KULT
A Rovatból

Reneszánszát éli a magyar rajzfilm – itt az 5. Országos Rajzfilmünnep

A 15 éves KEDD Animációs Stúdió nagy rajzfilmfelfordulást szervez november első hétvégéjén.


Ki ne emlékezne a Magyar népmesék sorozat főcímdalára, amit esténként együtt fütyültünk a kismadárral, a "Fürge rókalábak..." kezdetű rajzfilmslágerre, vagy az „MZ/x, MZ/x, jelentkezz!” mondatra? Még sok más kedves emlék juthat eszünkbe a több mint százéves magyar animáció történetéből.

A 15 éves KEDD Animációs Stúdió nagy rajzfilmfelfordulást szervez november első hétvégéjén. Gazdag rajzfilmkínálatot gyűjtöttek össze és ajánlottak fel, melyből egy színes, programokkal teli, rajzfilmvetítésekkel egybekötött hétvégét rendezhetnek az intézmények a környéken élőknek.

RFU_logo

A programsorozatot öt éve nevezték el Rajzfilmünnepnek, mely egynapos rendezvényből, egész hétvégéssé nőtte ki magát. Az 5. Országos Rajzfilmünnep fővédnöke Bartos Erika, Pro Familiis-díjas, számos egyéb elismerése mellett a 2017-es Év Gyerekkönyve Díjat is elnyerő meseíró, többek között a nagy sikerű rajzfilmsorozat, a Bogyó és Babóca írója és rajzolója.

A KEDD Animációs Stúdió

A KEDD Stúdió elsődleges célja, hogy minőségi gyerektartalmakat hozzanak létre. A KEDD-ben készült többek között a Bogyó és Babóca, a Kuflik rajzfilmsorozat, és a Pocoyo sorozat magyar változata is.

A klasszikus magyar rajzfilm aranykorát fémjelző alkotók mellé, mint Macskássy Gyula, Dargay Attila, Ternovszky Béla vagy Jankovics Marcell, kezdenek felsorakozni a fiatal, kortárs magyar alkotók és alkotóműhelyek. 2017-ben három új, magyar gyártású, egész estés animációs film került a mozikba. Erre már hosszú évek óta nem volt példa.

Egy_kupac_kufli
Minden csatlakozó helyszín maga állíthatja össze a műsorát

Valamennyi csatlakozó város és helyszín szabadon válogathat és állíthatja össze műsorát a filmkínálatból: olyan klasszikusokból, mint a Vuk, Lúdas Matyi, Magyar népmesék, Mézga család, idén bemutatott magyar rajzfilmekből, mint az Egy kupac kufli és a Lengemesék, népszerű sorozatokból, mint a Bogyó és Babóca, Pocoyo és a Hoppi mesék, vagy akár kortárs európai rajzfilmekből, mint a Messzi észak vagy a szlovén animációs szövetség rajzfilmválogatása.

Az országos programsorozathoz idén már több mint 50 város és 60 helyszín csatlakozott. A filmvetítések mellett a helyi szervezők más programokkal is készülnek. Többek között lesz bábjáték, színezés, rajzverseny, tánc- és színházi előadások és még ezernyi más izgalmas program.

Mezga_Geza

Az idei Rajzfilmünnep programsorozatához legelsőként kapcsolódó helyszínek között van Máriapócs, Szentendre, Pásztó, Veszprém, Eger, Bogyiszló, Nyíregyháza és Karácsond is, melyek már a vetítésen kívüli programokat is szervezik.

Pásztón például találkozhatnak az érdeklődők a kuflikkal, részt vehetnek arcfestésen, de akár a kedvenc mesehőseiket is megformázhatják só-liszt gyurmából. Veszprémben klasszikus magyar meséket nézhetnek, és családi vetélkedőn mérettethetik meg magukat, illetve csatlakozhatnak a rajzfilm témájú süteménysütés látványkonyhájához. Bogyiszlón a természet és életvilág jegyében telik a Rajzfilmünnep: az odalátogatók megnézhetik a Vuk című filmet és a filmvetítések előtt, közben és után interaktív előadásokon vehetnek részt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ munkatársaival.

A lista ezzel nem ér véget.

A Rajzfilmünnep azoknak a 14 év alatti gyerekeknek, akik szeretnek rajzolni, pályázatot is hirdet.

Bővebb információk ITT és ITT

S7E02_Gyongyvirag_Palko_01Vuk
Bartos Erika

Bartos Erika az elmúlt évtized elhivatott magyar gyermekkönyv írója és illusztrátora. Meséivel megnyugtató, harmonikus világot közvetít, történeteit maga illusztrálja. Verseit több zenekar is megzenésítette, klasszikus gyerekkari kórusművet is komponáltak szövegeire. Bogyó és Babóca sorozatából rajzfilm is készült, mely a rendszerváltás óta az első magyar animációs mesesorozat. Szintén a Bogyó és Babóca sorozattal kelt életre tíz éves csend után a magyar diafilmgyártás, ez volt az első diafilm, melyet digitális technikával gyártottak.

Bartos Erika eredetileg építészmérnök, kiemelkedő eredménnyel végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Építész végzettsége mesekönyveiben is észlelhető, 2016-ban pedig - kilépve a mesekönyvek világából - két építészeti témájú albumot is közreadott: Budapest titkai, illetve Budapest rajzban címmel. Munkáját számos díjjal ismerték el.

Néhány film a sok közül:

Egy kupac kufli

A hét kufli az Elhagyatott Rét közepén él, messze a világ zajától, egy kuflikupac lakályos üregeiben. Zödön a legzöldebb. Pofánka a legpirosabb. Titusz a legsárgább. Hilda a leglilább. Valér a legkékebb. Bélabá a legbarnább. Fityirc meg a legszürkébb, mert... Hát, mert annak is lennie kell valakinek! Van köztük bátor és félénk, ráérős és hirtelen természetű, sokbeszédű és hallgatag, okos és... Na, szóval mindegyikük más és más. Akárcsak a gyerekek (na meg persze a felnőttek).

A hol humorosan különös, hol pedig különösen humoros történetek a kisebbeknek, a nagyobbaknak, sőt a legnagyobbaknak is jó szórakozást ígérnek!

Lengemesék

A lengék a Nádtenger apró, de bátor, zöldbőrű őrei. A gyerekeket csak akkor avatják őrzővé, amikor bebarnul a hajuk. Addig viszont unalmas az élet, mivel zöldhajúként tilos nádirigón repkedni, vízre szállni, sőt még a békaderbin sem vehetnek részt. Füttyös Vilkónak legnagyobb álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Amikor azonban a Nádtenger ellenségei, a harácsok, a hattyúkkal szövetkeznek, az egész tó veszélybe kerül. Az őrzők tehetetlenek, de Vilkó vakmerő tervet eszel ki, hogy megmentse otthonát és fogságba esett barátját, Táltost. Szerencsére nincs egyedül, mert Nagyapó, a vízisiklók és a békák is a segítségére sietnek...

Salamon király kalandjai

A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, Dávidtól, azonban még nem érett meg az uralkodása, mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja. Legjobb barátja Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társa. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása. Ám mielőtt az esküvőre sor kerülne, Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő a tömegből, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Bosszújához megidéz egy démont, Salamon pedig a sivatag közepén találja magát, távol az országától. A királyfi és Tobi útnak indulnak, hogy visszaszerezzék a trónt, ám útjuk során számtalan kaland vár rájuk

A kozmosz nagykövetei

A Föld első (képzeletbeli) találkozását mutatjuk be egy idegen civilizációval. Mindez 54 évvel ezelőtt történt, amikor az emberiség pechjére, a találkozás alanyai nem az emberek voltak. Belka és Sztrelka, az első két kutya kalandjai, akik visszatértke a világűrből.

Az egész estés filmek mellett csapatokban sorakoznak a magyar gyártású animációs sorozatok is, melyek mind az utóbbi években készültek és folyamatosan újabb és újabb epizódokkal gyarapodnak.

Bogyó és Babóca

Bogyó és Babóca neve ismerősen csenghet minden óvodás és kisiskolás számára. Bartos Erika nagy sikerű könyvsorozatának hősei életre kelnek a Bogyó és Babóca animációs sorozat epizódjaiban. Bogyó a csigafiú és Babóca a katicalány elválaszthatatlan barátok. A rövid mesékben sok kedves kalandot élnek meg együtt, s közben új barátokat szereznek, valamint megismerik az őket körülvevő világot.

Boxi

Kartomi, a csintalan papírfiú és Boxi, a kartonkutya különös történetei elevenednek meg egy gyermek képzeletbeli, háztartási hulladékból épült világában. Sorozatunk összes szereplője a valóságban is kivágható és összehajtogatható papírból. 4 éves kortól ajánlott, de a felnőtteknek sem okozunk csalódást


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hallásveszély, avagy a srác esete, aki túl jól hallott, ezért felcsapott széftörőnek – A zongorahangoló az idei nyár nagy filmes meglepetése
Niki White akár egy tragikus szuperhős is lehetne, hiszen van egy különleges képessége, ami épp annyi fájdalmat okoz neki, mint amennyi haszna van.


Elöljáróban annyit, hogy talán a 2019-es A metál csendje (A fém hangja címen is ismert) óta nem volt ennyire fontos a hang használata egy egész estés filmben. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindkét film főszereplőjének módosult a hallása az átlagemberekéhez képest. A metál csendje dobosa, Ruben (Riz Ahmed) fiatalkora ellenére szép lassan kezdi elveszíteni a hallását, zenész létére pedig ezt első körben el kell fogadnia, majd meg kell vele birkóznia. A zongorahangoló Nikije (Leo Woodall) pedig épp ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Neki ugyanis hiperakúzisa, avagy túlhallása van, ami fokozott hangérzékenységet és a környezeti zajok alacsony tűrőképességét jelenti. Vagyis hősünknek minden hangos, éles zaj nagy fájdalmat okoz, így a nap 24 órájában füldugó van a füleiben, a számára extrémebb helyzetekben (mint például egy forgalmas utcán sétálva) pedig még egy zajcsendesítő fülhallgatóval is megspékeli a lárma visszafogását.

Niki egykor csodagyerek volt, már gyerekkorától kezdve zongoravirtuóznak számított, a betegsége miatt azonban fel kellett hagynia a zenéléssel, így azóta zongorahangolóként dolgozik a mesterével, Harryvel (Dustin Hoffman). Egy nap azonban rádöbben, hogy a különleges képességével szinte játszi könnyedséggel ki tud nyitni bármilyen széfet, hiszen minden apró, csak speciális eszközökkel fogható kattanást jól ki tud venni.

Amikor pedig az idős Harry – aki a feleségével, Marlával (Tova Feldshuh) tetemes mennyiségű adósságot halmozott fel – kórházba kerül, Niki úgy dönt, csatlakozik egy bűnbandához, akik biztonsági cégnek adják ki magukat, hogy gazdagok széfjeiből csórjanak el ezt-azt. Közben hősünk életébe még a szerelem is betoppan, amikor megismerkedik a zongorista Ruthie-val (Havana Rose Liu), aki egy elismert maestro (Jean Reno) asszisztensi állására pályázik, ezért éjt nappallá téve gyakorol. Persze a bűnözés csak rövid távon kifizetődő, a sors pedig nem foglalkozik azzal, hogy egy alapvetően jó ember tért le a helyes ösvényről…

A zongorahangoló végső soron egy első film, bár a rendezője és társírója, Daniel Roher 2023 óta már Oscar-díjas. Roher ugyanis a mozgóképes karrierje kezdete, vagyis 2011 óta rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készített, az utóbbi műfaj terén pedig annyira tehetségesnek bizonyult, hogy 2023-ban Oscart nyert a Navalnij című filmjéért a Legjobb dokumentumfilm kategóriájában. Azóta készített még egy doksit, a 2024-es Pillantást (amelyben egy apa és egy anya nagy utazásra viszik a gyerekeiket, mielőtt azok elveszítik a látásukat egy ritka genetikai rendellenesség miatt), majd elérkezettnek látta az időt, hogy elkészítes az első egész estés játékfilmjét.

A zongorahangoló tavaly mutatkozott be a Telluride-i Filmfesztiválon, majd a torontói mustrán választották az év 10 legjobb filmje közé, ezután pedig végigfesztiválozta a világot Londonon és Zürichen át Vancouverig és a Sundance-ig. Idén került a mozikba világszerte, és micsoda szerencse, hogy Magyarországon is a nagyvásznon lehet megnézni Daniel Roher filmjét, amely a nyár egyik nagy meglepetése lett.

A zongorahangoló cím, amelyet a magyar keresztségben kapott, ugyanakkor megtévesztő lehet, mivel egy európai művészfilmet sugall (valljuk be, nem hangzik túl izgin), miközben egy ügyes műfaji elegyről van szó: a leginkább talán heist film (rablófilm), de éppúgy hangsúlyos benne a dráma, a romantika és valamennyire a thriller is.

Megspékelve klasszikus zenékkel, pergő, dinamikus snittekkel, kiváló színészi alakításokkal, izgalmakkal és fordulatokkal. Jól hangzik, nem? Daniel Roher filmje egyszerre játszik a nézők megannyi billentyűjén, amelyek a legkülönfélébb reakciókat és hatásokat hívják elő belőlük.

A főszerepben látható Leo Woodall a jövő nagy filmsztárja. Bár szerepelt a Tom Holland-féle Cherry: Az elveszett ártatlanságban (2021) is, a szélesebb közönség A Fehér Lótusz 2. évadában ismerhette meg Jackként. Majd a 2024-es Egy nap című minisorozatban kapott először főszerepet, 2025-ben pedig magát Renée Zellwegert hódította meg a Bridget Jones: Bolondulásigban, ahogy Rachel Weiszt is a Vladimir című idei netflixes soriban.

Woodall pedig rendre bizonyítja, hogy sokkal több van benne egy szimpla szépfiúnál, akit amúgy imád a kamera, A zongorahangoló fizikailag és lelkileg is sérült Nikijét is kifogástalanul hozza.

Az először hűvös, majd szép lassan feloldódó és elvihatott Ruthie-ként Havana Rose Liu is méltó társa (őt egyébként a szintén nemrég mozikba került Életem legjobb számában is látni lehet egy kisebb szerepben), ahogy a sokadik jutalomjátékát adó Dustin Hoffman is, aki ezúttal is bizonyítja, hogy még közel a kilencvenhez is (jövő augusztusban tölti be) egy színészisten.

A zongorahangoló tehát abszolút javallott mindazoknak, akik torkig vannak az ötlettelen és jellegtelen hollywoodi blockbusterekkel, és inkább valami olyasmit néznének a moziban, ami valóban próbára teszi a szemeiket, a füleiket (Oscart a hangmérnököknek) és az agyukat is. Érdemes ráhangolódni erre a filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk