HÍREK
A Rovatból

Nyárra 9 euró lesz a tömegközlekedési bérlet Németországban, akár az egész országot be lehet utazni vele

Emellett a lehető legalacsonyabb szintre szállítják az üzemanyagárra rakodó energiaadót. Más támogatások is lesznek, a foglalkoztatottak például 300 eurót kapnak az energiaköltségek emelkedésének enyhítésére.


Elfogadta pénteken a német törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) a szövetségi kormány javaslatait az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt emelkedő energiaárak ellensúlyozásáról, így a többi között bevezethetik, hogy nyáron csak kilenc eurót (3420 forint) kell fizetni a közlekedési bérletért.

A júniustól augusztusig tartó időszakra szóló intézkedés a közösségi közlekedés költségének igen jelentős csökkenését eredményezi, tekintve, hogy például Berlinben 86 euróba kerül a bérlet a helyi közlekedési vállalatnál (BVG).

A Bundesrat a szövetségi parlamentben (Bundestag) a napokban elfogadott törvényt hagyta jóvá, amely rendelkezik a drágulás ellensúlyozását szolgáló legutóbbi kormányzati csomag finanszírozásáról. A törvény alapján a szövetségi kormány 2,5 milliárd euróval támogatja a tartományokat, hogy pótolják az utasoknak nyújtott kedvezmény révén a közlekedési vállalatoknál keletkező bevételkiesést.

A tartományi kormányok ugyan elégedetlenek, 2,5 milliárd euró helyett 4 milliárd eurót kértek, de végül nem akadályozták meg szövetségi kormány kezdeményezését, így a legtöbb tartományban már hétfőtől árusítják a csökkentett árú bérletet júniusra.

A bérlet a helyi közösségi közlekedés mellett a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain is érvényes, így

kilenc euróért az egész országot be lehet utazni.

A vállalatok az utasforgalom számottevő növekedésére számítanak - főleg a kirándulóhelyekre közlekedő vonatok lehetnek tele hétvégén -, és a járatok sűrítésével igyekeznek elkerülni a zsúfoltságot.

Ugyanakkor a szövetségi kormány az autózás költségének mérséklésére is törekszik. Egy másik, a Bundestag után a Bundesratban is elfogadott törvénytől független intézkedéssel ugyancsak június elejétől augusztus végéig az EU-s szabályok adta mozgásteret kihasználva

a lehető legalacsonyabb szintre szállítja az üzemanyag árára rakodó úgynevezett energiaadót.

Ez a pénzügyminisztérium számításai szerint a benzinnél literenként 35,2 centtel, a dízelnél 16,7 centtel csökkenti az árat.

Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti kéteurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,028 eurót, a benzinért 2,090 eurót kell fizetni literenként.

Tovább növeli a lakosság terheit az évtizedek óta nem tapasztalt infláció, amelyet elsősorban szintén az ukrajnai háború révén zajló energiapiaci folyamatok határoznak meg. A fogyasztói árak éves szintű emelkedési üteme áprilisban 1981 óta a legmagasabb, 7,4 százalék volt.

A kormány a leginkább rászorulók támogatására összpontosít. Így a Bundesrat pénteken a kilenceurós bérlethez kapcsolódó finanszírozási rendszer mellett azt is elfogadta, hogy

a szociális segélyben részesülők az eddigi juttatásaikon felül kapjanak egy 200 eurós egyszeri támogatást, az álláskeresők pedig 100 eurót. Bevezetnek egy sor egyéb támogatási formát is, a foglalkoztatottak például egy 300 eurós juttatást kapnak az energiaköltségek emelkedésének enyhítésére.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Meghalt Dusciza Ferenc
Az RTL-lel dolgozó lelkész hosszan tartó betegség után hunyt el. Dusicza Ferenc a képernyőn és a kollégái között is példaképnek számított.


73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:

„Dusicza Ferenc több volt, mint kolléga: sokszor lelki támaszt is nyújtott munkatársainak”, majd hozzátette: „Dusicza Ferenc remek ember volt.”

Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.

Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.

Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni a pápaválasztás eseményeit – mutatjuk azt is, mikor érdemes a kéményt figyelni
A Vatican News csatornája élőben közvetíti az eseményeket, de nem szállhat fel bármikor a fehér füst. A 267. pápa megválasztása akár hosszabban is elhúzódhat.


Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.

Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.

A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Ez a portál táblázatában így néz ki:

A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.


Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Íme a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani.


Szerdán történelemből vizsgáznak az érettségizők. A feladatsor megoldására összesen 180 percük van. A vizsga két részből áll: az első részben rövid feladatokat kapnak, a második részben esszéket kell írniuk.

A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani. Mint azt korábban már mi is megírtuk: a rövid feladatok között szerepel az ókori görög és római építészet, Hunyadi Mátyás háborúi, az iszlám vallás, a kapitalizmus, a magyarországi katolikus megújulás, az első ipari forradalom, a zsidó emancipáció, a II. világháború, a Tanácsköztársaság, a hidegháború, a Rákosi-korszak és a Magyarországon élő nemzetiségek.

Az Eduline most közzétette a rövid feladatok nem hivatalos megoldásait, ezt ITT tudod megnézni.

A hivatalos megoldásokat az Oktatási Hivatal csütörtökön reggel 8 órakor teszi majd közzé.

A vizsgázóknak a rövid feladatokon túl két esszét is kell írniuk: egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszék témái a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől. A hosszú esszéknél a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció közül választhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: