KULT

Nem azok nyerték a Dancing With the Starst, akikre mindenki számított, hanem a bulváros dupla love story

Nagy meglepetésre nem a zsűri favoritját díjazta a közönség, nekik más jött be szombat este. Egy szülinapost is köszöntöttek.

Link másolása

Elérkezett a Dancing With the Stars fináléja. Sokan örülnek, sokakat hidegen hagy. Én összességében jól szórakoztam szombatonként, hiszen szép emberek szépen táncoltak, és sokszor még a zene is jó volt.

Kicsit furcsa volt számomra, amikor a finálé elején Stohl András (aki az adás során amúgy felköszöntötte a születésnapos Lékai-Kiss Ramónát) közölte, hogy a műsor történetében először három férfi küzd meg a kupáért. Kicsi később azért javított, és már úgy fogalmazott, „három férfi híresség.” Jó, persze, a műsor címe Dancing With the Stars, és a koncepció arra épül, hogy a celebek miatt fog a tévé elé ülni a nép. És persze a nagy hangsúlyozás oka részben az, hogy férfi (sztár) még nem nyerte meg ezt a műsort.

Ezzel együtt engem zavar, hogy úgy érzem, a táncosok kicsit mellékszereplőként vannak kezelve.

Pedig ők legalább olyan fontos részei a műsornak, hiszen mégis csak ők tanítják táncolni a hol arany-, hol falábú urakat és hölgyeket, ráadásul sok esetben maguk is hírességgé válnak.

A nem tegnap születettek emlékezhetnek, amikor a 2000-es években Szombat esti láz címen ment ugyanez a formátum – akkor épp az RTL-en –, Südi Iringó vagy Keleti Andrea mekkora sztár lett a maga jogán. Biztos vagyok benne, hogy Lissák Laurának, Sztana Alexandrának vagy épp Bődi Dénesnek is van már rajongótábora.

Sőt, a sztárok jönnek-mennek, de a biztos pontot a táncosok jelentik a műsorban.

Csak emlékeztetőül: Mikes Anna megtáncoltatta már Noszály Sándort, Kamarás Ivánt és Kökény Attilát. Lissák Laurának „megvolt” Tóth Dávid, Kozma Dominik és Vavra Bence. Stana Alexandra múltjában pedig ott találhatjuk Győrfi Dánielt, Árpa Attilát és Iván Bencét.

A zsűri ezen az estén már nem pontozhatott, csak értékelhetett. Talán ezt akarták kompenzálni azzal, hogy az első táncot minden párosnak a zsűri választhatta ki a korábbi produkciók közül. A második körben olyan táncot kaptak, amit még nem táncoltak. Végül pedig megismételték a legelső táncukat.

Három táncból tehát kettő olyan, amit korábban láthattunk már – persze a mostani tudásszinten még nem. Felfoghatjuk úgy is, hogy a hírességek megmutathatták mennyit fejlődtek.

Azért annyira nagy meglepetést nem okozott, hogy ki melyik táncot kapta, hiszen Stohl Buci körül a páholyban már láthattuk a parkettre készülő táncosokat, és a jelmezükből tudni lehetett, melyik korábbi produkciójukat ismétlik majd meg.

T. Danny és Lissák Laura kezdte a táncot. Juronics Tamás kicsit megtréfálta őket: hosszasan beszélt róla, mennyire tetszett Dannyék kortárstánc-bemutatója, milyen sok lehetőség van benne – de aztán kibökte, hogy kollégáival olyan táncot akartak nekik adni, amivel nyerni lehet, úgyhogy a jive-ra esett a választásuk.

Marics Petiékhez Ördög Nóra érkezett, és a kötelező „tésztanyújtás” után közölte, hogy a zsűri a rumbát szeretné újra látni. Peti és „Stex” – ahogy Peti elnevezte partnerét – mosolya kevéssé volt őszinte. De kár volt félniük, mert nagyon szépen táncoltak, sokkal érettebb változatát mutatták be a „Mulan” táncnak.

Sőt, eljött az a pillanat is, hogy Szandra elcsúszott és Peti volt az, aki megtámasztotta, mint egy igazi profi.

Mikes Anna és Krausz Gábor Szépség és a szörnyeteg üzemmódban ácsorgott Buci mellett, ebből már tudhattuk, hogy az american smooth következik. De legalább Gáborékat meglepte Szente Vajk. A sztárséf és partnere örült a döntésnek és így a műsor megemlékezett a nem rég elhunyt Galambos Erzsiről is, aminek külön örülök.

A választásban talán szerepet játszott az is, hogy ez volt az a bizonyos tánc, ami után mindenki azt találgatta, volt csók vagy sem – most is. A tévéből úgy tűnt amúgy, hogy nem volt.

Juronics Tamás szerint Mikes Annáék táncát a kettejük közt lévő kapcsolat, az abból fakadó energia mozgatta – de ő sem mondta ki persze, miben is áll vajon ez a kapcsolat. Ördög Nóra kiemelte, mennyire fontos volt, hogy Gábor felvállalta a sebezhetőségét.

Jött a második kör, az új koreográfia. T. Danny és Lissák Laura bécsi keringőzött. A zsűri kedvenc párosa most is tudott újat mutatni. A produkció csúcspontján még egy Dirty Dancinges emelés is belekerült – amiről amúgy utóbb kiderült, hogy a próbán egyszer sem sikerült. Az biztos, hogy ez a fajta emelés nagy bizalmat igényel a partnerek között.

Marics Peti és Stana Alexandra utolsó új koreográfiája kortárs tánc volt, amely egy, helyenként a párkapcsolati erőszak határait feszegető veszekedést mesélt el.

A végén Stex sokak vágyát valósította meg: pofon ütötte Marics Petit.

A zsűrinek nagyon tetszett, olyannyira, hogy Juronics Tamás felajánlotta Marics Petinek a tegeződést most, hogy immár mindketten kortárs táncosokká lettek.

Krausz Gábor és Mikes Anna tangóval készült. Juronics Tamásnak annyira tetszett, hogy közölte, mostantól ez a kedvenc tánca tőlük. Az igazán érdekes dolgok viszont a felvezető kisfilmben történtek, ahol Krausz Gábor többször utalt rá, hogy további tervei vannak Annával. Reméli, fognak még táncolni együtt. Majd később azt mondta: „Az élet koreográfiáját még csak most kezdjük írni… ha jössz velem”, és kinyújtotta kezét Anna felé, aki elfogadta azt. Igazi fanservice. Akármi is van (vagy nincs) kettejük között, az biztos, hogy maximálisan kiaknázzák a rajongók romantikus hajlamait.

Az utolsó kör előtt színpadra léptek a kiesett versenyzők. Radics Gigi elmondta, hogy nem csalódott a kiesés miatt, élvezi ezt a lehetőséget. Simon Kornélt is meglepte, hogy jó érzés volt visszatérni, de azért sajnálta, hogy élesben olyan rövid ideig élvezhette a műsort.

Következett az utolsó kör, ahol mindenki a legelső táncát ismételte meg. T. Dannyék esetében ez a paso doble volt a Neoton Família 220 fölött slágerére. Szente Vajk kiemelte, hogy Dannynak mindig mindenkihez van egy jó szava. Ördög Nóra annak örült, hogy megismerhették Dannyt erről az új oldaláról, sikerült levetkőznie a zárkózottságát. Juronics Tamás azt emelte ki, hogy T. Danny tulajdonképen könnyedén menetelt végig a műsoron.

Marics Petiék utoljára a Tron című filmet idéző jive produkciójukkal léptek színpadra a műsorban. Peti a kisfilmben azt hangsúlyozta, hogy önmagát kellett elsősorban legyőznie, de Stana Alexandra ebben nagy segítségére volt. Szandra is sokszor elmondta az est folyamán, milyen nagy élményt jelentett a Petivel való közös munka.

A Dancing With The Stars 2023-as évada utolsó versenyprodukcióját Krausz Gábor és Mikes Anna mutatta be. A szakács arról beszélt, hogy Anna nem csak a táncban segített neki, hanem a lelki nehézségek leküzdésében is. Azariah slágerére showtáncot mutattak be, amivel kapcsolatban a legfontosabb felismerés az volt számomra, hogy megkedveltem az Introvertált dalt.

Ami a táncot illeti, talán elmondható, hogy a mezőnyben Krausz Gábor tette meg a legnagyobb utat, ami persze annyiból nem meglepő, hogy ő volt az egyetlen, aki nincs színpadhoz szokva.

Ezután lezárták a szavazást, hogy megállapítsák, ki lett a harmadik helyezett. Meglepetésre T. Danny és Lissák Laura kapta a legkevesebb szavazatot, pedig sokan őt várták győztesnek. (Hogy mennyire profik a magyar tévések az időhúzásban, 20 teljes percet ki tudtak tölteni ezzel az egy szegmenssel, amit 5 perc alatt le lehetett volna tudni.)

A másik két páros eredményét lenullázták és újraindították a szavazást, hogy gyűljenek az esemes-forintok. Hogy kitöltsék az időt, jött a mára behirdetett szuperprodukció: a korábbi három győztes, Gelencsér Timi, Tóth Andi és Csobot Adél tért vissza, hogy az Operaház Fantomja zenéjére mutassák meg tánctudásukat, és formáikat.

Nem maradt más hátra, mint megtudni, ki lesz az év bálkirálynője és bálkirálya. Miután Krausz Gáborék korábban kerültek veszélyzónába, Marics Peti győzelmére lehetett számítani. Már csak azért is, mert bármilyen sokat fejlődött is Gábor, Marics Peti az első pillanattól jobb volt kicsivel.

Ám végül győzött a kettős love story.

Azt az első pillanattól érzékelni lehetett, hogy a válása sokakban szimpátiát ébresztett Krausz Gábor iránt, és ezt csak fokozta a Mikes Annával kialakult kémia, aminek hátteréről persze nem tudunk semmit. Egy szó mint száz, Krausz Gábor és Mikes Anna nyert, ők emelhették magasba a győzelmi trófeákat.

Gelencsér Timi az after műsorban még megpróbálta kiszedni Gáborékból, hogy pontosan mit hoz nekik a jövő, de neki sem sikerült. Gábor annyit mondott, hogy szeretnek együtt lenni, sok mindenben hasonlítanak, lelki társak, és majd az idő eldönti, mi lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: