KULT
A Rovatból

Sztárparádé, szuper alapötlet, jó poénok és izgalmas csavarok - megnéztük a Pesti balhét

A szokásosnál nagyobb érdeklődéssel vártuk a karantén utáni első magyar filmbemutatót. A Pesti balhé nem okozott csalódást: pont azt a fajta színvonalas, de könnyed szórakozást nyújtja, amire most szüksége van a lelkünknek. Kritika.


FIGYELEM, A CIKK SPOILEREKET TARTALMAZ!

Adott egy maroknyi ember, akik csapatba verbuválódva betörnek valahova. Az Olsen és bandája filmektől az Ocean sorozatig sok ilyet láttunk már. Olyat azonban még nem, hogy az akció célja nem ellopni valamit, hanem becsempészni. Márpedig pontosan ez a Pesti balhé alapötlete.

Marcell (Mészáros Béla) sikeres építész. Szakmailag megbecsült, a svéd király személyesen tüntette ki, és jól is keres. Mégsem elégedett az életével, mert tele van idealista elképzelésekkel ökoépületekről és fenntarthatóságról, amiket azonban hedonista beállítottságú főnöke, Otto (Crespo Rodrigo) rendre lesöpör az asztalról. Őt ugyanis csak egy dolog érdekli: minél alacsonyabb költségek mellett minél nagyobb hasznot húzni, amit drogokra és kurvákra költhet.

A negyvenedik születésnapján meglepik régi barátai, akikkel annak idején az iskolában bandát alapítottak, ám egy félresikerült akció során véletlenül felgyújtották az úttörőtábort.

Marcell nem tud felhőtlenül örülni a viszontlátásnak.

Bár nem akarja bevallani, de kicsit szégyelli a csóró és habókos haverokat, akik idétlenkedésükkel leégetik főnöke és a kínai üzletfelek előtt.

A felnőttként is indiánosdit játszó Jet (Szabó Simon), a vér látványától elájuló állatorvos, Guszti (Elek Ferenc), és a vidéki nyugdíjasklubok előtt fellépő színész, Adrián (Inotay Ákos, aki a film egyik írója is) mellett a csapat egyetlen lány tagja, a természetvédelmi aktivista Alexa (Petrik Andrea) ráadásul Marcell ex barátnője is, ami tovább fokozza a találkozó kínosságát.

A társaság tagja még Vinsz, aki festő. Élete nagy tragédiája, hogy műkincskereskedő apja, Benedek úr (Hegedűs D. Géza) tehetségtelen piktornak tartja. Hogy bizonyítson – vagy legalább megtréfálja a kedves papát – rendhagyó ötlettel áll elő: Csempésszék be az egyik festményét arra a nagy nemzetközi aukcióra, amit az apja rendez. Az akcióhoz igénybe veszik a műkincstolvaj, Gedeon (Reviczky Gábor) szakértelmét is, akinek akartuk ellenére segítenek megszökni a börtönből (és akit leginkább az aukció fő attrakciója, egy Picasso festmény vonz).

Sok bonyodalom és tragikus fordulatok után a film vége persze happy end, és Marcell is megtalálja önmagát, kijut az identitás krízisből.

A film legfőbb erénye az ütős alapötlet mellet, hogy az utolsó statisztáig minden szereplő a helyén van benne. Elek Ferenc a vele készített interjúnkban elmondta, ez annak is köszönhető, hogy a rendező, Lóth Balázs rájuk írta a főszerepeket, és ragaszkodott hozzájuk.

Elek nagyon szerethetően hozza a kicsit bamba, de a döntő pillanatban tököt növesztő Gusztit. Szabó Simon ismét egy durva, de nagyszívű jampit alakít, ebben pedig nem tud hibázni. Mészáros Béla finoman hozza a luxust biztosító megalkuvás és az elvei között őrlődő Marcellt. Petrik Andrea Alexája egyszerre bevállalósan vagány és nőiesen érzékeny.

Inotay Ákoshoz karakteréhez köthető a film több emlékezetes jelenete – persze mint az egyik forgatókönyvíró, nyilván nem bízott semmit a véletlenre. A meleg milliárdos Leonyidal előadott duettje – amire azért szánja rá magát Adrián, hogy lerázza a nyomában lihegő biztonságiakat – valószínűleg bevonul a magyar vígjáték történet legemlékezetesebb pillanatai közé.

Ha már Leonyid: ki kell emelnem az orosz műkincs gyűjtőt alakító Járai Mátét.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk