KULT
A Rovatból

Premier: Ónodi Eszter Karafiáth Orsolya versét énekli egy új zenekar élén

Az „Én úgy alszom” című számot egy teljes nagylemez és koncertműsor is követi majd, az együttes neve Ónodi Eszter & The Open Pub lett.

Link másolása

Új oldaláról ismerhetjük meg a Katona József Színház színésznőjét: ezúttal énekesnőként bizonyít egy nemrég alakult alakult formáció, az Ónodi Eszter & The Open Pub színeiben.

A csapat Kirschner Péter (Müller Péter Sziámi AndFriends, Bródy János zenekara) kezdeményezésére állt össze, először csak egy dalt szerettek volna felvenni, illetve klipet forgatni hozzá – ez az itt elsőként látható Én úgy alszom.

A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy "közfelkiáltással" eldöntötték: folytatják. Azóta már készülőben egy teljes nagylemez anyaga, valamint koncerteket is terveznek.

Íme a debütáló klip, alatta pedig a zenekar minden tagja, valamint a szövegíró, Karafiáth Orsolya is elmeséli, hogy indult a történet az ő szemszögéből.

Ónodi Eszter

Kirschner Péterrel kb. 4 éve ismerjük egymást, mióta vendégeskedtem pár alkalommal a Müller Péter Sziámi AndFriends zenekarnál. Aztán más felállásban találkoztunk egy Bowie emlékkoncerten is, az akkor olyan jól sült el, hogy csináltunk belőle egy hangfelvételt, sőt egy kis klipet is.

Aztán – visszakerestem – pont a szülinapomon rámírt, hogy lenne pár dalocskája a fiók mélyéről, és hogy nagyon örülne, ha kezdenénk velük valamit. Mondtam, hogy persze, tök jó, szívesen.

Majd kitört a járvány, megállt az élet, de úgy látszik, nem mindenkinek, mert Péter egyszer csak hívott, hogy összerakta a stúdióban az egyik számot, már csak az ének hiányzik belőle. Így amikor feloldották a karantént, rákerült az is.

Karafiáth Orsi verseit nem igazán ismertem korábban – talányos, de nem kifejezett dalszövegek, igazából épp ez tetszik bennük. A klip is ezt a különös hangulatot igyekszik megragadni, némi Twin Peaks áthallással, szándékoltan. A klipforgatáson olyan jó volt a hangulat, hogy abszolút spontán felvetődött, mi lenne, ha folytatnánk. És hipp- hopp már ott tartunk, hogy van vagy 8-10 dal, próbáljuk őket.

Én ezt egy nagyon izgalmas kalandként élem meg, nem tervezek pályát módosítani, keresem a hangom, érdekel, milyen formát fog ez az egész ölteni. Addig fogjuk csinálni, amíg mindenkinek jólesik.

Kirschner Péter

Az egész úgy kezdődött, hogy Karafiáth Orsival még a Takáts Eszter Beat Band idejében együtt dolgoztunk, de ez a munkakapcsolat megszakadt, amikor a zenekar szétment.

Én viszont nagyon szerettem Orsi szövegeit, versként is és dalba szerkesztve is, és azóta foglalkoztatott az a kérdés, hogy lehet-e tényleg úgy popdalokat írni, hogy nem csak dalokat szerkesztünk a versekhez, de kész verseket is szerkesztjük a dalokhoz.

Nem a klasszikus versmegzenésítés szabályai szerint haladunk, hanem a verset dalszövegként fogadjuk be, szerkezeti módosításokat hajtunk rajta végre és ha a DAL – ami egy önálló lény – úgy kívánja, kérünk a költőtől szócseréket, de új sorokat is.

Ebben Orsi partner volt, de Bródy János is erre biztatott: bátran adjunk a DAL-nak, mint nagy kerek egésznek elsőbbséget, amikor csűrjük, csavarjuk, kalapáljuk, babusgatjuk, szeretgetjük – egyszóval készítjük. Nagyon szerettem Ónodi Eszter rockszínpadi jelenlétét, energiáit, finomságát, kifejező erejét és azt is, hogy a legkevésbé sem éreztem őt színésznek, mikor énekel.

A dalíró embernek mindig vannak félkész dolgai a sublótban. Az Úgy alszom, mikor íródott és elkezdtem öltöztetni, valahogy azonnal az Eszter hangján szólalt meg a fejemben.

A zenekart is, mindenkit személyesen a saját hangszerén, (Mózsik Imre dob, Bakos Zita zongora, Szeifert Bálint nagybőgő) hallani kezdtem közben, így aztán, kissé félénken és szemérmesen, de egyesével felkértem mindenkit a közös munkára, hogy adja bele, amit belehall.

Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat együtt a forgatáson is, a Nyitott Műhelyben és közfelkiáltással a helyszínen belevágtunk egy zenekar alapításába… Készülnek az új dalok és felelőtlen közös mókába fogtunk Ónodi Eszter & The Open Pub néven. A többi hamarosan történelem lesz :D

Karafiáth Orsolya

Amikor 2015-ben Péter – még Takáts Eszterrel dolgozva – meghangszerelte az akkor új, Él című dalomat, és kicsit átvariálta a régieket is, amiket Eszter már korábban is játszott, azt éreztem, megemelkedik a dal.

Majdnem minden dalszövegem magja megvan versben vagy prózában, mert az alkotás egységben működik a fejemben, de tudom, hogy dalként mások a szabályok – én magam is át szoktam szabni a szöveget.

Korábban inkább írtam dallamos, ritmusos verseket, ma már nem, de azokban is látom a dal magvát. A Pókok azonban a ritka új dallamos dolgaim közé tartozik. Egy nagyobb versciklus része, aminek a közös címe az Otthon éjjel. A kialakuló lidérces dalt és a klipet nézve megint megütött, milyen érdekesen áramlanak az energiák.

Még kamasz voltam, néztem az MTV-t, már megint a Cure, a Lullaby, a pókok befonják a rúzsos pasit, akkor még taszított ez, a nyomasztó dallam, az a fej, kész rémálom. Igen, tényleg készen volt akkor az a rémálom, nagy köszönet érte, el is kísér egész életemben.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Teljes a káosz: az RTL úgy cserélgeti a főműsoridős műsorait, hogy erről már nem is szól
Teljes a fejetlenség a csatornánál, néhány nap alatt két fontos műsor ismétlése is csődöt mondott. Így hétköznap este ismét jöhetnek a pajkaszegiek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Ember legyen a talpán, aki követni tudja az RTL hétköznapokat érintő műsorváltozásait. A csatorna láthatóan nem tudja, mihez kezdjen Az álommeló második évada utáni sávval, ahol egyre-másra bedőlnek a korábbi műsorok ismétlései.

A március 25-én indult álláskereső reality után először a Gólkirályság első évadát ismételték, elfogadható eredményekkel, írja a Sorozatwiki. Április 8-tól Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban első évadát tűzték műsorra ugyanott, katasztrofális nézettség mellett.

Ezért most hétfőtől ebben az időpontban a Házasodna a gazda tavaly őszi, 6. szezonjának ismétlését kezdték el, ami két nap után szintén beleállt a földbe. Így péntektől, vagyis április 20-tól inkább egy újabb bőrt lehúznak Pajkaszeg lakóiról, és elkezdik A mi kis falunk hatodik szezonjának újravetítését.

A magyar sorozat után az RTL Híradó – Késő esti kiadás 10 perccel korábban, 22:40 helyett, 22:30-kor lesz látható a csatornán. Ezt követően a Gyilkos elmék 23:15 helyett, 23:05-kor kerül majd képernyőre.

A műsorváltozás a szombati és a vasárnapi napokat nem érinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Barátja és kollégája megható szavakkal búcsúzott a néhány napja meghalt magyar menedzsertől
Ferich Balázs Azahriah mellett a Wellhello, a Follow The Flow vagy az Anna and the Barbies partnere is volt. Az egész zenei szakma megrendülten búcsúzott a szakembertől.

Link másolása

Ferich Balázs halálát mi is megírtuk. Tóth Gergő, a menedzser üzlettársa és barátja jelentette be közösségi oldalán a hírt, egy rendhagyó megemlékezéssel. Ebből idézünk.

2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez. Együtt találtunk ki minden hülyeséget is, nagyon egy húron pendültünk, ami a poénkodást illeti. Néha nem voltak határaink ebben, sokan nem is értették a vicceinket. Mi viszont nagyokat nevettünk együtt. A Blind egy underground banda volt, de a Bazsival töltött időszak volt az egyik legsikeresebb korszaka.

Amikor felvettek a Magneotonba és belekezdtem a zenekarok menedzselésébe, minden áldott nap a melómról beszéltem vele. Ő ajánlotta a Cloud 9+-t, én pedig megmutattam a főnökeimnek. (...) Amikor megalapítottuk a Supermanagementet, hatalmas kockázatot vállaltunk. A mai napig hatalmas hálát érzek a Wellhellónak, hogy bíztak bennünk, hiszen feladtak egy nagykiadós hátteret két fekete humorú hülyegyerek által összegrundolt, no name vállalkozásért. Velünk tartottak az újrakezdésben. Egy pici lakásban volt az első irodánk, Bazsi albérletében. Az első pár hétben csatlakozott az Anna and the Barbies és leszerződtettük a Follow the Flow-t. Aztán egyre nagyobb lett a cég. Megszállottként dolgoztunk, 24/7-ben. Egyre nagyobb irodákba kellett költöznünk, egyre több szuper, aranyos kollégánk lett. A cloudos Biksi Gabi beajánlotta nekünk Dzsúdlót, Szakács Geri a Follow-ból pedig Azahriah-t és Desht. A kis független kiadónkból, menedzsmentünkből komoly vállalkozás lett. (...) Bazsinak hatalmas szíve volt. Imádta a gyerekeit és feleségét, Dittát, a legjobb apuka volt, akit valaha ismertem. Soha nem emelte fel a hangját gyerekei jelenlétében, olyan kedves volt velük, hogy mindig ő lesz az egyik legnagyobb inspiráció számomra gyereknevelésben. (...) Persze voltak vitáink is. Egyszer nagyon megsértettem, és hiába kértem bocsánatot, egy darabig nem volt minden perfekt közöttünk. A kapcsolatunk akkor vált újra tökéletessé, amikor 3 évvel ezelőtt a legrohadtabb betegséggel diagnosztizálták. Az elmúlt időszakban soha semmin nem vitáztunk, mindent teljes egyetértésben csináltunk. Már most iszonyatosan hiányzik.

Nagyon szeretlek Bazsi.

– zárta megemlékezését Tóth Gergő.

Ferich Balázs három évig harcolt az életéért súlyos betegségével.

A zenésszakma részéről többen is búcsúztak a szakembertől:

Jajj, srácok... megrendülve állunk. Sok-sok szeretettel gondolunk Bazsira, a családjára és rátok, Geri. Őszintén együttérzünk és sok erőt kívánunk Nektek, az egész zenekar, a stáb nevében” – Anna and the Barbies.

Őszinte részvétem, Gergő, sok erőt a családnak, mérhetetlen fájdalom...” – Tóth Gabi.

Végtelenül sajnálom, sok erőt kívánok, Gergő!” – Czutor Zoltán.

Döbbenet, részvétem” – Molnár Tamás, fekete szíves emojival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET: