SPORT
A Rovatból

Polgár Judit: „Bárkiből mester lehet, ha eleget gyakorol” – idén a nőké a főszerep a Világsakkfesztiválon

Az idei Világsakkfesztivál kiemelt témája, hogy nőként hogyan lehet érvényesülni egy férfiak által dominált világban.
Rónyai Júlia. Fotó: Polgár Judit - szmo.hu
2022. szeptember 30.



Mindkét nem egyformán sikeres tudna lenni a sakkban, ebben nincsenek köztünk különbségek - véli Polgár Judit, a hét alkalommal sakk Oscart nyert, Magyar Szent István-renddel kitüntetett magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon.

“A mai napig nagyon erősen élnek a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák a sakkban. Amikor gyerekként elkezdtem - és már 6-7 éves koromtól felnőttekkel sakkoztam -, még erősebbek voltak, de a mai napig sem tűntek el. A berögzött gondolkodást a legnehezebb megváltoztatni” - mondta kérdésünkre Polgár Judit.

“Mindenki megtanulhat sakkozni, nincsenek reménytelen esetek. Nagyon sok múlik azon, mennyi időt tölt el valaki a játékkal, mennyire érdekli. Egy mester-nagymesteri szint közé majdnem mindenki eljuthat, attól függően, mennyi időt tud rászánni a gyakorlásra” - mondja Judit.

De vajon mikor derül ki, mennyire tehetséges sakkozó egy gyerek?

„Egy hétéves gyerek esetében még sok mindent nem tudunk megmondani. Azt figyelem, hogy reagál, mennyire dedikált a figyelme, a szülők mennyire támogatják, és neki személyesen milyen álmai vannak.”

Sok múlik ugyanakkor a családon és a közösségen, ahol egy gyerek felnő. Sok esetben maguk az edzők sem adnak megfelelő bátorítást a lányoknak. Judit szerint egy hétéves kisfiút gyakran azzal biztatnak, hogy akár a világ legjobb játékosa, a következő Magnus Carlsen is lehet. Eközben a lányok azt hallják, a világ legjobb női játékosa címre pályázhatnak. A két kategória azonban nem ugyanaz - mondja Judit, aki egyébként az idén, egy madridi parkban tartott schnellparti során mattot adott a világ legjobb férfi sakkozójának.

„A világ legjobb férfi játékosa tényleg a top, a nőket és férfiakat is beleértve. A legjobb női játékos azonban csak a top 400-ban van benne. Természetesen ez is hatalmas eredmény, megfelelő egyéniségnek, karakternek kell lenni hozzá. Ezzel mégis egy jóval alacsonyabb szintet lőnek be a lányok számára: a különbség akkora, mint a PHD és a Nobel-díj között” - vélekedik a világklasszis sakkozó.

Polgár Judit maga is tisztán látja: nem tudott volna ilyen eredményeket felmutatni, ha nem biztatták volna folyamatosan a szülei. Náluk soha nem volt téma a nők és férfiak közötti különbség, kizárólag az Élő-pontok növelése számított, ami az ő gondolkodásmódját is meghatározta.

Judit elmondja, nem látta hátrányát, hogy tehetségének hála, már kiskorától máshogyan alakult az életútja, mint a kortársainak. Habár magántanulóként nőtt fel, két nővérével, Zsófiával és Zsuzsával mindig tudtak támaszkodni egymásra. Közös edzésekre jártak, ami számára komfortos légkört nyújtott.

Október 8-tól indul a Világsakkfesztivál Budapesten

A Polgár Judit által szervezett eddigi legnemzetközibb Világsakkfesztivál október 8-án, Budapesten indul a Magyar Nemzeti Galériában – ahol a lányok uralják majd a sakktáblát. Ezen a héten ráadásul Judit egyik híres partijából vett sakkfeladvánnyal találkozhatnak a New York-i járókelők a Times Square egyik óriásképernyőjén.

Az idei évet a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) a nők évének nyilvánította. Így nem is volt kérdés, hogy az idei fesztivál fő témája a nők a sakkban, nők a tudományban lesz.

„Egész életemet végigkíséri az a kérdés, hogy nőként hogyan lehet érvényesülni egy férfiak által dominált világban. Kutatásokkal igazolt tény, hogy sokkal kevesebb nő tevékenykedik tudományos területen. Gyakorlati megoldásokat és inspiráló női történeteket hozunk az anyukáknak és az apukáknak az idei fesztiválra” – mondta Judit, a fesztivál alapítója.

De vajon mennyiben fejlesztené a gyerekek gondolkodását, ha a sakk is az oktatás részét képezné? Ez is témája az idei fesztiválnak. Georgiában például idén szeptembertől lett a sakk kötelező tantárgy az általános iskola első osztályát kezdő tanulók számára. Nem véletlen, hogy a Világsakkfesztivál idei „Sakk az oktatásban” nemzetközi konferenciájának fővédnöke Georgia oktatási és tudományos minisztere, Dr. Mikhail Chkhenkeli.

Vajon mennyire hatásos, ha a lányok külön tanulnak a fiúktól, ami sok angol és kínai iskolában bevett gyakorlat? – teszi fel októberben a kérdést Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és Rita Atkins matematikus, nemzetközi sakkmester. A válaszokat pedig otthonról nézve online és a helyszínen is megtudhatjuk.

De hogyan alakulhat a sakk jövője?

Joggal merülhet fel a kérdést: mennyire veszi el a sakk varázsát, hogy a mesterséges intelligencia bármikor képes megverni az embert?

Polgár Judit kiemelte: a digitális megoldások már 20 éve a sport részét képezik. Igaz, akkor még csak sakkprogramok, elemzőprogramok léteztek. Már akkor is napi témát jelentett, ezek mennyire tudják támogatni a játékosok fejlődését.

„Ma a jó nagymesterek többsége heti hét napban játszik a gépek ellen. Maga a felkészülés is nagyon megváltozott: míg régen egymás ellen sakkoztunk, ma a sakkprogramokat használva a játékok objektivitását is könnyű utólag ellenőrizni. A sakkozó a felkészülés során is maga irányíthatja a programokat, ami megváltoztatta a sportágat és a gondolkodásmódot is.”

Hozzáteszi, a sakk ezzel együtt még mindig ember és ember közt zajlik. Nincs igazi motiváció, hogy az emberek a gépek ellen álljanak ki, hiszen abban nem fognak túl sok örömöt találni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Felháborító és botrányos” – Szijjártó Péter fogadta a magyar teniszezőt, akivel nem akart kezet fogni az ukrán ellenfele
Bondár Anna a háború kitörése után elutazott Oroszországba egy versenyre, ezért nem volt hajlandó kezet fogni vele Olekszandra Olijnikova a kolozsvári WTA-tornán. A külügyminiszter szerint a magyar sportoló lejáratására tett kísérlet és „a náci párhuzamok” emlegetése az ukrán teniszezőt minősíti.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta Bondár Anna teniszeszőt, miután ukrán ellenfele megtagadta vele a kézfogást – írta a Nemzeti Sport.

A magyar teniszező február 3-án, a kolozsvári WTA-torna második fordulójában kapott ki Olekszandra Olijnikovától, aki a találkozó előtti fotózást és az azt követő kézfogást is megtagadta. Az ukrán sportoló ezt azzal indokolta, hogy Bondár még 2022-ben – már az orosz–ukrán háború kirobbanása után – részt vett egy szentpétervári tornán.

Szijjártó Péter felháborítónak és botrányosnak nevezte, ahogyan Olijnikova bánt Bondár Annával. „Ha a sportot rosszindulatú emberek összekeverik a geopolitikával, abból mindig baj lesz és méltatlan helyzetek állnak elő. Egyetlen normális ember sem hiheti a világon, hogy a sportolók felelősek lennének a politikusok döntéseiért.

A Bondár Anna lejáratására tett kísérlet és náci párhuzamok emlegetése leginkább az ukrán »sportolót« minősíti”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, reméli, hogy Bondár a következő időszakban kiváló eredményekkel szerez majd örömet a magyaroknak, köztük új egyesülete, a Honvéd szurkolóinak is.

Olijnikova a tettét azzal indokolta, hogy Bondár oroszországi részvétele a Gazprom által szponzorált tornán „morálisan ugyanaz”, mintha „1941-ben a náci Németországban játszana és az auschwitzi és treblinkai haláltáborok áldozataitól elrabolt ékszerekkel fizetséget kapna”.

Az ukrán játékos szerint csak akkor lenne hajlandó kezet fogni a jövőben, ha Bondár nyilvánosan bocsánatot kérne az ukrán néptől és egyértelműen elítélné Oroszország agresszióját.

Bondár Anna higgadtan kezelte a helyzetet.

„Készültem rá, hogy ez lesz… ez az ő döntése, amit el kell fogadjak”

– nyilatkozta a magyar játékos.

A nemzetközi sajtó is felkapta az esetet, kiemelve, hogy az ukrán sportolók eddig jellemzően csak orosz és fehérorosz ellenfeleikkel szemben tagadták meg a sportszerű gesztusokat. Több magyar sportoló is kiállt Bondár mellett, a fair play szellemiségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk