Munkácsy Mihály világsikerének titka – Mutatjuk, milyen különleges festmények várnak a Szépművészeti Múzeum új kiállításán
A legismertebb magyar festő, Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Munkácsy – Egy világsiker története című tárlat kétségkívül az egyik leglátványosabb hazai kiállítás idén.
A tárlaton egymás mellett nézheted meg a festőzseni fő műveit, többek közt a monumentális Honfoglalás képet és a Krisztus-trilógiát. Ráadásul láthatsz gyönyörű külföldről kölcsönzött, rejtőzködő Munkácsy-remekműveket is, köztük olyat, amit közel száz évig nem állítottak ki sehol. Mi már láttuk a tárlatot, mutatjuk mi vár rád!
A kiállítás első szekciójában Munkácsy kezdeti éveit, realista festészetét, és első nagy áttöréseit ismerhettük meg. Ebben a szekcióban kapott helyet a magyar festészet egyik legismertebb műve, az Ásító inas tanulmánya is, ami önéletrajzi ihletésű. Kevesen tudják ugyanis, de
Siralomház című képével egyik pillanatról a másikra lett híres. Egy amerikai milliomos ahogy meglátta, azonnal megvásárolta a képet. Mielőtt azonban magával vitte volna, a Siralomház megjárta az 1870-es párizsi Szalont, ahol az "ismeretlen magyar festő” megnyerte vele az aranyérmet.
A szekció érdekessége, hogy a Műteremben című festmény mellett egy kis műteremsarok idézi meg Munkácsy egykori műtermét, ahol a hagyatékából származó művészkellékeket és emléktárgyakat is bemutatják.
A következő szekcióban a párizsi időszakot ismerhettük meg. Felemelkedését követően az 1870-es évektől a sötét tónusú népi életképek átadták a helyüket a színekben gazdag, nagypolgárság világát ábrázoló életképeknek. Nagyon szépen szemlélteti ezt a kiállításon a Két család című két kompozíció.
Ebben az egységben nézhettük meg az Amerikából érkezett Pávák című festményt is, amit New York állam kormányzója adott kölcsön a kiállításra, és ami most először látható Magyarországon.
A harmadik nagy egység a kiállítás leglátványosabb része. Hihetetlen érzés volt, ahogy a Szépművészeti termében fölénk magasodtak a mester óriásképei: A Krisztus-trilógia, a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe: A reneszánsz apoteózia és a több mint 13 méter széles Honfoglalás című kép.
Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmeyer a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című óriás műveket Európa-szerte és az Egyesült Államokban is elutaztatta, így
Munkácsy ennek köszönhetően a szó szoros értelmében világhírű festővé vált. Ezt követően kapott hivatalos megrendelést a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképére, és az épülő Országház számára festett Honfoglalásra.
Engem az életműből mindig is Munkácsy tájképei varázsoltak el a legjobban, így külön öröm volt számomra, hogy ezekből is megnézhettünk egy gyönyörű válogatást a kiállításon. Az alkotás szabadsága nevű szekcióban kapott helyet a Poros út első és második változata, illetve a szintén alkonyi fényben derengő Téli út is.
Munkácsy imázsépítése már életében megkezdődött, amit felesége Cécile Papier, és Sedelmeyer zseniálisan menedzselt. Marketing tevékenységüknek köszönhetően
Ezt idézik a Szalonfestészet szekció falai is, amik különleges tapétahatású mintát kaptak: mintha mi is egy 19. századi szalonban néznénk a gazdag enteriőröket és nagyvilági dámákat ábrázoló festményeket.
Itt csodálhattunk meg két Amerikából kölcsönzött különleges szalonéletképet is. A Pamlagon ülő fiatal nő most először látható Magyarországon, és korábban mindössze egyetlen alkalommal szerepelt kiállításon.
A Reggeli a nyaralóban pazar enteriőrje szintén a Munkácsy-szalon világát idézi.
A kiállítás utolsó termében bepillantást nyertünk abba is, hogyan alakult ki és övezte kultusz már életében Munkácsy életművét és személyét.
A harmincas éveiben járt, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban termet neveztek el róla. A Krisztus Pilátus előtt bemutatóján többezres éljenző tömeg fogadta a fővárosban. Halálhírére pedig gyászba borult az egész ország, és tömegek kísérték végső útjára.
A Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítást 2025. március 30-ig nézheted meg a Szépművészeti Múzeumban. Részletek a Szépmű honlapján.
