hirdetés

KULT

Ónodi Eszter énekesnőként is megmutatja magát: elkészült zenekarának első nagylemeze

Az Ónodi Eszter and the Open Pub bemutatkozó albuma elsőként nálunk hallható. Karafiáth Orsolya mellett Szabó Balázs, Egressy Zoltán és Vető János is írt rá szövegeket.

Link másolása

hirdetés

Az Ónodi Eszter and the Open Pub zenekar tavaly hallatott magáról először egy videoklippel, aminek szintén a Szeretlek Magyarországon volt a premierje, idén tavasszal pedig akusztikus duófelállásban játszották el néhány dalukat, ezzel vezetve fel készülő nagylemezüket.

Az album, amely az Amikor összegyűrtük az eget címet kapta, most végre elkészült, alább meg is lehet hallgatni. Az egyéves munka során összesen 15 felvétel született.

A szövegek többségét Karafiáth Orsolya költő jegyzi, de helyet kapott az albumon egy Vető János-, egy Egressy Zoltán- és egy Högenwarth Richárd-szöveg is, valamint felkerült a lemezre két eredeti, Kirschner Péter által producerelt Szabó Balázs-dal, egy Trabant- és egy Bródy-feldolgozás mellett.

Íme a teljes lemez:

Ónodi Eszter több helyen is azt nyilatkozta, hogy nem készül pályamódosításra, de izgalmas kalandként éli meg az egészet, keresi a hangját és nagyon jól érzi magát ebben a közegben.

Kirschner Péter, a zenekar dalszerző-producere és a lemez hangmérnöke elmondta, hogy a dalok egy része ötletszinten megvolt már korábban is, de a többségüket az első videoklip forgatása után írta, némelyiket nagyon gyorsan, egy fél délután alatt.

hirdetés
Kifejezetten Eszter számára íródtak a dalok, tehát az album akár egy Ónodi Eszter-szólólemez is lehetne, de a teljes zenekari tagság olyan odaadással állt a projekthez, és mindenki annyira sokat tett hozzá, hogy kétségtelenül zenekari lemezről van szó.

Szeifert "Jason" Bálint nagybőgős a Mörk zenekarból érkezett, és úgy érzi, már kezdettől fogva nagyon családias hangulat alakult ki a zenekarban, nagyon élvezi a közös zenélést és az együtt létezést a zenekarral Szerinte is szuperek a dalok, csodásak a szövegek, és mindenki a legszebbet-legjobbat tette hozzá a lemezanyaghoz.

Külön öröm a számára, hogy ebben a zenekarban nagybőgőn játszhat, elmondása szerint Kirschner Péter bíztatása nélkül valószínűleg meg se tanulta volna a nagybőgőzést.

Bakos Zita billentyűs Bródy János zenekarában és a Müller Péter Sziámi AndFriendsben is zenél, Tóth Márton doboshoz hasonlóan, aki a zenekar legfiatalabb és "legütősebb" tagja.

A lemez hangulata valahol a sanzonok, a hazai alter és a jazzy popzene határai közt mozog, széles, meleg akusztikus hangzás jellemzi. Az egész lemez könnyű, finom, éppúgy, ahogy a lemez egyik dalának címében is benne van, de az „Amikor összegyűrtük az eget” dalcím és albumcím talán jobban megjeleníti azt az életteli, vidám zenélést, amivel az anyag készült.

Ráadásul a címadó dal videoklipjének forgatása jelenleg zajlik, várhatóan októberre készül el. A teljes lemezanyagot viszont már hamarabb, október 2-án hallhatja a közönség, mégpedig az új helyszínen megnyitott Gödör Klubban, a Király utca 50. szám alatt. Bővebb infók a Facebook-eseményben!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Jobban járnánk, ha inkább a séfek főznének, csak az lehet, hogy nem érdekelne senkit - Konyhafőnök VIP

Két hete tart az RTL főzős showműsora, de a versenyzők még mindig nem tudnak főzni?

Link másolása

hirdetés

Ha valaki csak úgy odakapcsol, a Konyhafőnök VIP egyik részére, és nincs tisztában a körülményekkel, mit lát?

Híres és nagyjából híres embereket, aki össze-vissza rohangálnak a konyhában. Szerencsétlenkednek, kapkodnak, sírnak, nyersen és ízetlenül tálalják az ételt.

Felmerül hát a kérdés: Biztos, hogy ez a verseny a gasztronómiáról szól? Biztos, hogy tudnak ezek főzni?

A választ pedig nem könnyű kibogozni. De itt egy showműsorról beszélünk, és ez a kulcsa mindennek.

Fontosabb az, hogy a néző szórakoztatva legyen, mint maga a gasztronómia. Fontos, hogy legyen feszültség, és fontos, hogy megteremtődjön a káosz, amit csak a legizgalmasabb egyéniségek élnek túl.

Olyan mély vízbe dobják a versenyzőket, amire sem lelkileg, sem technikailag nincsenek felkészülve. Nincs elég idejük, és nincs elég tudásuk még a feladatokhoz, így borítékolható, hogy szétesve fognak küzdeni, és rengetek hibát vétenek majd.

Ezt nekem nem esik jól nézni, de biztos, hogy sokan meg akkor nem követnék, ha csak szépen főzne mindenki... meg arra ott van a Paprika Tv.

hirdetés

Jelenleg az elődöntőknél járunk. A múlt héten Rácz Jenő piroskötényes csapata lett megizzasztva, és többek között olyan kulcsfigura is kipottyant a körből, mint Zámbó Krisztián. Csendesebb lesz nélküle a konyha, az tuti.

A tegnapi részben, ami szám szerint a 11. adás, Sárközi Ákos kékkötényesein volt a sor.

Mivel már külön csapatokba vannak sorolva az ember, a zsűri is elkezdett szemétkedni egymással.

A dedós beszólásokat most Ákos kapja, hiszen az ő emberei főznek, de meglepő módon nem főként Jenőtől, hanem inkább Fördős Zétől.

Értem Zé műsorvezetői szerepét ebben a játékban, de engem iszonyatosan idegesít, ahogy röhögve aláz mindenkit, és ahogy mosolyogva fröcsög. Szerencse, hogy Sárközi Ákos áll mellette, és hogy ő ennyire hiteles figura. Sokat tompít ezen az egész helyzeten. Ha kell bíztat, ha kell bírál, de mindig olyan higgadtan és értelmesen fogalmaz meg mindent, hogy öröm hallgatni.

Az első körben a csapat fele főz, és egészben kapják meg az állatokat a feladathoz. Hiszen ha főzni tudsz, akkor légy elsőosztályú hentes is. Nem igazán értek egyet...

Sajnálom a versenyzőket ezen a ponton, mert én sem szeretnék szárnyast kopasztani vagy halat pucolni. Főleg nem úgy, hogy előtte senki sem mutatja meg a technikát.

Szorcsik Viki zokog a fürjek felett, míg Ákos a segítségére nem siet, és Szandi is szanaszét maszatol egy akkor halat mint ő maga, és csak egy darab, éppen hogy elfogatható filét tud kivágni belőle. A többi kuka.

Egy brutális méretű halból egy tányérra való filét hoznak ki. Ez csak engem idegesít veszettül?

Nézem a sok szétdarabolt húst, a sok eldobált alapanyagot és forr a vérem. Egyáltalán nem tetszik az, hogy ekkora élelmiszerpazarlás szó nélkül marad.

A kész tálak még mindig nem túl esztétikusak, de azért van, akin már látni némi fejlődést.

A legjobb Németh Kristóf, aki a következő részben majd előnyhöz jut, a leggyengébb pedig ebben a fordulóban Gubik Petra, akinek még meg kell várnia a következő kört, és csak akkor derül ki, hogy marad-e vagy megy haza.

A következő kör azzal indul hogy Ákos főz. Istennek hála! Én ezt nézném tovább és még részletesebben. És ezek miatt a részek miatt bízom abban egy picit, hogy van valami értelme a szórakoztatáson túl a műsornak.

Talán azok az emberek, akiktől a magas gasztronómia távol áll, Ákos főzése közben közelebb kerülnek ahhoz, hogy mi az a konyhaMŰVÉSZET. És egy kicsit jobban megértik, hogy miért kerül egy top étteremben egy fogás többe, mint a menzás krumplis tészta.

Ákos nyilván csodát művel a csirkével és a karfiollal, és senkinek, esélye sincs lemásolni őt. De ez a feladat...

Kapkodás, fejetlenség megy megint ezerrel. Tényleg baromi nehéz lehet úgy nyugodtnak maradni, hogy szinte borítékolva van a bukás. És akik jól teljesítenek, azok sem tudnak igazán jó ételt a zsűri elé tenni, mert mondom még egyszer: lehetetlen a feladat!

A legjobb ezúttal Gyenesei Leila, a legrosszabb pedig az az Ollári (VV) Robi, aki végül az egész versenyt kénytelen befejezni.

Robi a nagy kapkodásban többször elesett, és semmit nem tudott jól elkészíteni, pedig ha eggyel komfortosabb körülmények között dolgozhatott volna, akkor biztosan tudott volna mutatni értékelhető ételt is, és nem önmaga paródiájává válik. De hát ez egy ilyen műsor...

Hogy ki nyer majd a végén? Németh Kristóf? Nagy Sanyi? Tóth Vera? Nem tudom...De nem biztos, hogy az, aki a legjobban főz. Inkább az, aki jobban fel tudja magát találni ebben a típusú játékban.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Elmarad Ákos decemberi koncertje, zenésztársai elkapták a koronavírust

A várható új időpont jövő január 22-e.

Link másolása

hirdetés

Elmarad Kovács Ákos december 17-ére tervezett Papp László Budapest Sportarénában – ezt maga az énekes jelentette be Facebook-oldalán.

Ákos azt írja, két zenésztársánál is kimutatták a Covid-fertőzést, így a felelős döntés a koncert elhalasztása volt. Az új időpont (változatlan helyszínen) 2022. január 22.

„A százezres látogatottságú idei turné után új repertoárral, hetek óta tartó próbákkal készültünk az évzáró nagykoncertre. Nagy slágereket és dalritkaságokat válogattunk össze, Menczel Gábort is bevontuk az előkészületekbe. Komoly, szemkápráztató látvánnyal készül a műszak is. Sajnos két zenésztársam tesztje is pozitív lett a napokban, emiatt új időpontot kellett találnunk az előadásnak, amely így nem évzáró, hanem évnyitó nagykoncert lesz: 2022. január 22-én találkozhatunk az Arénában”

– írja a Kossuth-díjas énekes.

A korábban megváltott jegyek az új időpontra is érvényesek, vagy a váltás helyén 2021. december 31-ig visszaválthatók.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Itt van az Amazon válasza a Trónok harcára - Megnéztük Az idő kereke első négy részét

A Wheel of Time az Amazon Prime legújabb, epikus fantasy sorozata. Úgy reklámozták, hogy ez az új Trónok harca, ugyanakkor inkább olyan, mint a szegény ember Gyűrűk urája.

Link másolása

hirdetés

A Sony és az Amazon közös sorozata Robert Jordan 14 könyves fantasy regényciklusát vette alapul.

Habár tényleg nem ez lett az új Trónok harca, mégis kellemes meglepetés volt számomra, egész jól szórakoztam ezen a kissé egyszerű, de teljesen hihető kalandon.

A történet klasszikus elemekből építkezik: a sötétség és a fény harca. A sötétséget egy nagy ősi gonosz képviseli, aki éppen készük visszatérni, főhőseink pedig megpróbálják megakadályozni ebben. Ehhez persze szükség van egy kiválasztottra (itt „Sárkányként” emlegetik), aki majd képes lesz legyőzni.

A sztori egyik nagy csavarja, hogy a rosszaknak is szüksége van a kiválasztottra.

A másik csavar pedig az, hogy mi sem tudjuk pontosan ki is a kiválasztott. De a nagy gonosz: a Sötét Úr viszont sejti, ki lehet az és elindítja seregeit, hogy ráleljenek.

A Sárkány a pusztulást is hozhatja a világra, de meg is mentheti azt, ez attól függ, kinek az oldalára áll. A jók oldalán harcolnak főszereplőink is,

négy fiatal egy kis hegyi faluból, akik közül valószínűleg az egyik maga a Sárkány reinkarnációja.

Őket segíti egy ősi boszorkányrend tagja: az Aes Sadai egyik nővére és az ő testőre.

hirdetés

A négy rész gyakorlatilag a főszereplőink meneküléséről és szétválásáról szól, amolyan Gyűrűk urásan: a szövetségük felbomlását mutatja be. Ami eladja a sorozatot, azok a karakterek, a látvány és a színészek. A forgatókönyv ugyan klisékből építkezik, de

ügyes csavarokkal operál, így végig sikerrel fenn tudja tartani a feszültséget és a néző kíváncsiságát is.

Érdekes csavar még, hogy a jók feltételezhetően meg akarják ölni ezt a kiválasztottat, hogy megakadályozzák az apokalipszist, míg a gonoszok meg akarják menteni a Aes Sadai kezei közül.

A látványtervezőnek pedig nagyon járna valami komoly díj a munkájáért, mert a helyszínek gyönyörűek, a klasszikus fantasy világot régen láttuk ennyire hihetően ábrázolva. A kosztümök ugyan néha furcsák, az egyik főszereplőn esküszöm, hogy bolyhos karácsonyi pulcsi van, de minden hiteles, hihető és autentikus.

Az egész végeredményen jól érezhető az eredeti 14 könyv hangulata, a sorozat világa ezt jól visszaadja.

A könyvsorozat rajongóit valószínűleg meg fogja osztani, mert az eredetileg 700 oldalban elmesélt sztoriban jóval több háttértörténet és karakterfejlődés van, mint ami egy 10 részes sorozatba belefér.

A színészek jól hozzák szerepeiket, Rosamund Pike borzasztóan menő Moiraine szerepében, egy igazi kőkemény klasszikus varázsló, elementáris erővel. Az Ő testőre a Daniel Henney által játszott Lan is zseniális és

kettejük kifejezetten jó párost alkot, a harcos és a varázsló, pont, mint egy szerepjátékban.

A négy fiatal színész már hagy némi kívánni valót maga után, Barney Harris a simlis haver és Marcus Rutherford a melegszívű medve nagyon jó választás volt, Madeleine Madden már késélen táncol az irritáló és a kedvelhető határán, viszont Josha Stradowski-t teljesen nem tudom hova tenni. Egyik részben olyan, mint Hayden Christensen a Star Wars korszakából, másikban meg szerethető klasszikus főszereplő. Úgy érzem, szerepének a drámai oldalát nem sikerült megragadnia, míg a kemény harcos szerepében jól tündököl.

Azon kívül, hogy hagyományos fantasyról beszélünk, erősen felfedezhető a sorozatban a 2021 voke szellemisége is, nagyon diverzifikáltak a karakterek.

A férfiak szabadították ki az első nagy gonoszt, majd az megmérgezte a mágiájukat

és a női boszorkányrend tagjainak jár így csak a mágia, amiért üldözi is őket egy fehér csuhás radikális rend. Azért az Amazon is engedett a „Netflix jelenségnek”, biztos vagyok benne, hogy még egy pár rész és találkozunk egyéb szexuális irányultságú karakterekkel is. Ez természetesen nem probléma, csak, akik erre érzékenyebbek, tudják mire számítsanak.

Én úgy érzem, hogy az Amazonnak sikerült egy nagyon szórakoztató sorozatot letennie az asztalra. Amikor azt írtam, nem egy Trónok harca, hanem inkább a szegény ember Gyűrűk urája, akkor azt inkább dicséretként gondoltam. A Trónok harca az utolsó idényeivel tönkretette a saját hírnevét és nem hiszem, hogy az HBO majd ezt a csorbát egy spin-off sorozattal ki fogja tudni javítani. A Gyűrűk urának pedig még egy gyenge Hobbit trilógia sem tudott ártani, az továbbra is egy kincs a fantasy rajongók körében.

Megértem, ha az elfogult rajongók úgy érzik, hogy túlzottan leegyszerűsítette az Amazon a kedvenc könyvsorozatukat,

de mint átlagnéző, én biztos maradni fogok a további részekre, bízom benne, hogy mások is így tesznek. A sorozat elérhető az Amazon Prime kínálatában magyar felirattal.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Nem túlélni, hanem élni - Megnéztük Mundruczó Kornél filmjét, az Evolúciót

Az Evolúció a generációkon keresztül átöröklődő traumákról szól.

Link másolása

hirdetés

Míg a Pieces of a Woman egy újszülöttjét elvesztett nő gyászát, egy mélyen személyes trauma feldolgozásának lehetőségeit (vagy lehetetlenségét) járja körül, az Evolúció a transzgenerációs traumát mutatja be három nemzedék, egy Auschwitzban született holokauszt-túlélő, a lánya és az unokája történetén keresztül. Mundruczó Kornél és Wéber Kata megint saját színdarabból dolgozott és ezúttal is Martin Scorsese executive produceri közreműködésével.

A transzgenerációs trauma fogalma néhány évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, nálunk többek között Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvsikerének köszönhetően lett a pszichológiai kutatások témájából közbeszéd és baráti beszélgetések fontos topikja. Mostanra tényként kezeljük, hogy a felmenők életében történt tragédiák befolyásolni képesek a leszármazottak sorsának alakulását anélkül, hogy ők maguk fizikailag érintettek lennének.

A pszichológiai kutatások szerint ugyanis a traumák generációkon keresztül öröklődnek, az újabb nemzedékek úgy reflektálnak a korábbiakat ért élményekre, hogy nincsenek is tudatában ennek. Őseink sorsa tehát anélkül képes befolyásolni identitásunkat, bizonyos helyzetekre adott reakcióinkat, azt, ahogyan párt választunk és más személyes kapcsolatainkat alakítjuk, hogy tisztában lennénk vele.

Az elnevezést egyébként a holokauszttúlélők gyerekeinél tapasztalt tünetekre használták először, akik maguk is a traumatizáltság jeleit mutatták. Vagyis ugyanúgy jelentkezett náluk a szorongás, az önbizalomhiány és a depresszió, mint szüleiknél, holott ők maguk nem voltak közvetlen elszenvedői annak, amit anyáik és apáik átéltek. Ezt a jelenséget aztán más jellegű traumáknál is megfigyelték.

A transzgenerációs traumát az Auschwitzban született holokauszt-túlélő Éva, a lánya, Léna és az unokája, Jonas történetén keresztül bemutató Evolúció színházi előadásként született meg először. Mundruczó Kornél és Wéber Kata a Ruhrtriennalétól egy olyan zenés színházi darab létrehozására kapott felkérést, amiben elhangzik Ligeti György Requiem című kórusműve.

A Proton Színház előadásának bemutatója 2019 őszén volt a Jahrhunderthalle grandiózus terében, a németországi Bochumban, és nagy sikert aratott. Innen már csak néhány lépés volt, hogy az eredetileg szintén színdarabnak készült Pieces of a Woman filmként való létrejötte és komoly nemzetközi visszhangja után megint csak Martin Scorsese executive produceri támogatásával elkészüljön az Evolúció filmváltozata is.

A film három, egymástól stilárisan és dramaturgiailag elkülönülő, alcímekkel is elválasztott epizódból áll. Az első Éva története. Három férfi gázkamrát takarít. Végtelenül hosszú percekig sikálják némán és egyre elszántabban a szürke falakat és locsolják a betont. Egyikük egy falbemélyedésből egyszer csak hosszú hajcsomót húz elő, majd egyre több és nagyobb hajcsomók jönnek elő a repedésekből és a lefolyókból, teljesen beborítva a betont a takarítók lába alatt. A pattanásig feszült jelenet csúcspontján elkezd sírni egy gyerek, a három férfi pedig tébolyultan kezdi keresni a hang forrását. Elhangzó szavak nélkül, néhány szereplővel és pár hosszú beállításos, jól megkomponált jelenetben (az operatőr Yorick Le Saux – Uszoda, 5x2, Julia, Szerelmes lettem, Halhatatlan szeretők, Kisasszonyok – volt) lezajlik előttünk az egész vészkorszak minden borzalmával együtt.

hirdetés

A következő epizód Lénáé. Valamikor a kétezres évek közepén, végén járunk, a helyszín pedig egy budapesti társasház egyik lakása. Itt él Éva (Monori Lili), a magányos és beteges öreg nő, akihez éppen látogatóba érkezik a Berlinben élő lánya. Léna (Láng Annamária) érkezésének az apropója, hogy az anyjának, mint holokauszt-túlélőnek pénzzel járó kitüntetést terveznek átadni, meg hogy kellenek neki a származásukat igazoló papírok a fia óvodai elhelyezéséhez.

Éva viszont nem kér a díjból, és a papírok sincsenek meg, amivel a lányát az őrületbe kergeti. Hogy is érthetné meg Léna, hogy nem lehet büszke olyasvalamire, amibe néhány évtizeddel ezelőtt az egész családja belehalt, és amit teljes életében inkább elfelejteni szeretett volna a túlélési ösztön által vezérelve?

A harmadik, utolsó epizód Jonasé (Goya Rego). A Berlinben, ebben az alig nyolcvan éve porig rombolt és ma is ezernyi rejtett sebet őrző, multikulturalitására büszke német fővárosban élő kamaszfiújé, akit az anyja, Léna, egyedül nevel. A napjainkban játszódó epizód cselekményének középpontjában egy bizonyos Mártonnapi lámpás áll, aminek az elkészítése Jonas dolga lett volna. De az anyja, megfelelő nyelv- és kulturális tudás híján, önmaga identitásának kétségbeesett keresése, na meg a beilleszkedési és megfelelési vágy hevében félreértelmezte az iskolai feladatot, aminek komoly következményei lesznek Jonasra nézve.

A súlyos témákat boncolgató, mágikus realizmussal átitatott első két epizód után a harmadik, bár minden pillanatában ott lebegnek a múlt traumái, mégis szinte légiesen könnyednek tűnik és sajátos humorával egészen felszabadítóan hat. Jonas sorsa a két korábbinak a szintézise. A fiú jelene a múltban gyökeredzik, a felmenőivel történtek következménye, de egyben leszámolás is a múlttal. Története annak a ténynek az elfogadása, hogy a traumákat nem tehetjük semmissé. Megtörténtek, megörököltük őket, együtt kell élni velük. De élni kell és nem csak túlélni.

Cannes – Nagy tapssal jutalmazta a közönség Mundruczó Kornél új filmjét.

Evolúció

Német-magyar film, 97 perc, 2021.

Rendezte: Mundruczó Kornél

Forgatókönyv: Wéber Kata, Mundruczó Kornél

Szereplők: Monori Lili, Láng Annamária, Goya Rego, Padmé Hamdemir

Bemutató: november 25.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: