A Rovatból

Ők voltak a ’70-es évek szexszimbólumai

A Fabulon arca, a Metál Lady, a revü dívája és egy buja színésznő: felelevenítjük a kártyanaptárak világát.

Link másolása

Manapság, amikor mindenhonnan alulöltözött hírességek mosolyognak ránk, el sem tudjuk képzelni, hogy a szocializmusban mekkora zsákmánynak számított egy erotikus poszter. Összegyűjtöttük az 1970-es és 1980-as évek legszexibb ikonjait, akiknek a fényképeire egy egész generáció sóhajtozott.

Pataki Ági

Az első magyar szupermodellnek dupla szerencsével indult be a karrierje. Az első lökést az adta az érettségi után spanyol-német tolmácsként dolgozó Pataki Áginak, hogy amikor egyszer a Rotschild Szalonba hívták egy csoporthoz, a tulajdonos, Rotschild Klára felfedezte a benne rejlő lehetőséget. Utána bizonyított a kifutókon és a fényképezőgépek lencséi előtt egyaránt, bár már volt tapasztalata a szereplésben: gimnazistaként színészkedett, például Sándor Pál Szeressétek Ódor Emíliát! című filmjében is.

A második sorsfordító esemény akkor történt, amikor

a róla készült portrésorozatot megtalálta a Kőbányai Gyógyszergyár alkalmazottja, és az egyik jól sikerült képet felhasználta az újonnan bevezetett kozmetikumuk, a Fabulon reklámozásához.

Mivel akkoriban még kissé máshogyan kezelték a szerzői jogokat, erről az egész kampányról meg sem kérdezték Pataki Ágit, ám az arcátlan kezdés után végül jól sült el a történet: az addigra híressé vált modell 20 éven keresztül képviselte a céget.

Fotó: Fortepan

Nem csak az egész ország, hanem a fél világ megismerte a nevét, miután olyan cégekhez is adta az arcát – és csinos testét –, mint a Pepsi, a Philip Morris vagy a L’Oréal. Később sem kellett őt félteni, hiszen mindenben sikeres lett, amibe csak belefogott. Butikláncot hozott létre, sikeres filmproducerré vált férjével együtt (kevesen tudják, hogy az Üvegtigris vagy a Fehér tenyér részben nekik köszönhető), illetve befolyásos magazinok választották meg több ízben Magyarország egyik legsikeresebb üzletasszonyának.

Bíró Ica

Néha elég egy jó szó ahhoz, hogy komoly változás történjen az életünkben: így járt Bíró Ica is, aki azért ment be az OKISZ Laborba, hogy varrónő legyen, mivel ruhaiparit végzett és tervezőnek tanult.

Erre az ott dolgozó hölgy kedvesen leteremtette, hogy akinek ilyen karosszériája van, az ráér nagymamakorban is varrni, most pedig irány a modelliskola.

Jóakarója be is protezsálta őt, majd Ica szédületes modellkarriert futott be a ’80-as és ’90-es években. Rendszeresen pózolt az Ez a Divat újság címlapjain, és a kártyanaptárak királynőjeként is emlegetik. Olyan cégek reklámjain sugározta az erotikát, mint a Wrangler és a Schweppes, de a Videoton és a Luxus Áruház is Bíró Icával biztosította a népszerűségét.

Az ő bájaival adta el magát a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár, a Röltex, a Békéscsabai Üdítőipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Módi Kereskedelmi Vállalat, de még az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára és az Orosházi Üveggyár is.

1990-ben indult a manöken szegecses-bőrszerkós rocker korszaka: ekkor adta ki a Pokolgéppel a Metal Lady lemezt – ezt a ragadványnevet évtizedekig megőrizte –, majd négy évvel később az Ossian zenekarral is dolgozott az Azé a nő, aki megműveli című albumon. Utána a fitneszvilág felé fordult, majd 2003-ban elvégezte a Testnevelési Egyetem testépítő-fitnesz szakát. Két könyve jelent meg a testszépítésről, illetve három darabban szerepelt a Ruttkai Éva Színház berkein belül.

Medveczky Ilona 

Az apai ágon nemesi származású Medveczky Ilona családjának vagyon már nem jutott, úgyhogy Kőbányán éltek nagy szegénységben. A kislány kiváló mozgása korán megmutatkozott: kilenc évesen már az Állami Balettintézetben tanult, majd az Erkel Színházban statisztált, végül színművészeti diplomát szerzett.

Ötödmagával megalapította a Pécsi Balettot, amikor Aczél György miniszter megbízásából Pécsre került. Amikor összeférhetetlenség miatt onnan kivált, Budapestre költözött és az erzsébetvárosi Tarka Színpadon dolgozott tovább, többek között a legendás Klapka Györggyel.

Itt érzett rá arra, hogy a revü az ő világa, és hamarosan nem csupán az ország, de a világ is megismerte a nevét.

Táncos produkcióival sikert aratott Nyugat-Berlinben és több amerikai nagyvárosban egyaránt, itthon pedig sztárként ünnepelték. 

Fotó: Fortepan

Az ország dívája 33 évesen férjhez ment egy dúsgazdag osztrák herceghez, de ez csupán üzleti fogás volt: a homoszexuális uralkodónak jól jött egy díszfeleség, Ilonának pedig az osztrák állampolgárság biztosította a szabad életet.

A herceg családja félt attól, hogy az álcafeleségé lesz az örökség, ezért a névházasságnak vége szakadt majdnem három évtized után. Ilona közben már régóta mással élt: dr. Nagy Richárddal, a Magyar Televízió egykori elnökével. A szexszimbólum még nyugdíjas korában is rendszeresen meglepi rajongóit extravagáns és sokat sejtető öltözékével.

Bordán Irén

Mára kevesen ismerik a visszafogott erotikával hódító Bordán Irént, aki a ’70-es években rengeteg férfiszívet megbolondított. A román határhoz közeli faluban, Kübekházán nevelkedett, és

már gyerekként előadásokat tartott a szomszédoknak, mégis titokban kellett a Színművészeti Főiskolára jelentkeznie, mert szülei ellenezték.

Olyannyira, hogy anyja kitagadta, amint értesült színésznői ambícióiról. Csak akkor bocsátott meg a lányának, amikor megnézte őt egy operettben, és meggyőződött róla, hogy nem csupán egy múló hóbortról van szó, hanem egy hivatásról. Másodszorra sikerült Irén felvételije, utána pedig egyre több filmbe hívták szerepelni (többek közt a Kísértet Lublón, Talpuk alatt fütyül a szél és A bunker című alkotásokban játszott).

Miután férjhez ment, Amerikába költözött, ahol a – spirituális energiákra érzékeny – színművész elvégzett egy természetgyógyász terapeuta kurzust. Úgy vallja, hogy meditálással jobban át lehet érezni a megformált karaktereket. Csak az ezredforduló után tért vissza hazájába, pár éve pedig a budapesti Új Színház társulatához tartozik. 2015-ben játszott – Kulka János és Gryllus Dorka társaságában – a Félvilág című kosztümös magyar filmben is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET: