KULT
A Rovatból

Nagy pénzrablás és a modern Trónok harca – Ezek voltak a kedvenc sorozataink 2021-ben

Flanelingben nyomozó Kate Winslet, hawaii-i luxusszállodában unatkozó dúsgazdagok, gyilkos gyerekjátékok Dél-Koreából.


Az említettek mellett lelkes, de dilettáns fociedző és hippi fiatalokra vadászó sorozatgyilkos is jelen volt a vizuális lelkesedésünk látóterében – mind az idei kedvenceink között. Szerencsére ebben az évben sem volt hiány ütős sorozatokból, de kellett is a nagy mennyiségű minőségi tartalom, mert nagyjából megint minden a koronavírusról szólt. Az újabb tavaszi bezárkózást, a végtelenített home office-t, a várakozást az oltásra, a kötelező és önkéntes karanténokat pedig mi mással dobhattuk volna fel, mint azzal, hogy egymás után daráltuk a jobbnál jobb szériákat. A filmes listánk után jöjjenek a szerkesztőség kedvenc sorozatai, amik között vannak idén futott miniszériák, 2021-ben indult, még folyamatban lévő és most búcsúzó darabok is.

10. Lupin

Idén két évadra bontva érkezett a Netflixre az Assane Diop nevű mesterszélhámosról szóló sorozat. A franciák egyik kedvenc regényhőse, Arsène Lupin karaktere által ihletett széria januárban kilőtt első felvonása nagyot robbant, mi is imádtuk a feszes és fordulatos cselekményt, a könnyed és humoros hangvételt, a látványos megoldásokat, nem utolsósorban pedig Omar Sy-t a főszerepben, aki az Életrevalókkal szerzett világhírnevét az utóbbi években egyre cikibb alakításokra pazarolta. Júniusban már jött is a második évad, de a folytatásban kicsit leült a széria. Sokáig csend volt a folytatás körül, de nemrég bejelentették, hogy már forog a harmadik évad, úgyhogy 2022-ben tovább bonyolódik Diop és a milliárdos Pellegrini vetélkedése.

9. Jelenetek egy házasságból

Az egyik nagynéném kezét úgy kérte meg annak idején a későbbi férje, hogy mielőtt választ ad az ajánlatára, meg kell néznie a moziban egy filmet. És ha még azután is biztos a dolgában, akkor vágjanak bele. Ez volt Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című remekműve, ami a családi legendárium része lett, és amiről egészen néhány hónappal ezelőttig nem tudtam elképzelni, hogy értékelhető módon újrahasznosítható. Aztán megnéztem az HBO hatrészes miniszériáját, és egészen lenyűgözött, amit láttam. A 2021-es Jelenetek egy házasságból Jessica Chastain-nel és Oscar Isaac-kel a főszerepben katartikusan gondolja újra Bergman klasszikusának cselekményét, közben pedig minden képkockája elegáns tisztelgés a svéd mester előtt. Receptre írnám fel mindenkinek házasság előtt, közben és után.

8. Wandavision

Wanda és Vízió épp most kezdik közös életüket friss házasokként az ötvenes évek Amerikájában. Fogalmuk sincs, hogy kerültek ide, nemcsak az új lakhelyükre, hanem ebbe a klasszikus fekete-fehér szituációs komédiába is, ugyanis mindketten szuperhősök. Ezzel a felütéssel indul a Wandavision, ami januárban érkezett a Disney+-ra. Az izgalmas, kísérletező sorozat, ami a Marvel-moziuniverzum negyedik fázisának első alkotása, a Bosszúállók: Végjáték után játszódik. A klasszikus amerikai sitcomokra tett utalásokkal teletűzdelt élőszereplős websorozat első évada kilenc félórás epizódot számlál, két főszereplője pedig Elizabeth Olsen és Paul Bettany.

7. Ted Lasso

Egy vicces NBC-s promóvideóból nőtte ki magát önálló sorozattá az Apple TV egyik zászlóshajója, aminek a második évadát láthattuk idén. A sztori szerint egy totál dilettáns, de annál lelkesebb edzőt szerződtet a londoni AFC Richmond focicsapat tulajdonosa, hogy gatyába rázza a fiúkat a következő idényre. Csakhogy az Amerikából érkező edzőnek lövése sincs az európai futballról, ami nyilvánvalóan hihetetlenül vicces szituációkat eredményez. Jason Sudeikis, a Saturday Night Live egyik sztárja nemcsak címszereplője, hanem írója is a szériának, ami tarolt az idei Emmy-gálán, és valószínűleg jövőre is az egyik kedvencünk lesz.

6. Utódlás

A Jesse Armstrong által jegyzett sorozat középpontjában az a kérdés áll, vajon melyik gyerekére hagyja a négy közül Logan Roy, az öregedő családfő a világ egyik legnagyobb médiabirodalmát. A modern Trónok harcaként is emlegetett széria, aminek az útját olyan húzónevek egyengetik executive producerként, mint Will Ferrell és Adam McKay, a tekintély, a politika, a pénz és a család témáját járja körül, és azt igyekszik sok nézőpontból feltárni, milyen veszélyeket rejt magában a hatalom. Az Utódlás december közepén búcsúzott a harmadik évaddal, de az HBO már berendelte a folytatást, úgyhogy jövőre jön a negyedik.

5. A kígyó

Vannak sorozatok, amiket csak kis adagokban vagyok képes elfogyasztani, mert egyszerűen megfekszik a gyomromat, mégsem bírom ki, hogy ne nézzem végig őket. Ilyen volt nekem ez a megtörtént eseményeket feldolgozó, Netflixes miniszéria is, ami ráadásul a tavaszi karantén kellős közepén telepedett rá az akkortájt amúgy is elég nyomasztó mindennapjaimra. A kígyó egy bizonyos Charles Sobhraj (Tahar Rahim) történetét meséli el, azét a férfiét, aki a hetvenes években jómódú nyugat-európai és amerikai fiatal turistákat tett el számolatlanul láb alól Dél-Kelet-Ázsiában útlevelekért és pénzért. A hatóságokat folyamatosan kicselező, magát valamiféle modernkori Robin Hoodként definiáló, nárcisztikus pszichopata sztorijából remek miniszéria készült, de képtelen lennék újranézni.

4. Nyerd meg az életed

Nem sokkal azután, hogy az Élősködők gyakorlatilag letarolta a világ összes filmfesztiválját, megérkezett a Netflixre szintén Dél-Koreából a Squid Game, ami pillanatok alatt megdöntött minden addigi nézettségi rekordot a streamingszolgáltatónál. A széria sikerének titka ugyanaz, mint az Élősködőké: mindkettő a kapitalista világrend válságát mutatja be egy nagyon ütős alapötletbe ágyazva. A világunkat mozgató arctalan, felső erők szenvtelensége, a társadalmi egyenlőtlenségek igazságtalansága, a pénz életünk feletti hatalma és önmagunk gyarló és kicsinyes volta egyszerre van jelen a szériában, ami már bemutatása évében tananyag, kulturális mérföldkő és hivatkozási alap lett. Le a kalappal megint a dél-koreaiak előtt.

3. A Fehér Lótusz

Turnusváltás van a White Lotus nevű hawaii-i luxusszállodában. Az érkező csapatban a legkülönfélébb emberek vannak, de egy dolog közös az alkoholista vénlányban, az elegáns nászutas párban és a házassági válságot átélő, kamaszgyerekes párban, hogy veszettül gazdagok. A másik oldalon az őket fogadó személyzet áll, az élen a mániákus szállodaigazgatóval, akik bár folyamatosan mosolyognak, valójában rühellik az őket csicskáztató gazdagokat. El lehet képzelni, mi sül ki ebből a felállásból az álomnyaralás egy hete alatt. Az HBO hatrészes minisorozata parádés társadalmi szatíra, az az egyik pillanatban szakadsz a röhögéstől, a másikban meg csavarnak egyet a szíveden fajta.

2. A nagy pénzrablás

Szintén dobogós helyet kapott nálunk a spanyoloktól 2017-ben érkezett bűnügyi drámasorozat, ami ennek az évnek a végén óriási csinnadrattával búcsúzott a rajongóitól az ötödik, utolsó évaddal. Az eredetileg két szezonos minisorozatnak tervezett széria, köszönhetően annak, hogy lecsapott rá a Netflix, időközben rendesen túlnőtt a kreátorok kezdeti elképzelésein, és elképesztő népszerűségre tett szert a fináléra. Ha még valaki nem látta volna, az első két évad sztorijának középpontjában egy a Spanyol Királyi Pénzverde ellen elkövetett túszejtős támadás áll, a folytatásban pedig Spanyolország központi bankját veszik célba az életben maradt bandatagok. Finom társadalomkritika, a bűnös pénzszerzés izgalma és szerelem – úgy tűnik, ez az európai sorozatgyártás fényes jövőjének receptje.

1. Easttown-i rejtélyek

Easttownban, egy világvégi pennsylvaniai kisvárosban holtan találnak egy fiatal lányanyát. Az ügyet a helyi nyomozó, Mare Sheehan (Kate Winslet) próbálja felgöngyölíteni, aki egy korábbi bűntény, egy másik lány eltűnésének megoldásával még adósa a közösségnek, emiatt többen kételkednek a képességeiben, beleértve saját magát is. Ahogy halad előre a nyomozás, úgy hullanak ki egymás után a csontvázak nem csak Mare, de a város többi lakójának a szekrényéből is, a múlt árnya pedig úgy telepszik rá a jelenre, mint a köd Easttownra. Az egészen sajátos hangulatú, okosan megírt és még okosabban megrendezett sorozat igazi jutalomjáték Winslet számára, nekünk pedig egyértelműen a kedvencünk a 2021-es évben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Az apa az eltűnt lányát keresi, és egy gyilkos is végig ott van mellette – mindent elsöprő családi titok az új sikersorozatban
A főszereplő élete egyetlen pillanat alatt omlik össze, amikor megtudja az igazságot. A nyitott befejezés a nézőkre bízza a döntést: egy ilyen titokkal vajon együtt lehet-e élni?


„Szeretjük a csavarokat… szerintünk epizódról epizódra csak jobb lesz” – nyilatkozta Harlan Coben, a thriller-irodalom egyik mestere arról a januárban bemutatott Netflix-sorozatról, amely ismét bizonyítja, hogy a legveszélyesebb titkokat nem bűnszövetkezetek, hanem a családok őrzik.

A Run Away című, nyolcrészes minisorozat Coben 2019-es regényének brit adaptációja, amely egy apa, Simon (James Nesbitt) kétségbeesett kutatását követi nyomon drogfüggőségbe süllyedt, eltűnt lánya, Paige után.

A nyomozás azonban gyorsan túlnő egy családi drámán:

a felszínre kerül egy gyilkossági ügy, egy örökbefogadási szál és egy zárt, kultszerű közösség sötét múltja is.

A történet érzelmi epicentrumában Simon felesége, a gyermekorvos Ingrid áll, akit Minnie Driver formál meg. Bár a karakter a cselekmény egy pontján kómába kerül, és

több kritika is alulhasználtnak érezte a színésznőt, az ő döntései és elhallgatásai mozgatják a szálakat a háttérből.

„Ez a hihetetlenül mély szeretet Ingrid és Paige között szó szerint szétszakadt a függőség miatt” – mondta Driver a karakterek kapcsolatáról.

A cselekmény bemutatja, ahogy a szégyen és

a tehetetlenség falakat épít a legszorosabb kötelékek közé is, a szülők pedig egymás elől is rejtegetik a fájdalmas igazság morzsáit.

A családi titkok elrejtésében kulcsszerepet játszik a nagynéni, Yvonne is, aki Simon üzlettársaként aktívan részt vesz bizonyos információk visszatartásában.

A történet a fináléban éri el a csúcspontját, amikor kiderül, hogy a lányt bántalmazó Aaront nem a rá vadászó bérgyilkosok ölték meg, és

ennek a titoknak súlya alatt Simon világa összeomlik, a sorozat pedig egy nyitott kérdéssel engedi el a nézőt.

„Az utolsó pillanatban belenézek a kamerába, mintha azt kérdezném: ‘Mit tegyek most?’” – mondta James Nesbitt a Netflix Tudum oldalán.

Minnie Driver is egy másik különösen megrázó jelenet forgatásáról beszélt őszintén. „Soha nem csináltam még ehhez hasonlót… szörnyű volt – egyáltalán nem élveztem” – mondta a Radio Times-nak.

A sorozat feszült atmoszféráját Északnyugat-Anglia borús tájai alapozzák meg.

A fiktív Lanford University külső jeleneteit több valós egyetemi helyszín „összevarrásával” hozták létre Manchesterben és Liverpoolban, a lepusztultabb városrészeket pedig a stáb vászonra festett, valósághű graffitikkel tette még hitelesebbé.

A magyar nézőknek feltűnhet egy érdekes részlet, mert az egyik jelenet háttérben felbukkan egy „Laszlo” felirat az egyetem falán,

de erről hivatalos információ nincs, valószínűsíthetően csak a díszletelem része.

A sorozatot a kritikusok vegyesen fogadták: a Rotten Tomatoes portálon 81%-on áll, dicsérve Nesbitt odaadó játékát és a feszes tempót, míg a Metacritic oldalán 58 pontot ért el, ahol a cselekmény túlzsúfoltságát és logikai terheltségét emelték ki.

A sorozat ritka módon az utolsó percig képes fokozni a feszültséget – kihagyhatatlan darab a műfaj szerelmeseinek.

VIA The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A Stranger Things sztárjai mégis készítettek egy „utolsó, titokzatos részt” a történet folytatásáról
Finn Wolfhard és csapata a Saturday Night Live stúdiójában reagált a rajongói teóriákra és a kilencedik résszel kapcsolatos pletykákra.


Januárban a Stranger Things rajongói hetekig reménykedtek egy titkos, kilencedik részben, ami felülírja a sorozat befejezését. A pletykának végül a Netflix vetett véget, a pontot az i-re pedig a Saturday Night Live tette fel egy paródiával, amiben a sorozat sztárjai is feltűntek.

A Tiktokon és Facebookon is futótűzként terjedő elmélet a „Conformity Gate” nevet kapta, és azt állította, hogy a Duffer testvéreknek van még egy utolsó, eddig titokban tartott rész a tarsolyukban, amiből kiderül, hogy a főgonosz, Vecna valójában nem halt meg.

A teória alapját a fináléban látott apró vizuális részletek és háttérképek félreértelmezései adták. Erről természetesen kiderült, hogy kacsa.

A pletykákra reagálva a Netflix hivatalos közösségi média felületein egyértelmű üzenetet tett közzé: „A STRANGER THINGS MINDEN RÉSZE MOST MEGTEKINTHETŐ”, jelezve, hogy nincs több epizód. Több amerikai lap, köztük a Forbes, már január elején tényellenőrző cikkekben cáfolta, hogy bármilyen titkos rész érkezne.

A történet január 17-én vett új fordulatot,

amikor a sorozatban Mike-ot alakító Finn Wolfhard volt a Saturday Night Live című szkeccsműsor házigazdája.

A műsorba Wolfhard mellett Caleb McLaughlin és Gaten Matarazzo is beugrottak, hogy újra eljátsszák sorozatbeli karaktereiket.

A műsorban lejátszottak néhány lehetséges spinoff-sorozat ötletével: Steve Harrington tanáros sorozatot, Nancy Wheeler újságírós-nyomozós szériát kapna, Wolfhard karaktere pedig egy Szex és New York-adaptációban folytathatná.

A Conformity Gate népszerűségén felbuzdulva a titokzatos kilencedik rész is belekerült a műsorba.

A paródiában elhangzott, hogy a finálé „minden eseménye csak egy illúzió volt, és Vecna még mindig él”, ezzel kigúnyolva a rajongói elmélet alapállításait.

A rajongók végül nem egy új epizódot, hanem egy werkfilmet kaptak. Január 12-én jelent meg a Netflixen a „One Last Adventure: The Making of Stranger Things 5” című, több mint kétórás dokumentumfilm a sorozat készítéséről. A film rendezője, Martina Radwan egy nyilatkozatában a Conformity Gate-et egyszerűen vágyvezérelt gondolkodásnak nevezte. „Bárcsak lenne egy titkos epizód, de sajnos nincs” – tette hozzá, végleg lezárva a spekulációkat.

Íme, a videó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hogy segíti egy pakisztáni templom meglátogatása a rákból való kigyógyulást? – Megnéztük az On the Spot új sorozatát
Az On the Spot „Sonu – Egy gyógyulás története” című új évada utazás az emberi lélek, a spiritualitás mélyére. Megnézése után talán kicsit másképp fogunk gondolni a rákra.


Bármilyen hihetetlen, már több mint 26 éve indult az On the Spot. Cseke Eszter és S. Takács András a Spektrumon indította útjára dokumentumfilm-sorozatát, amely Robert Capa híres mottóját követi:

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”

A sorozat címe is olyasmit jelent, hogy "a helyszínen". Műsoraikat az jellemzi, hogy nem csak ellátogatnak a helyszínre, de ha kell, akár évekig ott élnek egy adott helyen, hogy elnyerjék a kiszemelt riportalanyok bizalmát, mint például Az istenek szigete esetén, amit Balin, az ubudi királyi családdal forgattak.

Azóta bejárták a világot és a magyar tévéket. Évekig láthattuk őket a köztévén, A hosszú élet titka című évad a Telekom TV Go-n tűnt fel, 2022-ben pedig az RTL-hez igazoltak. Minden évadnak van egy központi témája, mint például Törzsek, Diktátorok gyermekei, vagy épp A hosszú élet titka.

On the Spot: Sonu – Egy gyógyulás története – ez a címe az új etapnak, és az indiai származású Sonu Shivdasani küzdelmeit mutatja be egy halálos betegséggel. Cseke Eszter és S. Takács András hét éven keresztül dokumentálták főszereplőjük rákból való felépülését a kemoterápiától a pszichedelikus pszichoterápiáig.

A hatrészes új sorozat a világ egyik legexkluzívabb magánszigetén játszódik a Maldív-szigeteken, ahol korunk legnagyobb sztárjai töltik szabadságukat Angelina Jolie-tól David Beckhemig. Stanley Tucci például szerepel is az egyik epizódban. A szigeten a vendégek és a tulajdonosok mezítláb járnak, biozöldségeket esznek a saját veteményesből, hétről hétre más Michelin-csillagos séf főz rájuk.

A történet középpontjában Sonu áll, a szigethotel alapítója, aki – feleségével, az egykori modell Evával – huszonöt éve fogadja a világ leggazdagabb családjait, mígnem váratlanul negyedik stádiumú rákot diagnosztizálnak nála.

Sonu minden lehetséges eszközt bevet a betegség ellen: a hagyományos onkológiai kezeléseket alternatív terápiákkal egészíti ki, a böjtöléstől és a hiperbárikus oxigénterápiától a magyar fejlesztésű hipertermiáig, amely a rákos sejtek számára nehezen elviselhető hőmérsékletre melegíti fel a testet.

A kiegészítő kezeléseknek köszönhetően a kemoterápia mellékhatásai annyira enyhülnek, hogy Sonu már másnap visszatér az edzőterembe, este pedig étteremben vacsorázik.

„Nem szokványos rákbeteg” – jegyzi meg róla onkológusa.

Kezdetben Sonu a fél világot bejárja a legmegfelelőbb klinikát keresve (a sorozat öt országban készült), később saját klinikát alapít a szigetén ahova nyugati és keleti orvosok költöznek, köztük a hagyományos kínai gyógyászat és az indiai ájurvéda képviselői is. A betegség azonban újra és újra kiújul, miközben Sonu pénzügyi nehézségekkel is szembesül.

A Sonu – egy gyógyulás története nem csupán száraz egészségügyi beszámoló, hanem egy belső utazás története. Ha az ember megpróbálja elmesélni, miről is szól, nehéz nem közhelyekbe futni: „a pénz mit sem ér, ha beteg vagy”, „a rák csak tünet, a lelkedben kell rendet rakni, hogy meggyógyulj”. Pedig a sorozat minden, csak nem közhelyes.

A lényeg a részletekben rejlik. Először is, Sonu egy sikeres ember és úgy is viselkedik. Üzletemberként megszokta, hogy felelősséget vállaljon magáért és a döntéseiért, és a gyógyuláshoz is így fog hozzá. Nem esik pánikba, hanem racionálisan végiggondol minden eshetőséget, és úgy választja ki, kikre bízza rá magát. Egy pillanatra sem engedi ki a kezéből az irányítást. El is mondja, hogy legjobban a kontrol elvesztésétől fél. Amikor például olvas egy egerekkel végzett kísérletről, elhatározza, hogy a kemoterápia előtt böjtölni fog, mert állítólag akik így tesznek, azokat sokkal kevésbé viseli meg a kezelés – és ez beválik.

Arra is ügyel, hogy olyan klinikát válasszon – egy isztambuli intézményt –, ahol a nyugati orvoslás mellett alternatív eszközöket is használnak. Közben a lelki egészséggel is törődik: nem csak azt tárja fel, hogy az anyja milyen kapcsolatban lehet az ő megbetegedésével, de amikor valakitől azt hallja, hogy a transzgenerációs traumák is közrejátszhatnak az ilyen problémákban, felkeresi azt a pakisztáni falut, ahonnan a családjának az 1947-es szétválás után hindukként úgy kellett elmenekülnie egyik napról a másikra, hogy ég a templomuktól sem búcsúzhattak el.

Nem szeretnék mindent lelőni, a sorozat január 20-tól mind a hat epizóddal elérhetővé válik az RTL+ Premiumon.

Cseke Eszter és S. Takács András nagy erénye, hogy egyáltalán nem akar véleményt formálni arról, amit látunk. Nem mondják, hogy hatásos az ájurvéda, nem állítják, hogy valóban létezik transzgenerációs trauma. Ők egész egyszerűen megmutatnak mindent, amit Sonu átél, és ránk bízzák, hogy véleményt alkossunk, mit fogadunk el belőle.

Ez a sorozat is az On the Spot jól ismert eszköztárával készült: ketten, két kiskamerával, szinte zavarba ejtően közelről vettek fel mindent. A nehéz téma ellenére egyáltalán nem depressziós a műsor. Igaz, maga Sonu sem egy búvalbélelt, magába roskadó személyiség. Optimistán, életvidáman jár-kel a mindennapokban akkor is, amikor küzd a betegséggel, akárcsak párja, a mosolygós Eva. Persze a házaspár magánbeszélgetéseiből azért kiderül, hogy közel sem kezelik olyan félvállról, könnyedén a helyzetet, mint ahogy kívülről látszhat, de nem akarják megadni magukat semmilyen szinten a betegségnek.

A drámaiság apró mozzanatokban kúszik be. Sonu kemoterápiája alatt például halljuk egy asszony sírását a háttérből – egy másik páciens, aki közel sem viseli olyan jól a kezelést, mint a hoteltulajdonos. Vagy látjuk Sonu arcán az érzelmeket, amikor orvosa arról értesíti, hogy a rák visszatért.

Ahhoz, hogy az embert nem keríti hatalmában a búskomorság, nagyban hozzájárul Sonu otthona, a trópusi szigetvilág festőisége, illetve Balázs Ádám fantasztikus aláfestő zenéje.

Arra természetesen nem kapunk választ, hogy győzhetjük le a rákot. Ahogy azt minden epizód elején kihangsúlyozzák a készítők, ez egyetlen ember gyógyulásának a története.

Semmi garancia nincs rá, hogy ugyanezek a módszerek ugyanígy beválnának másoknál is.

Nem mellesleg Sonu dúsgazdag ember. Nem sokan tehetjük meg, hogy a világ másik felére repülünk kezelésre, vagy hogy saját klinikát rendezünk be, ahová a világ minden tájáról odacsődítjük a tudományos és – nevezzük így – alternatív rákgyógyítás legnevesebb képviselőit.

De ezzel együtt is érdemes rászánni a hatszor 45 percet, hogy végignézzük a sorozatot. A Sonu – Egy gyógyulás története nem csak azért érdekes, mert végig követhetjük egy ember viszontagságait. Az On the Spot kamerái segítségével eljuthatunk a világ, az emberi psziché és spiritualitás olyan területeire, ahová egyszerű, halandó ember ritkán téved.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kisebb tétek, nagyobb élmény? Megnéztük az HBO új Trónok harca-sorozata, A Hét Királyság lovagja első részét
Sárkányok nélkül is lehet izgalmas Westeros? Sőt, most talán még jobb is az élmény, mint a Sárkányok házában? Az HBO legújabb Trónok harca univerzumos sorozatpróbálkozása meglepően kicsiben gondolkodik, de éppen ettől találhat célba. Az első rész alapján ez a sorozat többet ért a Trónok harcából és George R.R. Martin könyveiből, mint elsőre hinnénk.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. január 20.



Amikor először a meghallottam, hogy George R. R. Martin új könyveket ír valami Dunk és Egg történeteiből, bevallom, kissé ambivalens érzéseim voltak. Egyrészt örültem, mert kifejezetten szórakoztató, könnyedebb hangvételű, jól fogyasztható kis ponyvákat kaptunk, másrészt ott motoszkált bennem a gondolat: vajon nem a Tűz és Jég dala rovására születnek-e ezek a történetek?

Akkoriban úgy tűnt, Martin inkább ezekkel múlatja az időt, miközben a nagy eposz sorsa továbbra is bizonytalan.

Utólag viszont el kell ismernem, hogy a kisregények pontosan azt adják, amit ígérnek: olvasmányosak, szerethetőek, és meglepően sok szívet hordoznak magukban. Ám a Tűz és Jég dala regényfolyam valószínűleg sosem fog befejeződni könyv formájában.

A sorozatadaptáció hírére az első gondolatom nagyon hasonló volt ahhoz, amit korábban a Stranger Things kapcsán éreztem: Egg karaktere, akit Dexter Sol Ansell alakít, hamar fel fog nőni, így a készítőknek nem lesz túl sok idejük befejezni a szériát.

A Dunk és Egg történetekből mindössze három kötet született eddig és készülőben van egy negyedik.

Persze, mivel George R.R. Martinról beszélünk, lehet erre időtlen időkig kell várni. Az első epizód alapján a sorozatról elmondható, hogy a feldolgozás meglehetősen hű az alapanyaghoz. Nem akarja újraértelmezni azt, nem akar többnek látszani annál, ami: egy kisebb léptékű, személyesebb lovag-történet.

A nyitány rögtön ismerős terepre vezet. 100 évvel járunk a Trónok harca történései előtt. A Targaryanek uralkodnak. Egy kóbor lovag pedig egy esős napon éppen eltemeti pótapját. Duncan (Dunk) elvesztette azt a kóbor lovagot, aki felnevelte. Szerencséjére halála előtt lovaggá ütötte Dunkot, amit bár mi nézők nem láttunk, elhisszük a nagy mamlasznak.

Innentől viseli a Ser Duncan a Magas nevet, és bár minden oka meglenne arra, hogy hátat fordítson ennek a kegyetlen életnek és jobb megélhetés után nézzen, mégis úgy dönt, próbára teszi a szerencséjét kóbor lovagként.

Útnak indul egy tornára, Ashfordba ahol azt sejteni lehet, semmi sem alakul pontosan terv szerint. Ez a kiindulópont már a könyvekben is kiválóan működött, a sorozat pedig pontosan ezt a hangulatot ragadja meg.

Peter Claffey választása Dunk szerepére telitalálat. Fizikailag is pontosan olyan, amilyennek lennie kell: hatalmas termetű, kissé esetlen, de jószándékú figura, akiben egyszerre van jelen a naivitás és az ösztönös becsület.

A kamera is szereti a színészt, a jelenléte természetes, gyönyörű kék szemei világítanak az éjszakában és nem akarja túljátszani a karakterét.

Az egész felvezetés kifejezetten hangulatos, és gyorsan egyértelművé válik, hogy ez a történet tudatosan sokkal kisebb léptékű, mint amit Westeros világától megszokhattunk.

Nem érdemes nagyívű politikai machinációkra, világot megrengető konfliktusokra számítani. Ez az évad lényegében egy lovagi torna köré épül, annak minden intrikájával, személyes drámájával és persze a Martin-féle váratlan fordulataival. Meglepetésekből, emberi tragédiákból és finoman adagolt feszültségből így sem lesz hiány, de a hangsúly egyértelműen a karaktereken marad. Az első részre főként a hangulat jutott, túl sok feszültség nem.

Egy epizód alapján nem lehet ezt feltételezni, de úgy tűnik, az HBO ezúttal talán biztosabb lóra tett, mint a Sárkányok házával.

Míg az utóbbi erősen ingadozott a látványos, de néha üres, unalmas nagyszabásúság és az érdekes karakterdráma között, itt a készítők mintha pontosan tudnák, mit akarnának elmesélni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a Dunk és Egg könyvek sokkal több alapanyagot szolgáltak a készítőknek, mint a Sárkányok háza.

A sorozat mögött George R. R. Martin és Ira Parker állnak, ami érezhetően garancia arra, hogy a hangulat és a szellemiség hű marad az eredeti művekhez. A casting erős, a történet intimebb, a tétek kisebbek, cserébe több idő jut arra, hogy a szereplők kibontakozzanak és valóban megszerettessék magukat a nézővel.

Valójában, ez a történet nem pusztán egy kóbor lovag útkereséséről szól.

A középpontban Egg és Dunk barátsága lesz, két nagyon különböző háttérből érkező figura kapcsolata, amely lassan, természetesen mélyül el és halad egy jobb jövő irányába. Ez az érzelmi mag az, ami igazán működőképessé teszi a történetet, és ami miatt könnyű belebolondulni a könyvekbe, még akkor is, ha a világvége éppen nem forog kockán. Mégis olvastatta magát, reméljük a sorozat pedig majd nézeti magát.

A kiszivárgott epizódhosszok alapján a sorozat nézőbarát játékidőt választott: nem kell maratoni hosszúságú részekre készülni, lesz olyan, amely mindössze 30 perces. Ez kifejezetten jót tehet a tempónak, és segít elkerülni az elnyújtott, üresjáratos pillanatokat. Khmmm… Sárkányok háza.

Itt felmerül egy probléma: mi van, ha kevés lesz Dunk és Egg kalandjaiból hét darab 30-40 perces rész?

Semmi gond, legyen sikeres a sorozat és talán kapunk még többet. Jelenleg az HBO Max érdekes helyzetben van. Rengeteg jó sorozatuk van és nagyon meg kell majd válogatni, mit fognak folytatni a Netflix felvásárlás miatt. Ted Sarandos és a piros streaming óriás producerei biztos mindent ki fognak sajtolni a Warner HBO Maxos sorozataiból. Meglátjuk mi lesz Dunkékkal.

Ez az HBO második komoly kísérlete arra, hogy újra elkapja a Trónok harca varázsát. Ha az első rész nem is ígér korszakalkotó tévétörténeti pillanatokat, azt mindenképpen, hogy egy szerethető, jól működő, emberléptékű történetet kapunk Westeros világából. Lehet, most pontosan erre van a legnagyobb szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk