HÍREK
A Rovatból

Súlyos forgatókönyvet vázolt a volt nemzetbiztonsági főtiszt: a kormány elhalaszthatja a választást

Buda Péter arról beszélt, hogy a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügye egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet lehet.


Húsvétvasárnap robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték vajdasági szakaszánál, másnap egy volt nemzetbiztonsági főtiszt már két lehetséges „hamis zászlós” forgatókönyvet vázolt fel – az egyik akár a választás elhalasztásáig is elvezethet. A kormány közben szabotázsakcióról beszél és katonai védelmet rendelt el, a történet pedig egy héttel a választások előtt a kampány középpontjába került.

Az események vasárnap reggel kezdődtek, amikor a szerb hatóságok katonai és rendőri erőket vezényeltek a magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa és Oromhegyes területére. A Török Áramlat közelében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.

A hírre Orbán Viktor telefonon egyeztetett Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd közölte: „a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.”

A miniszterelnök délutánra összehívta a Védelmi Tanácsot, az ülés után pedig elrendelték a gázvezeték hazai szakaszának megerősített katonai ellenőrzését és védelmét.

Orbán Viktor szerint a vajdasági szakaszon szabotázsakciót készítettek elő.

„Ukrajna évek óta azon dolgozik, hogy Európát elvágja az orosz energiától” – tette hozzá a miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén arról beszélt, hogy az eset az Északi Áramlat felrobbantásának és a Barátság kőolajvezeték „elzárásának” sormintájába illeszkedik.

A szerb hatóságok közlése némileg árnyalja a képet. Đuro Jovanić, a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója elmondta, hogy amerikai gyártmányú robbanószert, detonátorokat és egyéb eszközöket találtak. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, melyek szerint ukrán robbanószer került volna elő.

„Vannak, akik azt állítják, hogy ukrán robbanószert találtak, és megvádolják az ukránokat az elterelő művelet megszervezésével, de »ez nem igaz, ez nincs így«” – jelentette ki.

A szerbek egy olyan embert keresnek, aki állítólag egy migránscsoport tagjaként próbálta végrehajtani a szabotázsakciót.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője határozottan visszautasította a próbálkozásokat, amelyekkel Ukrajnát próbálják összekötni az esettel. Kijev szerint a legnagyobb valószínűséggel egy orosz hamis zászlós műveletről van szó, ami a magyar választásokba való nagymértékű moszkvai beavatkozás része. Az orosz külügyi szóvivő ezzel szemben arról beszélt, hogy Magyarországot meg akarják fosztani a szuverenitásától, egyrészt a választásokba való beavatkozással, másrészt az energiaforrásokhoz való észszerű áron történő hozzájutás akadályozásával.

Hétfőn Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt a 24.hu-nak adott interjújában új megvilágításba helyezte a történteket. Szerinte minden hasonló műveletnél az az alapkérdés, hogy kinek áll az érdekében. Úgy véli, Ukrajna érintettsége kizárható, mert semmiképpen nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amellyel a politikai ellenfelüknek számító magyar kormány esélyeit segítik a választás előtt.

Buda Péter szerint bizonyos körökben már február óta lehetett hallani arról, hogy egy ilyen merénylet a Vajdaságban, nagyjából húsvétra időzítve következik majd be. Két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik szerint a kormány az üggyel az ellenzék ellen akarja fordítani a közvéleményt, az elkövetőként beállított Ukrajnával szembeni ellenszenvet rávetítve a politikai ellenfelekre.

A másik forgatókönyv szerinte akkor valósulhat meg, ha a kormány mérései szerint a választókat már nem tudják átfordítani. Ebben az esetben a választást is elhalaszthatják az alacsony gáztartalékokra és a közellátás veszélyeztetésére hivatkozva.

A volt főtiszt azt is megjegyezte, hogy ha valóban komoly műveleti tervezést igénylő merényletkísérlet történt volna, a miniszterelnöknek nem lett volna ideje a Citadella átadásán részt venni.

Az ellenzéki oldal és több független szakértő már a kezdetektől egy megrendezett akcióról beszélt. Rácz András Oroszország-szakértő két nappal az események előtt egy fiktív forgatókönyvet vázolt fel, ami kísértetiesen hasonlított a vasárnap történtekre, Panyi Szabolcs újságíró pedig arról írt, hogy kormányzati forrásokból már hetekkel korábban hallott egy ilyen akció tervéről.

A kormány már február végén rendeletet hozott a kritikus energetikai létesítmények megerősített katonai védelméről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk