prcikk: Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt

Szerintük egy nagy múltú intézmény átvételét, új, hozzáértő és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, de a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani.


Mint azt megírtuk, a kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Ennek részeként átköltöztetik a Budapesten lévő Természettudományi Múzeumot Debrecenbe. Palkovics László miniszter szerint a múzeum kedvéért biztos többen látogatnának majd el a városba. Mivel a tárgyak költöztetése sérülést okozhat, több szakmabeli is tiltakozott már korábban. Erre az volt a válasza, hogy "Ne sérüljenek, erre vannak technológiák, hogy hozzuk le".

A múzeumi szakma, a főváros vezetése és a dolgozók egy része is kinyilvánította már, hogy nem értenek egyet a múzeum elszállításával. Nemcsak a felbecsülhetetlen értékek megóvása miatt, hanem például a munkatársak többsége nem akarna emiatt elköltözni otthonából, vagy nehézkesebbé válna a gyűjtemény elérése az ország többi részéből.

Most pedig 34, nemzetközileg is elismert tudós és akadémikus írt nyílt levelet a debrecenieknek, az ott lakóknak és az ott dolgozó természettudósoknak.

A tudósok nyílt levélben ezt írták:

"A sajtóhírekből Önök nyilván mindannyian értesültek a kormány végleges tervéről Debrecen város hosszú távú fejlesztését illetően. Nem vitás, hogy például az egyetem megerősítésével kapcsolatos elképzelések nagyszerűek, és a város – és ezáltal az ország – előrelépését szolgálják. Van azonban ennek a tervnek egy olyan pontja, amiben már nem nyilvánvaló az egyetértés – ez pedig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Debrecenbe költöztetésének ügye.

Ezt a tervet rendkívül sokan ellenzik szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. A tudomány és a közművelődés képviselői már minden lehetséges fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy

- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,

- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,

- nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sok millió tételből álló gyűjteményben,

- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.

A tradíció, a hosszú, sikeres múlt, és a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf írásban, latin nyelven lefektetett szándéka sem számít ezúttal. A nagyszámú cikket, petíciót, MTA határozatot és a külföldi véleményeket teljesen figyelmen kívül hagyva a kormány elhatározta, hogy Debrecen fejlesztése az MTM odaköltöztetésével valósítandó meg.

Nem maradt tehát más lehetőség, mint hogy Önökhöz forduljunk. Sok kérdésben szeretnénk hallani az Önök véleményét. Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik? Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni? Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával? Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület? Okozhat-e egészséges lokálpatriotizmus akkora jóvátehetetlen károkat, amelyek most megjósolhatók? Indokolja-e mindezt az egyébként téves sőt, teljesen hamis felfogás, miszerint „a fővárosiak lenézik a vidékieket”? Tájékozódott-e minden illetékes fél arról, hogy egy ilyen tudományos központként működő intézet feladata nemcsak turistacsalogató kiállítások rendezése, hanem a bemutatott anyag sokszázszorosát kitevő gyűjtemények szakszerű tárolása, és tudományos igényű feldolgozása is egyben? Miért nem elfogadható az az alternatív fejlesztési koncepció, hogy Debrecenben is legyen egy múzeumi egység, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel, melynek szakmai hátterét a város egyeteme biztosan szolgáltatni tudná?

Talán figyelmetlenek vagyunk, de személyes beszélgetéseken és egyes elszigetelt megnyilvánulásokon kívül nem láttuk nyomát annak, hogy a természettudomány helyi képviselői nyilvánosan kifejtették volna véleményüket ebben a kérdésben; kollektív tiltakozásra pedig biztosan nem került sor eddig a részükről.

Talán a döntéshozók elgondolkodnának akkor, ha a “kedvezményezettek” is elmondanák: egy kétszáz éves múlttal rendelkező intézmény átvételét, egy teljesen új, hozzáértő, lelkes és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, hanem a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani. Ebből a szempontból nem vitatható, sőt egyenesen nélkülözhetetlen a tudósok tisztázó felelőssége.

Elképzelhető persze, hogy ez a múzeumköltöztetés egy szép álom megvalósulása lehetne sokak szemében. Ám kérjük, gondoljanak bele abba, mit szólnának Önök ahhoz a – természetesen teljesen fiktív – helyzethez, amelyben egy jövőbeli kormány, mondjuk, a Református Kollégium átköltöztetésével akarná elősegíteni valamelyik dunántúli nagyvárosunk fejlődését!!

A tudomány nevében és a nemzeti vagyon védelme érdekében várjuk, és előre is megköszönjük őszinte véleményüket" - írták. A levél végén pedig olvasható az aláírók névsora.

Fotó forrása: Google Maps


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a 12 pontos terv, amit Szijjártó titokban írt alá Moszkvában
A Politico birtokába került dokumentumok szerint Szijjártó Péter és orosz kollégája tavaly decemberben írt alá egy, a gazdasági és kulturális kapcsolatokat bővítő megállapodást. A terv az energetikai együttműködés mellett az orosz nyelvű oktatás erősítését is tartalmazza.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.

A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.

Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.

A mostani kiszivárogtatás illeszkedik a korábbi, magyar–orosz kapcsolatokat érintő leleplezések sorába. A VSquare oknyomozó portál már nyilvánosságra hozott olyan hangfelvételeket, amelyek tanúsága szerint Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterhelyettestől kért érveket az uniós szankciók gyengítéséhez.

A külügyminiszter akkor azzal reagált, hogy „ugyanazt mondom nyilvánosan, mint telefonon”, vagyis a szankciós politika kudarcát. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova pedig úgy kommentálta a felvételeket, hogy azok a nyugati beavatkozást bizonyítják. A magyar kormányfő nemzetközi támogatottságát elemezve a Washington Post korábban arról írt, hogy a választási hajrában Trump és Putyin is beállt Orbán mögé.

A most nyilvánosságra került dokumentumok szerint a felek kötelezettséget vállaltak a kétoldalú kereskedelem negatív trendjének megfordítására. A terv utat nyitna orosz vállalatok előtt új villamosenergia- és hidrogénprojektek indítására Magyarországon, valamint szorosabb együttműködést vázol az olaj, gáz és nukleáris üzemanyag terén.

Emellett Magyarország beleegyezett, hogy megvizsgálja az orosz nyelvű oktatás erősítését, akár oroszországi tanárok alkalmazásával, és felmerült a képesítések kölcsönös elismerése is.

A kormány a terv értelmében támogatta a már folyamatban lévő csereprogramokat a sporttól a cirkuszművészetig, a sport területén pedig 2026–2027-re egy külön akciótervről állapodtak meg.

A megállapodás hátterét adja a december 9-én tartott orosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottsági ülés is. Az arról készült feljegyzés szerint a felek „megvitatták a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseit, a közös tevékenységeket az energiaszektorban, az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken”.

Rácz András Oroszország-szakértő a megbeszéléseket megelőző Orbán–Putyin-telefonhívásról azt mondta, a magyar miniszterelnök porig alázta magát és az országot is.

„A magyar miniszterelnök a földig hajolva udvarolt az orosz elnöknek, tényleg lemegy kutyába, csak azért, hogy Budapesten lehessen egy csúcstalálkozó” – fogalmazott a szakértő.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Hallgatunk, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak” – Megszólalt a szerb elnök a robbanószer-ügyben
Aleksandar Vučić sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, miszerint a Török Áramlatnál talált robbanószerrel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni. Azt is hozzátette, hogy a feltételezett elkövető egy katonai rangot viselő dezertőr.


„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.

Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.

Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.

A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség korábban arról beszélt, hogy katonailag képzett elkövetőt keresnek, és a talált eszközökön amerikai gyártásra utaló jelölések voltak, bár ez önmagában nem bizonyítja a megrendelő kilétét.

A magyar kormány a vasárnapi hírekre azonnal reagált: a Védelmi Tanács összehívása után a Török Áramlat teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezték. Orbán Viktor hétfőn Kiskundorozsmára utazott, ahol hangsúlyozta, hogy az ügy az ország energiabiztonságáról szól.

„Ez az esemény nem függ össze az én fejemben a kampánnyal, mert a következményei nem a választásra hatnak ki, hanem Magyarország energiabiztonságára” – jelentette ki a miniszterelnök.

Az ellenzéki oldalon és több szakértő körében azonban felmerült egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet gyanúja. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint, ha a veszély valós, a kormánynak a NATO-hoz kellene fordulnia. Dobrev Klára, a DK politikusa úgy vélte, a valódi veszélyt a kormány oroszbarát politikája jelenti.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány nem tájékoztatja az ellenzéki pártokat, az megerősíti, hogy az ügy nem biztonsági, hanem választási történet.

Az események vasárnap délelőtt kezdődtek, amikor a szerb hatóságok Magyarkanizsa közelében gyanús tárgyakat találtak. Két fekete hátizsákban körülbelül négy kilogrammnyi, amerikai gyártmányúnak mondott robbanóanyag és az aktiváláshoz szükséges eszközök voltak. A szerb bejelentés után Magyarország még aznap elrendelte a katonai védelmet.

A Török Áramlat stratégiai jelentőségű, mivel 2021 óta ezen az útvonalon, Szerbia felől érkezik a Magyarország által vásárolt orosz földgáz jelentős része. A vezeték kiesése súlyos ellátási problémákat okozna.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a kitálaló katonáról: Nem lennék a helyében
A miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban beszélt a honvédségről kitálaló Pálinkás Szilveszterről. Orbán szerint a százados még állományban van, így rá a katonai szabályok vonatkoznak.
- szmo.hu
2026. április 08.



Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.

A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.

A miniszterelnök egy személyes hangvételű megjegyzést is tett: „Amit láttam a nyilvánosságban, nem lennék Pálinkás úr helyében.”

Pálinkás Szilveszter korábban arról beszélt, hogy az első interjúja előtt a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki, csak hogy ne nyilatkozzon. A százados állította azt is, hogy a csádi katonai misszió ötlete a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz köthető, és a tervezésnél rendkívül magas, 50 százalékos veszteséggel számoltak a szakértők. Az interjúk nagy nyilvánosságot kaptak, és komoly politikai vihart kavartak.

A kormányfő az interjúban a csádi misszióval kapcsolatos „családi sugalmakat” visszautasította, és a honvédség hierarchikus működését hangsúlyozta. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadseregben nem lehet „összevissza ugrándozni”.

Az interjú másik fontos témája az a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés volt, amelynek állítólagos leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra kedden. A dokumentum szerint a magyar miniszterelnök egy mesére hivatkozva ajánlotta fel segítségét az orosz elnöknek, mondván, a kisegér is tud segíteni a bajba jutott oroszlánnak. Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort.

A miniszterelnök a leirattal kapcsolatban azt mondta, többször is beszélt az orosz és az amerikai elnökkel is.

Állítása szerint a kiszivárgott beszélgetés előtti napon az amerikai elnök hívta fel őt egy budapesti békecsúcs ötletével.

„A ‘tegnap’ az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem, és azt mondta: lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten. Ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata” – közölte Orbán Viktor.

Az ellenzéki oldalon élesen reagáltak a fejleményekre. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke hősnek nevezte Pálinkás Szilvesztert, és botrányosnak az Orbán Gáspárral kapcsolatos állításokat. Szerinte a magyar katonák „nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái”. Dobrev Klára, a DK elnöke szerint Putyin és Trump is Európa gyengítésére használja a magyar kormányfőt, Fekete-Győr András pedig „fideszes szégyenlistának” nevezte a csádi misszió tervét.

A Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar korábban cáfolta Pálinkás állításait, közleményükben azt írták, nincs politikai döntés a csádi műveletről, és a leszerelési szándékok sem tömegesek. Zákány Péter tábornok a Mandinernek nyilatkozva „iszonyatos csalódásnak” nevezte a századost, aki szerinte beszennyezte a honvédséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy hangfelvétel miatt a Fidesz két debreceni jelöltjének visszaléptetését követeli
A TISZA Párt elnöke szerint Barcsa Lajos és Széles Diána szavazatvásárlást szervezett az Országos Roma Önkormányzat vezetőjével. A politikus a Facebookon tette közzé vádjait és követeléseit.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztjában azzal vádolta meg a Fidesz két debreceni képviselőjelöltjét, Barcsa Lajost és Széles Diánát, hogy választási csalást szerveznek a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának vezetőjével.

„Kiderült, hogy a Fidesz jelöltjei semmibe nézik a roma honfitársainkat és pár kilós élelmiszercsomagokkal akarják megvenni a szavazataikat” – állítja bejegyzésében a politikus.

Magyar Péter a kormánypárt vezetésétől a jelöltek azonnali visszaléptetését követeli.

„Felszólítom a Fidesz vezetését, hogy haladéktalanul léptesse vissza a nyílt választási csaláson ért jelöltjeit.”

Hozzáteszi, véleménye szerint Barcsa Lajosnak és Széles Diánának nincs helye a továbbiakban a közéletben.

A TISZA Párt elnöke Aba-Horváth Istvánt, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának vezetőjét is lemondásra szólítja fel, mert szerinte a felvételből kiderül, hogy ő is aktív résztvevője az állítólagos csalásnak.

A poszt közvetlen előzménye egy hangfelvétel, amelyet a TISZA Párt helyi jelöltje hozott nyilvánosságra. Ezen állításuk szerint a Fidesz kampányának élelmiszercsomagokkal való segítéséről esik szó.

Nem ez az első eset, hogy a párt választási visszaélés gyanújára hívja fel a figyelmet. Korábban Dunaújvárosban tettek közzé egy felvételt, amelyen a gyanú szerint pénzért történő szavazatvásárlást szerveznek.

Magyar Péter korábban már jelezte, hogy a pártja tudatosan készül a lehetséges választási visszaélésekre. Akkor azt mondta, a tudomásukra jutott gyanús eseteket a nyilvánosság elé tárják.


Link másolása
KÖVESS MINKET: