KULT
A Rovatból

„Nem mész sehová, most jön még csak a zászlóégetés, meg a vérivás” – megnéztük a Becsúszó szerelmet

Május 27-én mutatják be Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című filmjét, amelyben sokkal több van, mint amit a címe sugall.


Miután ez egy filmkritika, nyilván SPOILEREKET tartalmaz.

A legfontosabbal kezdtem azok kedvéért, akik csak idáig olvassák a cikket:

menjetek el, nézzétek meg a Becsúszó szerelmet, mert jó.

Mint tudjuk, a művészetben sosem a mit, hanem a hogyan az igazi kérdés, és ezt a tételt a Becsúszó szerelem maximálisan igazolja.

Nem indult jól a kapcsolatom a filmmel. Valljuk be, ha egy filmnek a címében ott a szerelem szó, az már gyanakvást kelt. A rossz előérzetet a szereposztás ellensúlyozta. Bevallom, a két főszereplőről, Ötvös Andrásról és Gombó Viola Lottiról eddig nem sokat tudtam, de biztos, hogy mostantól figyelni fogok rájuk.

Stefanovics Angéláról és Thuróczcy Szabolcsról viszont tudom, hogy általában meghálálja a bizalmat. A kisebb szerepekben is olyan nevek bukkannak fel, mint Tenki Réka, Pelsőczy Réka, Rajkay Zoltán, Derzsi János és Szabó Simon, úgyhogy elhatároztam, hogy adok egy esélyt a filmnek. Jól tettem!

Gyula (Ötvös András) nagy focidrukker. A kemény mag oszlopos tagja, aki a haverjaival ott van még az utánpótlás utánpótlásának az edzésein is, és élete egyik csúcspontja, amikor az egyik meccsen elvégezheti a kezdőrúgást.

Kedvenc csapata, a Kinizsi imádata tölti ki az életét. Otthon valóságos szentélyt rendez be focis ereklyékből, a barátai egytől egyig a szurkolói csapatból kerültek ki, élükön Alex áll, a keménymag vezére (Thuróczy Szabolcs remekelése). Ha pedig épp nem meccsen vagy edzésen vannak, előszeretettel verekednek össze más csapatok ultráival.

A fehér, hetero macsó boldog életét csak egy valami felhőzi be: párja, Mariann (Stefanovics Angéla) gyereket szeretne, de kiderül, hogy Gyula steril. A férfi persze nem akarja elfogadni azt a számára abszurd feltételezést, hogy ő ne tudna gyereket nemzeni, de végül Mariann unszolására beleegyezik, hogy részt vegyenek egy örökbefogadási programban.

Igaz, a tanfolyam elején rögtön leszögezi, hogy csak magyar gyerek jöhet szóba, cigány nem.

Közben azonban történik egy gikszer: Gyulát bilincsben viszik el a tanfolyamról az előző esti, szlovák ultrákkal történt „összezördülés” miatt. (Itt megjegyezném, Szabó Simon annyira élethűen alakítja a brutál szlovák vezérszurkolót, hogy az már-már kérdéseket vet fel.)

Megússzák egy felfüggesztettel – amiben nem kis mértékben közrejátszik az, hogy az ügyben ellenük eljáró ügyész maga is Kinizsi-szurkoló. Az eset mégis súlyos következményekkel jár Gyula életére nézve.

Az eset miatt ugyanis kiteszik őket az örökbefogadási programból. A bíróságról hazaérve pedig kínos meglepetés éri: Mariann beköltöztette a lakásukba Lüszit, a várandós cigánylányt, aki felajánlotta nekik a megszületendő babáját.

Gyula persze hallani sem akar a dologról. Hogy magyarázná meg a fiúknak? Kidobja Lüszit a lakásból. Csakhogy Mariannak ez az utolsó csepp: összepakol, és elköltözik.

A férfi először nem is érti, mi történt, de végül kénytelen belátni: ha nem fogadja el Lüszit, akkor elveszti Mariannt. Ezért minden előítéletét leküzdve meggyőzi a cigánylányt, hogy költözzön be hozzájuk.

Persze a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy elképzeli. A terve az, hogy Lüszit a lakásukban rejtegeti, amíg Mariann vissza nem jön, aztán majd csak lesz valahogy. Közben azonban egyre jobban belebonyolódik a hazugságokba. A végtelenségig nem titkolhatja Alexék elől, hogy egy cigánylány gyerekét készül örökbe fogadni, Lüszi is hamar rájön, hogy Mariann nem csak a haldokló édesanyjához utazott el – ahogy Gyula állítja –, ráadásul a terhes tanfolyamon el kell játszaniuk, hogy férj és feleség.

Az sem könnyíti meg Gyula dolgát, hogy Lüszi egyáltalán nem hódol be a nagy fehér macsónak.

Autonóm személyiség, aki képes megvédeni magát, és nem kér a neki szánt passzív, alárendelt szerepből.

Régi közhely, hogy lakva ismeri meg egymást az ember, óhatatlanul kialakul Gyula és Lüszi között valamiféle kapcsolat, és a nagy focidrukker szép lassan változni kezd. Persze nincs semmilyen nagy „aha élmény”, amikor szembesülne korábbi téveszméivel és bűneivel. Épp csak azon kapja magát, hogy amikor videót forgatnak Alexékkel, amiben üzenni akarnak a szlovák szurkolóknak, nehezére esik kimondani, hogy „szlovák cigányok”. Ott is hagyja a forgatást, hiába szólnak rá, hogy "most jön még a zászlóégetés és a vérivás."

A film egyik legmulatságosabb jelenete, amikor a focihuligán és a fiatal, roma lány a sérüléseikkel próbál egymásra licitálni, ami önkéntelenül Mel Gibson és Rene Russo emlékezetes jelenetét idézi a Halálos fegyver 3-ból. Gyula a végén már hazudni kényszerül: „Leharapta a lábamat egy dobermann”. Elképesztő számára, hogy egy ilyen fiatal cigánylánynak keményebb az élete, mint egy biztonsági őrként dolgozó futballszurkolónak.

Ahogy lenni szokott, a szinte kiegyezhetetlen ellentétből vonzalom lesz, amit pillanatnyilag megakaszt Mariann visszaköltözése. A nőt meghatotta Gyula igyekezete, látja, hogy most már komolyan szívén viseli Lüszi és a születendő baba sorsát. Csakhogy Gyula már rég nem Mariannért teszi mindezt, hanem Lüsziért.

(Azért Mariannért sem kell túlzottan aggódni, a film végén mindenki megtalálja a boldogságot.)

A film nagy erénye, hogy kitűnő a tempója. Nincs hosszas felvezetés, szereplők bemutatása, hanem azonnal a közepébe vágunk. A nyitó néhány percben bármiféle szájbarágás nélkül megismerjük Gyula hátterét és a magánéleti problémáját is.

Bár a film látszólag tele van lerágott toposzokkal – fociszurkolók, cigány sors, nemzésképtelen macsó –, többnyire ügyesen elkerülik a klisé csapdákat. A fociszurkolók nem kigyúrt, kopasz bunkók, akik suksükölnek és nem tudják mennyi kettő meg kettő, hanem hétköznapi, apukatestű pasik, akik nem azért rasszisták, mert gonoszok, hanem mert sosem ismertek mást.

Úgy nőttek fel, hogy a cigány az utálatos, és semmi nem késztette őket, hogy felülvizsgálják magukat.

Épp ezért az ő gyerekeik is ebben nőnek fel. Amikor Gyula lelepleződik, és a haverok megtudják, hogy egy cigánylány van a dologban, az első ember, akivel Gyula konfrontálódik Alex kisfia, aki találkozásukkor „áruló” felkiáltással arcon köpi.

Ötvös András nagyon jól ábrázolja ezt a felszínességet Gyula figurájában. Gyula úgy viselkedik rettenetes bunkóként, hogy alapvetően jó ember, és fel sem merül benne, hogy nem az a helyes viselkedés és értékrend, amit ő képvisel. De amikor szembesülni kénytelen a valósággal, ha eleinte kelletlenül is, de képes megváltoztatni a nézeteit és a viselkedését.

Nagyon sokat köszönhet a film Gombó Viola Lotti alakításának, aki szerencsére nem egy akcentussal beszélő, a cigányok külsőségeit kikarikírozó vígjátéki roma lányt hoz, hanem egy hiteles, hétköznapi fiatal lányt, akinek a romasága elsősorban a sorsában, nyilvánul meg, és akit a sorsa nyerssé tett.

Engem arra döbbentett rá, mennyire nem tudunk semmit a magyar romákról.

Miközben egyre többet beszélünk a nőket érő mindennapos zaklatásokról, bele sem gondolunk, hogy egy roma lánynak ennek az ezerszeresét kell kiállnia. (Sőt, valószínűleg a roma férfiaknak is.)

Nagyon kíváncsi voltam Stefanovics Angéla játékára, utoléri-e Anzselika Habpatront a Gugyerák-effektus. (Mint ismeretes, Bárdy Görgy népszerű figurája volt a kabaréban Gugyerák, de a népszerűségnek ára volt: bármiben lépett színpadra, a közönség Gugyerákot látta benne.)

Angéla nem okozott csalódást: a film alatt egy pillanatra sem jutott eszembe a pandémia alatt népszerűvé vált influenszer.

Thuróczy Szabolcs már Pintér Béla társulatában is bizonyította, hogy a magyar színjátszás egyik nagy kaméleonja. A magam részéről még nem láttam rossznak semmiben. Miatta már önmagában is érdemes volt beülni a moziba. Mindenképp kiemelném még Rajkai Zoltánt Wienhofer szerepében, aki Gyula ellenpontjaként a tolerancia, az elfogadás élő szobra.

Nem állítom, hogy tökéletes a film. És itt visszautalnék a címre. A filmben szerintem sokkal több van, mint amit a kommersz szóvicc sugall. A Becsúszó szerelem nem egy felszínes, röhögcsélős romkom. Félek, lesznek, akiket a cím el fog riasztani.

Ami magában a filmben kevésbé tetszett, az ezoterikus szülői tanfolyam.

2021-ben túl kéne lépni azon, hogy az ezoterikus meggyőződésű embereket egytől egyig kinevetjük.

Van különbség a sarlatán tévéjósok és a keleti bölcsességekben tudást szerző alternatívakeresők között. Míg a futballszurkolók vagy a romák esetén sikerült árnyalt képet festeni, a méhlepényevésre buzdító és kántáló terapeuta csupán poénforrás marad.

Szerencsére Tenki Réka nagyon jó ízléssel alakítja a foglalkozásokat vezető Évát, nem viszi el paródiába a figurát, inkább egy világra nyitott, kissé talán naiv személyt formál.

A legnagyobb hibát Gyula és Lüszi kapcsolatában látom. Lüszi intézetben él, tehát vélhetően fiatalkorú. Gyula megállapodott férfi stabil párkapcsolattal. Van lakása, állása, a családalapítás küszöbén áll.

Furcsának tartom, hogy miközben a szereplők életében nagy konfliktust okoz, a cigány/nem cigány dilemma, azon egy percre sem akad fent senki, maga Gyula sem, hogy Lüszi lényegében fiatalkorú.

Tudom, vígjátékon nem szokás annyira számon kérni a realitást, de úgy gondolom, egy ennyire fontos témákat helyretenni próbáló film esetében nem szabadna egy ilyen erkölcsi dilemmát említés nélkül hagyni.

Ezzel együtt azt tudom mondani, menjetek el, nézzétek meg. Ha csak annyit elér, hogy kicsit végig gondoljátok a saját előítéleteiteket, hogy kit/mit miért utáltok, és az vajon mennyire megalapozott, már megérte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Braun Rita, Melissa McCarthy magyar hangja
Hónapokig tartó betegség után elhunyt Braun Rita színésznő, aki Börcsök Enikő halála után vette át Melissa McCarthy szinkronizálását. Halálhírét családja csak napokkal később tudta közölni.
M.M. / Fotó: Fejes Rita/Facebook - szmo.hu
2026. június 18.



Hónapok óta tartó betegség után, 54 éves korában elhunyt Braun Rita szinkronszínész. A színésznő még június 6-án halt meg, a halálhírét azonban a családja csak csütörtökön tudta megosztani a nyilvánossággal, mert csak ekkor fértek hozzá az elhunyt Facebook-profiljához.

A család közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből kiderül, miért nem lehetett a színésznőt elérni az utóbbi időben. „Tisztelt ismerősök, barátok! Mély fájdalommal tudatom veletek, hogy Rita 2026. június 6-án örökre elaludt. Sajnálom, hogy nem tudtuk előbb közölni, de most tudtunk belépni a fiókjába” – idézte a család közleményét az Index.

„Hónapokig küzdött, de a szervezete feladta a harcot… Hatalmas űrt hagyott maga után.”

A család azt is közölte, hogy Braun Rita búcsúztatása szűk családi körben zajlik majd. Arra kérték az ismerősöket, hogy gondoljanak rá szeretettel, és a színésznő utolsó üzenetét is átadták, mely szerint barátai ne szomorkodjanak, hanem éljenek békében és boldogságban.

Braun Rita a szinkronszakma elismert alakja volt, aki Börcsök Enikő 2021-es halála után több filmben is átvette Melissa McCarthy magyar hangjának szerepét.

A nézők emellett hallhatták a hangját az Agymenők című sorozatban is, ahol Dr. Stephanie Barnett karakterét szinkronizálta, de színésznőként is feltűnt több magyar filmben, köztük a Kaméleon, a Nyócker! és a Vakvagányok című alkotásokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk