prcikk: VÁLASZOL: Presser Gábor | szmo.hu
KULT
A Rovatból

VÁLASZOL: Presser Gábor

Több mint negyven éve ül alázatosan a zongora mellett, rekedt hangon énekelve meg érzéseinket, megálmodott álmainkat. Csendesen mosolygó bölcs, ki nagy lázadóból szelídült azzá. Minden titkok tudója, ki leginkább szívünkhöz, lelkünkhöz, érzelmeinkhez ismeri az utat. Presser Gábor ma hatvanhárom éves.


Több mint negyven éve ül alázatosan a zongora mellett, rekedt hangon énekelve meg érzéseinket, megálmodott álmainkat. Csendesen mosolygó bölcs, ki nagy lázadóból szelídült azzá. Minden titkok tudója, ki leginkább szívünkhöz, lelkünkhöz, érzelmeinkhez ismeri az utat. Presser Gábor ma hatvanhárom éves.

Csomós Éva interjúja

-         Volt idő, amikor komoly kihívást jelentett az újságírók számára, mert meglehetősen kemény volt. Ma ugyan mindenki nagyon kedvesen és többnyire békés szándékkal közeledik önhöz, de az  utóbbi években már fölöttébb türelmes és kedves. Minek tudható be ez a változás?

-         Megöregedtem.

-         …olyankor az ember zsémbessé válik.

-         Ja! Akkor valami más lehet. Azt hiszem, személyfüggő, hogy az ember kivel ül le beszélgetni. Szerintem egy interjú ugyanolyan beszélgetés, mint bármelyik más. Nálam nagyon erős az első benyomás. Ha nem szimpatikus a partnerem, vagy azt érzem, hogy csak feladat vagyok neki, az nyomot hagy a beszélgetésben. A változás legfőbb oka pedig az lehet, hogy az a könnyűzenei sajtó megszűnt, amelyikkel én nem voltam igazán jó viszonyban. Akikkel annak idején kölcsönösen ingereltük egymást, ma már vagy másról írnak, vagy nincsenek is a szakmában.


-         A nyersesség volt önre a jellemző.

-         Én szeretném, ha ez most is így lenne. Őszintének kell lenni. Nekem nagyon fontos, hogy akiket érdekel, amit mondok, azok pontosan azt kapják, amit, és ahogy gondolok. Úgy kell fogalmazni, hogy biztos érthető legyen. A hetvenes-nyolcvanas években meglehetősen nagy csatákat kellett vívni a Hanglemezgyárral, mert az az egy volt, az Interkoncerttel, amelyik az egyetlen impresszárió iroda volt, és mindenkivel, aki a zenei életet befolyásolni tudta. Nem voltam simulékony - most sem vagyok-, és nem tartottam fontosnak, hogy ezekkel a hivatalokkal jobb viszonyban legyek, mint amilyenben voltam. S az akkori riporterek többnyire ilyen intézmények megbízásából kerestek meg bennünket, ami megnehezítette a zenekar életét. Egyszerűen arról szólt a történet, hogy ha te így, akkor én is így, és győzzön az erősebb.

-      S ki volt az erősebb?

-     Több mint negyvenéves zenei pályafutás során történt jó néhány változás. Újságírók nőttek fel és tűntek el, változás történt az ország vezetésében és a zenei piac életében is. Az Erdős Péter és Bors Jenő - akik méltó ellenfelek voltak - által vezetett Hungarotonnál elég sajátságos módszerek határozták meg az előadók létét. Az idők változásával aztán több kiadó is működni kezdett.

-       Milyen változásokat hozott ez? Felhígult a szakma, megosztódtak a szerepek?

-         Együtt mindez. Ez egészségesebb dolog odáig, hogy ha egy művész megmutatja egy Kiadónak az anyagát, s annak nem kell, mehet a következőhöz vagy kiadhatja saját maga, de nincs vége az életének. Nincs már olyan értelmetlen cenzúrázás sem. Nyilván, ha valaki egy Kiadóhoz szegődik, akkor annak szava, befolyása van abban, milyen legyen az  album. Ez függhet a Kiadó ízlésétől, politikai elkötelezettségétől vagy épp elkötelezettlenségétől. Nyilván fel is hígult a kiadói szakma, mert ez egy olyan vállalkozás, amibe könnyű beszállni.

-         Rossz a hasonlat, ha a farmernadrág, tornacipő népszerűsítésére gondolok?

-         A zenészipar szerintem olyan lett egy kicsit, mint a fogyasztási ipar: sör, csokoládé. Tehát nem kenyér. De ha lehet, legyen sör és csokoládé, és azon belül mindenki válogathat magának ízlése és pénze szerint. Ma a zene legnagyobb része fogyasztásra készül és nem az örökkévalóságnak. Már rég nem olyan fontos, mint volt, vagy lehetett volna akkor, amikor mi voltunk fiatalok. Akik ma ezt iparszerűen tudják csinálni, azok tudják a legjobb eredményeket felmutatni. Mert tudják, hogy jön a nyár, s milyen kiadványt kell addig megjelentetni. A művészek gondolkodása meg a szerencsére van bízva. Találnak e maguknak hallgatói réteget, s az lesz-e elég széles. A rockzene naivitása, forradalmisága megszűnt. Harminc évig nem tart semmilyen forradalom. Ez a dolog integrálódott, ez a dömpingnek egy része. Sörből mindig több fogy, mint könyvből. Azok, akik a könyveket próbálják írni a zenei világban - és nem a sört csapolgatják - azoknak nehezebb a dolga. Ez tulajdonképp a média kiszolgálóipara lett.

-       Mnnyire volt ez erős az LGT idejében?

-         Az akkori eszünkkel nem mindent láttunk jól és tisztán. Ráadásul az ipari részébe nem is láttunk bele. Ezt most is nehéz itthon egy zenésznek pontosan értenie, még nehezebb csinálnia. Egyet tudtunk: kevés pénz állt mögöttünk. Más volt az a közeg. Nem lehetett transzponálni az itthoni dolgokhoz, vagy mi nem tudtuk.

-         Pedig jelentősek voltak a külföldi sikerek is.

-         Nagyobb eredménynek számított a külföldi siker, aminek alapfeltétele volt a hazai siker. Hiszen hogy találtak volna ránk? Az a szó, hogy kint, az azt jelentette, hogy odaát. Ezek a szavak mind behelyettesíthetők voltak a csodával, az Óperenciás-tengerrel. Na most, ha valaki hazajött és igazat mondott, mekkora volt külföldön a siker...

-       ...azt el is akarták hinni itthon, ugye?

-         Hát hogyne! Teljesen egészségesen hazafiak vagyunk, nem? Ez volt az elérhetetlenség. A ketrec néha résnyire nyitva volt és csak a magyar zenekarok juthattak ki nyugatra, s kelet-Európában csak a magyar zenészek voltak a sztárok. Az LGT, az Omega sztár volt Lengyelországban, Kelet-Németországban, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában. Tizezek mozdultak meg, ha kitettek egy bélyegnagyságú plakátot. Nekünk ezek diadalmeneteink voltak. Ugyanakkor nagyszerű lengyel zenészek voltak, akik soha nem fordultak meg Magyarországon, mert nem volt rá kíváncsi a magyar közönség.

-         A lemeztársaság szempontjából az LGT nem volt "könnyű" zenekar. Voltak csatározások, cenzúrázások, sőt, látványos letiltások is. Mégis működhetett.

-         Azt hiszem így volt ésszerű. A hatalom szempontjából nagyon átgondolt valami volt, hogy ezeket a zenekarokat engedték létezni. Szelep voltunk. Kienged a gőz, ha van Tabán, megfogjuk a tömeget.   Akarva-akaratlan részt vettünk ebben a rendszerben. Egy kezemen meg tudom számolni azokat a zenekarokat - nyilván nem is vitték sokra -, akik ebben nem voltak benne. Ez egy nagy társasjáték volt. Úgy, mint a dalszövegek. Egy egész ország tudott a sorok között olvasni. Ma nem érdemes, de nincs is miért olvasni a sorok között. Kihúzták a szőnyeget egy csomó olyan ember lába alól, akik zseniálisan kitaláltak egy új műfajt, s ez a műfaj feleslegessé vált.

- Akkor eldöntötték, kit tűrnek, tiltanak vagy támogatnak. Amióta ez a felosztás - valamelyest - megváltozott, az értékek, a siker megtartása is más lett. Az ön esetében a siker ma már szeretetté érett.

-         Soha nem is becsültem még meg sikert ennyire, mint most. Mert a zongoránál ülve az ember nem tud hidegen gondolkozni, mert ha igen, réges-rég baj van. S minden egyes koncert is olyan, mint egy beszélgetés. Előttem ülnek, s nézem: akarnak-e velem beszélgetni? S ha akarnak, akkor mindent el akarok mondani. De ezek a szavak nem fogalmazódnak meg. Hiába vagyok több mint negyven éve a színpadon, én minden egyes koncert előtt, minden közönséggel való találkozás előtt lámpalázas vagyok. Ez fontos. Amit a kritika ír, az is fontos. De, hogy ott ülnek azok az emberek, akik eljönnek megnézni, hogy mit csinálok… Az a kíváncsiság már önmagában nagyon-nagyon jó.  S akkor én már jó vagyok.


Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül
A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.
Sz.E. - szmo.hu
2026. április 01.



Pattanásig feszült a hangulat a Fenyő Miklós emlékére rendezett koncertek körül. Ahogy megírtuk, a legendás énekes gyermekei nyíltan elhatárolódtak attól az arénakoncerttől, amit apjuk nevével hirdetnek decemberre, miközben ők maguk is nagyszabású megemlékezésre készülnek 2027 márciusára. Dió és Dáci közleményben tudatták, hogy azt a koncertet nem ők szervezik, és ahhoz sem a Fenyőgyöngye zenekarnak, sem a Fenyő Miklós Produkció stábjának nincs köze.

A család egyértelművé tette álláspontját a rajongók felé.

„Korábban ígéretet tettünk arra, hogy jelezni fogjuk Nektek, mely, Apukánkkal kapcsolatos események támogatottak részünkről. Ez nem az! Ettől az eseménytől mi elhatárolódunk!”

– szögezték le, egyúttal bejelentve a saját rendezvényüket: „a hivatalos Fenyő Miklós emlékkoncert dátuma 2027. március 12.”. A fellépők listáját és a további részleteket később ismertetik.

A decemberi „Micsoda Buli” koncert szervező szintén közleményben reagáltak.

„Sajnálattal és értetlenül állunk Fenyő Diána és Fenyő Dávid nyilatkozata előtt a december 14-ei Micsoda Buli koncert kapcsán”

– írták, hozzátéve, hogy telefonon és üzenetben is egyeztettek Fenyő Diánával, sőt, meg is hívták őket a rendezvényre, ahol állításuk szerint a család részéről semmilyen negatív érzés nem hangzott el.

A vita egyik kulcseleme a „Micsoda Buli” elnevezés lehet, amely az elmúlt években a Hungária nevével fémjelzett, hatalmas tömegeket vonzó arénakoncertekhez kötődött.

A történtkről az RTL Fókusz című műsora is beszámolt a minap. Fenyő Diána és Fenyő Dávid nem akartak nyilatkozni, megszólalt viszont Zsoldos Dedy, aki 1982-ben csatlakozott a Hungáriához, majd Fenyő Miklós kísérőzenekarának volt a tagja, és most a decemberi koncert zenei vezetője. Azt mondta, az elmúlt 16 évben minden koncerten ott álltak Fenyő Miklós háta mögött, ezért úgy érzi, nincsen olyan akadály, ami miatt ne játszhatnák el azokat a dalokat, amelyeket az elmúlt 16 évben oly sokszor előadtak.

„Mi nem Fenyő Miklós ellen csináljuk ezt az egészet, hanem Fenyő Miklósért, meg a közönségért. Nem akarjuk a 2027-es Fenyő-emlékkoncertnek a fényét homályosítani”

– tisztázta, kiemelve, hogy a koncert tisztelgés lesz a legendás dalszerző és énekes életműve előtt.

Azt is hozzátette: a jogszabályok szerint bárki játszhatja Fenyő Miklós dalait, ha tisztességesen befizette utánuk a jogdíjat. Ezt egyébként Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szakértője is megerősítette.

Amire viszont érdemes figyelni szerinte, az, hogy a kegyeleti jogok nem sérülnek-e.

Bár mindkét tábor Fenyő Miklós életműve előtti tisztelgést hangsúlyozza, a hivatalosság és a szervezés körüli perpatvar megosztja a rajongókat.

A teljes adást itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Pjotr és én barátok vagyunk” – dalt írt a Carson Coma Szijjártóról és Lavrovról
A Carson Coma a Peti és én című slágerét dolgozta át a magyar és orosz külügyminiszter kapcsolatáról. A Pjotr és én című új verzióban a kémkedési ügyben emlegetett Gundalf is felbukkan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



„Pjotr és én barátok vagyunk, esténként hosszasan telózgatunk”

– ezzel a sorral indít a Carson Coma legújabb dala, amely a zenekar énekesének, Fekete Giorgiónak és dobosának, Héra Barnabásnak a közös munkája. A zenekar a Peti és én című slágerét írta át, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov kapcsolatára reagáljon – vette észre a Telex.

A számot annak a kiszivárgott telefonbeszélgetésnek a részletével indítják, amelyben Szijjártó Péter megígéri, hogy „mindent megteszünk annak érdekében, hogy lekerüljön” egy orosz oligarcha lánya a szankciós listáról.

A kedd este megjelent dalba olyan új sorok is bekerültek, mint

a „Peti és én ha rosszalkodunk, egymás fülébe halkan titkokat súgunk”, valamint a „Ha Gundalfról mesél, mindig szomorú, csak miattam tanul Peti oroszul”.

Az utóbbi utalás a Tisza Párt utáni kémkedési ügy egyik főszereplőjére, a Gundalfként ismertté vált informatikusra. A dal utolsó sora megegyezik az eredeti slágerével, de oroszul hangzik el.

A szám a napokban kirobbant botrányra reagál, miután a VSquare oknyomozó portál több más szerkesztőséggel együtt hangfelvételeket és leiratokat közölt, amelyek szerint a magyar külügyminiszter éveken át egyeztetett orosz kollégájával szankciós ügyekről.

Szijjártó Péter a kiszivárgott felvételekre úgy reagált, hogy azok egy „gátlástalan külföldi titkosszolgálati beavatkozás” részei a választások előtt. A miniszter szerint a beszélgetésekben semmi olyan nem hangzik el, amit ne mondtak volna el nyilvánosan, és más, nem uniós külügyminiszterekkel is rendszeresen egyeztet. Ezzel szemben a felvételeket publikáló portálok arról írnak, hogy a Szijjártó–Lavrov-kapcsolat egy külön csatornát biztosított az orosz érdekek érvényesítésére, beleértve a szankciók enyhítésére tett kísérleteket is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: