Provokatív és színes lett az orosz avantgárd kiállítás
Több szempontból is igen különleges kiállítást ajánlunk nektek. Ilyen nagyszabású orosz avantgárd tárlat ugyanis több mint két évtizede volt utoljára Budapesten. A most nyíló kiállításon ráadásul egy olyan átfogó és egységes kollekció mutatkozik be, amit Oroszországon kívül még soha nem állítottak ki.
A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum anyagából egy izgalmas, provokatív és színes kiállítást hozott össze a Nemzeti Galéria. A művészet forradalma című tárlaton megismerkedhettek a stílus történelmi hátterével és
olyan híres alkotók munkáival is találkozhattok, mint Malevics, Kandinszkij vagy a Goncsarova-Larionov házaspár.
A sajtóbejáráson mi már megcsodáltuk e páratlan gyűjteményt. Mutatjuk, mi vár rátok!
Olga Rozanova Nővérem, Anna Vlagyimirovna Rozanova arcképe, 1912
A budapesti tárlat különlegessége, hogy bemutatja a történelmi hátteret is, amelynek közegében tulajdonképpen megszületett ez a művészeti forradalom. Ráadásul a kiállítás anyagát rendhagyó módon provokatív terekben, vörös falakon, fekete folyosókon és mozgóképes installációkkal övezve tárják a látogatók elé.
Az avantgárd virágzásának kora az első világháború idejére és az utána következő válságkorszakra tehető. Jellemzője, hogy szakít a hagyományokkal és a közönséggel. Irányzataiban többnyire nincs közös, csak a lázadás, a formabontás vagy az építés szándéka. Az orosz avantgárd művészei arra törekedtek, hogy ne csak a nyugati művészeti irányzatokat utánozzák, hanem új szempontokkal is gazdagítsák azokat. Az orosz kultúra legmélyebb gyökereit építették be a modern művészetbe.
A legfontosabb irányzatok, amelyeket bemutatnak a tárlaton:
* Neoprimitivizmus
* Kubizmus
* Kubofuturizmus
* Szuprematizmus
* Konstruktivizmus
A kiállítás végigvezetett bennünket az 1910-es és 1920-as évek orosz avantgárd művészetének legfontosabb irányzatain.
Megnéztük a Mihail Larionov-Natalja Goncsarova házaspár képeit, akik a neoprimitivizmus szellemében meghirdették az orosz gyökerekhez való visszanyúlást. Festményeiken
visszaköszön az orosz népművészet formakincse és élénk színvilága.
A házaspár alapította meg a Káró Bubi nevű csoportot is, ami külön termet kapott a kiállításon. E művészeti csoport tagjai sajátosan értelmezték a hagyományos műfajokat. Provokatív, humorral teli festményeiken a klasszikus szépségideált direkt szögletesen, túl robusztusan, túl színesen ábrázolták.
Ilja Maskov: Székben ülő nő portréja , 1913
A tárlaton megcsodálhattuk Vaszilij Kandinszkij pszichologizáló, nonfiguratív képeit is, amelyek egyből kitűntek a művész sajátos stílusa miatt.
Vaszilij Kandinszkij Improvizáció No. 217. Szürke ovál, 1917
A kiállítás elején és végén is idővonalak segítségével követhettük nyomon a történelmi és művészettörténeti eseményeket. A tárlat közepén azonban egy fekete folyosó áthaladva igazi időutazásban lehetett részünk. Nyolc képernyőn dokumentumfilm-részleteken keresztül pillanthattunk be az orosz avantgárd történelmi hátterébe: a forradalom előtti orosz társadalom és a cári család mindennapjaiba, az első világháború és a forradalom eseményeibe, a polgárháború illetve az éhínségek megpróbáltatásaiba.
A sötét történelmi folyosó után egy fehér falú, de annál színesebb terembe érkeztünk. A kubisták és futuristák rövid ideig virágzó mozgalmát Nagyezsda Udalcova illetve Ljubov Popova festményei képviselték. Ebben a teremben tűntek fel végre a
szuprematisták nonfiguratív és geometrikus formák is, köztük Kazimir Malevics híres festménye, a Szuprematizmus.
Kazimir Malevics Szuprematizmus, 1915
A tárlat a konstruktivizmust is igyekszik bemutatni. Vlagyimir Tatlin térbeli munkáit fényképeken keresztül ismerhettük meg. A kiállítás utolsó termében pedig a korszak művészfilmjeiből láthattunk egy válogatás. Hiszen az avantgárd művészek sokszor színházakkal is együtt dolgoztak, jelmezeket és díszleteket terveztek.
A tárlaton meggyőződtünk arról, hogy az orosz avantgárd az egyik legérdekesebb művészettörténeti korszak. Hiszen nemcsak a művészetben robbantott forradalmat, hanem társadalmi értelemben is forradalomnak indult. A művészek néhány évig soha nem látott szabadságban dolgozhattak, amíg a sztálini diktatúra be nem tiltotta az avantgárdot.
A művészet forradalma - Orosz avantgárd az 1910-1920-as években című tárlatot január 29-től május 1-jéig ti is megnézhetitek a Nemzeti Galériában. A részletekről a Galéria honlapján tájékozódhattok.
Képek forrása: Magyar Nemzeti Galéria
Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!