KULT
A Rovatból

„A filmeken keresztül az egész körülöttünk lévő világról képet kaphatunk”

Ráduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatójával beszélgettünk arról, miért érdemes régi magyar filmeket nézni, és mivel készülnek idén a Művészetek Völgyében, ahol tíz napon keresztül saját helyszínük lesz.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. július 09.



A Művészetek Völgye sokszínű kavalkádjában jól megfér egymással a könnyűzene, a színház, a komolyzene, a cirkusz és az irodalom mellett a filmművészet is.

Utóbbit immár ötödik éve képviseli a Nemzeti Filmintézet csapata, akik előadásokkal, vetítésekkel és játékokkal várják a közönséget Kapolcson.

Ez volt az alábbi interjú apropója, de kiderül belőle az is, hogy egy több mint 100 éves rekordot azóta sem tudott megdönteni a magyar filmgyártás.

– Össze lehet-e hasonlítani a magyar film múltját a jelenével akár nagyság, akár népszerűség terén?

– A magyar film 120 éve egy folyamatos fejlődéstörténet, tele van sikersztorikkal és mélyrepülésekkel. Egyaránt alakította a technikai modernizáció, a XX. század történelme, az ország épp aktuális politikai berendezkedése. Nagyon nehéz összehasonlítani, jobbak-e a mai filmek a régieknél, hiszen a közönség ízlésvilága és elvárásai is folyamatosan változtak. Ezek hipotetikus kérdések, a mennyiségről, a “filmtermésről” viszont sokkal könnyebb fogalmat alkotni.

Az 1910-es években volt az első fellendülés, amely 1918-ban futott csúcsra: máig ebben az évben készült a legtöbb magyar film, összesen több mint száz, köztük olyan látványos, helyszínekben és díszletekben gazdag alkotások, mint a Korda Sándor által rendezett Jókai adaptáció, Az aranyember, Garas Márton Anna Kareninája vagy Kertész Mihály Ocskay brigadérosa.

Ekkor az I. világháború végén jártunk, Trianon előtt, amikor össztársadalmi traumák, majd forradalmak követték egymást. Így annyira nem meglepő, hogy az emberek vágytak az olyan történetekre, amelyek kiemelték őket a hétköznapi valóságból. Az iparág pedig a kereslettel arányosan ontotta magából a filmeket.

A ‘20-as évek elején aztán lelassult a folyamat és az újabb ragyogást a hangosfilmek megjelenése hozta el a ‘30-as években. Ekkor ismét dömping következett, ami egészen a II. világháborúig tartott. A kommunizmus kezdeti évei megint visszaesést hoztak magukkal, az ‘60-as évektől viszont beköszöntött az úgynevezett aranykor, amely egészen a rendszerváltás időszakáig kitartott. Utóbbi hiába hozott magával általános eufóriát, a filmgyártás mégis gödörbe került, miután szétdarabolták és privatizálták a Mafilmet. Megint sok évre volt szükség, hogy magához térjen az iparág, új tehetségek tűnjenek fel és finanszírozási rendszerek alakuljanak ki a mai napig. Ez a folyamat látszott beérni a közelmúltban azzal, hogy több magyar film is világsikert ért el, valamint a nézőszámok is örömteli növekedésnek indultak.

Szomorú aktualitás, hogy a moziba járást a járvány egy éven keresztül ellehetetlenítette és ez óhatatlanul negatív hatással van a nyitás utáni moziba járási kedvre is. Nagy károkat okozott ez az időszak, amit természetesen a Nemzeti Filmintézet és a magyar kormány igyekezett enyhíteni, de sok film bemutatóját el kellett halasztani és mindezzel párhuzamosan az internet térhódítása még jobban felerősödött, amihez az egész iparágnak alkalmazkodnia kell.

És akkor még nem is beszéltünk az illegális online felhasználások problémájáról, ami sürgős megoldásokat kíván. Tehát megint csak azt látjuk, hogy a magyar filmek sorsát ma is, csakúgy mint az elmúlt 120 év során többször, olyan tényezők is alakítják, amelyekre a filmszakmának nincsen ráhatása. Ennek a hihetetlenül fordulatos 12 évtizednek a bemutatására teszünk kísérletet a Ludwig Múzeumban július 23. és november 14. között, a Nagylátószög című filmtörténeti kiállításunkon.

– Itthon a multiplex mozik dominálnak, régi filmeket játszó artmoziból alig pár darab lehet az országban. Hogy lehet így eljutni a célközönséghez?

– A mozitermek száma 3000-ről alig 300-ra, tehát az eredeti tizedére csökkent 1990 óta. Ez egy nagyon szomorú tendencia, és valóban korlátozza a lehetőségeket arra, hogy a magyar filmek eljussanak a közönséghez. Különösen, mivel a külföldi, főleg az amerikai filmek dominanciája annyira erős, hogy mellettük szinte lehetetlen láthatónak maradni. Ezekkel a kihívásokkal néznek szembe a magyar filmelőállítók és forgalmazók nap mint nap.

Mi a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma részéről évente közel 6-700 nyilvános vetítést rendezünk – természetesen ez a pandémia évére nem vonatkozik –, melynek során filmszínházakban és művelődési házakban, nagy vászonra vetítve juttatjuk el a filmeket a közönséghez. Ezzel körülbelül 60 és 100 ezer közötti nézőt tudunk elérni, a restaurátorok munkájának köszönhetően a minőségre sem lehet panasz.

Igyekszünk rendezvényeket is szervezni, a saját filmfesztiválunkat 2017 óta minden szeptemberben rendezzük meg Klasszikus Film Maraton néven, ez az egyetlen hasonló, restaurált klasszikus filmeket bemutató rendezvény a Közép-Európában. Idén szeptember 21-26. között kerül megrendezésre és a magyarok mellett a nagyvilágból is számos restaurált filmet tűzünk műsorra, elsősorban a magyar vonatkozású külföldi filmeket. Úgy gondoljuk, hogy ha a nemzeti filmes örökségünket közelebb hozzuk a közönséghez, azzal a mai magyar filmesek munkái is felértékelődnek a szemükben és erősítjük a moziba járási kedvet.

– Mi a helyzet az internetes terjesztéssel?

– A Nemzeti Filmintézet tavaly novemberben indította el online streaming szolgáltatását, a Filmio nevű portált. Ezen a platformon rögtön az indításkor elérhetővé tettünk több mint 200 filmet, amiből nagyjából 170 restaurált volt. Azóta hetente bővítjük a kínálatot magyar filmekkel. Szerepel köztük játékfilm, némafilm, rövidfilm, dokumentumfilm és animációs film is szép számmal, de televíziós alkotásoknak is helyet biztosítunk az oldalon, hiszen a Nemzeti Filmintézet a teljes mozgóképes szakmát támogató intézmény.

A magyar emberek számára kifizethető, 1200 forintos havidíjért cserébe korlátlan megtekintést biztosítunk, akár több platformon is párhuzamosan. Jelenleg azon dolgozunk, hogy külföldön is elérhető legyen, ezáltal a szomszédos országokban élő magyarokat is el tudjuk érni. Fontos megemlíteni, hogy a szolgáltatás a halláskárosultaknak készült speciális magyar felirattal és angol felirattal kínálja a filmeket. Ezzel egyedülálló lépést tettünk annak érdekében, hogy a halláskárosult honfitársaink és a Magyarországon élő vagy tanulmányaikat itt folytató külföldiek is élvezhessék az elmúlt 120 év magyar filmjeinek varázsát.

Ráduly György

– Mit mondana azoknak, akik nem érdeklődnek a régi magyar filmek iránt, miért érdemes elkezdeniük ismerkedni a műfajjal?

– A magyar film 120 éve olyan sűrű, fontos és minőségi történet, amilyen nagyon kevés más országnak adatott meg. A némafilmes korszaktól napjainkig számos olyan film készült, amely nemcsak jelentős filmművészeti alkotás, hanem fontos korlenyomat is. Megismerhetjük belőlük a saját történelmünket, kultúránkat, viselkedési szokásainkat, nemzeti önismeretre és önazonosságra serkentenek, így akár a közoktatás számára is fontos segédanyagok lehetnek. Ezen különben dolgozunk az Alapfilmek.hu projektünk keretében.

A Filmarchívum gyűjteményének, valamint az azon kívül őrzött vagy kallódó alkotásoknak a kutatása és felkutatása azért is fontos, mert az elkészült alkotások mögött még rengeteg réteg tárható fel, ami a az említett szempontok miatt fontos. Gondoljunk csak a 100 éves néma filmhíradókra, amelyek tartalmát a Filmarchívum munkatársai éveken át tartó munkával azonosítottak be a korabeli lapokból, vagy a Csodacsatár című film rekonstrukciójára a Puskás Ferenccel forgatott, majd a cenzúra által kivágatott és újraforgatott jelenetének visszahelyezésével.

De itt meg kell említenem Bacsó Péter A tanú című filmjét is, amelyből az eredeti rendezői szándék szerinti változatot a Mafilm selejtanyagainak tüzetes átvizsgálása során előkerült kivágatnegatívoknak köszönhetően készítették el a Filmarchívum munkatársai. A történelmünk olyan, hogy sokszor az igazságot a vizsgált kor kidobásra szánt anyagai között kell keresnünk. Szóval a filmeken és azok keletkezéstörténetén keresztül a múltunkról és az egész körülöttünk lévő világról képet kaphatunk, ezt pedig meg kell mutatni a fiatal generációnak is.

Manapság olyan dzsungel a mozgóképes univerzum – sajnos tele silánysággal –, amelyhez iránytűt kell adnunk az új generáció kezébe, hogy segítsük őket az eligazodásban. A magyar filmek ismerete az általános műveltség része kell, hogy legyen és ez a műveltség vezetheti rá őket arra, hogy később se ész nélkül fogyasszanak mindent, ami az interneten szembe jön velük.

Mondjuk, hogy a Jankovics Marcell filmjeiben rejlő értékeket szembe tudják majd állítani az amerikai 3D-s őrületekkel.

– Mióta vannak jelen a Művészetek Völgyében, mi adja önök számára ennek a 10 napnak a jelentőségét?

– A Művészetek Völgyével 2017-ben kezdtünk el együtt dolgozni, azóta minden évben jelen voltunk a fesztiválon. Az elején egyfajta műhelyprogram kialakítása volt a célunk, a Filmarchívum munkatársai egy mini történeti tárlatot építettek fel, folyamatos vetítésekkel és gyerekprogramokkal biztosítva, hogy a közönség szórakoztató formában találkozhasson a magyar filmmel. Nagy sikernek örvend a kicsik körében az üres filmkockákba való rajzolás, a pályaművek közül a legjobbakat mindig le is vetítjük.

2020 elején, közösen meghirdettünk egy zeneíró pályázatot is, aminek keretében némafilmek zenei aláfestésére vártuk az ötleteket. Ennek már tavaly is nagy sikere volt, a győztes alkotók a Völgyhétvégéken élőben is lehetőséget kaptak műveik bemutatására rendes filmvetítés keretein belül.

Idén újra kiírtuk a pályázatot, azóta már meg is születtek a győztesek, így újra fantasztikus filmes koncertélményben lehet része a közönségnek. Két művészeti ág összekapcsolásával igazi időutazásban vehetnek részt, átélve azt, hogy 100-120 évvel ezelőtt hogyan nézték az emberek a filmeket.

– Mit emelne még ki a programok közül?

– A Művészvölgy Kúriában folytatjuk a korábban megkezdett műhelymunkát, szeretnénk minél többeknek bemutatni a filmtörténeti tárlatainkat. Tematikus vetítések is lesznek, ezúttal a rendszerváltás időszakából szemezgettek a kollégáim, akik a filmekhez kapcsolódó előadásokkal is készülnek. Most is mindennap sor kerül gyerekprogramokra, lesz például filmrajzoló verseny, illetve olyan játékok, amelyekhez az eszközöket külön erre a célra gyártottuk le. A Pajtaszínpad pedig a már említett némafilm-kísérő koncertek mellett a kortárs vetítések helyszíne is lesz, hiszen a Nemzeti Filmintézet teljes vállszélességgel képviselteti magát a fesztiválon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Áprilisban történt egy eset” - Laár András nem tér vissza a KFT zenekarba
A KFT folytatja a koncertezést az új tagokkal, a nyári fesztiválok tapasztalataira hivatkozva. A dobos úgy nyilatkozott, hogy nincs jele a kapcsolat rendeződésének Laár Andrással, ugyanakkor azt kívánják, legyen ereje kilábalni a helyzetéből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



Immár hivatalos, hogy új tagokkal bővült a KFT. Laár András áprilisi távozása után Szekeres András és Nedvig Balambér csatlakozott a zenekarhoz. A rajongók reakciója vegyes, írja a Blikk.

„Laár idén áprilisban azt mondta, többé nem jön. Jön viszont Szekeres András (ének) és Nedvig Balambér (gitár). Jó lesz. Több lesz a zene és kevesebb a bohóckodás. Ez a nyár – a számos fesztiválszereplés – bebizonyította, igazunk volt, hogy nem hagytuk abba. Köszönjük a közönség részéről megnyilvánuló nyitottságot és a nagy-nagy tapsokat” – írta Facebookon Bornai Tibor, a zenekar egyik alapítója.

A bejelentés után sokan támogatásukról biztosították az együttest, mások szerint Laár nélkül nem KFT a KFT.

„A koncerteken teljesen egyértelmű a helyzet, nagy szeretettel fogadott minket mindenhol a közönség. Természetesen nem egyszerű ez az egész, hiszen negyvennégy éven át együtt játszottunk Laár Andrissal, aki emblematikus énekese, szerzője volt a zenekarnak. Az interneten látok olyan kommenteket, amelyekből az derül ki, hogy hiányolják őt” – mondta a lapnak Márton András, a KFT dobosa, aki azt is elmesélte, hogy a történtek óta is rendszeresen fellépnek, az év végén pedig a Magyar Zene Házában adnak koncertet, míg jövőre, a zenekar alapításának 45. évfordulója alkalmából szerveznek ünnepi esteket.

„Áprilisban történt egy eset, ami miatt szakítottunk Laár Andrással, azóta egyikünk sem kereste a másikat. Nincs jele annak, hogy ez megváltozna. Szomorúan látjuk, mi van Andrissal, és a zenekar minden tagjával együtt azt kívánjuk, hogy legyen ereje kijutni ebből a helyzetből”

– tette hozzá Márton.

„Lehullott róluk a lepel, ez egy szeretet nélküli társaság. Teljesen világosan kiderült, hogy nem szeretnek engem, ehelyett érdekkapcsolat fűzte őket hozzám. Ezt régóta tudom, és nem értettem, miért van így, de most vége lett” – fogalmazott Laár András egy korábbi interjúban a szakítás kapcsán.

A zenekarnak állítólag elege lett abból, hogy az énekes késve érkezett a próbákra, és előbb távozott. Laár az elmúlt években sorban lezárt több ügyet: elvált, elhagyta az általa is alapított L’art pour l’art Társulatot, majd végleg szakított a KFT-vel is. Az együttes Magyarország második leghosszabb ideje az eredeti felállásban játszó pop-rock zenekara volt.

Laár most egy egykori Hip Hop Boyz-taggal dolgozik együtt. Kalocsai Krisztián abban is segíteni szeretne, hogy kárpótolják azokat, akik előre fizettek asztrológiai elemzésért, de a művész nem jelent meg a megbeszélt időpontban.

„Nincs semmi közünk a KFT együtteshez, így nem is szeretnénk kommentálni a körülöttük zajló eseményeket. Örömmel látjuk, hogy prosperál a zenekar” – válaszolta a Blikk kérdésére Kalocsai Krisztián Laár András nevében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„3 éve veretünk” – Új dallal tért vissza Azahriah, itt a vemzavr!, és egy klip is hozzá Young Fly-jal
Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Hétfőn jelent meg Azahriah, azaz Baukó Attila és Young Fly, polgári nevén Schüller Ákos közös új dala vemzavr! címmel.

Az új számhoz különleges klip is készült, amelynek első felében fekete-fehér képkockák láthatók. A dalban Azahriah arról is énekel, hogyan változott meg az élete az elmúlt években.

„Sokat láttam, tapasztaltam 23 évem alatt / 3 éve veretünk, ezalatt lett a széfem full / Bocs, de a pihenésre nem érek rá”

– hallható a szövegben.

A 23 éves énekes nem most először dolgozik együtt Young Fly-jal. Korábban a Pannonia című dalon is közösen szerepeltek.

Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Robert Redford
A világ egyik legnagyobb filmsztárja 89 évesen távozott. Színészként és rendezőként is világhírű alkotásokat tett le az asztalra. Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Ő hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.


89 éves korában meghalt Robert Redford színész és Oscar-díjas rendező – erősítette meg Cindi Berger a művész sajtósa.

„Robert Redford 2025. szeptember 16-án hunyt el otthonában, a Utah állambeli hegyekben, a Sundance-en – azon a helyen, amit szeretett, azok között, akiket szeretett. Nagyon fog hiányozni”

– közölte Berger a CNN-nel. „A család kéri a magánélet tiszteletben tartását.”

Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Rendezőként is maradandót alkotott: nevéhez fűződik többek között az Átlagemberek és a Folyó szeli ketté című díjnyertes film.

A filmkészítés iránti elkötelezettsége miatt hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.

Redford környezetvédőként is ismert volt. 1961-ben költözött Utah államba, ahol fontos szerepet vállalt a természet és az amerikai Nyugat tájainak megőrzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a legjobban várt magyar sorozat: Bróker Marcsi olyan legenda lesz, mint Repülős Gizi vagy a Viszkis
Az RTL saját fejlesztésű sorozata profi munka nagyszerű színészekkel, de azért helyenként kiszámítható és relativizáló.


FIGYELEM! A cikk kisebb SPOILEREKET tartalmaz!

Nagyon érdekes a Bróker Marcsihoz hasonló alkotások lélektana. " A filmsorozatot valós eset ihlette, de a megjelenített események, szervezetek, karakterek és egymáshoz való viszonyaik a képzelet szülöttei" írják ki a film elején. De ez csak egy kötelező kör, ami valójában sem az alkotókat, sem a nézőket nem érdekli különösebben. Mostantól ez Bróker Marcsi története, és azok, akik látják, bármiféle kritika nélkül beveszik majd. Ugyanúgy, ahogy tényként kezelik, hogy személyesen Dobrev Klára adott utasítást 2006-ban a tüntetők szétverésére, vagy azt, hogy Freddie Mercury a 80-as évek közepén otthagyta a Queent, hogy szólókarrierbe kezdjen.

Bróker Marcsi a magyar kriminalisztika 21. századi történetének emlékezetes figurája, olyan "előkelő" társaságban forog a neve, mint a Viszkis, Tribuszerné, és lehet, ennek a sorozatnak köszönhetően egyszer majd

épp olyan hamis romantika veszi majd körbe személyét, mint Repülős Gizit vagy Rózsa Sándort. Ambrus Attila példáját látva akár még közkedvelt celeb is lehet belőle, miután kiszabadult.

Mindazonáltal jobban jár mindenki, ha a Bróker Marcsi sorozatot fikcióként kezeli, és nem kezdi el találgatni, mi benne a valóságmorzsa.

Erős alkotógárda állt össze az idei ősz legjobban várt magyar sorozatához. Ditz Edit producer és férje, Geszti Péter neve összeforrt az igényességgel. A vezető író A nyomozót vagy a Terápiát is jegyző Gigor Attila. Herendi Gábort aligha kell bemutatni bárkinek, bár meglehetősen megosztó alkotó, az vitathatatlan, hogy számos közönségsiker fűződik a nevéhez. A másik rendező, Fazekas Máté Bence pedig olyan alkotásokkal hívta fel magára a figyelmet, mint a Kilakoltatás vagy az Apám szíve.

A sorozat a végén kezdődik: tanúi lehetünk Bróker Marcsi letartóztatásának Belize-ben. Majd visszatérünk a kezdetekhez, a 90-es évek végére. Innentől a sorozat ide-oda ugrál a két idősík között, míg nem a sorozat végén össze nem találkozik a kettő.

A 90-es évek végén Marika (Bacskó Tünde) immár 25 éve dolgozik egy karcagi bankfiókban. Amikor az igazgató nyugdíjba megy, mindenki arra számít, hogy Marikát nevezik ki a helyére. Ám ahogy ilyenkor lenni szokott, inkább egy külső embert hoznak, a csinos, fiatal ám okos és agilis Angélát (Szilágyi Csenge).

Marika érthetően búskomorságba esik, amiért így átléptek rajta, főleg, mikor a fiatal kolléganő ahelyett, hogy előadná a saját ötleteit, Marikától várja az újító javaslatokat. Marika frusztrációját fokozza, hogy a családja többi tagja mind épp az álmait próbálja megvalósítani. Férje, Feri (Thuróczy Szabolcs) lángossütőt üzemeltet, lánya, Csilla (Tóth Zsófia), kozmetikai szalont nyitott. Fia, Norbi (Martinovics Máté) még érettségi előtt van, és futballistának készül – bár később kiviláglik, hogy ez sokkal inkább az apja, Feri álma, mint az övé.

Marika úgy érzi, mindenki azt várja, hogy a fix állásával és fizetésével biztosítsa a családnak a stabil hátteret azért, hogy mindenki más úgy élhesse az életét, ahogy tetszik. Pedig neki is vannak álmai: valaha stewardess szeretett volna lenni. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve felmond a bankban, hitelt vesz fel és Kunviator néven utazási irodát nyit.

Csak hogy a kezdeti lendület gyorsan elakad. Norbi komolyan megkárosít egy helyi üzletembert, Kálmánt (Anger Zsolt), és hogy elkerüljék a feljelentést, Marikának a teljes kezdőtőkéjét oda kell adnia a férfinak. Ráadásul azzal kell szembesülnie, hogy az utazásai senkit nem érdekelnek. Bár a régi ügyfelei felkeresik új irodájában, de csak azért, mert mind azt szeretné, ha a befektetéseiket továbbra is Marika kezelné.

Az asszony eleinte hárítja, hiszen nincs engedélye ilyen tevékenységre, és az önbizalma sem elég nagy.

Ám amikor azzal kell szembesülnie, hogy teljesen csődbe megy – minden értelemben –, ha nem sikerül tőkét szereznie, beadja a derekát.

Persze szó sincs arról, hogy bárkit meg akarna károsítani: mindent precízen könyvel, szerződést ír az ügyfelekkel, a rábízott pénzt valutába fekteti, és ígéretéhez híven, a bankinál sokkal kedvezőbb kamatokat biztosít. Egészen addig, amíg el nem következik az első pénzügyi válság, amikor a bizalmukat vesztett ügyfelek egyszerre akarják kivenni a tőkéjüket. Marika régi szerelme, a gazdag vállalkozó, Gyula (Terhes Sándor) bíztatására úgy dönt, kihasználja azt a bizalmi tőkét, amit 25 év alatt szerzett Karcagon, és meggyőzi az embereket, hogy hagyják nála a pénzüket.

Innentől egyre többet kockáztat, kezd ráérezni az édes élet ízére. A városban is egyre nő a befolyása, részesedést szerez a helyi kábel tévéből, lekenyerezi a polgármestert, Sándort (Ficzere Béla), mindenki a tenyeréből eszik. De meddig lehet ezt folytatni? Marika minden krízis helyzetre azt mondja: "Megoldom!" És részben tehetségének, részben szerencsének, részben befolyásos barátoknak köszönhetően sokáig tényleg megússza a meredek szituációkat.

Miután ismerjük a sztori végét, az izgalmat nem az adja, hogy mi fog történni, hanem mikor és hogyan jutunk el odáig. Egyfajta Colombo dramaturgia: végig tudjuk, ki a bűnös, csak azt nem, hogy fog lelepleződni. Kicsit a Totál szívás is eszünkbe juthat, hisz itt is azt láthatjuk, hogy csúszik egy alapjában véve jóravaló, semmi rosszat nem akaró ember egyre mélyebbre a bűnben.

A Bróker Marcsi nagyon profin összerakott sorozat, és szórakoztató is, ugyanakkor néha az az érzésem, túlságosan rutinból készült. A szerzőknek a kisujjában van a forgatókönyvírás, viszont éppen ezért nagyon sok a panelmegoldás.

Ettől pedig sokszor kiszámíthatóvá válik a történet, és nem csak azért, mert tudjuk, hogy a végén Bróker Marcsit le fogják csukni.

Amikor például az elején Marika megérkezik a bankba, és csodálkozva szembesül az új, fiatal kolléganővel, Angélával, azonnal tudhatjuk, hogy Marika nem fogja megkapni az igazgatói kinevezését. Vagy amikor a lánya, Csilla észreveszi, hogy valaki lopja a hajfestéket a szalonból, nyilvánvaló, hogy ennek hamarosan jelentősége lesz.

Ugyanakkor vannak nagyon szépen felépített pillanatok is. Például amikor több részen keresztül várjuk, hogy mikor találkozhat az immár letartóztatot Marcsi a családjával, és ők hogyan fogadják majd.

A karakterek elég jól ki vannak dolgozva, a legkisebb epizódszereplő is próbál több lenni egyszerű, kétdimenziós papírfiguránál. Amihez persze kellenek a remek színészek is, akiknek a játéka sok esetben – nyilván szándékosan – a profi és a civil szereplő határán mozog, ami valahogy hihetőbbé teszi az egészet.

Két nagyon finom, érzékeny alakítást láthatunk. Az egyik a főszereplő, Bacskó Tünde, akinek szívből kívánom, hogy meghozza ez a sorozat a kiugrást, mert kiváló színésznő, és izgalmas lenne látni, mire képes más típusú szerepekben. Az ő megformálásában Bróker Marcsi nem egy megátalkodott bűnöző, hanem egy gyarló, sokszor önmagát is becsapó, hús-vér nő. Anya, feleség. Egy olyan ember, akin kicsit átlépett a történelem, aki még abban szocalizálódott, hogy ha jó vagy és szorgalmasan dolgozol, akkor szép lassan felérhetsz a szamárlétra tetejére. Csakhogy közben megváltozott a világ, és kiadták a jelszót: fiatalítani kell. Bróker Marcsi lehetne akárki, aki néhány rossz döntés és kísértés hatására rossz irányba indul. Lehetne a szomszédunk, a kolléganőnk, az anyukánk.

A másik alakítás, amit kiemelnék, Thuróczy Szabolcsé. Szabolcs az egyik legtöbbet foglalkoztatott színészünk, nagyon ismert, nagyon népszerű, és lássuk be, sokszor nagyon hasonló szerepeket osztanak rá. Ő a hőbörgésre hajlamos, kicsit vagy nagyon alkoholista, erőszakos, de azért szerethető családapa. Thuróczy mégis képes mélységet vinni a sablonokba. Amikor az ember azt várná, hogy robbanjon, visszakapcsol, és ettől sokkal nagyobb feszültséget teremt. Az pedig, ahogy a feleségét a börtönben meglátogató, időskori Ferit játssza, annyira finom, hogy szavakat sem találok rá. Bacskó és Thuróczy olyan kémiát teremt az idősödő házaspár között – akik a beszélőn épp csak egymás kisujját érinthetik meg –, am igazán különleges.

A Bróker Marcsi fő kérdése, amit el kell döntenünk magunkban, hogy mi az, ami még megbocsátható akár magánéleti, akár társadalmi szinten.

Sokszor volt az az érzésem, hogy a sorozat nagyon relativizálni próbálja Bróker Marcsi bűneit, és bár nyilván nem menthetőek fel az ügyfelei sem, akik kapzsiságtól vezetve, a nagyobb hozam reményében vitték hozzá a pénzt "okosba", nem pedig a bankba, azért alapvetően ők mégiscsak áldozatok.

A sorozat nagy erénye a korábrázolás, ami a zenék kiválasztásánál kezdődik. Elhihetitek, hogy nem vagyok, és soha nem is voltam különösebben nagy rajongója sem a Carpe Diemnek, sem az Animal Cannibalsnak.

Mégis, amikor az első rész elején meghallottam az Álomhajót, olyan volt, mint egy régi ismerőssel találkozni.

Mondjuk egy olyan osztálytárssal, akivel régen utáltátok egymást, és most mégis örültök, ha összefuttok. Instant odavarázsolta az ezredforduló hangulatát, és a készítők gondosan ügyeltek rá, hogy a korszak benne legyen minden díszletben és kellékben is. Szóval a hozzám hasonló X-eknek már csak nosztalgiából is érdemes megnézni a 6 epizódos minisorozatot.

A színészekre nem lehet panasz, mindenki hozza, amit kell. A rendezők jó érzékkel vegyítettek az ismeretlenebb szereplők közé ismerős arcokat. Cseke Katinka a városi tévé vezetőjének szerepében vagy Rezes Judit mint ügyvéd üdítő színfolt, akárcsak a Kálmánt alakító Anger Zsolt vagy a polgármester bőrébe bújt Ficzere Béla, akit szerencsére egyre többet láthatunk egyre nagyobb szerepekben a tévében és a filmvásznon. Kicsit sajnálom, hogy a Norbi barátnőjét, Anitát játszó Mosolygó Sárának nincs igazán lehetősége megmutatni, mit tud. Az esetek többségében a háttérben van, alig mond néhány szót.

De még így is képes érzékeltetni azt a lelki változást, ami a gimnazista lányból időközben édesanyává érő nőben végbement.

Bróker Marcsi története egyelőre csak az RTL+ premiumon streamelve érhető el. Akinek van lehetősége, mindenképpen nézzen bele, szerintem ott fog ragadni, de reméljük, hogy idővel a tv programban is találkozhatunk vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET: