elejétől vakon bízik Batmanben – ez is nagy különbség az eddigi filmekhez képest. Itt nem látjuk Martha és Thomas Wayne halálát, nem tudjuk meg, hogy Gordon mikor kezdett el bízni Batmanben.
A film ritmusa nem túl gyors, de ezt egyáltalán nem érezni. A finálét ugyan meg lehetett volna vágni, de az alkotók nem zavaróan nyújtották el, és egy ennyire epikusnak szánt történetnek kellett egy ilyen kaliberű befejezés. A zene is kiemelkedő. Michael Giacchino tehetséges, nagy név a szakmában, de ezúttal sikerült neki az, ami talán utoljára Danny Elfmannek: tudunk a film után dúdolni egy Batman-témát.
Például mikor először meghalljuk, amint a Denevérember megjelenik hangos léptekkel a sötétből előbújva a zenére. Még most is libabőrös leszek. Az ilyen pillanatoktól ilyen jó film a Batman.
Az akcióra sem lehet panasz. Ez a másik markáns különbség, az eddigi filmekhez képest:
Minden bunyó és küzdőjelenet követhető, a kamera mindig azt mutatja, amit kell. Az utóbbi idők egyik legjobb autós üldözésének is tanúi lehetünk, nem láttam ilyen látványos autós szcénát a Mad Max: A harag útja óta. Minden elismerésem az operatőrnek, az egész film mámorítóan gyönyörű! Minden képkockáján érződik, hogy szeretettel és lelkesedéssel készült.
Mindenkinek ajánlom a filmet. Olyan, mint egy kegyetlen Batman-nyomozós kaland az 1992-es rajzfilmből, csak 16-os korhatárkarikával.
Még több Pattinson/Reeves Batmant a mozikba! Megyek is és megnézem még egyszer.
