SPORT
A Rovatból

A kiszőrösödött izomkolosszus-hölgyektől a nőies fitneszig hosszú út vezetett – a testépítés és a női versenyzés kezdetei

A Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke, Huber István büszke rá, hogy Magyarország fitneszben a világ éllovasa. Pedig 1977-ben még csodabogárnak nézték, amikor az első budapesti konditermeket elkezdte látogatni.


A női testépítés örökké vitatott téma: akad, aki csodálja a mögöttes teljesítményt, másokat pedig taszít a kidolgozott izomzatú hölgyek látványa. Kezdetben a testépítés kizárólag a férfiak terepe volt, 1965-től kezdve a híres Mr. Olympia versennyel az élen, melynek éveken keresztül Arnold Schwarzenegger volt a szimbóluma. A későbbi színészlegenda 1976-ban sorozatban immár a hatodik Mr. Olympia-győzelmét ünnepelte.

Egy évvel később, Jimmy Carter elnökké választásának évében indult el a nők bevonása is a hasonló megmérettetésekbe. Előtte nem igazán érdekelt senkit a nők izomépítése. Valójában nem is volt különösebben látványos, inkább az egészséges életmódról és diétáról szóltak ezek a kezdetleges bemutatkozások. 1977-ben viszont létrejött egy – nem hivatalos, de annál elszántabb – női szövetség, az Izmos Nővéri Rend. Mégpedig azzal a céllal, hogy lerombolják a női testépítéssel kapcsolatos előítéleteket. Naponta órákat emelgették a súlyokat, hogy felfigyeljenek az erőfeszítéseikre.

Ekkortájt kezdte hirdetni a daytoni Fiatalok Keresztény Egyesülete (YMCA) egyik tagja, Henry McGhee, miszerint a férfiakhoz hasonlóan a nőknek is meg kell adni a lehetőséget fizikumuk építésére és a versenyzésre.

Elindultak az első komolyabb megmérettetések a Las Vegas-i Resort and Casino szállodában (ahol utána Miss Universe szépségversenyeket rendeztek, sőt, rendeznek manapság is).

Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 1979-ben megrendezték az IFBB által is elismert, a Világ Legjobbjai elnevezésű női testépítőversenyt, 2500 dolláros fődíjjal. Egy évvel később elindult a Ms. Olympia verseny is, amely máig a legrangosabb professzionális verseny testépítőnők számára. Az első nyertes Rachel McLish volt, a legeredményesebb versenyzőnek mindezidáig pedig Iris Kyle számít a maga 10 győzelmével.

A nemek közötti különbségtétel abban nyilvánult meg, hogy a Ms. Olympiát másfél évtizeddel később vezették be, mint a férfi megfelelőjét. De az elnyerhető pénzjutalomban is: a 2012-es Mr. Olympia például 250 000 dollárt vitt haza, míg Ms. Olympia csupán 28 000 dollárt.

Ennek több oka is lehet: egyrészt a nőknek más a testfelépítése, izommennyisége, és a tesztoszteronszintjük alacsonyabb, így a természetes módon építhető izomzat mennyisége is korlátozott számukra. Továbbá eleinte a női testépítés nem volt figyelemfelkeltő, mert a férfiaknak nem tetszett a műfaj, a nők pedig nem értették, hogy ez mire jó.

Megkérdeztük a magyar kezdetekről az MTFSZ (Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség) elnökét, Huber Istvánt. Ő már csak tudja, mi fán terem hazánkban a testépítés, hiszen 1977-ben kezdte a testépítést. A világon majdnem minden országban képviselte már a szakmát, és két évtizede vezeti a szövetséget.

"Csodabogaraknak néztek minket akkoriban" – kezdett bele a mesélésbe István.

"Amikor végigmentem az utcán, mondták, hogy „odanézz!”, mire én is odanéztem, kiderült, hogy engem néztek. Az egész országban voltunk körülbelül százan, akik nagyon izmosak voltunk, akkoriban ez nem volt divat, a bodybuilder szót sem ismerték. Még arra is emlékszem, hogy 1970-ben az Athenaeum nyomda színiben versenyeztek az első testépítők.

Ami a női versenyzőket illeti, eleinte nem jött könnyen az áttörés. Amikor 1986-ban Lengyelországban megrendezték a női európai testépítő bajnokságot, a nyertes jó irányba vitte volna a sportágat, de a szakma azt szerette volna, ha a nők is nagyon izmosak lennének, holott szerintem nem szép, ha egy hölgyikén 20 kiló többletizom van. Illetve a férfiakra szabott szerektől (pl. tesztoszteron, szteroid) akkoriban a nők szőrösek lettek, és hangjuk is elváltozott.

Aztán szerencsére jött egy csodás hölgy, Szikszay Gabriella, aki tényleg csinos tudott maradni" – mondta az MTFSZ elnök, hozzátéve, hogy Gabriella 1991-ben lett amatőr női testépítő világbajnok, valamint páros testépítő világbajnok és első magyarként kijutott a Ms. Olympiára, ami hatalmas eredmény.

A következő fontos mérföldkő az volt, amikor sikerült bevezetni a fitness kategóriát. A ’90-es évek közepén indult be nálunk a fitnesz-őrület: ekkoriban nyerte meg a Fitness Magyar Bajnokságot Palatinus Tünde, valamint ekkortájt kezdte el a bajnoki címeit begyűjteni Béres Alexandra is, aki szintén sokat tett a műfaj népszerűsítéséért.

"A női testépítés elkezdett háttérbe szorulni a versenyzői létszám csökkenése és a szponzorok távolmaradása miatt, ezért az IFBB 2013-ban eltörölte ezt a kategóriát" – eleveníti fel a múltat István.

Magyarország fitneszben azóta is a világ éllovasa, Szlovákia a második, és Ukrajna a harmadik a rangsorban, és ez a hármas felállás időről-időre felcserélődik.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban mióta léteznek konditermek és mióta járnak oda nők is, a Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke azt válaszolta, hogy az 1970-es évek közepén egyszerre négy konditerem is nyílt Budapesten. Érdekességként megemlítette, hogy az első, Spartacus nevű hely ma is működik a Bartók Béla út 57. szám alatt, csak más néven. Hölgyek pedig körülbelül egy évtizeddel később, az 1980-as évek közepén kezdtek el edzőteremben súlyzózni.

– Akkoriban még nem izomkolosszusokat faragtunk belőlük, amit a világ elvárt, de az említett Szikszay Gabi is így kezdte, és volt egy Rubos Katalinunk is, aki juniorban világbajnoki címet szerzett. Aztán kiemelném a későbbi évekből Vargha Violát, az MTFSZ  jelenlegi főtitkárát, aki junior testépítésben fél évtizeden át élmezőnyben volt a rendkívüli genetikájával, majd páros testépítésben 2. helyen végzett Európa-bajnokságon, végül fitneszmodell világbajnok lett. ​

Ő nem használt szereket, és belevitt egy nőies vonalat a versenyzésbe, ráadásul a testépítésből át tudott menni a bikini fitneszmodell kategóriába és vissza, miközben mindkét kategóriában tudott versenyezni.

Az biztos, hogy a 21. századra jócskán változott a női izomépítés megítélése és szabályrendszere, és egyre szélesebb rétegeket szólít meg a súlyzós edzésforma. Manapság a világ legtöbb részén már teljesen természetes látvány egy lány egy konditeremben, miközben egyes muszlim vallású országokban, például Afganisztánban máig tilos a női testépítés.

Források: Csupasport, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Meghalt Alex Zanardi, a sport egyik legnagyobb túlélője
59 évesen elhunyt Alex Zanardi, a négyszeres paralimpiai bajnok olasz sportoló. Túlélt egy 2001-es horrorbalesetet, de a 2020-as teherautóval való ütközése után már nem épült fel.


59 éves korában, tegnap este meghalt Alex Zanardi, a korábbi Forma-1-es versenyző és négyszeres paralimpiai bajnok. A sportoló halálát a családja erősítette meg a Corriere dello Sportnak.

„Alex szerettei körében, békésen hunyt el. A család őszintén köszönetet mond mindazoknak, akik részvétüket fejezik ki, és kérik, hogy gyászuk idején tartsák tiszteletben fájdalmukat és magánéletüket”

– áll a család által kiadott közleményben.

A Nemzetközi Automobil Szövetség is megemlékezett a sportolóról.

„Az FIA mély szomorúsággal fogadta Alex Zanardi, a volt Formula-1-es pilóta és kétszeres CART-bajnok halálának hírét, akit az életét megváltoztató balesetétől a paralimpiai aranyéremig vezető útja a sport világának egyik legelismertebb versenyzőjévé, valamint a bátorság és az elszántság örök szimbólumává tette”

– írták.

A Bolognában született Zanardi 1991-ben debütált a Forma-1-ben a Jordan csapatnál, majd később a Minardi, a Lotus és a Williams színeiben is versenyzett. Az autóversenyzői karrierjét egy 2001-es, a CART-sorozat németországi futamán elszenvedett baleset törte ketté, amelyben mindkét lábát elvesztette.

A saját maga által tervezett protézisekkel tanult meg újra járni, majd visszatért a versenyzéshez, és túraautó-futamokon indult.

Később a parakerékpározásban ért el kiemelkedő sikereket: a 2012-es londoni és a 2016-os riói paralimpián összesen négy arany- és két ezüstérmet szerzett, emellett tizenkétszeres világbajnok lett.

2020-ban újabb súlyos balesetet szenvedett: egy általa szervezett jótékonysági, kézzel hajtott kerékpárversenyen ütközött egy teherautóval, ami után hosszú rehabilitáció várt rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Már vasárnap bajnok lehet a Győri ETO, hét év után taszíthatja le a trónról az FTC-t
Az ETO FC Győr 4–0-ra legyőzte a már biztosan kieső Diósgyőri VTK-t a labdarúgó NB I 32. fordulójában. A győriek 2013 óta először nyerhetnek bajnoki címet, ha a Ferencváros vasárnap kikap az Újpesttől. Más esetben az utolsó fordulóra marad a döntés.


Az ETO FC Győr 4–0-val átgázolt a biztos kieső Diósgyőrön, és egy lépésre került attól, hogy hét év után letaszítsa a Ferencvárost a magyar foci csúcsáról.

Ha a címvédő Ferencváros vereséget szenved az Újpest vendégeként, a győri csapat már az utolsó forduló előtt aranyérmet ünnepelhet.

Amennyiben a Fradi legalább egy pontot szerez, a döntés május 16-ra marad, amikor az ETO a Kisvárda otthonában lép pályára.

A győriek már az első félidőben eldöntötték a három pont sorsát. A vezetést Schön Szabolcs szerezte meg egy közeli fejessel, majd nem sokkal a szünet előtt Nadir Benbuali is a hálóba bólintott. A második játékrész elején Schön ismét betalált, a végeredményt pedig egy diósgyőri öngól állította be, miután egy győri lövés Farkas testéről pattant a kapuba - olvashatjuk az Index közvetítésében.

A forduló előtt egy ponttal vezető ETO előnye ideiglenesen négy pontra nőtt a Ferencvárossal szemben. A Fradinak ráadásul pont az ősi rivális Újpesttel szemben kell vasárnap legalább pontot szereznie, hogy életben tartsa bajnoki reményeit, és az utolsó fordulóra hagyja a döntést.

Az ETO januárban több mint húsz év után tudott nyerni a Ferencváros vendégeként, majd áprilisban, a bajnoki hajrában otthon is legyőzte a címvédőt 1–0-ra. Ez a két siker nemcsak pontokat ért, hanem komoly lélektani előnyt is jelentett.

Az ETO FC Győr legutóbb 2013-ban nyert bajnokságot.

Amennyiben idén is sikerül megszerezniük az aranyérmet, az a klub történetének ötödik NB I-es trófeája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Hosszú Katinka friss fotókon mutatta meg családját, és őszintén beszélt az anyaságról
A háromszoros olimpiai bajnok úszó anyák napja alkalmából osztott meg képeket, amelyeken férjével és két kislányával, Kamíliával és Szofival látható. Az úszónő a posztjában arról írt, hogy anyaként már teljesen másképp éli meg ezt az ünnepet.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Családi fotókkal és az anyaságról szóló személyes gondolatokkal köszöntötte az édesanyákat Hosszú Katinka vasárnap a közösségi oldalán. A háromszoros olimpiai bajnok úszónőnek ez az első anyák napja, amit már kétgyermekes édesanyaként ünnepel.

A bejegyzésében arról írt, hogyan alakult át számára az ünnep jelentése, mióta maga is megtapasztalja a szülői lét mindennapjait.

„Amióta anyuka vagyok, teljesen másképp élem meg az Anyák napját” – kezdte posztját Hosszú.

Szerinte már nemcsak gyerekként tekint a saját édesanyjára, hanem pontosan érzi a mindennapok mögött rejlő szeretetet, erőt, türelmet és lemondást. Az úszónő az anyaság kihívásairól és örömeiről is őszintén vallott.

„Sokszor fárasztó, sokszor láthatatlan… mégis a világ legszebb érzése, amikor két kis kar átölel és azt mondja: »Anya.«” – fogalmazott a bejegyzésben.

Hosszú Katinka és férje, Gelencsér Máté második gyermeke, Szofi tavaly októberben született meg. A pár már a baba érkezése előtt elárulta, hogy kislányt várnak, és a nevét is kiválasztották. Első lányuk, Kamília 2023 nyarán jött világra.

A sportoló 2025 januárjában jelentette be visszavonulását az élsporttól, és azóta többször beszélt arról, hogyan alakította át az életét az anyaság.

A bejegyzés végén általánosabb érvényű üzenetet is megfogalmazott. „Mióta én is anya lettem, még jobban csodálom az anyukákat. ?Boldog Anyák napját minden édesanyának!?” – írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad” – ezzel indokolta a FIFA a kőkemény új szabályt
A sokatmondó kijelentés Gianni Infantino FIFA-elnöktől származik, aki ezzel indokolta a szigorítást. Az IFAB ennek szellemében hagyta jóvá, hogy a 2026-os vb-n piros lapot érjen a száj eltakarása.


Vége a pályán való takargatózásnak: a futball szabályalkotó testülete, az IFAB kedden jóváhagyta, hogy a 2026-os világbajnokságon piros lapot kaphat az a játékos, aki egy ellenféllel való összetűzés közben eltakarja a száját.

A szigorítás egy másik, szintén azonnali kiállítással büntethető szabálytalanságot is bevezet: a bírói döntés elleni demonstratív pályaelhagyást.

A vancouveri rendkívüli ülésen elfogadott szabálymódosítások a FIFA javaslatára születtek. A testület közleménye szerint a jövőben a játékvezető piros lappal szankcionálhatja azt a futballistát, aki egy ítélet elleni tiltakozásul elhagyja a játékteret, a szankció pedig azokra a stábtagokra is vonatkozhat, akik erre buzdítják a játékosokat – írta a témáról a Blikk. A szabályok alkalmazása más versenysorozatokban nem kötelező, a FIFA azonban a 2026-os világbajnokságon már élesben beveti őket, a résztvevő 48 válogatottat pedig tájékoztatják a részletekről.

A hivatalos szöveg szerint „minden olyan játékost, aki az ellenféllel konfrontatív helyzetben a száját takarja, piros lappal lehet szankcionálni”.

A szájeltakarás elleni javaslat közvetlen előzménye egy februári Bajnokok Ligája-mérkőzés volt. A Benfica–Real Madrid találkozón a madridiak sztárja, Vinícius Júnior azt jelezte a bírónak, hogy a hazaiak játékosa, Gianluca Prestianni diszkriminatív megjegyzést tett rá, miközben a mezével eltakarta a száját.

Az eset miatt a játék tíz percre félbeszakadt, az UEFA pedig április végén hat mérkőzésre tiltotta el Prestiannit homofób diszkriminatív magatartás miatt; a beszámolók szerint ebből három meccset felfüggesztettek, egyet pedig már letöltött.

Gianni Infantino FIFA-elnök szerint „feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad, különben nem rejtőzködne”.

Az új szabály nem általános tiltás, kifejezetten az ellenféllel való konfrontatív helyzetekre vonatkozik, hogy megkülönböztesse a taktikai utasítások átadását a sértő vagy diszkriminatív megnyilvánulásoktól.

A szabálymódosítások a magyar válogatottat a 2026-os világbajnokságon nem érintik, mivel a csapat nem jutott ki a tornára.

Egyelőre nem tudni, hogy az UEFA vagy a Magyar Labdarúgó Szövetség átveszi-e a szabályt. Amennyiben igen, az új előírások a jövőben a magyar klubfutballra is hatással lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk