KULT

„Időnként a zenekar nemes egyszerűséggel kilóg az oltártól a templom közepéig” – Komolyzene a Művészetek Völgyében

A Danubia zenekar, a Snétberger Alapítvány növendékei és Fassang László orgonaművész is fellép az idei fesztiválon. Vargyas Bálintot, a kapolcsi katolikus templomban helyet kapott Völgykomolyzene programhelyszín szervezőjét kérdeztük.

Link másolása

A Művészetek Völgye igazi összművészeti fesztivál, melynek programjában szinte minden műfaj képviselteti magát. Ilyen a komolyzene is: bár talán kevesebb figyelem irányul rá, mint a könnyűzenére vagy a színházra, ettől függetlenül minden évben stabil eleme a kínálatnak. Két helyszínnek (Völgykomolyzene, Papageno Klasszik) ez a fő profilja, emellett a Cirque du Tókert cirkuszi sátra is befogad néhány nagyobb szabású produkciót.

– Ki a Völgy komolyzenei programjainak célközönsége? Meg lehet nyerni ilyesmivel a fiatalabbakat is?

– A Völgykomolyzene esetében a legkisebbektől a régebb óta fiatalokig mindenki. Sokszor tapasztalom, hogy babakocsival is érkeznek a koncertre, így azt gondolom, hogy teljes mértékben partnere a fiatalabb közönség az igényes klasszikus zenének is.

– A Papageno Klasszik és a Völgykomolyzene helyszíne is egy templomban található. Mit tapasztalsz, célzottan érkeznek ide az emberek, vagy inkább megpihenni, esetleg a hőség elől menekülve ülnek be?

– Is-is. Ha nagy a hőség, akkor tagadhatatlanul a templom az egyik legjobb helyszín, bár telt ház esetén azért az is fel tud melegedni. Viszont a legtöbb előadásra kifejezetten célzottan érkeznek az érdeklődők, vagyis a fellépő vagy a program miatt jönnek.

– Milyen szempontok alapján döntesz a meghívott fellépőkről?

– A legfontosabb elvem a minőség. Olyan fellépőket kérek fel, akiknek legnagyobb részével máshol már dolgoztam, és pontosan tudom, hogy milyen magas szintet képviselnek. Ezen felül természetesen a számomra rendelkezésre álló büdzsébe is bele kell férnie a produkciónak, hiszen azért is felelek, hogy az általam szerkesztett 28 koncert teljes költségvetése ne lépje túl a megszabott keretet. Ennek ellenére szólókoncerttől kezdve a kamarazenén át akár nagyzenekari előadás is megtalálható a Völgykomolyzenén.

– Konkrét művek előadására kapnak felkérést, vagy a zenekar/előadó döntheti el, mivel érkezne szívesen?

– Mivel viszonylag behatárolt a rendelkezésemre álló keret, így azzal tudom sok esetben meggyőzni a fellépőket, hogy a műsorba ritkán szólok csak bele. Lenne ötletem ezen a téren is, de csak akkor választok, ha a fellépők erre kérnek.

– Vannak-e stabil fellépők, akik egyik évben se hiányozhatnak a programból? Ha igen, kik és miért pont ők?

– Stabil fellépőnek mondanám többek között a Danubia zenekart vagy a Snétberger Alapítvány növendékeit, de az Artisjus is visszatérő vendégünk. Őket még az előző szerkesztőtől „örököltem”, de örömmel viszem tovább őket a templomi fellépéseken.

– A fiatal tehetségek felkarolása mennyire fontos tényező?

– Jó kérdés és nagyon fontos. Éppen ezért a Zeneakadémiával is kialakítottam egy szoros kapcsolatot, aminek a keretében a tehetségprogramjuk által minden évben három pályakezdő szólista vagy kamaraegyüttes lép fel a templomban egy-egy koncerttel.

– Mekkora logisztikai kihívás az Operaház társulatát, vagy egy szimfonikus zenekart felléptetni a fesztiválon?

– Szerencsére a sok udvar jól elfér egymás mellett, így például a Danubia zenekar sem csak nálam dupláz, hanem fellép egy másik udvarban is ugyanazon a napon. A templom mérete pedig behatárolja a lehetőségeket, így időnként a zenekar nemes egyszerűséggel kilóg az oltártól a templom közepéig.

– Mit érdemes tudni az Operaház által a Völgykomolyzene helyszínre hozott idei két előadásról?

– Ami a Trio Flauticello előadását illeti, a trió egyik tagjával napi munka- és baráti kapcsolatban vagyok, így jött az ötlet, hogy az opera zenekarában játszó, de saját kamaraegyüttessel is rendelkező zenészek lépjenek fel szabadidejükben Kapolcson a templomban. A másik koncerten pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság tagjaiból alakult kvintett lép fel, akik nagyon izgalmas, klasszikus és kortárs kamarazenét adnak elő.

Az Operaház zenekara a tavalyi fesztiválon a Cirque du Tókert sátrában

– Mit javasolsz még mindenképpen az idei komoly- és klasszikus zenei felhozatalból?

– Mindenkinek ajánlom az orgona-napot, ahol egy fiatal orgonista és egy rézfúvós-orgona együttes mellett fellép Fassang Lászó is, aki improvizálni fog – de nem a templomi orgonán, hanem egy külön erre a célra odavitt Hammond orgonán.

További komolyzenei programok az idei fesztiválon

A vigántpetendi templomban található Papageno Klasszik helyszínen minden nap egy-egy újabb zeneszerzőt ismerhetnek meg a nézők úgy, ahogy könyvekből és lemezekről sosem – nevetős-tanulságos sztorikkal és sok-sok zenével várják a látogatókat. A mottó: klasszikus zene és opera kicsit másképp, mint a nagyvárosban – leginkább ahogy egy forró nyári napon, az ebéd utáni fröccs mellett érdemes hallgatni.

Néhány méterrel arrébb, a Cirque du Tókertben szintén lesz több nagyobb szabású komolyzenei produkció. Július 26-án este a Danubia zenekar ad koncertet Kis magyar daloskönyv fantázianévvel, ahol az elmúlt 150 év legjobb magyar zenéiből válogatnak – karmester és házigazda: Hámori Máté. Július 29-én pedig a Magyar Állami Operaház művészei mutatnak be két egyfelvonásos vígoperát A színigazgató és A telefon címmel.

Az összes komolyzenei programot ide kattintva nézheted meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: