Szerda este a Vígszínház társulatának tagja, Wunderlich József, Junior Prima-díjas színész-énekes egy Facebook-poszttal jelentkezett, amelyben lényegében azt állította, hogy társulatában, a Vígszínházban nem tartanak be maradéktalanul minden járványügyi előírást.
Az azóta privát elérhetőségűre állított posztban Wunderlich azt állítja, többen kérték a társulat vezetését, hogy legalább hetente egyszer teszteljék le az ott dolgozókat, vagy legalább az idős művészeket, de csak azt kapták válaszul, hogy „folyik el a lé.”
A színész megemlíti azt is, hogy éppen a napokban ért véget egy tíznapos karanténja, és jelezte, hogy nem szeretne rögtön testközelben maszk nélkül dolgozni idősebb kolléganőjével, Halász Judittal, nehogy megfertőzze őt. Mint mondta, a színház csak annyit válaszolt, letelt a tíz nap, nincs kontaktkutatás, így ha nincsenek tünetei, jogilag ez rendben van, hiszen már nem számít fertőzőnek.
Többen felvetették azt is, hogy a színészek játszhatnának maszkban is, de a válasz szerint „nem lehet, mást jelentene, elviszi a néző figyelmét, mit mondunk a nézőnek.”
Wunderlich József arról is ír, hogy a színház hónapok óta fogadja a külsős színészeket anélkül, hogy tesztelést vagy akár hőmérést végeznének náluk. A színész azzal is vádolta a társulatot, hogy azért nem figyelik kellő alapossággal, hogy valaki rossz egészségi állapota ellenére bemegy-e dolgozni, mert ha túl sok szereplő esne ki a zenész-táncos darabokból, buknák az ezekért járó bevételeket.
„Szégyellem magam, hogy ilyen körülmények között szó nélkül bejártam játszani. Szégyellem magam, hogy szó nélkül hagytam, ha másokon tüneteket észleltem. (...) Nem lehet, hogy ne lássunk a pénzen túl. (...) Hát imádkozom, hogy jövő héttől legyen lé a tesztelésre is, ne csak a megemelt fizetésekre. És imádkozom, hogy a következő napokban, hetekben senki ne haljon meg a színházban”
– írta Wunderlich.
A művész azt is hozzátette, a takarásokban sincsenek érintésmentes, vagy legalább érintéssel működő kézfertőtlenítők. Wunderlich szerint a társulat több tagját zavarják a körülmények, mégis félnek beszélni róla, mert az egzisztenciájukat féltik.
Mindeközben a hvg.hu-nak sikerült elérnie Rudolf Pétert. A Vígszínház igazgatója azt mondta, tiszta a lelkiismerete. Szerinte a színház a járvány teljes időtartama alatt az állami protokoll szerint járt el, az ezzel foglalkozó hivatalok és az orvosok által biztonságosnak ítélt eljárásokat követve, sőt ahol csak tudott, saját igazgatói hatáskörén belül még szigorúbban is járt el a kötelezőnél:
„Amikor a hivatalos iránymutatásban még csak ajánlottnak nevezték a maszkviselést, mi kockáztattuk meg először, hogy kötelezővé tegyük a maszkhasználatot, ami okozott is felzúdulást”
– mondta. Hozzátette: nem igaz, hogy a külsősök bármiféle ellenőrzés nélkül lennének jelen a színházban: „Saját hatáskörömben kiadtam egy rendelkezést arról, hogy minden külsősnek december 15-éig be kell mutatnia a védettségi igazolványát, különben jogomban áll nem folytatni velük a közös munkát” – közölte az igazgató.
Rudolf a „folyik el a lé” kijelentésre reagálva arról is beszélt, hogy a magukon tüneteket észlelőknek a Vígszínház fizeti a tesztjét, kézfertőtlenítőket is elhelyeztek, heti többször fertőtlenítenek, valamint kérték, hogy a színészek és dolgozók csak tünetmentesen vegyék fel a munkát. Mint mondta, a Vígszínház átoltottsága 97 százalékos, és közölte, bár minden empátiájával megérti Wunderlich aggódását, szerinte veszélyes a pánikeltés ilyen helyzetben. Hozzátette: hivatalos állásfoglalást vár arról, hogy kötelezheti-e az oltatlanokat a munkaidőn kívüli, a színház költségén való rendszeres tesztelésre, sőt a társulat tagjainak korábban már tudtára adta, hogy aki nem érzi magát biztonságban, az fizetés nélküli szabadságot is kivehet erre az időszakra.
Szerda este a Vígszínház társulatának tagja, Wunderlich József, Junior Prima-díjas színész-énekes egy Facebook-poszttal jelentkezett, amelyben lényegében azt állította, hogy társulatában, a Vígszínházban nem tartanak be maradéktalanul minden járványügyi előírást.
Az azóta privát elérhetőségűre állított posztban Wunderlich azt állítja, többen kérték a társulat vezetését, hogy legalább hetente egyszer teszteljék le az ott dolgozókat, vagy legalább az idős művészeket, de csak azt kapták válaszul, hogy „folyik el a lé.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.
A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.
Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.
„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.
Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.
Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.
„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.
A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.
Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy
a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik
Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.
A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.
„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.
Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”
A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.
Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.
Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.
A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.
„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.
Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy új szuperhatóságról beszélt, ami NER-cégeket vehet állami kontroll alá
A miniszterelnök az ATV-ben mutatta be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal terveit. A szuperhatóság állami kontroll alá vonhatja azokat a cégeket, amelyek bevételének 75%-a közpénzből származik.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.
A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.
Példaként említette, hogy sokan a 12 éves képviselői mandátummaximumot 8 évre csökkentenék, vagy hogy az Alkotmánybíróság tagjainak 12 éves mandátumát vigyék le 9 évre.
„Nekem például ez tetszik, és azt mondtuk, hogy jellemzően a szigorúbbakat fogjuk bevenni, én erre vállaltam” – jelentette ki.
A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán Magyar Péter arról beszélt, hogy az egy soha nem látott maffia- és korrupcióellenes küzdelem része lesz. Az olaszországi példát felhozva azt mondta, sok a hasonlóság az olasz és a magyar „Cosa Nostra” között, különösen az uniós pénzek ellopásában. Arra kérte a társadalmat, hogy álljanak a nyomozók, rendőrök és ügyészek mellé, mert támogatás nélkül ezt a küzdelmet nem lehet megvívni.
A hivatal működésével kapcsolatban elmondta, ez lesz a legerősebb maffiaellenes szerv, amely nemcsak a múltbéli közpénzeket szerzi vissza, de a jövőre nézve is elrettentő erővel bír.
„Tehát, hogy eszébe ne jusson senkinek Magyarországon, akár politikusnak, akár oligarchának közpénzből akár csak egy forintot is ellopni”
– szögezte le.
A hivatal egyik eszköze lesz, hogy a NAV-tól kapott adatok alapján megvizsgálja azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik.
„És hogyha a közvagyon védelmének, vagy a veszélyét látja, hogy esetleg ez eltűnik, vagy rosszul kerül felhasználásra, akkor állami kontroll alá fogja vonni ezeket a cégeket”
– részletezte a tervet.
Magyar Péter szerint a hivatal egy „szuperhatóság” lesz, amelyben a nyomozók mellett elemzők, informatikusok, könyvvizsgálók és adószakértők is dolgoznak majd. Ez egy horizontális szervezet lesz, amely minden releváns adatbázisba, így például bankszámlákba is betekinthet. A hivatal kockázatelemzést fog végezni, és egy családi céghez képest értelemszerűen nagyobb kockázatúnak minősül majd Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István cége.
A hivatalnak joga lesz büntetőeljárást indítani, polgári pert kezdeményezni, vagy akár folyamatban lévő ügyeket átvenni más hatóságoktól.
Példaként a Nemzeti Bank alapítványainak ügyét említette: „...nem kezdhetek semmit így másfél év alatt a nemzeti bank alapítványügyeiből, valamiért nem haladt, valamiért megakadt, na majd mi megpróbáljuk.”
A hivatal munkatársainak védelmére is kitért. Szerinte a vezetőknek mentelmi joguk és 24 órás rendőri védelmük lesz. Elmondása szerint már most kapnak fenyegetéseket, sőt, ajánlatokat is. „...nem csak fenyegetéseket kaptunk, az is szörnyű, hanem ajánlatokat, kompromisszumot, egyezzünk meg döntetlenbe, meg hasonlók, tehát ezek nálunk nem működnek” – mondta. Személyes motivációjáról szólva felidézte volt felesége, Varga Judit egy mondatát: „az egész sztori onnan indult... amikor a volt feleségem azt mondta, hogy ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni.”
Sulyok Tamás köztársasági elnök menesztéséről azt mondta, a lehető legegyszerűbb jogi megoldást választották.
Az alaptörvény-módosítás egyetlen mondata szerint „az alaptörvény 17. módosításának hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbizatása megszűnik.” Magyar Péter szerint Sulyok Tamás az elmúlt hetekben a „jogállam zsandárjává” lépett elő, hogy védje a pozícióját, de ezzel csak azt érte el, hogy a távozásának szükségességében jött létre a nemzeti egység. „Tehát végül sikerült neki azt megvalósítani a Nemzeti Egységet a távozáson” – fogalmazott.
Az alkotmányozási folyamat szeptemberben indul, és a cél egy olyan új alkotmány, amelyet mindenki a magáénak érez. Ennek része a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása is, ami visszamenőlegesen is érvényes lesz azokra, akik már letöltötték ezt az időt. Ez szerinte egy önkorlátozás a Tisza Párt részéről, hogy ne alakulhasson ki újra hatalomkoncentráció. „Ez a különbség, hogyha valaki a hazáját szeretné szolgálni, vagy a zsebét” – jelentette ki.
A legfőbb ügyész sorsáról is beszélt, akit szerinte valószínűleg nem kell majd elmozdítani, mert magától távozik. Nagyon súlyos információkra hivatkozott vele kapcsolatban.
„A hozzám eljutó információk nagyon súlyosak, és én azt gondolom, hogy ha annak csak a fele igaz, már pedig szerintem a fele legalább igaz, sőt, lehet, hogy több is, akkor ez a legfőbb ügyész biztos, hogy nem maradhat” – mondta.
Végül a hétvégi Pride felvonulás kapcsán elmondta, a gyülekezési törvény korábbi szigorítását nonszensznek tartja, és egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy felesleges volt. „...egyetértettünk abban, hogy ez a gyülekezési törvény korlátozása, ez egy nonszensz volt, és teljesen felesleges volt” – idézte fel. A rendezvényre azonban nem megy ki, mert a kormánynak és a frakciónak kihelyezett ülése lesz vidéken.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.
A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
