„Még nekünk kellene rosszul érezni magunkat, hogy túléltük” - Orosz Bernadett szerint mélyen sértő, hogy Szabó Tímeát megbüntették, amiért felmutatta a fotóját
A KDNP-s elnök házszabálysértésre hivatkozott; a testület 7 igen, 1 nem, 0 tartózkodással támogatta a szankciót, amelyről Kövér László döntött.
Szabó Tímea országgyűlési képviselő 3,4 millió forintos büntetést kapott, miután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának ülésén felmutatott egy papírlapot. A vita az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról szólt, a képviselő ezzel a nők elleni erőszak problémájára akarta felhívni a figyelmet.
A lapon Orosz Bernadett fotói szerepeltek: egy kép a bántalmazás előtt, egy pedig utána. Orosz 2019-ben fordult a nyilvánossághoz, miután volt párja többször is brutálisan megverte.
A bizottság KDNP-s elnöke szerint a papírlap felmutatása sértette a házszabályt, tiltott szemléltetésnek minősült. Előbb figyelmeztette a képviselőt, majd közölte, hogy korábbi jelzése ellenére továbbra is fennáll a szabályszegés.
A képviselő javaslatát nem szavazták meg, a szankcióról szóló indítványt viszont elfogadták 7 igen, 1 nem és 0 tartózkodás mellett. Vejkey Imre úgy fogalmazott, a felmutatáshoz előzetes engedélyt kellett volna kérni. Kövér László házelnök döntése alapján egyhavi fizetését vonják le.
Úgy fogalmazott, nemcsak a képviselőt, hanem minden, családon belüli erőszakot elszenvedett áldozatot érint a döntés. Hozzátette, a törvények nem nyújtanak elég védelmet: példaként említette, hogy bántalmazója büntetését a bíróság fél évvel enyhítette, így 1 év 4 hónap börtön után jövő tavasszal szabadulhat.
Szabó Tímea országgyűlési képviselő 3,4 millió forintos büntetést kapott, miután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának ülésén felmutatott egy papírlapot. A vita az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról szólt, a képviselő ezzel a nők elleni erőszak problémájára akarta felhívni a figyelmet.
A lapon Orosz Bernadett fotói szerepeltek: egy kép a bántalmazás előtt, egy pedig utána. Orosz 2019-ben fordult a nyilvánossághoz, miután volt párja többször is brutálisan megverte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NATO légvédelme lelőtt egy Törökország felé tartó iráni rakétát
Ez az első ilyen eset a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta. A török kormány azonnal felvette a kapcsolatot az iráni vezetéssel, a NATO szóvivője pedig jelezte: elrettentési és védelmi készültségük továbbra is magas szintű.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított rakétát, amely szerdán Törökország légtere felé tartott – írta a CNN.
A török elnöki hivatal közlése szerint a rakéta Irak és Szíria légterén haladt át, és a Hatay térsége felől közelített, amikor a szövetséges erők megsemmisítették. Egy elhárító rakéta darabja Dél-Törökországban, egy lakatlan területen csapódott be, senki sem sérült meg.
„Egy Iránból indított rakétát, amely Irak és Szíria légterén áthaladva a Hatay térsége felől a mi légterünk irányába tartott, a NATO légvédelmi rendszerei megsemmisítettek” – áll a török elnöki hivatal közleményében.
Az incidens után Hakan Fidan török külügyminiszter telefonon beszélt iráni kollégájával. Egy török diplomáciai forrás szerint Fidan közölte Törökország reakcióját a rakétával kapcsolatban, és leszögezte, hogy kerülni kell minden olyan lépést, amely a konfliktus elterjedéséhez vezethet.
Allison Hart, a NATO szóvivője közölte, hogy a szövetség elítéli Irán lépését. „A NATO szilárdan kiáll valamennyi szövetségese, így Törökország mellett is, miközben Irán válogatás nélküli támadásokat hajt végre a térségben” – mondta a szóvivő, aki hozzátette:
„Elrettentési és védelmi készültségünk minden területen magas szintű, beleértve a lég- és rakétavédelmet is.”
Úgy tudni, ez az első alkalom, hogy a NATO erői elfogtak egy iráni rakétát, amely egy tagország légtere felé tartott, mióta a megelőző hétvégén kirobbant a közel-keleti konfliktus.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított rakétát, amely szerdán Törökország légtere felé tartott – írta a CNN.
A török elnöki hivatal közlése szerint a rakéta Irak és Szíria légterén haladt át, és a Hatay térsége felől közelített, amikor a szövetséges erők megsemmisítették. Egy elhárító rakéta darabja Dél-Törökországban, egy lakatlan területen csapódott be, senki sem sérült meg.
„Egy Iránból indított rakétát, amely Irak és Szíria légterén áthaladva a Hatay térsége felől a mi légterünk irányába tartott, a NATO légvédelmi rendszerei megsemmisítettek” – áll a török elnöki hivatal közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszülethetett a döntés Iránban: a meggyilkolt Hámenei fia lehet az új legfőbb vezető
Az új legfőbb vezető kiválasztásáért felelős tanács a New York Times szerint már meghozta a döntést, de attól tartanak, hogy az utód is célpont lesz. A szombati csapásban az 56 éves Modzstaba felesége, anyja és fia is meghalt.
A szombaton meggyilkolt Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei lehet Irán következő legfőbb vezetője, miután a kiválasztásáért felelős klerikusi tanács kedden tanácskozott róla – írja a New York Times.
A döntés akár már szerda reggel megszülethetett, miközben izraeli csapás érte azt a qumi épületet, ahol a Szakértők Gyűlése eredetileg ülésezett volna, de az épület a támadáskor üres volt.
A 88 tagú Szakértők Gyűlése március 3-án két virtuális ülést tartott. Három, a tanácskozást ismerő iráni tisztviselő szerint az 56 éves Modzstaba Hámenei egyértelmű favoritként emelkedett ki. Ugyanakkor egyes klerikusok attól tartanak, hogy a gyors bejelentés célponttá teheti őt az Egyesült Államok és Izrael számára.
Modzstaba Hámenei befolyásos, de visszahúzódó szereplő, aki eddig apja környezetében működött. Szoros kapcsolatokat ápol az Iráni Forradalmi Gárdával, amely a tisztviselők szerint szorgalmazta is a kinevezését. Az iráni kormány közlése szerint a szombati csapásokban apjával együtt meghalt a felesége, Zahra Adel, az édesanyja, Manszureh Hodzsasteh Bagerzadeh és az egyik fia is.
Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője szerint a döntés a keményvonalasok győzelmét jelezheti. „Sokáig őt szánták utódnak, de az elmúlt két évben mintha lekerült volna a napirendről.
Ha őt választják, az azt sugallja, hogy a rezsim sokkal inkább a Forradalmi Gárdához kötődő keményvonalas oldala került most hatalomra.”
Mellette két másik jelölt is esélyesnek számt: a mérsékeltnek tartott Alireza Arafi klerikus, aki tagja az átmeneti vezetői tanácsnak, valamint Szejjed Haszan Khomeini, az iszlám forradalom alapítójának unokája.
Mehdi Rahmati teheráni elemző szerint Modzstaba azért lehet jó választás, mert „behatóan ismeri a biztonsági és katonai apparátusok működtetését és összehangolását. Ezt eddig is ő irányította.” Rahmati ugyanakkor arra számít, hogy a döntésnek komoly visszhangja lesz.
„A közvélemény egy része negatívan és határozottan fog reagálni erre a döntésre, és visszaüt majd”
– jósolta. A kormány támogatói a mártírnak tekintett vezető örökségének folytatását látnák benne, míg az ellenzék a rezsimét, amely jogvédő csoportok szerint az elmúlt hónapokban legalább 7000 embert ölt meg.
Donald Trump amerikai elnök egy keddi washingtoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok, általuk potenciális vezetőnek tartott iráni személy meghalt szombat óta. „Hamarosan már senkit sem fogunk ismerni” – mondta. Arra a kérdésre, mi lenne a legrosszabb forgatókönyv, így felelt:
„Azt hiszem, a legrosszabb az lenne, hogy megcsináljuk ezt, és valaki olyan veszi át a hatalmat, aki ugyanolyan rossz, mint az előző. Igen, ez megtörténhet. Nem akarjuk, hogy ez megtörténjen.”
Irán alkotmánya szerint a legfőbb vezető kinevezéséről, felügyeletéről és leváltásáról a Szakértők Gyűlése dönt. Az iszlám köztársaság 47 éves történetében ez a második alkalom, hogy a testület új vezetőt választ. Először 1989-ben döntöttek, akkor Ali Hámenei ajatollahot nevezték ki, aki több mint négy évtizeden át abszolút hatalommal kormányzott.
A szombaton meggyilkolt Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei lehet Irán következő legfőbb vezetője, miután a kiválasztásáért felelős klerikusi tanács kedden tanácskozott róla – írja a New York Times.
A döntés akár már szerda reggel megszülethetett, miközben izraeli csapás érte azt a qumi épületet, ahol a Szakértők Gyűlése eredetileg ülésezett volna, de az épület a támadáskor üres volt.
A 88 tagú Szakértők Gyűlése március 3-án két virtuális ülést tartott. Három, a tanácskozást ismerő iráni tisztviselő szerint az 56 éves Modzstaba Hámenei egyértelmű favoritként emelkedett ki. Ugyanakkor egyes klerikusok attól tartanak, hogy a gyors bejelentés célponttá teheti őt az Egyesült Államok és Izrael számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kérdését feljelentésként értékelem” – Lázár János kijelentése miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult a legfőbb ügyész
A miniszter szavai nyomán az MSZP a legfőbb ügyészt kérdezte, aki feljelentésként kezelte a beadványt. A Központi Nyomozó Főügyészség bírálja el, hogy indítanak-e büntetőeljárást.
A legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította az ellenzék megkeresését Lázár János sokat vitatott kijelentései ügyében – írja a 24.hu.
Feljelentésként értékelte, és elbírálásra a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdését. A legfőbb ügyész tömören, írásban reagált a frakcióvezetőnek:
„Az írásbeli választ igénylő kérdését feljelentésként értékelem, és azt elbírálás végett a Központi Nyomozó Főügyészségnek továbbítottam.”
Az építési miniszter néhány hete egy Lázárinfón beszélt arról, hogy ő intézte el Varga Judit egykori igazságügyi miniszter kérésére, hogy Magyar Péter több millió forintos fizetést kapjon egy hozzá tartozó állami cégben.
„[Magyar Pétert] én fizettem korábban. Azoknál a vállalatoknál dolgozott, amik hozzám tartozott, a Közút, satöbbi, satöbbi. A felesége eljött hozzám, és azt mondta, az ő férjének minimum hárommillió forintot kell keresnie. Valaki így élt és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És, mivel a minisztertársam volt, és, miután kollégám volt, mit mondhattam volna mást? Mindig tanul az ember”
– fogalmazott Lázár János.
A kijelentésekre reagálva fordult Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a legfőbb ügyészhez.
„Hogyan értékeli Lázár János kijelentéseit?”
– tette fel a kérdést levelében, amelyben kifejtette, hogy indokolt a miniszter által elmondottak alapos vizsgálata, mert azok felvethetik a hivatali vagy korrupciós bűncselekmény gyanúját.
A legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította az ellenzék megkeresését Lázár János sokat vitatott kijelentései ügyében – írja a 24.hu.
Feljelentésként értékelte, és elbírálásra a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdését. A legfőbb ügyész tömören, írásban reagált a frakcióvezetőnek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális drágulás a kutakon: a gázolaj ára csak a héten már 22 forinttal ugrott meg, és még nincs vége
Csütörtökön újabb nagykereskedelmi áremelés jön, ezzel együtt már 22 forinttal kerül többe a dízel, mint múlt héten. A benzin ára egyelőre kisebb ütemben drágul, a mostani emeléssel együtt 10 forint az áremelkedés mértéke.
Csütörtökön tovább drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 8 forinttal kúszik feljebb – írja a Holtankoljak.hu.
A gázolaj nagykereskedelmi ára február 23., vagyis múlt hét hétfő óta ezzel már hatodjára emelkedik. A múlt heti 5, 4 és 6 forintos drágulás után hétfőn 5 forint, kedden 9 forinttal került többe a dízel, most pedig egy 8 forintos emelés következik.
A gázolaj nagykereskedelmi ára így nem egészen másfél hét alatt összesen 37 forinttal lett drágább, amiből 22 forint csak erre a hétre esik.
A benzinár ezzel szemben kisebb ütemben drágul. Múlt héten összesen 10 forintot nőtt a nagykereskedelmi ár, és a csütörtöki emeléssel együtt ezen a héten is eléri a 10 forintot a drágulás mértéke.
Az áremelkedések hátterében az iráni konfliktus miatt elszabaduló nemzetközi olajár, a Brent 80 dollár fölé emelkedése, valamint a forint gyengülése áll. A piaci mozgásokat gyorsítja, hogy a MOL tavaly óta rugalmasabb, akár napi árazási gyakorlatot folytat, ami miatt a változások hamarabb begyűrűzhetnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt, elszámolási célú üzemanyagárak az év elején jó viszonyítási alapot adnak a piaci folyamatokhoz, bár ezek eltérhetnek a kutakon tapasztalható átlagáraktól.
Csütörtökön tovább drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 8 forinttal kúszik feljebb – írja a Holtankoljak.hu.
A gázolaj nagykereskedelmi ára február 23., vagyis múlt hét hétfő óta ezzel már hatodjára emelkedik. A múlt heti 5, 4 és 6 forintos drágulás után hétfőn 5 forint, kedden 9 forinttal került többe a dízel, most pedig egy 8 forintos emelés következik.
A gázolaj nagykereskedelmi ára így nem egészen másfél hét alatt összesen 37 forinttal lett drágább, amiből 22 forint csak erre a hétre esik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
