KULT
A Rovatból

Péter Bence bebizonyította, hogy a világ legjobb billentyűsei és zongoristái is megirigyelhetnék különleges előadását

A hatalmas rajongói táborral rendelkező, világhírű fiatal magyar zongoraművész-zeneszerző elszakadva a megszokott technikától, hangszeréből olyan hangokat is tud varázsolni, amiket előtte még nem hallottunk másoktól.


Zeneszerzés, teltházas aréna koncert, Guiness-rekord. Ez egy amerikai szupersztár életrajzában is jól mutatna, de most egy magyar előadóról beszélünk. Egy fiatal srácról, aki pofátlanul hozzá mer nyúlni a klasszikus pop-slágerekhez, és nagyon jól teszi.

Nem volt kérdés, hogy Péter Bence mekkora karriert fut majd be. Kétféle út állt előtte. Dönthetett afelett, hogy a haknizást és szórakoztatást választja, vagy alkot és a művészetet helyezi előtérbe. Mindkettő irány működött volna neki, de választott. Az őszinte, kreatív önmegvalósítás és a totális szabadság vonzotta. A sallang nélküli virtuozitás, a közönség őszinte gyönyörködetése. Mindezt teljesen tudattalanul.

Egyszerre kaptuk meg az utcazenélés, a youtube videók, és az arénakoncertek hangulatát. Méghozzá lemez-minőségben. Az a helyzet, hogy van egy világsztárunk, de ridegen tartjuk. Ha az utca emberét kérdeznénk, hogy tudja-e kicsoda Péter Bence, nagy eséllyel nemleges választ kapnánk. Ennek ellenére

Budapest egyik legnagyobb koncerthelyszíne, az MVM Dome színültig telt, hogy lerója tiszteletét a zseni előtt, aki olyan technikával rendelkezik, amit a világ legjobb billentyűsei és zongoristái is megirigyelnének.

Péter Bence koncertje egyesíti a komolyzene elkötelezettjeit a popzene kedvelőivel és a rockzene szerelmeseivel. Stílustól függetlenül minden arannyá válik, amihez hozzányúl. Ez a közönség sokszínűségében is megmutatkozott, a gyerekektől a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát.

A Stainway and sons zongoragyártó cég alkalmazottai valószínűséggel elmondanak egy pár miatyánkot, amikor a bérlők neve közt felbukkan Péter Bence. Érthető, hiszen a fiatal művész nem csak a megszokott módon használja a hangszert, hanem a húrjait pengeti, rugdossa és dobol a tetején. Tulajdonképpen egyszemélyes zenekarként működik.

A koncert előtt volt alkalmunk beszélgetni a „világ leggyorsabb zongoristájával”, aki elmondta, hogy a populáris slágereket klasszikus köntösbe öltözteti, ugyanis a klasszikusokat nem igazán lehet poposítani.

Péter Bence egy internetes videóval robbant be, amiben Michael Jackson Bad című dalának sajátos feldolgozását adja elő. Elmondta, hogy ma már szinte csak így tud eljutni egy zenész a közönséghez. A social média és az internet korában a legjobb közvetítőeszköz a videó.

VIDEÓ: Michael Jackson - Bad (Piano Cover) - Peter Bence

A Guiness rekordok könyvébe 2012-ben került be azzal, hogy egy perc alatt 765 hangot szólaltatott meg a zongorán. Ő azonban nem szereti, ha ezzel kötik össze a nevét.

„A Guiness-rekord igazából egy vicc volt, poénból készült el. Semmilyen művészi tartalma nincs, ez egy sportág, amit szerintem a gamerek még valószínűleg jobban is meg tudnának csinálni. Semmi ördöngős dolog nincs benne. A zongora mechanikáját használja ki, meg azt, hogy valaki tényleg gyorsan tud repetálni. Igazából semmi sincs benne, amire büszkének kéne lenni, ez csak egy gag.”

Bár Magyarországon ritkán láthatjuk fellépni, külföldön rengeteg koncertje van. Éppen ezért különleges alkalom számára, amikor hazai pályán játszhat.

„Különösen jó érzés, hogy Magyarországon ilyen szuper helyszínen és ennyi ember előtt felléphetek. Ezt a műsort a világon sokfelé többször is látták, valahol már háromszor-négyszer és tudom, hogy Magyarország sokáig várt erre. Tavaly volt az első ilyen koncert, de azóta igazából itthon is egész aktívan jelen vagyunk, úgyhogy remélem, hogy ennek a jövőben is hasonló folytatása lesz.”

A jövőbeli terveivel kapcsolatban elárulta, hogy nagyon szeret szimfonikus zenekarokkal dolgozni, erre hazánkban is többször volt már alkalma. Sokat komponál zongorára és szimfonikus zenekarra és bízik benne, hogy ezzel egyszer eljut oda, hogy filmekhez írhasson zenét. Azt, hogy zongorázik, a csillagok állásának tudja be, igazán, mint zeneszerző érzi jól magát.

Végezetül azt is elárulta, hogy hogyan tud két lábbal a földön maradni és a dolgaira koncentrálni a sztárság helyett.

„Nálam a büszkeség kicsit negatív érzés. Nyilván büszkének kell lenni arra, amit az ember elért, de nem szeretem magam ezekkel a cukorkákkal etetni, mert az táplálja az egót. Inkább csak csinálom a dolgomat és remélem, hogy amit csinálok az a jó út és, hogy az embereknek tetszeni fog. Éppen ezért nem szoktam sem visszamenőleg, sem a jelenben elmélkedni ezeken.”

Képgaléria: Ilyen volt a koncert (Kattints a fotóra a többi képért)

A decemberi budapesti koncertjén két újdonságot is kitaláltak menedzserével, Zöld Szabolccsal: egy mobilos applikáció segítségével különleges fényjátokot varázsoltak a nézőtérre, a közönség közreműködésével. Majd jött az, amitől leesett az álla mindenkinek: Bence a színpadról leszaladva eltűnt, de csak azért, hogy a küzdőtéren egy guruló zongorán játszva bukkanjon fel. Így miközben ő zongorázott, a nézők karnyújtásnyira élvezhették a produkciót. A menedzser előtte elárulta nekünk, hogy ilyen "guruló zongorázást" még nem vállalt be más művész, így tekinthetjük ezt akár világpremiernek is.

Van olyan videója, ami már 62 milliós nézettségnél tart:

VIDEÓ: Despacito (Piano Cover) - Peter Bence

És egy különleges érdekesség:

Még 2013-ban, a missouri egyetem neurológusa, Jacob Jolij különböző kritériumok alapján, több ezer önkéntes segítségével tudományosan kiszámította, hogy melyik a világ legboldogabb dala. A nyertes a Queen Don’t Stop Me Now című slágere lett. Ezt a dalt dolgozta át zongorára Péter Bence, az eredmény pedig lehengerlő. A magyar virtuóz egyébként ugyanúgy szeptember 5-én született, mint a legendás Queen egykori frontembere, Freddie Mercury.

VIDEÓ: Queen - Don't Stop Me Now - Piano Cover - Peter Bence

A koncert előtt beszélgettünk Horváth Rolanddal is, aki a koncert szervezésével kapcsolatban elmondta, hogy a jegyértékesítés meg az előkészítés nagyjából 6-12 hónapos periódust szokott felölelni, viszont, ha megszereznek egy olyan előadót, akiről tudják, hogy egy nap alatt el tudja adni a jegyeket, akkor akár egy hónappal a koncert előtt is kijöhetnének az eseménnyel. Jelen esetben, mivel idősebb közönségről is szó volt, korábban el kellett kezdeni a marketingkampányt. Azt is elárulta, hogy választják ki az előadókat, akiket elhoznak Magyarországra: „Én Péter Bencét az első videója óta imádom. 2016 óta könyörgök a menedzserének, hogy dolgozzunk együtt, és sikerült tavaly a Szabolccsal leülni és meggyőzni, hogy mi legyünk a promóterei a prágai és a budapesti koncertnek. Nagyon örülünk, hogy velünk dolgoznak.”

Horváth Roland, a Koncertpromo tulajdonosa saját kedvenceit hozza el hazánkba, bízva abban, hogy a közízlést is eltalálja. A dupla André Rieukoncert mellett számtalan programmal készülnek a továbbiakban. „Én döntöm el, hogy mit szeretnék csinálni és miben érzek potenciált. Most nagyon-nagyon sok mindennel jöttünk ki. Ebben a hónapban négy Il Volo-tindítunk Európában, egy Ludovico Einaudit Budapesten, három Szex és New York-ot, Candice Bushnellel, a Szex és New York írónőjével lesz egy One Woman show-nk az Erkel Színházban, ahol a Szex és New York real és nem real sztorijait is el fogja mondani, azaz, hogy mi igaz, és mi nem. Emellett egy illuzionista show-t,a Louis de Matos: Impossible Live-ot fogjuk szervezni májusban Budapesten és Prágában. Jelenleg 16 koncertünkre zajlik az értékesítés és néhány bejelentéssel is készülünk.”

Péter Bence

A zenész 1991. szeptember 5-én született egy pedagógus családba. Debrecen után Hajdúböszörménybe költöztek. Zenei tehetsége kora kisgyermek korában megmutatkozott. Alig másfél évesen már lepötyögte egy rajzfilm zenéjét a nagymama zongoráján. Négyévesen vették fel a debreceni zeneiskola előkészítőjébe. Gyerekként a klasszikuszene, Mozart, Chopin lett a kedvence. Hétévesen komponálta első saját darabját.

Tizenhárom éves volt, mikor megjelt első CD-je. A debütáló albumát 2004-ben adták ki Green Music címmel. Ekkor már versenyen is indult, és elnyerte a Ferenczy György Nemzetközi Zongora Verseny harmadik díját. 2006-tól a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán tanult, miközben a Békéscsabai Országos Zongoraverseny döntőse lett.

Rajongott a filmzenéért is, nagy kedvence John Williams volt, elmondása szerint az ő zenéje inspirálta arra, hogy filmzenék komponálásával is foglalkozzon. 2008-ban adták ki a Nightfall című nagylemezét. 2009-ben a Cserhát Művészkör országos pályázatán első helyezést ért el, és a My Great Film zenei pályázatán is első díjas lett.

A bostoni Berklee College of Music-ban, a világ egyik legnagyobb kortárs zeneművészetet oktató egyetemén szeretett volna tanulni. 2010-ben a felvételi vizsgán Bartók Béla darabja mellett saját szerzeményeit is előadta. Első meghallgatása után is felvették. Tanárai az akadémián kimagasló tehetségnek tartották. Előforult, hogy egyik tanára, miután meghallgatta Bence szerzeményét, közölte vele, hogy nem tud már neki mit tanítani. Egyik nagy vágya volt, hogy John Williamsszel találkozhasson, ami végül megvalósult.

Az egyetemen három szemeszter alatt, hat szemeszter anyagából vizsgázott le. Végül haza kellett jönnie, mert nem volt már több pénzük a kinti tanulás finanszírozásához.

Tervei szerint 2015-ben visszament volna az egyetemre. Ám egy sikeres feldolgozás megváltoztatta az életét. Michael Jackson Bad című számára elkészített egy zongorafeldolgozást, ez kiment a YouTube-ra és hatalmas sikere lett. Több mint 10 millióan látták, és egy pillanat alatt világhírnevet szerzett, és azóta bejárta a világot, a legnagyobb koncerttermekben ad teltházas koncerteket. Magyarországon élőben először 2023-ban láthatta őt a közönség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők
A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.


Újabb 12 előadó csatlakozott Puzsér Róbert rendszerbontó nagykoncertjéhez, amelyet két nappal a parlamenti választás előtt tartanak a Hősök terén. A fellépők száma ezzel már meghaladja a harmincat.

A Polgári Ellenállás Mozgalom ma délelőtt tette közzé az újabb tizenkét nevet, akik elfogadták a felkérést – vette észre az Index. A listán szerepel

Sisi, Mehringer Marci, a Központi Hatalom, a Kozmosz, Keleti András a colorstarból, Füstös, az NB feat. Lot, a Detto, a Brumiko, Imre Fia Imre, a Puszi együttes és Pajor Tamás is.

Az első körben olyan előadókat jelentettek be, mint Azahriah, Kardos-Horváth János, a Hétköznapi Csalódások, a Killakikitt, Coo Lee, Molnár Tamás és az Ivan and the Parazol. Puzsér Róbert korábban arról beszélt, hogy több mint 30 előadó mondott igent a megkeresésükre, tehát a következő napokban újabb nevek válhatnak ismertté.

A rendezvény egyszerre lesz demonstráció és kulturális esemény, amelyen minden meghívott előadó egy-egy rendszerkritikus dalt ad majd elő.

A Rendszerbontó Nagykoncertet április 10-én, mindössze két nappal az országgyűlési választás előtt tartják a budapesti Hősök terén. A koncertet szervező Polgári Ellenállás Mozgalom a honlapján azt írja, a polgári öntudatot szeretnék megerősíteni. Mottójuk szerint: „Ideje, hogy a politikus szolgáljon, és a polgár legyen az úr!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tucatnyi előadást töröltek a Magyar Péter-film miatt a Cinema Cityben, akkora az érdeklődés iránta
A Cinema City budapesti mozijaiban a Tavaszi szél – az ébredés iránti óriási kereslet miatt módosították a műsort. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten.
DKA - szmo.hu
2026. március 18.



Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.

A HVG írta meg, hogy

a március 15-i ünnep előtti szombaton a Cinema City több budapesti mozijában is levettek a műsorról előadásokat a csekély érdeklődés miatt, hogy a helyükön is a Magyar Péterről szóló filmet vetíthessék. A változtatás az Allee, a Mammut, a Westend és az Aréna mozijait érintette, összesen mintegy 10-15 előadásnál.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója megerősítette az értesülést, és elmondta, ez egy bevett szokás náluk. „Ha látjuk, hogy egy adott filmre extra nagy az érdeklődés, de vannak olyan előadások, amelyekre nem adtunk el jegyet, vagy csak néhány darabot, akkor szoktunk változtatni a műsoron. Ilyenkor számszaki alapon döntünk a saját tapasztalataink valamint a forgalmazó visszajelzései alapján. Erről lehetőség szerint egy nappal korábban, e-mailben vagy telefonon értesítjük nézőinket” – mondta el a lapnak.

A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten, hétfőig összesen 36 351-en váltottak rá jegyet a március 12-i bemutatója óta.

A jegyeladásokkal kapcsolatban azonban fény derült egy különös anomáliára is: bár tömegesen vették meg a jegyeket a korai vetítésekre, mégis üresen maradt a székek többsége az előadásokon, ahogy azt a Cinema City is megerősítette korábban. A film producere, Sümeghy Claudia szerint a Megafon vásárolhatott meg több tucat jegyet, hogy aztán az üresen maradt termekről posztolhasson. Erről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.

A 101 perces magyar dokumentumfilm készítői korábban azt hangsúlyozták, hogy független alkotásról van szó, amely állami vagy pártfinanszírozás nélkül készült, célja pedig nem egy kampányfilm elkészítése, hanem egy politikai-társadalmi folyamat dokumentálása volt. Ezzel szemben a kormánypárti médiában visszatérő kritika, hogy a film propaganda- és imázsfilm-elemekkel is dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont
A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.
Sz.E. Fotó: Youtube - szmo.hu
2026. március 20.



Még csak 50 éves lenne Chester Bennington, a Linkin Park énekese és legendás frontembere.

A magyar közönség csupán egyetlen alkalommal hallhatta élőben utánozhatatlan hangját.

A Linkin Park első és egyben utolsó magyarországi koncertjén, 2017. június 27-én. Chester Bennington néhány héttel később, 41 évesen, önkezével vetett véget az életének.

A zenekar soproni VOLT Fesztiválon lépett fel, és akkora volt az érdeklődés, hogy arra a napra már hetekkel azelőtt elfogytak a jegyek.

Chester Charles Bennington 1976. március 20-án született Phoenixben, Arizonában.

1999-ben csatlakozott ahhoz a zenekarhoz, amely akkor még Xero, majd Hybrid Theory néven futott, és az ő érkezésével formálódott ki végleg a Linkin Park karaktere.

A 2000-ben megjelent Hybrid Theory óriási siker lett, az album széles közönséghez juttatta el a zenekar nehéz gitárokból, hiphopos ritmusokból és személyes szövegekből álló hangzását. Az olyan dalok, mint az In the End, a Crawling vagy a Numb generációs himnuszokká váltak. Chester Bennington a Linkin Parkkal kétszeres Grammy-díjas lett.

A zenekar sikere sokak szerint elképzelhetetlen lett volna nélküle. Hangja egyszerre volt erőteljes és érzékeny. Ez a hang a Linkin Park egyik védjegyévé vált.

A zenekar több mint 100 millió lemezt adott el, és a 2000-es évek egyik legnagyobb hatású rockformációja lett. A GRAMMY adatlapja szerint a zenekar korán komoly szakmai visszaigazolást kapott, többek között a Crawling révén is, amely meghatározó dala lett a korszaknak - írta a GRAMMY.com.

Chester Bennington annak idején nyíltan beszélt a gyermekkori traumáiról, valamint mentális problémáiról és függőségéról is. Ennek lenyomata erősen érezhető a Linkin Park szövegeiben, amelyekhez éppen emiatt tudott rengeteg fiatal kapcsolódni.

Az énekes-zenész nemcsak a Linkin Parkhoz kötődött: a Dead by Sunrise nevű projektben is énekelt, 2013 és 2015 között pedig a Stone Temple Pilots frontembere volt, akikkel a High Rise című anyagot is kiadta.

Halála egy másik rocklegendáéval is összefonódott. Közeli barátja volt Chris Cornell, a Soundgarden énekesével, és sokan máig úgy vélik, hogy Cornell öngyilkossága is hozzájárult Bennington tragikus döntéséhez.

Frontembere elvesztése után a Linkin Park működése egy időre leállt, és csak évekkel később találták meg az utat a folytatáshoz.

Jelenléte pótolhatatlannak bizonyult, a zenekar identitásának és egyik lelki motorjának tartották.

A Chester Benningtonról szóló megemlékezések mellett érdemes említést tenni arról, hogy a zenekar öröksége új mérföldkőhöz érkezett: a Loudersound szerint a Somewhere I Belong a napokban átlépte az egymilliárdos lejátszást a Spotifyon. Ez a hetedik daluk, amely elérte ezt a határt.

A zenekar fellépése a VOLT Fesztiválon:

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól” – a 7 éve elhunyt Baló Györgyről szól a mondat, ami ma is érvényes
A hét éve elhunyt Baló György búcsúztatóján hangzott el a híressé vált mondat a közmédia sorsáról. A kijelentés tökéletesen összefoglalta az újságíró egész pályáját meghatározó kérlelhetetlen igazságkeresést.


Egy egész életmű, a hazai televíziózás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb fejezete sűrűsödött össze ebben az egyetlen, Farkasréten elhangzott fájdalmas mondatban: „A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól.”  Március 18-án hét éve, hogy lezárult egy kivételes pálya.

A közszolgálati vitaestek, a feszült választási éjszakák és a kíméletlenül pontos, metsző kérdések mestere nincs többé.

Hét év távlatából is élesen rajzolódik ki az az űr, amelyet maga után hagyott, és az a szigorú szakmai mérce, amelyet a teljes magyar újságírói társadalom számára felállított. A tragikus gyászhírt hét esztendővel ezelőtt a család egy hivatalos közleményben tudatta a Magyar Távirati Irodával, amelyből kiderült, hogy a televíziós újságíró, szerkesztő-műsorvezető életének hetvenkettedik évében, hosszú, méltósággal viselt betegség után, szerettei körében hunyt el. Ezt az elsődleges információt vette át a közmédia hírportálja is, amely részletes életrajzi adatokkal egészítette ki a bejelentést.

A nyilvánosság két hónappal korábban, január 7-én szembesült a helyzet súlyosságával. A Magyarul Balóval című napi közéleti műsorának adása végén, a rá jellemző higgadt, tárgyilagos hangon maga jelentette be a visszavonulást.

„Négyévnyi napi műsorkészítés után pihenésre és orvosi kezelésre van szükségem, ezért a műsort saját kérésemre január 8-tól szüneteltetjük”

– mondta a 24.hu szerint. Bár a szakma és a közönség a visszatérésében reménykedett, a márciusi gyászhír ezt a reményt szertefoszlatta.

A búcsúztatásra március 30-án került sor a Farkasréti temetőben, ahol a család kérésére a gyászolók egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A beszédek közül kettő is beégett a kollektív emlékezetbe. Vidos Mihály, aki tizennégy éven át dolgozott Baló mellett, nemcsak a felütésben idézett mondattal jellemezte a helyzetet, hanem barátja és kollégája belső, morális iránytűjét is tűpontosan írta le:

„Igazságérzete csitíthatatlanul, már-már őrjítően dobolt a gondolatai közt.”

Braun Róbert, a közgazdász-szociológus pedig egyetlen mondatba sűrítette Baló egész pályájának küzdelmét és soha meg nem alkuvó tartását: „Ezerszer elgáncsolták, ezeregyedszer is felállt.”

Baló György pályája a Magyar Televíziónál indult, miután 1970-ben magyar–angol–német szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A külpolitikai szerkesztőségben kezdett, de hamarosan olyan legendás műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Híradó, a Panoráma, a Napzárta vagy Az Este. A rendszerváltás idején kulcsszerepet játszott: 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MTV2 csatornaigazgatója és a televízió választási irodájának vezetője volt. A kilencvenes évek végén rövid kitérőt tett a kereskedelmi televíziózás világába a TV3 vezérigazgatójaként, majd a 2000-es években visszatért a közmédiához, ahol kulturális igazgatóként és több közéleti magazin arcaiként dolgozott.

Pályafutásának utolsó nagy fejezete 2015-ben kezdődött, amikor az RTL Klubon elindította a Magyarul Balóval című napi politikai háttérműsorát, amely a kritikus, kérdező újságírás egyik utolsó bástyája lett az országos televíziós palettán.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Rózsa Ferenc-díjjal, Balázs Béla-díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal, 2017-ben pedig a Prima Primissima díjat is átvehette.

Az RTL egy évvel a halála után, 2020 januárjában a csatorna hírstúdióját „Baló György Hírstúdiónak” nevezte el, az előterében pedig egy portré és egy emléktábla őrzi emlékét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk