KULT
A Rovatból

Rémisztő vagy egy igazi zseni? Ki az a Korom Gábor, aki hidegvérrel kipöccintette Hajdú Pétert Az Árulókból?


Senki sem játszott eddig úgy Az Árulókban, ahogy Korom Gábor. Magyarország egyik legismertebb kutyás szakemberének nagy rutinja van az ilyen játékokban, de ez megmagyarázza-e azt, amit láttunk?


Elképesztő fordulattal zárult Az Árulók - Gyilkosság a kastélyban című műsor hétfő esti adása. Korom Gábor olyan hidegvérrel pöccintette ki árulótársát, Hajdú Pétert a játékból, hogy az ember csak kapkodta a fejét. Na nem mintha nem lehetett volna érezni már ezt a levegőben, de ilyenre bizony még nem volt példa az RTL nagysikerű krimi-realityjének történetében.

Az idei évad szeptember 29-én indult, ezúttal 24 játékossal. Ahogy az lenni szokott, az első nap végén a műsorvezető, Árpa Attila kijelölte az Árulókat. Ezúttal három játékosra esett a választása: Péterfy Borira, Hajdú Péterre és Korom Gáborra. Míg Péterfy Bori láthatóan mindkét gyilkostársával jól kijött, az már az első pillanatokban kiderült, hogy Hajdú Péter és Korom Gábor, a két, meglehetősen kemény személyiség nem fogja sokáig bírni egymás szövetségeseként.

Gábor rögtön a kijelölés után kiszúrta, hogy Hajdú bizony a gyilkostársa lett, ám meg sem próbálta elterelni róla a figyelmet, sőt, azt hangoztatta, a tévés viselkedése megváltozott, és ő bizony gyanús lett neki. A feszültség az első konklávén is tapintható volt, Gábor közölte is Hajdúval, hogy annak ellenére vádolta be, hogy biztos volt benne: egy hajóban eveznek. A két férfi között innentől elindult egyfajta rivalizálást. Gábor céltudatosan kezdte meg Hajdú Péter aláaknázását, titkos szövetségeket épített, és különféle utalásokat tett. Majd a hatodik napon, azaz a hétfő esti adásban a kerekasztalnál előállt, és nyíltan bevádolta Hajdút.

A műsorvezetőt láthatóan hidegzuhanyként érte, hogy a saját társa dobja az oroszlánok elé, nem is tudott túl hitelesen védekezni, így végül őt szavazták ki a többiek.

Az Igazság körében ugyan a szabályokat is megszegve megpróbálta Gábort is besározni (Te is fiam, Brutus), ám egyelőre úgy tűnik, nem járt sikerrel.

„Nagyon rosszul éltem meg. Ez volt az az szituáció, amire nem számítottam, és nem is tudtam kezelni higgadtan. pedig hogyha higgadtan kezeltem volna, akkor lehet, hogy vissza tudom fordítani a dolgot” - mondta a történtekről Hajdú Péter az RTL kibeszélőjében. Hozzátette, egyáltalán nem számított arra, hogy pont a saját szövetségese próbálja megölni a játék ezen szakaszában. „Most még nem volt veszélyben a szövetségünk, egyikünk sem volt akkora veszélyben, hogy be kellett áldozni a másikat, nem volt rajtunk a fókusz. Ezért vettem ennyire a szívemre, és ezért hibáztam ekkorát.”

Ráadásul mindez pont azután történt, hogy a gyilkosokért hatalmas kockázatot vállalt.

„Megcsináltam előtte egy nyíltszíni gyilkosságot, amiért az a szó, hogy köszönöm, elhagyhatta volna a száját. Magamra vállaltam az egészet, megcsináltam, és utána a következő kerekasztalnál kinyírt. Nem volt elegáns szerintem ez a lépés. De a játék az ilyen. Ha én nagyobb geci vagyok, összefogok Thorgellével, akkor ki tudtuk volna őt csinálni, csak az a baj, hogy nekem ez meg sem fordult a fejemben.”

Az Igazság körében elkövetett szabályszegéséről azt mondta, szándékosan nem a Júdás 30 ezüstöt dobta be, mert azzal elárulta volna Korom Gábort. Szerinte a "Te is fiam, Brutus" nem ezt jelentette.

„Látva a játékot, ő folyamatosan arra készült, hogy engem kinyírjon, de én ott abból nem érzékeltem semmit.” Amikor beszéltek pár mondatot, úgy érezte, Gábor leszállt róla, és működnek a többiek előtt. A mai napig nem érti, miért volt a játék ebben a fázisában szükség az ő kiejtésére, amit „kamikaze-akciónak”, egy nagyon vakmerő húzásnak tart, és nagyon kíváncsi, Gábor ezek után „meddig fogja húzni”.

Kiss László csillagász szerint Gábor végig zavarosan beszélt, ami utólag visszanézve a stratégiája része volt. „De nagyon nehéz volt vele kommunikálni, mert állandóan belekezdett mondatokba, nem fejezte be őket, szavadba vágott.”

Hajdú Péter szerint Gábor „okos, rafinált pali, de nem a kommunikáció az erőssége. Ezt tudja magáról, és ebből faragott előnyt.”

Hajdú Péter kiejtését még talán meg is lehetne érteni, hiszen szokás mondani, hogy két dudás egy csárdában nem fér meg. De ami a konklávén történt, az már igencsak megosztó lehet a nézők számára is.

Gábor ugyanis közölte az egyetlen még játékban maradt gyilkostársával, Borival, hogy az ő nevét is bedobta az egyik Ártatlannak a kerekasztal után, ezzel pedig az énekesnőt is tulajdonképpen sarokba szorította.

Gábor az utóbbi két húzásával egészen biztos, hogy az idei évad abszolút központi figurájává vált, holott talán ő az, akiről a nézők a legkevesebbet tudnak, hiszen nem is az a klasszikus értelemben vett híresség, celeb, mint a többiek. De akkor ki is ő, mit érdemes tudni róla?

Korom Gábor az ország legismertebb kutyaszakértője, kutyakiképző, az úgynevezett Tükör Módszer és a speciális Kölyök Program megalkotója, valamint a Kutyasuli szakmai vezetője. Több mint 30 éve foglalkozik kutyákkal.

Saját bemutatkozásában úgy fogalmaz,

gyerekként még ő is csak arról álmodott, hogy legyen egy kutyája, akivel sülve-főve együtt lehet. Kamaszkorában pedig néha úgy érezte, hogy kutyájával jobban megértik egymást, mint embertársaival.

Gábor kezdetben a sportkutyázással ért el sikereket – a WUSV világbajnokságon is a legeredményesebb magyar versenyző volt –, később azonban figyelme a kutya–ember kapcsolat fejlesztése felé fordult.

Ő dolgozta ki azt az oktatási rendszert, amely a kutyák és gazdáik közötti viszony rendezésére, tanítására és közös életmód kialakítására épül. Nevéhez fűződik a Tükör Módszer bevezetése, az Ebathlon kutyás játék, és a mára már önálló K99-es vizsgarendszer kifejlesztése is. Hazánkban elsőként vezette be a póráz nélküli, szabad tanulócsoportos képzést, valamint ösztönözte a felelős kutyatartást. Jelenleg elsősorban a Kölyök Program fejlesztésére koncentrál, amely a 3–6 hónapos kutyák és gazdáik harmonikus, biztonságos együttélését alapozza meg.

Igaz, hogy nem klasszikus értelemben vett híresség, celeb, Gábor azonban kutyás körökben igencsak ismert, emellett számos tévés, rádiós műsorban szerepelt meghívott vendégként a kutyanevelés kapcsán, emellett műsorvezetőként is láthatják a nézők a Neveletlenek (M2) és az Egyik kutya, másik nem (TV2) című műsorokban. De két könyvet is írt Neked ugatok és a ZsEBeitkett címmel.

Amennyire tisztelik a munkásságát, személye annyira megosztó a kommentelők körében. Ez Az Árulók kapcsán még inkább igaz. A műsorral kapcsolatos posztok alatt, illetve a kibeszélő csoportok kommentszekcióiban is sokan arrogánsnak, nagyképűnek, önelégültnek és elnyomónak tartják.

Ezen a véleményen valószínűleg nem pont Hajdú Péter kiejtésével fog változtatni, sőt!

„Korom Gábor nem játszotta jól a játékot. A világon a legkönnyebb, legolcsóbb megoldás Árulónak egy másik Árulót bevádolni. Nem kell hozzá ész”

- fogalmazott egy kommentelő az egyik Facebook-csoportban. Véleményével nem volt egyedül, sokan mellé álltak, ugyanakkor voltak, akik jelezték, hogy Gábor nem szegett szabályt.

A Blikknek adott interjújában pedig azt is elárulta, hogy miért szeretett volna megszabadulni ilyen gyorsan az árulótársától.

„A kijelölés után rögtön észrevettem, hogy ő is gyilkos, és ezt azonnal meg is osztottam pár emberrel. Tettem ezt azért, mert eldöntöttem, hogy egy ilyen gyenge gyilkossal, aki azonnal elárulja magát, nem fogok együtt dolgozni.”

Azt mondta, Hajdú Pétert nem ismerte, tíz másodpercnél többet nem látott semmilyen szerepléséből, de nem is szimpátia vagy antipátia alapján működik együtt valakivel, hanem a koncepció mentén játszik.

Gábor ugyanis rutinos a hasonló játékokban, játékmesterként korábban számtalanszor játszott már gyilkosos társasjátékot.

„Meglehetősen kiterjedt szociális életet élek, táborok, közös nyaralások, különböző tréningek egyik eleme volt ennek egy változata, amit mi csak Mesterjátéknak hívtunk, és évtizedekig játszottuk” – mesélte a Blikknek.

A Népszigeten szervezett partikon gyakori játékostársa volt a híres nyelvész, Kálmán László, aki 2021-ben hunyt el. Korom Gábor a tévés szereplését is az ő emlékének ajánlotta.

De gyakran játszott családjával is, feleségével, akivel 35 éve vannak együtt, és lányaival. A nagyobbik lánya filmrendező, aki a Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilm-rendezője lett, a kisebbik pedig koreográfusként végzett Amszterdamban. Szerinte ők mindhárman jobb játékosok, mint ő.

Az Árulókban látható viselkedésének megértéséhez szerinte fontos látni, hogy ő egy karakterrel játszik, nem magát alakítja. „Természetesen hordozott belőlem elemeket, de egyáltalán nem az vagyok, akit az emberek látnak. A többiek teljes szívvel, általában a saját személyiségükkel vágtak bele, és emiatt személyes sérelmeket szenvedtek. Én nem” - mondta.

Az RTL egyik videójában arról is beszélt, hogy ebben a játékban muszáj hazudni.

„Hazudni förtelmes, hazudni a legrosszabb. Átégető, emésztő dolog, de ennek a játéknak nagyon fontos része, enélkül nincs játék."

Mindez szerinte akkor működik, ha pici a karakterben a hazugság, 1 százalék, és 99 százalék a valóság.

Bár volt olyan játékos, aki a műsor első részében megjegyezte, meglátszik Korom Gáboron, hogy kutyákkal és nem emberekkel foglalkozik, szerinte ennél nagyobbat nem is tévedhetnének a róla véleményt formálók.

Azt mondja, ő akkor is emberekkel foglalkozik, ha épp kutyákat tréningel, mert valójában a kutyák gazdáit kell megtanítani jó gazdának lenni. A tükörmódszer szerinte igazából a gazdáknak ad segítséget.

„A kutyák köszönik szépen, jól vannak. Ők egy gazdát szeretnének, aki mellé, mögé biztonsággal be tudnak állni. Ez nagyon fura, mert kutyaiskolának meg kutyakiképzési módszernek hívjuk, de valójában nem a kutyát, hanem a gazdát képezzük” - fogalmaz.

Ennek során olyasmiket is képes megfigyelni az embereken, amiket mások csak kevesen, mert nemcsak azt nézi, amit mondanak. „A program 70 százaléka testbeszéd, 20 százaléka arcjáték, és mindössze 10 százaléka verbális kommunikáció.”

A Reggeliben pedig nemrég arról beszélt, nagyon jól jött volna Az Árulók forgatásakor odabenn is egy kutya, hogy segítsen levezetni azt a rengeteg stresszt, ami felhalmozódott a kastélyban.

Hajdú Péter az RTL Kibeszélőjében azt mondta, nem haragszik Gáborra a történtek miatt.

„Ez játék. Gáborral köszöntünk egymásnak, meg is öleltük egymást. Ne felejtsük el, ez egy játék. Bármennyire is rossz az, amikor az ember kiesik. Ettől még akár barátok is lehetünk.”

Hogy a későbbiekben Az Árulókon belül segít-e Korom Gábor emberismerete és rutinja, mennyire válik be taktikája, és hogy a játékosok mit szólnak majd akkor, ha esetleg kiderül, mit tett, az a következő adásokban bizonyára kiderül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Mi lesz a Szigettel? Nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését egy bizottság a fővárosban
Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül. Karácsony Gergely új ülést kezdeményez.


:

Felborult a Sziget-mentőterv Budapesten: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága első körben nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését a Sziget Zrt.-vel. A Fidesz nemmel voksolt, a Tisza Párt tartózkodott.

A fesztivál 2026-os megrendezése így kérdésessé vált, miközben a Sziget vezérigazgatója maga kezdeményezte a szerződés felmondását, mert a külföldi tulajdonos a jelenlegi struktúrában nem vállal több kockázatot.

A mostani fővárosi megállapodás szerint jövőre akkor is fizetnie kellene a cégnek, ha végül nem lenne fesztivál, ezért inkább felmondanák az egyezséget, és új konstrukcióban folytatnák.

„A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van.

Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni.” — írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében.

Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül.

Karácsony új ülést kezdeményez, és azt kéri, vegyék ismét napirendre az ügyet.

„Hívjanak szakértőket, kérjenek segítséget, tegyenek bármit, csak ne kövessék el azt a hibát, hogy megfosztanak sok ezer embert a szabadság élményétől, Budapestet pedig egy kulturális értéktől.” — üzente a főpolgármester.

A Sziget–főváros megállapodás felmondását azért indítványozták, hogy elkerüljék a fizetési kötelezettséget akkor is, ha 2026-ban mégsem lenne rendezvény.

A fesztivál alapítója, Gerendai Károly jelezte: akár vissza is venné a Szigetet, hogy megmaradjon. Reméli, októberben sikerül megállapodni az új tulajdonosi struktúráról; az elmúlt években milliárdos mínuszok gyűltek fel.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Amatőrbe ejtve, avagy Keira Knightley fárasztó luxusjachtos krimije, A nő a tízes kabinból gyorsan megfeneklik
Lehetett volna belőle egy modern Halál a Níluson is, de ahhoz nem ártott volna egy körmönfont eset és néhány izgalmas karakter… Kritika.


A lány a vonaton (2016) és a Nő az ablakban (2021) után itt A nő a tízes kabinból, amely több dologban is hasonlít az előző két darabra. Mindhárom film egy regényből készült (sorrendben Paula Hawkins, A.J. Finn és Ruth Ware könyveiből), mindhárom krimi, és mindháromban egy nő lesz a tanúja egy bűnügynek, ám a környezetük nem nagyon akar hinni nekik. Illetve van még egy szomorú közös vonása e három filmnek:

sajnos nem túl jók.

Pedig ígéretesnek látszott A nő a tízes kabinból is, hiszen egy kiváló színésznő, Keira Knightley a főszereplője, a történet helyszíne egy luxusjacht, tehát megvan az izoláció és a szűk tér miatti izgalomfaktor, olyan további színészek kaptak benne szerepet, mint Guy Pearce, Kaya Scodelario (Az útvesztő-filmek, A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja, Préda, Úriemberek-sorozat, Senna), Hannah Waddingham (Ted Lasso, Trónok harca), Amanda Collin (A farkas gyermekei), Gugu Mbatha-Raw (The Morning Show, Loki, Felszín) vagy a veterán Art Malik (Út Indiába, Halálos rémületben, True Lies: Két tűz között), és a manapság újra divatos „whodunit” műfajában fogant.

Úgy tűnt, minden készen áll egy modern Agatha Christie-szerű nyomozáshoz, amolyan Tőrbe ejtve-módra.

A történet az újságíró Laura „Lo” Blacklockot (Keira Knightley) követi nyomon, aki egy traumatikus élményből lábadozik: szemtanúja volt annak, hogy az egyik cikke alanyát meggyilkolták, csak mert beszélt vele. Új feladata egy luxusjachton várja, az Aurora Borealis első útján, amely a norvég iparmágnás Anne Bullmer (Lisa Loven Kongsli) és férje, Richard (Guy Pearce) tulajdonában van. Anne leukémiában haldoklik, Lo pedig cikket ír a milliárdosokkal teli jachtról, amely Anne jótékonysági gálájára tart.

Másnap Lo egy kellemetlen találkozás elől a 10-es kabinban próbál elbújni, ott azonban egy szőke nővel találkozik, akitől bocsánatot kér, és kilép a szobából. A közös vacsora után kettesben találkozik Anne-nel, aki elárulja neki, hogy minden pénzét elajándékozza, és hogy az alapítványt többé nem ő vagy a férje fogja irányítani.

Majd az éjszaka közepén Lo zajokra ébred, és egy nő sikítását hallja. Az erkélyéről egy véres kéznyomot lát a 10-es kabin üvegfalán, és tanúja lesz annak, hogy valaki a vízbe esik.

Lo riasztja a személyzetet és a biztonságiakat, akik értetlenül állnak a beszámolója előtt, hiszen a 10-es kabinban nem szállt meg vendég, és senki sem hiányzik a jachtról. Ráadásul a véres kéznyom sincs már ott… Vajon Lo csak képzelődött, vagy tényleg gyilkosság történt a hajón?

Láthatóan hasonló a sztori tehát, mint amit A lány a vonatonban, a Nő az ablakban és sok más egyéb filmben (pl. a Jodie Foster-féle 2005-ös Légcsavarban, vagy sokkal régebben a Hitchcock-féle 1938-as Londoni randevúban) láthattunk.

A nő a tízes kabinból ezeket ötvözi a Halál a Nílusonnal, csak mai környezetben, mai tematikákkal, például a felső- és a középosztály életvitelének és szellemiségének szembeállításával.

Persze csak felületesen, hiszen a krimin van a hangsúly. Ezúttal azonban nincs jelen profi nyomozó, egy újságíró civilnek kell kibogoznia a szálakat, akinek ráadásul időnként valaki az életére is tör, mivel olyan dologba üti az orrát, amibe nem kéne. Egy idő után sajnos fárasztóvá válik azonban, hogy hősnőnknek senki sem hisz, hiába történnek vele egyre durvább dolgok (egy ponton a jacht medencéjébe is bele akarják fullasztani), a szereplők gondolkodásmódja és tettei így sokszor logikátlanokká válnak.

Van ugyan egy nagyobb csavar, ami akár meg is lepheti a nézőt, ám az író-rendező Simon Stone, illetve a Joe Shrapnel-Anna Waterhouse páros (Egy háború margójára, Jean Seberg minden rezdülése, Kígyószem: G.I. Joe – A kezdetek) forgatókönyve túl hamar, kb. egy óra után előáll vele, az utolsó félóra pedig már abból áll, hogy Lo ennek ismeretében lebuktassa a gazt vagy gazokat. Így az a kevés izgalomfaktor is eltűnik a sztoriból, ami addig valamennyire fenntartotta a figyelmet.

Pedig a színészből rendezővé avanzsált, most 41 éves svájci Simon Stone egyáltalán nem tehetségtelen filmes, hiszen a 2015-ös Apa és lánya, valamint a 2021-es Ásatás is remek filmek, ezúttal azonban valami nagyon félrement. Úgy tűnik, újra beütött a „Netflix-átok”, amely ismét bizonyította, hogy az alapvetően ügyes filmesek kezéből is milyen könnyen ki tud siklani egy streamingprojekt (lásd: Joseph Kosinskitől A pók fejét, Judd Apatow-tól A buborékot, Joe Wrighttól a Nő az ablakbant, Duncan Jonestól a Mute-ot, Jean-Pierre Jeunet-től a BigBugot, a Russo tesóktól A szürke embert, Andrew Dominiktől a Szöszit, Alejandro G. Iñárritutól a Bardo, egy maroknyi igazság hamis krónikáját vagy Noah Baumbach-tól a Fehér zajt).


Link másolása
KÖVESS MINKET: