HÍREK
A Rovatból

Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt

Szerintük egy nagy múltú intézmény átvételét, új, hozzáértő és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, de a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani.


Mint azt megírtuk, a kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Ennek részeként átköltöztetik a Budapesten lévő Természettudományi Múzeumot Debrecenbe. Palkovics László miniszter szerint a múzeum kedvéért biztos többen látogatnának majd el a városba. Mivel a tárgyak költöztetése sérülést okozhat, több szakmabeli is tiltakozott már korábban. Erre az volt a válasza, hogy "Ne sérüljenek, erre vannak technológiák, hogy hozzuk le".

A múzeumi szakma, a főváros vezetése és a dolgozók egy része is kinyilvánította már, hogy nem értenek egyet a múzeum elszállításával. Nemcsak a felbecsülhetetlen értékek megóvása miatt, hanem például a munkatársak többsége nem akarna emiatt elköltözni otthonából, vagy nehézkesebbé válna a gyűjtemény elérése az ország többi részéből.

Most pedig 34, nemzetközileg is elismert tudós és akadémikus írt nyílt levelet a debrecenieknek, az ott lakóknak és az ott dolgozó természettudósoknak.

A tudósok nyílt levélben ezt írták:

"A sajtóhírekből Önök nyilván mindannyian értesültek a kormány végleges tervéről Debrecen város hosszú távú fejlesztését illetően. Nem vitás, hogy például az egyetem megerősítésével kapcsolatos elképzelések nagyszerűek, és a város – és ezáltal az ország – előrelépését szolgálják. Van azonban ennek a tervnek egy olyan pontja, amiben már nem nyilvánvaló az egyetértés – ez pedig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Debrecenbe költöztetésének ügye.

Ezt a tervet rendkívül sokan ellenzik szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. A tudomány és a közművelődés képviselői már minden lehetséges fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy

- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,

- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,

- nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sok millió tételből álló gyűjteményben,

- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.

A tradíció, a hosszú, sikeres múlt, és a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf írásban, latin nyelven lefektetett szándéka sem számít ezúttal. A nagyszámú cikket, petíciót, MTA határozatot és a külföldi véleményeket teljesen figyelmen kívül hagyva a kormány elhatározta, hogy Debrecen fejlesztése az MTM odaköltöztetésével valósítandó meg.

Nem maradt tehát más lehetőség, mint hogy Önökhöz forduljunk. Sok kérdésben szeretnénk hallani az Önök véleményét. Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik? Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni? Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával? Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület? Okozhat-e egészséges lokálpatriotizmus akkora jóvátehetetlen károkat, amelyek most megjósolhatók? Indokolja-e mindezt az egyébként téves sőt, teljesen hamis felfogás, miszerint „a fővárosiak lenézik a vidékieket”? Tájékozódott-e minden illetékes fél arról, hogy egy ilyen tudományos központként működő intézet feladata nemcsak turistacsalogató kiállítások rendezése, hanem a bemutatott anyag sokszázszorosát kitevő gyűjtemények szakszerű tárolása, és tudományos igényű feldolgozása is egyben? Miért nem elfogadható az az alternatív fejlesztési koncepció, hogy Debrecenben is legyen egy múzeumi egység, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel, melynek szakmai hátterét a város egyeteme biztosan szolgáltatni tudná?

Talán figyelmetlenek vagyunk, de személyes beszélgetéseken és egyes elszigetelt megnyilvánulásokon kívül nem láttuk nyomát annak, hogy a természettudomány helyi képviselői nyilvánosan kifejtették volna véleményüket ebben a kérdésben; kollektív tiltakozásra pedig biztosan nem került sor eddig a részükről.

Talán a döntéshozók elgondolkodnának akkor, ha a “kedvezményezettek” is elmondanák: egy kétszáz éves múlttal rendelkező intézmény átvételét, egy teljesen új, hozzáértő, lelkes és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, hanem a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani. Ebből a szempontból nem vitatható, sőt egyenesen nélkülözhetetlen a tudósok tisztázó felelőssége.

Elképzelhető persze, hogy ez a múzeumköltöztetés egy szép álom megvalósulása lehetne sokak szemében. Ám kérjük, gondoljanak bele abba, mit szólnának Önök ahhoz a – természetesen teljesen fiktív – helyzethez, amelyben egy jövőbeli kormány, mondjuk, a Református Kollégium átköltöztetésével akarná elősegíteni valamelyik dunántúli nagyvárosunk fejlődését!!

A tudomány nevében és a nemzeti vagyon védelme érdekében várjuk, és előre is megköszönjük őszinte véleményüket" - írták. A levél végén pedig olvasható az aláírók névsora.

Fotó forrása: Google Maps


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ez azért megüti az embert” - Borbély Alexandra azt állítja, őt és Nagy Ervint is lehallgatják
A színésznő szerint a politikai szerepvállalás óta éberebbnek kell lenniük. A bizalmas beszélgetéseik idejére már a telefonjukat is elteszik.


Borbély Alexandra őszintén mesélt arról, hogyan változott meg az élete azóta, hogy férje, Nagy Ervin politikai szerepet vállalt. A színésznő a Spirit FM Kult-ÓRA című műsorában beszélt a mindennapjaikat átszövő új kihívásokról, és arról is, hogy miként próbálják megóvni a családi élet nyugalmát ebben a helyzetben, írja az atv.hu.

Mint mondta, ez az egész még számukra is új, ezért folyamatosan tanulnak és figyelnek. „Az embernek annyi a dolga szerintem, hogy óvja a családját közben amennyire lehet egy ilyen helyzetben, és próbáljon meg nagyon éber lenni” – fogalmazott.

Borbély Alexandra az interjúban egy megdöbbentő részletet is megosztott. Azt mondta, tudomásukra jutott, hogy lehallgatják őket.

„Nyilván azt vonja maga után, hogy eldugjuk a telefont, amikor olyan dolgokról beszélünk” – árulta el. Hozzátette: „Lehet, hogy ez nem nagy dolog, de közben (…) azt gondolod, hogy hú, ez csak a filmekben van, és amikor hirtelen lesz egy ilyen az életedben, akkor az azért megüti az embert.”

Azt is elmondta, hogy valaki szólt nekik erről, így tudták meg, hogy figyelhetik a beszélgetéseiket.

Szóba került az is, hogyan viszonyult férje döntéséhez, amikor Nagy Ervin politikai szerepvállalásra készült. Alexandra akkor még próbálta visszatartani. Később azonban úgy érezte, nem akar az lenni, aki „mindig-mindig gátat szab ennek”, mert ez csak veszekedéshez vezetne, és „ez megmérgezi a kapcsolatunkat”.

Végül Magyar Péter megjelenése hozott fordulatot. A színésznő szerint olyan személyiségről van szó, „aki képes legyőzni azt, ami most van”, és úgy érezte, mellette érdemes kiállni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.


Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Több százmilliós kártérítésre lenne jogosult a gránátrobbanásban mindkét kezét elvesztő kormánytisztviselő, állítja egy ügyvéd
A 29 éves áldozat élete végéig ingyen lakhatást és teljes körű ellátást kap. Az ügyészség vizsgálja, hogyan történhetett meg a baleset.


Március végén egy 29 éves kormánytisztviselőnő súlyos sérülést szenvedett egy honvédelmi képzésen, ahol egy gránát felrobbant. A fiatal nő mindkét kezét elvesztette, arca is megsérült. A képzést a kormánytisztviselők számára szervezték, és éles gránátot használtak, nem gyakorlóeszközt.

Az Újdörögdön történtek után a Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelettervezetet készített. Ennek értelmében hősi juttatásokat adnának azoknak a kormányzati tisztségviselőknek, akik önkéntes honvédelmi képzésen legalább 50%-os egészségkárosodást szenvednek. A juttatások visszamenőleg is érvényesíthetők.

A sérült nő élete végéig térítésmentesen használhat majd egy állami lakást, és jogosult egészségkárosodási ellátásra, valamint kiegészítő rokkantsági támogatásra. Emellett a Honvédkórház minden egészségügyi szolgáltatását ingyenesen igénybe veheti.

A Honvédelmi Minisztérium közleményben jelezte: kiemelt tisztelet illeti meg a megsérült tisztviselőt, és minden rendelkezésre álló támogatást megadnak számára.

Gulyás Gergely a Házon Kívül című műsorban beszélt arról, hogy: „Tartjuk a családdal, vele is a kapcsolatot napi, sőt napi rendszerességgel. Munkahelyi balesetnek minősül a jogszabályok szerint. Mindent, amit megadhatunk, hogy a felépülése a legteljesebb legyen, azt eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni.”

Az ügyben Sipos Balázs Tihamér ügyvéd is megszólalt az RTL Híradónak. Véleménye szerint a nő több százmillió forintos kártérítésre is jogosult lehet.

„Jogosult sérelemdíjra, ami jelen esetben minimum ott kell hogy kezdődjön, hogy 80–100 millió forint, és jogosult költségekre is. Őneki egy életen keresztül havi egy vagy többmillió forintos költséggel kell számolni... Ápolás, gondozás, háztartási kisegítő. Rehabilitáció, gyógyszerköltség... Ha lehet protetizálni, akkor jogosult lesz a legeslegjobb művégtagra, és még lehetne folytatni a sort”

– fogalmazott.

A baleset pontos körülményeit, valamint a felelősség kérdését jelenleg az ügyészség vizsgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor titkos klubja miatt át kellett helyezni egy régóta szervezett sportversenyt
A Harcosok Klubja első eseményét vasárnap délután tartják a létesítményben. A sportlövők már tavaly óta egyeztettek a májusi versenyről.


Vasárnap délutánra hirdette meg Orbán Viktor a Harcosok Klubja első rendezvényét a fővárosi BOK Csarnokba. A miniszterelnök már hajnalban sejtelmes bejegyzéssel jelentkezett a Facebook-oldalán, amin csak ennyi állt: „HK”. Később egy logó is kikerült, majd gyorsan kiderült, miről van szó.

A rendezvény miatt azonban módosítani kellett egy másik, korábban meghirdetett esemény helyszínét, írja a Telex. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) sportlövő versenyét eredetileg szintén a BOK Csarnokban tartották volna május 18-án, de végül áthelyezték a Fehér úti Nemzeti Lőtérre.

A Magyar Sportlövő Szövetség szombaton tette közzé a változásról szóló bejegyzését a Facebookon. Molnár László, a szövetség kommunikációs igazgatója a lap megkeresésére azt mondta: „a létesítmény más irányú foglaltsága miatt nem tudnak helyet adni a Főiskolai Országos Bajnokságnak”. Mint mondta,

már tavaly ősszel elindították az egyeztetéseket a helyszínről, és akkor még szabad volt a csarnok az adott napon. A verseny törléséről végül „valamivel több, mint egy hónapja” kaptak értesítést.

A BOK Csarnok a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Zrt. fenntartásában működik, amely a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik. A csarnok 2006-ban épült, és az NSÜ weboldala szerint az ország egyik legkorszerűbb rendezvényhelyszíne, ahol nemcsak sporteseményeket, hanem koncerteket, konferenciákat és kiállításokat is rendszeresen tartanak.

A Harcosok Klubja nevű kezdeményezésről február elején posztolt először Orbán Viktor. Akkor ezt írta: „Menczer Tamással indítottuk a napot. Csatákat csak feltűrt ingujjal lehet nyerni. A győzelemhez kellenek a harcosok.”

A klub egy zárt online közösség, ahol a tagok napi üzeneteket és feladatokat kapnak a miniszterelnöktől és Menczer Tamástól. Erről a pilisvörösvári fórumon is beszélt Orbán, ahol elmondta, hogy minden napot együtt indítanak a Fidesz kommunikációs igazgatójával, és közösen küldik ki a napi hírlevelet a tagoknak.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a technológiai fejlődés új helyzetet teremtett a politikában. „Hiába vagyunk mi a legszervezettebb politikai közösség egész Európában, ha csak ezt a hagyományos politikát folytatjuk, nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez” – fogalmazott. Szerinte a „technológiai változás nem a mi malmunkra hajtja a vizet”, de „ez egy olyan kihívás, amivel egy olyan közösségnek, mint ami mi vagyunk, szembe kell nézni”.

A Harcosok Klubja rendezvényére múlt péntekig lehetett regisztrálni. A meghívóban ez állt:

„Kedves harcostársam. Ezúton meghívlak egy olyan eseményre, amilyen még nem volt Magyarországon.”

A BOK Csarnok és a Nemzeti Sportügynökség titkárságát is megkereste a Telex, de egyelőre nem kaptak választ kérdéseikre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: